Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-25 / 281. szám

Esküt tett a kormány új elnöke és államminisztere A Minisztertanács elnöke Németh Miklós Beszámoló a kormány stabilizációs programjának végrehajtásáról ős az 1989„ óvi feladatokról A TARTALOMBÓL: A Jászsági pártáiéi megújulásáért 4. oldal A rádió és a televízió lövő hét! műsora Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökle­tével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: 1. Személyi javaslatok tárgyalása; 2. Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerű­sítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről; 3. Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági prog­ramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról; 4. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 6. A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcso­lódó törvényjavaslatok együttes vitája; 7. A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról; 8. Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt alko­tott törvényerejű rendeletéiről; 9. Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. ' évi IV. törvény módosításáról; 10. Interpellációk, kérdések. A tárgysorozat ismerteté­sét követően Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) képvi­selő kifogásolta annak sor­rendjét. Szerinte a személyi javaslatokról, közöttük a mi­niszterelnöki tiszt betöltésé­ről csak a második és har­madik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kor­mánynak is le kellene mon­dania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet a kor­mány tagjainak megválasz­tásához. A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger István­nak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásol­ta, mert szerinte akkori te­vékenysége — a bős-nagy­marosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett. Polgárdi József, (Pest m. 17. vk.) az ülésszak eredeti tárgysorozatát javasolta el­fogadni. A törvényhozó testület ezután döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett szavazott; ellene negyven­ötén voksoltak, hatan pedig tartózkodtak. Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos ész­revételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szóban forgó szavazást a házszabályok előírásai sze­rint, képviselői kollegalitás- sal és korrektséggel vezette. Válaszát követően megkérte Vida Miklóst, az Országgyű­lés alelnökét, hogy vegye át tőle az ülés levezetésének elnöki tisztét, a személyét érintő vita levezetésének idejére. Simon Péter (Borsod me­gye, 23. vk.) véleménye sze­rint az Országgyűlés elnöke nem sértette meg az ügyren­det. A szavazás módja kel­tett visszatetszést az ország közvéleményében. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) szerint viszont Stadinger István a szavazásnál az ér­vényben lévő házszabályok néhány pontját megsértette. Juhász Ferenc (Budapest 62. vk.) kifejtette, hogy ha a T. Ház elnökének ténykedésé­ben valaki hibát tapasztalt, azt ott azonnal kellett volna észrevételezni. Dauda Sán­dor (Budapest, 45. vk.) vá­lasztóinak kérdését idézte: „miért engedi meg az Or­szággyűlés, hogy egyes kép­viselők a parlamentből cir­kuszt csináljanak, köznevet­ség tárgyává tegyék”. Avar István (Budapest, 17. vk.) egyetértett Szabó Kál­mán képviselő észrevételé­vel, ám a hibákat természe­tesnek tartotta. Mint mond­ta: a képviselők hosszú időn keresztül nem voltak igazán érdekeltté téve abban, hogy éljenek a parlament igazi de­mokráciájával. Ez most be­következett; meg kell tanulni ezt a demokráciát. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m., 13. vk.) demokrati­kusnak. megfelelőnek tar­totta Stadinger István vita­vezetését. Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy al­kotmányjogászok állapítot­ták meg az ügyrendi hibá­kat, erre alapozva tette szó­vá ezeket. Megjegyezte: ha valaki számára a demokrá­cia tanulása, még tétova gyakorlata „cirkusz”, akkor ezt csak fájlalni tudja. Boldizsár Iván (országos Lista) arra emlékeztetett, hogy Stadinger István vitavezeté­sének köszönhetően volt nyilvános szavazás a bős- nagymarosi beruházás ügyé­ben. Az elnöklő Vida Miklós javasolta, hogy az elhang­zottakat szó szerint rögzít­sék a jegyzőkönyvben. Ja­vaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután ismét Stadinger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Pes- ta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnö­ki Tanácsnak a Miniszter­tanács elnöke felmentésére, illetve a Minisztertanács új elnöke megválasztására vo­natkozó átiratát. Döntéshozatal követke­zett: az Országgyűlés 28 el­lenszavazattal és 13 tartóz­kodással Grósz Károlyt fel­mentette miniszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szava­zást követően röviden mél­tatta Grósz Károly minisz­terelnöki tevékenységét. Hangsúlyozta: az alatt a másfél esztendő alatt, amed­dig e tisztséget Grósz Ká­roly betöltötte, lényeges vál­tozások történtek az ország társadalmi, politikai és gaz­dasági vezetésében. Kidol­gozták a kormány munka- programját, és számos lé­nyeges intézkedést hoztak. Az Országgyűlés nevében megköszönte Grósz Károly miniszterelnöki munkáját, és a pártfőtitkári beosztás­ban eredményes tevékenysé­get kívánt neki az ország, a haza javára. Ezután Grósz Károly kért szót. — Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segít­ségüket, és Önökön keresz­tül az ország lakosságának megértését és türelmét — mondotta. — Mindig érez­tem jószándékú segítőkész­ségüket. Sok tanácsot kap­tam, és amit tudtam, meg­szívleltem. Ha több min­dent nem tudtam megvaló­sítani tanácsaikból, javasla­taikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mérleget nem készítettem. Tetteimet, magatartásomat megítélni nem az én dolgom. Nyugod­tan állíthatom azonban: az Önökkel együtt kidolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a reform­szavak birodalmából a tet­tek mezejére léptünk, to­vábbá, hogy törekvéseink mellé jóindulatú nemzetközi támogatást tudtunk biztosí­tani. Ez az az út, amelyen a jövőben is járnunk kell. Ez türelmet, következetessé­get, higgadtságot és konflik­tusvállaló képességet köve­tel. — Sajnos, hibákat is kö­vettem el, sok tévedés és következetlenség érhető tet­ten munkámban. Igyekez­tem menetközben kijavítani, amit felismertem, vagy amelyhez hozzásegítettek, hogy felismerjem. Köteles­ségem ugyanakkor azt is elmondani: úgy érzem, vigyáznunk kell, hogy az új útkeresés vágya és szenve­délye, a jogos türelmetlen­ség át ne csapjon kezelhe­tetlen anarchiába. Ennek a veszélye mostanában meg­nőtt. A múlt értékeinek tel­jes tagadása, a felkészület­lenségből vagy szereplési (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós és Nyers Rezső az ülésszak szünetében Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali es­küt a Parlament Nándorfehérvári termében. Az eskütételnél jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára Várkonyi Péter távol-keleti körútja Várkonyi Péter külügyminiszter november 26-án, szom­baton hivatalos látogatásra Malaysiába, a Fülöp-szigetek Köztársaságba és a Kínai Népköztársaságba utazik. A párt megalakulásának 70. évfordulója Jövőbe mutató örökségünk Megemlékezések, koszorúzások Ünnepi taggyűlés a JármOjavitóban A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 70. évfordulója alkal­mából csütörtökön megko­szorúzták — a párt egykori első irodájának helyszínén — a Visegrádi utca 15. számú házon elhelyezett emlék­táblát. A koszorúzáson jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Jassó Mihály, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára. Berecz János fel­idézte a magyarországi kom­munista mozgalom hét évti­zedes történetét. Hangsú­lyozta, hogy az 1918 novem­berében alakult KMP osz­tályharcos, osztályhoz kötő­dő, internacionalista párt volt, amely hamarosan kulcs­fontosságú szerephez jutott történelmünkben. Berecz János szólt a két háború közti időszakban illegalitás­ba kényszerített kommunis­ta mozgalomról, és rámuta­tott, hogy a felszabadulást követően az újjászerveződő pártnak — a progresszió je­gyében — az egész magyar­ság számára volt programja. Ezt követően az MSZMP Központi Bizottsága és Bu­dapesti Bizottsága, a KISZ Központi Bizottsága és Bu­dapesti Bizottsága, valamint a XIII. kerületi pártbizott­ság képviselői megkoszorúz­ták az emléktáblát. » * * Szolnokon, az MSZMP me­gyei bizottsága székházának falán levő emléktáblánál tegnap délelőtt 10 órakor tartottak koszorúzási ünnep­séget. A megyei és a városi pártbizottság nevében Sza­bó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Varya Sán- dorné, a városi pártbizott­ság első titkára koszorúzott. A KISZ megyei és városi bizottsága koszorúját Vas Valéria, a megyei KISZ-bi- zottsá? titkára és Borbándi István, a városi KISZ-bizott­ság titkára helyezte el az emléktáblánál. A Szolnoki Munkásmozgalmi Klub kép­viseletében Tabák Lajos és Csáki István koszorúzott. Délután a MÁV Járműja­vító Üzemében összevont ün­nepi taggyűlésen emlékeztek meg a KMP megalakulásá­nak 70. évfordulójáról, ahol Szabó István mondott be­szédet. (Tudósításunk az esemény­ről a 3. oldalon.) • * * Jászberényben is tegnap emlékeztek meg a KMP megalakulásának 70. évfor­dulójáról. A Táncsics Mihály úti pártszékház előtti ko­szorúzási ünnepségen Oláh János ’45-ös kommunista, a városi pártbizottság tagja emlékezett a hét évtizeddel ezelőtti történelmi napokra. Jászberényben 1918 decem­berében alakult meg a párt helyi csoportja. Ennek em­lékét őrző táblánál koszorút helyezett el az MSZMP vá­rosi bizottsága, a KISZ vá­rosi bizottsága és a területi alapszervezetek képviselői. A városi emlékünnepséget a Jászsági Építőipari Szövet­kezet székházának nagyter­mében tartották, ahol — a Liska József Szakközépisko­la diákjainak műsora után — Kovács Miklós, a jászbe­rényi városi pártbizottság első titkára idézte fel a párt megalakulásának történelmi körülményeit, harcait, s szólt a mai teendőkről. Az ün­nepség végén tíz aktivistá­nak jutalmat, a több évti­zedes párttagsággal rendel­kezőknek emléklapot adtak át. xxxix. évf. 281. sz., 1988. nov., 25. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tanácskozik az Országgyűlés Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜU Tanácskozik az Országgyűlés (Nagy Zsolt felvétele) 5—6. oldal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom