Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

1988. NOVFMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az Erdy Kódextől a néprajzig Ahány pályázat, annyi siker dr. Dienes Erzsébet szakkörében Az idei megyei néprajzi és nyelvjárásgyűjtő pályáza­ton Csinger Anita, a Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazda- sági és Postaforgalmi Szakközépiskola tanulója első díjat nyert Marosvécstől Dunaújvárosig című dolgozatával. Ta­nára dr. Dienes Erzsébet. Hasonló hír, más dátum­nál, más diák nevével az itóbbi több mint húsz év­ien gyakran megjelent. Dr. Dienes Erzsébet szakköré- íek tanulói évről évre öreg- lítik az iskola hírnevét a cülönböző megyei és orszá­gos pályázatokon. Tanárnő­ük honismereti munkássá- ;át Ortutay-emlékéremmel smerték el 1980-ban. Dr. Dienes Erzsébet a Sze- ;edi József Attila Tudo- nányegyetemen Mészöly Ge- leon, Nyíri Antal és Bálint Sándor tanítványaként már egyetemi évei alatt végzett futató munkát: nyelvtörté- íeti pályamunkájával aka- lémiai pályadíjat nyert. Vö- ös diplomával végzett, Summa cum laude minősí- éssel doktorált finnugor íyelvészetből, magyar nyelv- örténetből és néprajzból. Cözépiskolai munkája mel- ett 1964—66-ig a szegedi fő- skola kihelyezett tagozatán innugor nyelvészetet és ma­gyar nyelvtörténetet okta- ott. önálló nyelvészeti ku- atási területei: a magyar íangtörténet, szótörténet, íévtudomány, az Erdy Kó- lex és a Jordánszky Kódex, feldolgozó tanulmányai 1960 íta folyamatosan jelennek meg a Magyar Nyelvben, a Nyelvtudományi Közlemé­nyekben, a Néprajz és Nyelvtudományban. Tagja íz ELTE kódexfeldolgozó csoportjának, részt vett a TATÉ Müncheni Kódex la­in—magyar szótárát össze- íllító munkájában. Az el­múlt tizenöt év alatt jelen mit, illetve előadott hazai és íemzetközi finnugor és ma­gyar nyelvészeti kongresz- szusokon. Tagja a Magyar Nyelvtudományi, a Magyar Néprajzi és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság­nak. Néprajzi gyűjtési terü­letei: a hiedelemvilág, az emberi élet fordulói és a né­pi gyógyászat a Nagykunság­ban. Tanulmányai a Nép­rajz és Nyelvtudományban jelentek meg. Az országos néprajzi konferenciákon, a honismereti akadémiákon is rendszeresen részt vesz, il­letve előadásokat tart. Dr. Dienes Erzsébet tanít­ványai az elmúlt több mint két évtized alatt mintegy ki­lencven pályamunkát készí­tettek. Mindegyik dolgozat szerzője helyezést ért el, il­letve jutalomban részesült. Volt már olyan pályamunka, amelyik országos nagydíjat kapott, egy másik dolgozat­tal a KISZ KB különdíját nyerték el. Az országos diák­napokon összesen 15 arany, tíz ezüst és öt bronzérmet nyertek el a közgazdasági diákjai. A Damjanich Múze­um 1970-ben a tanulók hét pályamunkáját jelenttette meg a Szolnok Megyei Mú­zeumi Adattár sorozatban. Két diákszerző, Nagy Varga Veronika és Fogarassy Klá­ra azóta a néprajztudomány hivatott szakembereivé vál­tak. A szakkör tanulóinak gyűjtése mára a megye csak­nem egész területére kiter­jedt. A feldolgozott téma­körök rendkívül változato­sak. Az évek során össze­gyűjtötték többek között a hagyományos paraszti gaz­dálkodás ismeretanyagát, A Folklór és etnográfia sorozatban megjelent Vannai István magyar méhész kertje - II palócok társadalomnéprajza H. Bathó Edit és Szabó László könyve A Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén Folk­lór és etnográfia című ki­adványsorozatában jelent meg H. Bathó Edit Vannai István magyar méhész kertje című tanulmánya és a kultúrtörténeti értéknek is számottevő régi méhész­könyv, teljes terjedelmé­ben. Az 1779-ben írt méhész­könyv néhány évvel ezelőtt a szolnoki antikváriumban bukkant fel, ahová Török- szentmiklósról került be. Korábbi lelőhelyére, tulaj­donosaira azonban nem si­került adatokat szerezni a kutatónak. Vannai István könyve megtalálásáig ismeretlen volt a méhészeti és nép­rajzi szakirodalomban. A szerző személyére vonatkozó adatokat is csak csupán a könyvből kaphatunk. Bizo­nyos, hogy Vannai Borsod vármegyében született, a könyv megírásának idején már idős ember, hiszen munkájában többször emlé­kezik ifjúságára. Tény, hogy művelt ember lehetett, is­merte az ókori irodalmat, népi orvoslással is foglalko­zott, s mint a könyve is bi­zonyítja kitűnően értett a méhekhez. Sajnos azt nem sikerült egyértelműen meg­tudnunk, hogy hol élt, Fe­jér vagy Veszprém megyé- ben-e, ugyanis ezidőben két Bogárd is létezett. Az bizo­nyos viszont, hogy amikor a könyvét írta pusztán la­kott. H. Bathó Edit tanulmá­nyában elemzi a könyv szerkezetét és tartalmát, ki­emeli a Vannai leírta hie­delmeket, majd közzé teszi a tizenkilenc részből és a különféle toldalékokból ál­ló méhészkönyvet. Szintén az említett soro­zatban —. az egyetem nép­rajzi tanszéke és a Szolnok megyei múzeumi szervezet­tel együttműködése kereté­ben — jelent meg Szabó László A palócok társada- lomnéprajza című, nagy lé­legzetvételű tanulmánya. Szabó László könyve hat főbb fejezetben tárgyalja a palóc társadalom kutatásá­nak eredményeit; a neme­sek, jobbágyok, uradalmi cselédek viszonyát; a csa­lád és rokonság helyét a falu társadalmában; az üzem- és munkaszervezetet; az erkölcs és a magatartás kérdéseit, majd összegzést ad az előzőekről. Az említett könyveket tu­dományos értékükön túl­menően azért is örömmel fogadhatja a közvélemény, mert az egyetem néprajzi tanszékével való együttmű­ködés eredményeként meg­jelent eddigi — és várható — munkák széles szakmai nyilvánosság elé kerülnek, nem vesznek el az esetleges helyi érdektelenségben. — ti — szókincsét, a csikós-, a ju- hászélet hagyományait, a summás hagyományokat, la­kodalmi szokásokat, boszor­kányhistóriákat, a cigányok körében élő babonás szoká­sokat, hiedelmeket, készül­tek családi krónikák, tsz- történetek, partizán életraj­zok, s feldolgozták a megye tíz községének névanyagát. A gyűjtőmunka során mint­egy hatszáz nótát is felvet­tek magnetofonszalagra. Az értékőrző. teremtő munka mellett a honismere­ti kutatás fejleszti a diákok szóbeli és írásbeli kifejező készségét, fegyelemre, kitar­tásra szoktatja őket. „A diákok egy része (a középiskolai vagy az egyete­mi-főiskolai tanulmányok befejezése után) ipari vagy mezőgazdasági szakterüle­teken is dolgozik. Az adott vállalatnál vagy üzemben általában ők a szervezői a kulturális megmozdulások­nak. Ehhez jó alapot nyújt számukra az az iskolai gyűj­tő tevékenység is, amelynek során megtanulták becsülni a munka, a kétkezi munka értékét — írja dr. Dienes Erzsébet a szakkör munká­ját, lényegét összegző tanul­mányában. — Ezek a fiata­lok tovább tudják és tovább akarják adni az idősebbektől kapott ismeret- és élmény­anyagot, de az azokból le­szűrt tapasztalataikat is. Ök már megértették, s mások­nak is átadják azt az igazsá­got, amelyet Kodály Zoltán így fogalmazott meg: Embe­rileg is részesévé kell válni a hagyományoknak, s ezzel egy embercsoport lelki életé­nek. Csak így jutunk hozzá ahhoz, ami másképp nem adható át, mint élő lényről élő lényre, szemből szembe való találkozással”. T. G, Budapesten frászövetségi tanácskozás Budapesten kedden meg­kezdődött a szocialista or­szágok írószövetségi vezetői­nek XXIV. tanácskozása. A Magyar Írók Szövetsége ren­dezésében péntekig tartó esz­mecsere témája ezúttal a tö­megkommunikációs eszközök és az irodalom kölcsönha­tása. A résztvevő országok tájékoztatják egymást szö­vetségeik belső és külügyi tevékenységéről, értékelik az együttműködést és javasla­tokat, ajánlásokat tesznek kapcsolataik további korsze­rűsítésére. A tanácskozáson a házigazdákon kívül Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Nicaragua, Szovjet­unió és Vietnam írószövet­sége képviselteti magát. Észak-flmerikában A Kodály- táncegyüttes sikere Az őszinte, meleg siker jegyében fejezi be a héten első észak-amerikai ven­dégszereplését a Kodály táncegyüttes. Az együttes szeptember utolsó napjaitól két hónapon át lépett fel Kanada, majd az Egyesült Államok egy sor városában, New Yorktól Missisippi ál­lamig Kansastól Clevelan- dig. A turnét mindenhol nagy érdeklődés, siker és igen elismerő sajtóvissz­hang kísérte. Az ország kul­turális szempontból mér­tékadó napilapja, a The New York Times kritikusa szerint „a magával ragadó tánc, az előadás szelleme nagyszerű estét hozott”. A KMP évfordulója jegyében Politikai könyvnapok megyei megnyitója Karcagon Az idei politikai könyvnapok megyei megnyitójára teg­nap délután Karcagon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban került sor. A házigazdák nevében Nagy Istvánné. a Ragó Antal Szakmunkásképző Intézet igazgatója, a városi párt­végrehajtóbizottság tagja köszöntötte a megjelenteket, köz­tük Fábián Pétert, a megyei pártbizottság titkárát. A megyei politikai könyv­napokat Nagy Jenő, az MSZMP Karcag Városi Bi­zottságának első titkára nyi­totta meg- Bevezetőül a KMP megalakulásának tör­ténelmi körülményeit idézte fel, majd méltatta hazai és nemzetközi jelentőségét. Szólt az illegalitás nehéz éveiről is. — A politikai könyvnapon gondoljunk ar­ra — mondotta —, hányszor kockáztatták életüket azok az aktivisták, akik az ille­galitásban is gondoskodtak arról, hogy a párttagokhoz, a föld alá szorult kommu­nista párttal rokonszenve- zőkhöz eljuttassák a Po­zsonyból, Bécsből, vagy az egyenesen Moszkvából ér­kező könyveket, anyagokat: Idézte Lenint, aki a győztes orosz forradalmat követő na­pokban mondta: „Az új ál­lam ereje a tömegek tuda­tosságában van”. Lenin e gondolata különösen aktuá­lis ma számunkra — hang­súlyozta. Ezt követően a politikai könyvterjesztés fejlődéséről szólt. Erénye politikai könyvkiadásunknak — mu­tatott rá —, hogy lépést tu­dott tartani a tudományok fejlődésével. Rendszeresen kiadja a pártkongressszusok teljes anyagát, a párt- és ál­lami vezetők beszédeinek gyűjteményét, és több más olyan anyagot jelentet meg, ami a politikai tájékozott­sághoz nélkülözhetetlen. Ahogy nőtt társadalmunk képzettsége, politizáló kész­sége, úgy nőtt — és a bo­nyolultabb viszonyok miatt méginkább nőni fog — a politikai kiadványok iránti igény- Ez a könyvkiadással szemben még nagyobb kö­vetelményeket támaszt, hi­szen fogódzókat, iránymuta­tásokat ezúton is várnak az emberek. Befejezésül a Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltségének tavalyi forgalmi adatait ismertette Nagy Je­nő. — Közel kétmillió fo­rintot költöttünk a politikai könyvekre a megyében. Azt kívánom — mondotta vége­zetül —, hogy a politikai könyvterjesztés segítse job­ban a szocialista eszmék ér­vényesülését, a bizonytalan­ságok feloldását. Az ünnepi megnyitót kö­vetően a terjesztésben élen járóknak Fábián Péter adta át a Kossuth Könyvkiadó el­ismerését. Kiváló Terjesztő emlékplakettet kapott: Ma­darász Mihályné, a karcagi KÁTISZ; Simon Jánosné, a kunhegyesi BHG és Tóth Józsefné, a tiszafüredi Áfész könyvterjesztője. Huszonöt éves terjesztői munkáért já­ró oklevelet vett át Szűcs Petemé, a Karcagi Május 1. Termelőszövetkezet könyv- terjesztője. Terjesztői Em­lékjelvényt Urbán Lajos, a Kunmadarasi Kossuth Ter­melőszövetkezet dolgozója kapott­A megnyitó résztvevőit vá­sárlással egybekötött kiállí­tás várta. Milyen az idei könyvkínálat? A7. elmúlt évekhez képest szerényebb. Kevesebb az újdonság, azok között viszont akad néhány érdekesség. Ilyen például Buharin Töprengések a szo­cializmusról című gyűjtemé­nyes kötete. A kiváló mar­xista teoretikus, a párt má­sodik számú ideológusa a harmadik nagy koncepciós per során vesztette életét. Írásaiból ezidáig csak rész­letek láttak napvilágot. H. Varró Rózsa arra keresi a választ Válsághelyzetek a szocializmusban című köny­vében, hogy a különböző társadalmi területek válsá­ga jelenti-e egyben a szo­cializmus mint rendszer vál­ságát. Régi hiányt nőtől a Népszerű Történelem soro­zat új kötete, az Októbertől márciusig, hiszen mindmáig hiányzott egy rövid, népsze­rű-tudományos összefoglalás az 1918-as polgári demokra­tikus forradalomról. Érde­kesnek ígérkezik Németh József munkája, az Értelmi­ség és konszolidáció. A szer­ző elemzi az értelmiség ösz- szetételét, ismerteti az MDP 1956-os értelmiségi határoza­tát, illetve annak vitáit, majd az MSZMP dokumen­tált értelmiségpolitikáját. Propagandisták jó hasznát tudják venni az országos pártértekezlet dokumentu­mainak, a békéscsabai, deb­receni országos elméleti ta­nácskozások teljes anyagai­nak. — berki — Karácsonyra új lemez Benkóék a képernyőn A Ki-mit-tud zsűrijében rendszeresen láttuk Benkó Sándort, a Benkó Dixieland Band vezetőjét. Mielőtt ze­nekaráról faggatom, enged­je meg, hogy a vetélkedővel kapcsolatban megkérdez­zem: mi a véleménye a ver­senyen induló dzsesszegyüt- tesekről? — Sajnos kevesen játszot­tak igazán szvinges zenét. A mai muzsikán elsősorban a rockos hatás érződik. Felké­szültségük jó volt, de impro­vizációs tudásuk még csi­szolásra szorul. Azt is jel­lemzőnek tartom, hogy mo­dern dzsesszt kevesebben játszottak, mint hagyomá­nyos, tradicionális zenét. — Talán ezért lett dixie­land-zenekar az első? — Amennyire örültem, annyira kényelmetlenül éreztem magam emiatt, de egyszerűen ténykérdés, hogy a dixielandet játszó együtte­sek magasabb teljesítményt nyújtottak a többieknél. — ön szerint milyen lehe­tőségeik vannak a mai fiatal dzsesszmuzsikusoknak? — Nem mondanám, hegy könnyű helyzetben vannak, de az kétségtelen előny a hatvanas évekkel szemben, hogy szabadon muzsikálhat­nak. A dzsessz mindig ré­tegzene volt, kevés a fellé­pési lehetőség, a fizetőké­pes kereslet. Hiányoznak a műhelyek, ahol az időseb­bek körében tapasztalatokat szerezhetnének a most indu­lók. — Benkóék foglalkoznak utánpótlás-neveléssel? — Évek óta. Hazánkban ötven dixieland-zenekar bontogatja szárnyait. Mi köl­csönözzük nekik kottáinkat, felléptetjük őket Török Pál utcai klubunkban, a Koszto­lányi Művelődési Házban. Bevezetett gyakorlat, hogy meghallgatásra jelentkez­nek a rádióban Kiss Imré­nél felvételkészítés céljából. A legjobbak részt vesznek a drezdai dixieland-fesztivá­lon. — A Benkó Dixieland Band rendszeresen játszik fiatal közönség előtt? — Ragyogóan megy a mű­egyetem új várklubjában a dixi-kocsma, ahol kétheten­ként csütörtökön játszunk mi, a közbeeső héten pedig modern dzsesszt hallgathat­nak a résztvevők. Koncerte­zünk a Kertészeti Egyetem klubjában, az ELTÉ-n, a SOTÉ-n, a Műszaki Egyetem E klubjában, a Közgázon, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Programjaink összeállításakor a klubok mindig elsőbbséget élvez­nek, mert úgy gondoljuk, hogy tagjainkból lesz a mi későbbi közönségünk, „önző érdekből” ingyen játszunk a Török Pál utcában, és a dixi-kocsmában is csak jel­képes tiszteletdíjat fogadunk el. — Láthatjuk-hallhatjuk a BDB-t a közeljövőben na­gyobb nyilvánosság előtt is? — A televízióban valami­kor november végén, decem­ber elején sugározzák a Ben­kó Dixieland Band története hatvan percben című show- műsorunkat. Közvetlenül utána a kettes csatornán pe­dig egy negyvenperces kon­certfilmünket mutatják be. Novemberben jelenik meg a Göncöl Kiadónál az a kötet, amely a BDB történetét dol­gozza fel a sajtó tükrében. A Soros Alapítvány és a BDB támogatásával létrehozott műben Simon Géza Gábor nemcsak a hazai, hanem a külföldön megjelent, rólunk szóló cikkeket is összegyűj­tötte. — Készítenek mostanában új lemezt? — Karácsonyra jelenik meg első CD kompaktleme­zünk a Glória Kft kiadásá­ban all of me címen, ame­lyen mai New Orleans-i dixieland-muzsikát ját­szunk. Első csak saját szer­zeményeinket tartalmazó anyagunk a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalatnál ké­szült Benkó’s Play Benkó’s címen. Ez is karácsony előtt jelenik meg, és szintén CD- lemez lesz, — Külföldi vendégszerep­lésre készülnek? — 1989-ben először Auszt­ráliába utazunk, majd az US.A-ban. Nevadában és Ka­liforniában turnézunk. Utá­na az NSZK-ban lépünk kö­zönség elé. Ez elég is lesz az első félévre, hiszen hazai kötelezettségeink is vannak. R. A,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom