Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-22 / 278. szám
1988. NOVEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több önállósodási kísérlet után október végén mintegy 300 millió forintos tőkével megalakult a Balatonfüredi Hajógyár Részvény Társaság. Az önálló gazdálkodás első évében — 1989-ben — megszüntetik a kapacitás 40 százalékát lekötő szocialista exportot, ugyanakkor a tőkésexportot a jelenlegi többszörösére, az egy főre jutó termelési értéket pedig 12 százalékkal tervezik növelni. A hagyományosnak tekinthető hajók, uszályok, kikötői berendezések mellett egyre több földmunkagépet, darualkatrészt gyártanak és bővül az üvegszálas poliészter termékek előállítása is. Képünkön az utolsó ecsetvonások a BKV részére épített Halászbástya személyszállító hajón (MTI-fotó: Arany Gábor) Vitasorozat a Politikai Főiskolán Az alternatív nézetek, elgondolások marxista elemzésére, a párt álláspontja és más nézetek ütköztetésére lehetőséget kínáló nyilvános, állandó és alkalmi vitafórumok működtetésének is otthont ad az MSZMP Politikai Főiskolája. A vitafórumok programját 1989. végéig körvonalazó tervszerint legközelebb november 23-án, szerdán 13 órára szerveztek kerekasztal-be- szélgetést, amelynek résztvevői a tömegszervezetekben és -.mozgalmakban, az egyesületekben és szövetségekben dolgozó ikommunis- ták feladatait, az állami szervezetekben szervezett kommunista csoportok működésének főbb elveit, módszereit vitatják meg. Ugyancsak aktuális témák: a KISZ szervezetének az új feladatokhoz való közelítése, az ifjúság szerveződés) lehetőségeinek bővítéséből adódó tennivalók szerepelnek a december 14-i fórum napirendjén. Munkaközvetítés számítógéppel Bővül a munkaerőszolgálati hálózat A felgyorsult munkaerőpiaci változások, a megszaporodott feladatok és nem utolsósorban a munkanélküli segély tervezett bevezetése mind erősebben sürgetik a munkaerőközvetítést végző szervezeti rendszer korszerűsítését, fejlesztését. Parlamenti bizottság Vita az adósavakról A személyi jövedelemadó- rendszer sávjainak jövő évre tervezett módosítását vitatta meg az Országgyűlés reform — korábban adóügyi elnevezésű — ad hoc bizottsága hétfőn. Villányi Miklós pénzügyminiszter elmondotta, hogy az előzetes elképzeléseknek megfelelően a személyi jövedelemadó-törvény módosítását három lépcsőben kívánják végrehajtani. A pénzügyi kormányzat már a Parlament októberi ülésszakán olyan kisebb kiigazításokat terjesztett be, amelyek az adórendszer működését hivatottak elősegíteni. Ezt a képviselők akkor el is fogadták. A második lépésben az Országgyűlés decemberi ülésszakán az adósávokra vonatkozó javaslatot fogják előterjeszteni. A személyi jövedelemadó-rendszer átfogó koncepcionális felülvizsgálatára jövőre, a Parlament nyári ülésszakán kerülhet sor. A pénzügyi kormányzat két — A és B — változatot készített el az adómértékekkel kapcsolatban. Mindkét változatban az adómentes sáv határa évi 48 ezer forintos jövedelemről 55 ezer forintra emelkedik. A Szolnok Megyei Munkaerőszolgálati Iroda is jelentős változások előtt áll. Bővül a kirendeltséghálózat. Az eddigi három (Karcag, Tiszafüred, Jászberény) mellé a jövő év elejétől újabb négy kirendeltséget hoznak létre — Kunszentmártonban, Mezőtúron, Kisújszálláson és Töröksze'ntmiklóson. Ez a Szolnokkal együtt összesen nyolc település egyben körzeti központként is működik a jövőben. A körzeti központok tartják majd kézben a munkanélküli segéllyel kapcsolatos adminisztrációt, míg ennek a pénzügyi feladatait az iroda szolnoki központjában végzik. A nagyközségek tanácsain továbbra is folyik majd munkaközvetítés, és ezt a munkát a körzeti központok fogják össze. Az új kirendeltségek egy- egy dolgozóval indulnak. Emellett a már meglévő egységek személyi állományának fejlesztése is folyik. Bővül a régi kirendeltségek létszáma, és az új, megszaporodott feladatok az iroda létszámában is változásokat tesznek szükségessé. Ki kell építeni egy pénzügyi-gazdasági apparátust, szűk jég lesz egy számítógépes és egy elemző szakemberre, a középpontba kerülő átképzési feladatok ellátása pedig szintén egy önálló felelőst igényel. Régóta vajúdó, és a közeljövőben eldöntésre váró kérdés, hogy a pályaválasztási tanácsadás feladatai hová kapcsolódjanak. Maradjanak a művelődés berkeiben, vagy átkerüljenek a munkaügyi igazgatás szervezetébe. Mindkét megoldás mellett vannak érvek, s. így nem csoda, ha más megyékben egymástól eltérő megoldások léteznek. A felnőttkori pályakorrekció mindenképpen a munkaerőszolgálati irodához lenne logikus, hogy tartozzon, míg a másik tábor azzal érvel, hogy az iskolás korúak pályaválasztása inkább az oktatási igazgatás szervezetében helyezhető el. Igaz viszont, hogy utóbbi korosztály pályára irányítását az az apparátus végezhetné igazán hatékonyan, amelyiknél: naprakész, pontos információi vannak a munkaerőpiac helyzetéről. A kérdés meg eldöntésre vár, az viszont elgondolkoztató, hogy túl a szervezeti vitán, jelenleg nincs a megyében elégséges, igazán képzett szakembergárda a pályaválasztási tanácsadás maradéktalan ellátására. Szükségesnek látszik, hogy a közeljövőben olyan átképző bázisokat is tető alá hozzanak a megyében, amelyek össze tudnák fogni egy-egy térség ilyen tevékenységét, Egyes kiemelt megyékben — Borsod, Szabolcs—Szat- már, Nógrád — központi pénzből hamarosan várható ezeknek a centrumoknak a beindítása, de hogy nálunk mikor .kerül erre sor, azt ma még nem tudni. Az eszközpark megújítása jegyében, várhatóan már jövőre áttérhet az iroda Szolnok megyében is a számító- gépes nyilvántartásra. Ez lényegesen összehangoltabbá és így hatékonyabbá teszi majd a munkaközvetítést, a foglalkoztatási gondok kezelését. Határozottabb érdekképviselet, javaslatok az új alapokmányra (Folytatás az 1. oldalról) szervezetek alapvető feladataként az érdekvédelmet és az érdekképviseletet jelöli meg. A szakszervezetek vállalják valamennyi bérből és fizetésből élő dolgozó érdekeinek képviseletét, az érdekvédelem azonban csak a szakszervezeti tagokat illeti meg. A szakszervezetek érdek- védelmi, érdekképviseleti munkájának fő irányairól szóló dokumentum-tervezet kiemeli: a szakszervezetek erősíteni kívánják társadalmi kontroli-szerepüket, s jelen akarnak lenni a bruttó nemzeti termék felosztásánál. Egyebek között határozott antiinflációs politikát követelnek a kormánytól, és sürgetik a bérreform mielőbbi megvalósítását. A mozgalom új alapokmányának elfogadása a szak- szervezetek előrehozott kongresszusának feladata lesz. Addig is szükség van azonban azokra az alapelvekre, amelyek alapján a mozgalom megújíthatja szervezetét; ezeket tartalmazza az országos értekezlet harmadik fő dokumentuma. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára arról tájékoztatta a testületet, hogy várhatóan, november 28-án lesz a kormány és a SZOT képviselőinek újabb megbeszélése, ahol visszatérnek az előző tanácskozásukon nyitva maradt kérdésekre, megvitatják a jövő évi népgazdasági tervvel összefüggésben a dolgozókat leginkább érintő kérdéseket, valamint a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításával kapcsolatban az eltérő álláspontokat. A testület végezetül személyi kérdésekben döntött. Felmentette SZOT-tagsága alól a Szakszervezetek Országos Tanáosának 45 tagját és kooptált 27 új tagot. A Szolnoki Mezőgép Vállalat cibakházi gyárában többek között lengyel exportra készítenek M 3100 típusú kaszáló adaptereket. Ebben az évben kétszázötvenet szállítanak a megrendelőnek (Fotó: T. Z.) —Jegyzetlapok-------------------------------A rész és az egész „A pályára alkalmatlanok szuverenitásától mentsen meg minket és gyermekeinket az isten!” — egy „munkaközösségi apuka” sóhajtott így a szülői értekezlet előtt. Az osztályfőnököt megkímélte ettől a közléstől, aki a helyi nevelési rendszer fogalmát és gyakorlatát magyarázta a szülőknek. A sajátosságok, az önállóság hangsúlyozása sokakban kelt aggodalmat; a nagyobb tanári szabadsággal vissza is lehet élni — hallom a szülőktől, s a diákoktól. Az oktatási törvény az iskolák működésével kapcsolatban így fogalmaz: „Az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmény a helyi szükségletek figyelembevételével kialakítja helyi nevelési rendszerét, továbbá kiegészítő tananyagot dolgozhat ki, és megválaszthatja a fakultációs irányokat”. A nevelés helyi rendszerének egyik sarkköve az önállóság, amely eddig is létezett, de nem markánsan és pedagógiai programokban is megfogalmazottan. Minden iskola kénytelen volt alkalmazkodni a mindenkori „diákanyaghoz”. Minden pedagógus rákényszerült, hogy a követelményszintre felemelje a nagyon különböző tudással, alapműveltséggel rendelkező tanulókat. Ha ez nem ment, a követelményt kellett igazítani az adott képességekhez. Bármennyire is zárt, elzárkózó, nehezen igazodó az iskola, kénytelen volt együttműködni a szülőkkel, a támogató üzemekkel, és ez kötelezte őket bizonyos mértékű alkalmazkodásra. A jellemző mégsem a sokféleség volt, a sajátosságok hangsúlyozása, hanem az egyöntetűség, a felülről kapott célok végrehajtása, a nevelési elvek, módszerek, a tantervek totális kidolgozottsága. Ezek a felülről és kívülről ható kényszerek csökkentették az oktatás hatékonyságát, örökös korrigálásokra kényszerítették a nevelőket és az irányítókat. A teljesíthetetlen elvárások, a nem a helynek, nem az iskolának való követelmények miatt mindennapossá vált a lelkiismeret-furda- lás, a megkésettség érzése, a sikertelenség miatti aggodalom. Az önállóság, a szuverenitás persze nem kényszeríthető ki máról holnapra. Az oktatási törvény ebben is a folyamatosságot hangsúlyozza, hiszen sok helyen még nincs meg ennek a magasabb rendű minőségnek a személyi és tárgyi feltételrendszere. De a reális és kívánatos cél, mindenütt találkozik a nevelők törekvéseivel, a szülők igenlésével, a társadalmi-gazdasági környezet elvárásaival. Egyre több olyan iskola van, amely a maga működését, saját logikája szerint gondolja át, s építi föl. A sokféleség, a sajátos arc persze nem jelenthet alapvető eltéréseket. A helyi közösségek, a nevelő- testületek dolga és kötelessége, hogy ne adjanak életteret a „kilengéseknek”, a nagy szélsőségeknek. Ezen egyébként a rész és az egész dialektikája is őrködik. Minden helyi nevelési rendszerre kötelezően érvényes az egész dominanciája a rész fölött. Az egységes követelmény orientál és szabályoz. A nevelés alapvető céljai az oktatási rendszer egészére érvényesek, s ezeknek a nemzeti műveltség törzsanyagának egységes meghatározottságában és a legfontosabb alapeszmék, értékek kötelező tiszteletben tartásában kell kifejeződniük. Z. E. Meggondolatlanság? Tériké szülei békésen éltek zuglói másfél szobás, kis lakásukban. Tériké otthon varrt a kicsi lakásban, férje gyárban dolgozott, de már nyugdíjba készülődött. És ekkor ütött be a mennykő. Egyszem lányuk két kicsi gyerekkel zokogva beállított, hogy ennél a vadembernél nem marad tovább, ő a Dunának megy a gyerekekkel, de nem él tovább Ferivel. A szülők először nyugtatni, békíteni próbálták, de hiába. Hogy rövid legyek (mert a dolog sokkal bonyolultabban zajlott le), Tériké a két gyerekkel és két cicával hazaköltözött a másfél szobába azzal, hogy a férjével közös öröklakásukat eladják, és majd csak lesz valahogy. Az eladásig jó fél év telt el, miközben kigondolták, hogy a szülők is eladják a másfél szobás szövetkezetit, és a kettő árából vesznek valami közöset. Sikerült is egy félig romos emeletes házat megvenni. Iszonyatos munkát végeztek el, hogy lakhatóvá, télre fűthetővé tegyék. Nemcsak a lakások ára ment el, de rendesen el is adósodtak. És egy napon előállt a lány: — Visszamegyek a Ferihez. Nagyon kér, hogy menjek, és a gyerekeknek mégiscsak apa kell. — És hol fogtok lakni? — kérdezte ijedten az édesanyja. — A megmaradt pénzből Feri vett egy egyszobás szükséglakást. Majd ott összehúzzuk magunkat. Anyukáék meg eladják ezt a házat, és visszafizetik nekem, amivel beszálltam. Ezt úgy mondta a lány, mintha mondjuk egy rossz cipőt kellene kicserélni a boltban. De még nagyvonalúan hozzátette: — Tavaszig várok. Tavaszra kérem csak a pénzt. S. M. Magyar Gazdasági Kamara V Uj elnököt választottak A Magyar Gazdasági Kamara elnöksége hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében ülést tartott. Az ülésen részt vett Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Beck Tamás kereskedelmi miniszter, az MGK leköszönő elnöke is. Az elnökség ülésén az 1988. évi gazdasági folyamatokról tájékoztatták a résztvevőket, akik ezután a népgazdasági terv elgondolásainak kamarai megítéléséről tanácskoztak, amelynek vitájában felszólalt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes is. Második napirendi pontként a kamara új elnökének megválasztására került sor. Az elnökség Gábor András személyében megválasztotta a Magyar Gazdasági Kamara új elnökét, a Tungsram Rt. vezérigazgatóját.
