Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. NOVEMBER 18. Megkezdődtek Grósz Károly franciaországi tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) kezdődött egy „tömbjéllegű bezárkózás” amelynek okai az akkori nemzetközi viszo­nyokban keresendők. Mél­tatta Mitterrand elnök tör­ténelmi szerepét a kelet— nyugati párbeszédben, az európai közeledésben, azok­nak a kedvező folyamatok­nak a fenntartásában, ame­lyekben — bár népességét, területét tekintve kis ország — hazánknak is megvan­nak a maga teendői. — Ép­pen tíz esztendeje, Kádár János ittjártakor írtak alá politikai nyilatkozatot a ma­gyar—francia kapcsolatok­ról, amely ma is aktuális megállapodásokat tartal­maz. Már ebben is tükröző­dött: a magyar vezetés felis­merte a nyitás szükségessé­gét, ám a kedvező nemzet­közi feltételeket ehhez csak az új szovjet külpolitikai gondolkodás teremtette meg. Majd arról beszélt, hogy az együttműködés mai lehető­ségei sem gazdasági, sem műszaki-tudományos téren nincsenek kihasználva. — Franciaországnak nin­csenek nagy hagyományai a gazdasági együttműködés­ben, a kereskedelem­ben, „talán mert a franciák nem szeretnek utazni” — adott tréfás magyarázatot a francia elnök. „Az előrelé­péshez — fordította komoly­ra a szót — mindenekelőtt politikai akarat, impulzus kell”. Vissza-visszatérő té­mája volt a beszélgetésnek az 1992-es esztendő, az Eu­rópai Közösség egységes bel­Grósz Károly és Jacques Pelletier együttműködési miniszter ellép a díszegység előtt (MTI—FOTO: Soós Lajos) ső piacának megteremtése. Mitterrand elnök is meg­erősítette: ez nem lesz hát­rányos a kívülállóknak, el­lenkezőleg, a „közös belső piac létrejöttével még erő­sebbé váló EGK még nyi­tottabb lesz, az együttmű­ködés jobb feltételeit tudja megteremteni”. Leszerelés, fegyverzetkor­látozás — fontos kulcssza­vak a tárgyalásról. Francois Mitterrand nagy hangsúly- lyal szólt arról, hogy Fran­ciaország az egyensúly meg­őrzésével minden területen híve a leszerelésnek, s fon­tosnak tartja ennek ellen­őrzését. Nagyon lényeges, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkent­se hadászati fegyverzetét, s a nukleáris leszerelésben Franciaország is részt kíván ven*ni. „Most azonban a ha­gyományos fegyverek csök­kentésének, s a vegyi fegy­verek korlátozásának kell elsőbbséget adni” — mon­dotta. „Ebben magunk is ér­dekeltek vagyunk” — emel­te ki Grósz Károly, emlékez­tetve vendéglátóját: Ma­gyarország már többször ki­fejezte azt az óhaját, hogy már a lészerelési folyamat „első szakaszában érintve legyen”. Este Michel Rocard mi­niszterelnök Grósz Károly tiszteletére díszvacsorát adott, amelyen a két kor­mányfő pohárköszöntőt mondott. Nicaraguáról tárgyaltak az BkSZ-ban Nicaraguában 1980 óta csaknem 56 ezer emberélet­be került az Egyesült Álla­mok támogatását élvező fegyveres ellenzékkel vívott harc. Több mint 28 ezer kor­mánykatona és polgári sze­mély vesztette életét, a kontrák táborának pedig 27 ezer fő a vesztesége ember­életben. Ezeket az adató Icát szerdán az Amerikai Álla­mok Szervezetének (AÁSZ) San Salvadorban zajló köz­gyűlésén közölte Carlos Tun- nermann, Nicaragua állandó AÁSZ-képviselője. Tunnermann a szervezet közgyűlésén tett felszólalá­sában úgy vélekedett, hogy a jövő év elején hivatalba lépő új amerikai kormány­nak be kell látnia az eddig alkalmazott beavatkozási po­litika sikertelenségét; és új­fajta kapcsolatokat kell ki­építenie Közép-Ameriká- ban. Megállapodás a tévévitáról Lech Walesa elfogadta ugyan a lengyel szakszerve­zeti mozgalom, az OPZZ el­nöke, Alfred Miodowicz ja­vaslatát egy kettejük közötti tv-vita megtartására — meg­állapodás is született arról, hogy november 30-án áll­nak a kamerák elé —. ám a betiltott „szolidaritás” elnö­ke a tegnapi tv-híradó- je­lentése szerint változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a vitát olyan technikai kérdé­sekkel foglalkozó tárgyalá­sok előzzék meg, ahol őt Jacek Kuron és Adam Michnik képviselné. A megállapodást azután jelentették be. hogy Miödő- wicz tegnap egy tartózkodás és egy ellenszavazat mellett megkapta az OPZZ tanácsa tagjainak támogatását a tv- vitára. Az OPZZ elnöke a tanácsülés szünetében a len­gyel sajtónak nyilatkozva ki­fejtette, hogy mozgalma azért is kész tárgyalni Wa­lesával, mert a kerekasztal előkészítő tárgyalásai el­akadtak és a hivatalos szak- szervezetek változatlanul na­gyon fontosnak tartják a nemzeti közmegegyezés ki­munkálását, készülnek a ke­rékasztalon való részvételre. Tekintve, hogy Kuron és Michnik, a két ismert ellen­zéki személye az egyik aka­dálya a kerékasztal-tárgya­lások megkezdésének, aligha nevezhető jóindulatú javas­latnak Walesa részéről, hogy az ő részvételükkel készít­sék elő a tv-vitát. A lengyel vezetés azért utasítja el Michnik és Kuron' részvéte­lét a kerékasztalon, mert mindketten az alkotmány, a fennálló társadalmi rend el­len lépnek fel. Szaharov és Teller találkozója Eltérő vélemények az űr­fegyverkezésről Szerdán, egy washingtoni díszvacsorán első ízben ta­lálkozott egymással a szov­jet és az amerikai „hidro­génbomba atyja”, Andrej Szaharov és Teller Ede. A két tudós, aki jelentős szerepet játszott az ameri­kai, illetve a szovjet hidro­génbomba kifejlesztésében, ellentétesen ítéli meg az SDI-programot. A magyar származású amerikai tudós közismert támogatója a csil­lagháborús terveknek, és ak­tívan részt vesz a világűrbe telepítendő fegyverek ter­vezésében. Teller azzal ér­vel, hogy a terv megvalósí­tásával olyan hatásos védő­pajzsot lehetne vonni az Egyesült Államok fölé, amely kudarcra ítélne min­den támadási kísérletet, s így — úgymond — elősegíte­né a leszerelési erőfeszítések sikerét. Teller még azt is állítja, hogy a Szovjetunió előbbre tart az űrfegyverke­zésben, mint az Egyesült Ál­lamok. Andrej Szaharov viszont az SDI-program ellen szállt síkra. A díszvacsorán is el­mondta, hogy a terv megva­lósítása arra késztetheti a „csillagháború” által fenye­getett államokat, hogy ellen- intézkedéseket tegyenek, s ez az atomháború kitörésé­nek veszélyével fenyeget. A szovjet tudós rámutatott, hogy a csillagháborús terv nagy tévedés, amely — ha megvalósulna — az egész vi­lágot destabilizálná. Három év alatt 112 ftakéta­megsemmisités Olaszországban A szicíliai Comiso támasz­ponton csütörtökön megkez­dődött az itt elhelyezett amerikai manőverező robot- repülőgépek megsemmisítése az 1987 decemberben Wa­shingtonban aláírt szovjet— amerikai megállapodásnak megfelelően. A támaszpon­tot, ahol 112 közép-hatótá­volságú rakétát tartottak hadrendben, előzőleg ellen­őrizte egy tíz fős szovjet tiszti csoport, amely fel­ügyelte a megsemmisítést is. Ä szárazföldi indítású kö­zép-hatótávolságú atomra­kétákat három év alatt kell a szerződésnek megfelelően teljesen megsemmisíteni. Csütörtökön az első 16 egy­ségből álló üteget szerelték szét. Tanácskozott az észt parlament Módosították a köztársasági alkotmányt A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kö­vetkező ülésén napirendre tűzi az Észt SZSZK Legfel­sőbb Tanácsának szerdai döntését, amely módosította a szövetségi köztársaság al­kotmányának 74. cikkelyét — jelentette csütörtökön a TASZSZ hírügynökség a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének üléséről beszámolva. Az észtországi köztársasági alkotmány mó­dosítása lehetővé teszi, hogy az észt legfelsőbb államha­talmi szervek meghatározott esetekben felülbírálják a ■ szövetségi szinten hozott törvénykezési és más dön­téseket. A csütörtökön koradélután közzétett moszkvai bejelen­tés az első hivatalos közlés a szovjet tömegtájékoztatás­ban az észt parlament szer­dán befejeződött ülésszaka kapcsán. Az MTI Moszkvai Irodájának Tallinnból ka­pott értesülése szerint az észt parlamenti képviselők 254—7 arányban szavaztak a módosítás mellett. Az ülés­szakon egyébként, amelyet az észt televízió a késő esti órákig egyenesben közvetí­tett, környezetvédelmi prob­lémákról, a sztálinizmus okozta károkról és más tör­ténelmi kérdésekről volt szó. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége szerint ez a módo­sítás, más, az észt parlament legutóbbi ülésén elfogadott dokumentumokkal együtt el­lentétes a Szovjetunió je­lenlegi alkotmányával. Ezért döntött úgy a testület, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének legközelebbi ülése elé viszi a kérdést. A ta­nácskozásra meghívják Észt­ország képviselőit is. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége egyúttal megbízta a szovjet parlament két házá­nak törvényelőkészítő bi­zottságait, hogy készítsenek a testület számára alapos tanulmányt az adott kérdés­ről, amely a szovjet szocia­lista államszövetség felépí­tésének és egységének alap­elveit érinti. Arnold Ruejtel, az Észt Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Indrek Toome, a köztársaság frissen megválasz­tott új kormányfője beszélget az észt parlament szerdai ülé­sén (MTI—TELEFOTO) Szovjet külügyi tájékoztató Előrelépés a genfi tárgyalásokon A nukleáris és űrfegyver­zetről Genfben folytatott szovjet—amerikai tárgyalá­sok 10. fordulóját értékelte csütörtöki sajtóértekezletén Gennagyfj Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő hang­súlyozta, hogy .előrelépés tör­tént, s mindkét fél a lehe­tő legrövidebb időn belül szeretné folytatni a megbe­széléseket. A 11- forduló kezdésének időpontját a ké­sőbbiekben egyeztetik. Geraszimov reményét fe­jezte ki, hogy a mostani szünetet sikerül kihasználni a hadászati támadófegyver­zet 50 százalékos csökkenté­sét célzó szerződéstervezet építő szellemű előkészítésé­re. A washingtoni és moszk­vai csúcsok, a külügymi­niszterek találkozói megfe­lelő alapot biztosítottak ah­hoz, hogy egyetértés ala­kuljon kj bizonyos területe­ken a mozgatható indítóállá­sú eszközök, a nehézbombá­zók és a légi indítású ma­nőverező robotrepülőgépek problémakörében, s egyez­tessék tervezeteket. Izrael állam kontra Palesztin állam BUDAPEST Várkonyi Péter külügymi­niszter Joao de Deus Pinhei- ro-nak, a Portugál Köztár­saság külügyminiszterének meghívására november 18. és 20. között hivatalos láto­gatást tesz Portugáliában. MOSZKVA Csütörtökön Vilniusban megkezdte munkáját a lit­ván parlament soros ülés­szaka. A balti szovjet köz­társaság törvényhozó testü­leté számos időszerű témát vitat meg. A napirenden a jövő évre szóló költségvetési terven kívül olyan kérdések is szerepelnek, mint a litván nyelv használatának, a lit­ván államiság jelvényeinek a problémája, valamint a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság alkotmányának módosításával kapcsolatos előkészítő munka áttekinté­se. A képviselők megtár­gyalják a szovjet alkotmány esetleges módosítását és ki­egészítését, valamint a szov­jet képviselőválasztást illető törvényjavaslatokat is. BERLIN Takács Márta személyé­ben az idén magyar tudós is van a Grimm-díj kitünte­tettjei között. Az NDK kor­mánya által 1979-ben alapí­tott kitüntetéssel azoknak a germanistáknak, némettaná- roknak és fordítóknak a te­vékenységét ismerik el, akik különösen kitűnnek a né­met nyelv és a germaniszti­ka oktatásában, s ezzel je­lentősen hozzájárulnak a né­pek közötti megértés elő­mozdításához. Öt külföldi és egy NDK beli nyelvész kapta az idén a kitüntetést. Alig néhány órai különbség volt két, a Közel-Kelet perspektíváit erősen be­folyásoló fejlemény között: Hájim Her­zog elnök hétfőn délután bízta meg az új izraeli kormány megalakításával Jichak Samirt, s éjfél után röviddel a palesztin parlament elfogadta az ön­álló államiságuk kikiáltását. A két esemény, s főként a mögöttük meghúzódó irányzat alapvetően ellen­tétes. A PFSZ vezetése az elmúlt egy évben fokozatosan távolodott az addigi, az Izraellel való tárgyalásokat elutasí­tó magatartástól. Dacára a palesztin ellenálláson belüli és több térségbeli meghatározó hatalom ellenállásának, sőt, egyértelmű nyomásának, a közel- keleti és nemzetközi realitásokkal szá­molva mind egyértelműbben léptek a nyitás irányába, s e folyamat egyértel­műen az algíri tanácskozáson érte el csúcspontját: az adott lehetőségei ma­ximumáig elmenve, a palesztin állami­ság kinyilvánításával együtt 84 száza­lékos többséggel elfogadták az ENSZ BT 242. és 338. határozatát, mint a majdani nemzetközi békekonferencia jogi alapját — azaz így közvetve Izra­el államot is. Izraelben viszont a Simon Peresz ve­zette munkapárt, mely a „területért békét” elv alapján hirdetett meg ren­dezést a Jordán folyó nyugati partján, s támogatta a nemzetközi békefórum gondolatát, folyamatosan és jelentős mértékben vesztette el hazai tömegbá­zisát a Likud vezette sajátos koalíció­val, az ortodox vallási valamint a tel­jes bekebelezést és a palesztin lakosság egésze vagy egy része kitelepítését kö­vetelő szélsőjobboldali pártokkal szem­ben. A valóságban már közel egy évtize­de tartó jobbracsúszás Izraelben a no­vember l-i választásokon vált látvá­nyossá: 63—65 mandátumával a 120 ta­gú Kneszetben az említett s nagy esély- lyel kormányra kerülő koalíció bármit megszavaz — kivéve a területi „en­gedményt”. Jichak Samir ezt egyér­telművé tette, leszögezve: kormány­programjában a legcsekélyebb esélyt sem ad a nemzetközi békekonferenciá­nak, melyet — igaz, nem hivatalosan, de a választási propagandában nagyon is hatásosan — „új müncheni egyez­mény” lehetőségeként emlegettek, utal­va Csehszlovákia fél évszázaddal ez­előtti feldarabolására, majd a máso­dik világháborúba torkolló tragikus fej­leményekre... Egyenesen következett mindebből, hogy már az algíri határozatokat meg­előzően hivatalosan is kinyilvánították: Izrael nemet mond mind az algíri dön­tésekre, mind a PFSZ-szel való pár- ' beszédre. Joszif Ben Aharon, Samir kabinetirodájának vezetője még a dip­lomatikus megfogalmazást is kerülte: ,,a határozatokat ugyanabba a szemét­kosárba hajítjuk, melyben az 1964-es palesztin karta és Arafat 1974-es (az ENSZ közgyűlése előtt elmondott) be­széde hever. Nem kell különösebb jóstehetség ah­hoz, hogy a palesztin parlament által elfogadott politikai döntések érvénye­sítésének megakadályozására' a Likud és szövetségesei minden lehetőt meg­tesznek -1- s ez rövid távon elsősorban a megszállt területek 12. hónapjában tartó lázadásának az eddigieknél is keményebb „kezelését” jelenti. A palesztin döntéshozók nyilván ez­zel is számoltak, s nem titok: a Szov­jetunió támogatásával is' végrehajtott politikai módosítás nem annyira a vár­ható Likud-kormánynak, sokkal in­kább az Egyesült Államok új elnökének szólnak. George Bush megválasztása után az izraeli lapok elemzései nem vé­letlenül figyelmeztették a formálódó új kormányt: a reagani „mézesévek” ' kel­lemes periódusa alighanem végleg le­járt, ezentúl kevésbé lehet az érdemi motivációkra, a szimpátiára számítani; Washington lépéseit várhatóan sokkal inkább a konkrét érdekek szolgálata irányítja majd, azaz a mérleg egyensú­lya más helyzetben áll majd be. Ez vi­szont a térségben már nem teszi rneg- kerülhetővé a palesztin politikában beállt, valóban meghatározónak minő­síthető változást. Eszes Tibor Miodowicz—Walesa

Next

/
Oldalképek
Tartalom