Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. NOVEMBER 17. Grósz Károly befejezte madridi tárgyalásait Országgyűlési bizottságok ülése Nincs mód a szükségletek teljes kielégítésére (Folytatás az 1. oldalról) ságának erősödése nem a diszkriminációt váltja ki, hanem éppen az együttműködés irányába hat. Elmúltak már azok az idők — mondotta González, amikor az elszigetelt gazdaságokról szóló elméletek volták divatban. Ugyancsak az MTI tudósítóinak kérdésére, hogy várható-e spanyol részről a megkülönböztető intézkedések kiiktatása a magyar árukkal szemben, González emlékeztetett arra, hogy politikai megfontolásokból Spanyolország az EGK tagországai között a legnagyobb erőfeszítéseket tette a Magyarországgal való megállapodás tető alá hozásáért. Most azon munkálkodik, hogy erőteljesen csökkentse a vámokat az EGK-val egyezményt kötött országokkal folytatott kereskedelemben. — Rendkívül hasznos és értékes eszmecserét folytattunk a miniszterelnök úrral — kezdte meg tájékoztatóját Grósz Károly. — Mi azt hirdetjük: újfajta érdekviszonyok alakulnak ki a világban. Szaporodnak az érdekazonosságot kifejező elemek, s nekünk ezt a folyamatot kell támogatnunk. Ügy látjuk, s valljuk is, hogy fokozódik az európai államok egymásra utaltsága és Európa egyik fele sem ie- het érdekelt a másik kudarcában. Az együttműködést, az integrációs folyamatokat kell erősítenünk, nem pedig a távolságokat növelnünk. Ügy érezzük: felelősségünk közös a kapcsolat- rendszerek fejlesztésében, s nemzeti érdekünk is egyben, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai kontaktusok elmélyüljenek. Mostani megbeszéléseinknek már vannak konkrét eredményei is —, emelte ki a továbbiakban Grósz Károly, s tájékoztatta az újságírókat a délelőtt aláírt egyezményről, a ratifikációs okmánycseréről, s az egyéb dokumentumokról. — Közösen munkálkodunk — tette hozzá — a beruházásvédelmi megállapodás előkészítésén is. Szeretnénk bekapcsolódni azokba a nagy spanyolországi vállalkozásokba, amelyek 1992-ben az egész világ érdeklődésére számot tarthatnak. (A párt- főtitkár-miniszterelnök arra utalt, hogy 1992-ben Barcelonában rendezik az olimpiát, Sevillában a világkiállítást, s Madridé lesz az „Európa kulturális fővárosa” cím.) A nyilatkozat utáni első kérdés a Magyar Szakszervezetek helyzetére vonatko- kott — egy spanyol újságíró az érdekképviseleti szervek megélénkült tevékenységének okait tudakolta. — Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a szak- szervezetek rendkívül aktív és hatékony harcot folytatnak a kormánnyal, a vállalatvezetőkkel szemben a dolgozók érdekeiért — húzta alá a magyar kormányfő. — WASHINGTON Margaret Thatcher brit kormányfő, aki kedden este érkezett Washingtonba, szerdán megkezdte rövid hivatalos látogatását. A Reagan-kormány legszorosabb nyugat-európai szövetségese és a lelépő elnök személyes barátja a búcsú mellett érdemi tárgyalásokat folytat Reagannal és az új elnökkel, George Bush-sal. ISLAMABAD Eddig ismeretlen típusú és számú Afganisztánból kilőtt rakéta csapódott be szerdán a kelet-afganisztáni Kunar tartománnyal határos Laday Kaga nevű pakisztáni faluba. Tíz ember meghalt és tizenöt megsebeA magyar szakszervezeti mozgalomra ma a sokszínűség a jellemző. Most a különböző szakmákhoz kötődő kisebb közösségeket képviselő szakszervezeti mozgalmak erősödtek meg. Ez természetesen érthető, hiszen dinamikus reformmozgalmunk időszakában sokrétűek az érdekellentétek is. Ha valaha, akkor ma olyan korszakot élünk, amikor nem tudunk kedvére tenni mindenkinek. Törvényszerű tehát, hogy kiéleződnek a szakszervezetek és a kormány, a munkaadók közötti feszültségek. A legkedvezőbb döntés csak így, ezáltal születhet meg. A La Vanguardia munkatársa alaposan félreérthette a Magyarországon a közelmúltban elfogadott társasági törvényt, mert megkérdezte: milyen hatással lesz az egypárt-többpártrend- szerre? — A társasági törvénnyel — húzta alá Grósz Károly — nem politikai viszonyokat szabályozunk. A paragrafusok a tőke. a munkaerő mjz- gásterét bővítik, s lehetővé teszik a külföldi é§ a magántőke bekapcsolódását a különböző fejlesztésekbe, beruházásokba. A többpártrendszer kérdését a jelenleg előkészület alatt álló új alkotmányban kell rögzíteni. Az eseménydús program szűkre szabta a sajtókonferenciára szánt időt, Grósz Károly azonban még válaszolt a kormányhoz közelálló El Pais cikkírójának két kérdésére. — Ami az első kérdést illeti, természetesen a reformtörekvések nem jutnak érvényre szemlélteti és társadalmi konfliktusok nélkül — mondotta. — Az elmúlt négy évtized alatt sok érték született, de sok értékesnek vélt, ám eredménytelen gyakorlat is megcsontosodott. Amikor ezt meg akarjuk változtatni, akkor érdekeket sértünk, arról nem is beszélve, hogy a reformfolyamat során sok elméleti tételünket kell felülvizsgálnunk. A másik kérdés a román—magyar kapcsolatok feszültebbé válásának okait firtatta. — Valóban vannak olyan társadalmi, politikai feszültségek közöttünk, amelyek gondokat okoznak nekünk — mondotta Grósz Károly. — E két nép évszázadok óta él egymás mellett, s egymás mellett is fog maradni. A határok, amelyek a második világháború után kialakultak, számunkra véglegesek. Ebből következik, hogy nem a feszültségekre helyezzük a hangsúlyt, hanem az együttműködésre és a barátságra. Azt azonban tudniuk kell, hogy o,tt is élnek olyanok, akiknek nem érdekük az együttműködés. A magyar kormány azonban nem hagyja magát provokálni, s az európai biztonságot, a két nép érdekeit szem előtt tartva — azt hiszem — joggal várja el romániai partnereitől is. hogy együttműködjenek a feszültség^ csökkentésében — mondotta végezetül a pártfőtitkár-mi- niszterelnök. Még a délelőtt krónikájához tartozik: Kovács László és Inocenciö Felix Arias külügyi államtitkár a két ország közötti egészségügyi kapcsolatokat szabályozó egyezményt írt alá. Kicserélték a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtásának kölcsönös átengedéséről szóló szerződés ratifikációs okmányait is, s kifejezték szándékukat: tárgyalásokat folytatnak a diplomáciai vízummentességről, s az iskolai bizonyítványok, egyetemi diplomák „egyenértékűségéről”, azaz kölcsönös elismeréséről. A sajtóértekezletet követően Grósz Károly a spanyol képviselőházat kereste fel. Itt Felix Pons elnök adott tájékoztatást a törvényhozók munkájáról. Tegnap I. János Károly spanyol uralkodó és Zsófia királyné ebéden látta vendégül a pártfőtitkár-minisz- terelnököt. Délután Grósz Károly a parlamenti ellenzék képviselőivel találkozott. Előbb Antonio Hernandez Mancha- val a Spanyol Népi Szövetség elnevezésű jobboldali párt elnökével folytatott megbeszélést. Ezt követően — szállásán — Julio Angui- ta-val a Spanyol Kommunista Párt főtitkárával találkozott az MSZMP főtitkára. A tegnapi program a spanyol magánbankok szövetségének Grósz Károly tiszteletére adott vacsorájával ért véget. sült — jelentették a pakisztáni kormány illetékesei. ÜJ-DELHI Szerda este bezárták a szavazóhelyiségeket Pakisztánban. A választási bizottság titkárának közlése szerint a szavazás alapjában véve békésen és erőszakmentesen zajlott le, csupán néhány helyről jelentettek kisebb összetűzéseket a vetélkedő pártok tagjai között. Az első becslések szerint a választók ötven-hatvan százaléka élt szavazati jogával. SIENA Az olaszországi Siena városa „szarvasgomba békedíjjal” tüntette ki Mihail Gorbacsovot — jelentették be szerdán a Toszkán város tisztségviselői. A díjat Siena város minden évben azoknak a nemzetközi jelentőségű személyiségeknek adományozza, akik abban az esztendőben jelentősen hozzájárultak a világbéke megőrzéséhez. A díjat, egy fél kilós szarvasgombát november 20- án adják át Nyikolaj Luny- kovnak, az olaszországi szovjet nagykövetnek, aki Moszkvába szállítja az értékes díjat. A kormány stabilizációs munkaprogramjának első évében várható gazdasági fejlődést, valamint az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokat ’ tekintette át az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tegnap a Parlamentben — Pesta László elnökletével — tartott ülésén. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese felvázolta a gazdaság mozgásterét befolyásoló tényezőket. Egyebek között kiemelte: az éves nemzeti jövedelem 35 százalékát kitevő adósságállomány, illetve az évente fizetendő egy- miliiárd dolláros kamatteher és a kétmilliárd dolláros törlesztési kötelezettség korlátozza a gazdaság szerkezeti átalakításának lehetőségeit. A szociális és egészség- ügyi ágazat forráslehetőségei nem adnak módot a szükségletek teljes kielégítéséhez. A dologi költségekhez 8 százalékos központi támogatást kapnak az egészség- ügyi intézmények, s központi forrásból 6 százalékos béremelésre nyílik lehetőség. A tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket intéztek az Országos Tervhivatal elnökhelyetteséhez. Válaszában Cravero Róbert kifejtette: a Szakszervezetek Országos Tanácsa azt javasolja, hogy jövőre 8 milliárd forintot fordítsanak központi béremelésre. Ezzel szemben a kormány úgy ítéli meg, hogy erre a célra csak kétmilliárd forint vonható el a költségvetésből. Azok a vállalatok, amelyek képesek lesznek az új követelményekhez való alkalmazkodásra, nagyobb mozgásteret kapnak a bérben, a behozatalban. Mivel a vállalati támogatások leépítése után a gazdálkodó egységek egy része működésképtelenné válik, a mainál nagyobb munkanélküliség alakulhat ki. A pályakezdők elhelyezkedési gondjainak orvoslására a foglalkoztatási alapból 700—800 millió forintot fordítanak át- és továbbképzésre. A Honvédelmi Minisztérium költségvetése reálértékben 10 százalékkal csökken jövőre, a Belügyminisztériumé viszont 17 milliárd forintról 23 milliárd forintra nő. Dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondotta : az egészségügyben dolgozók bérlemaradásának elkerülésére javasolják, hogy a 6 százalékos átlagos béremelés mellett 1989. január 1-jétől összesen 2,5 milliárd forintot kapjon az egészségügy bérrendezésre. A vitában felszólalók közül dr. Sinkovics Mátyás (Budapest) javasolta, hogy a Belügyminisztérium jövőre tervezett költségvetés növekményének egy részét csoportosítsák át az oktatás, a művelődés és az egészségügy területére. Dr. Eke Károly (Csongrád megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi tőke beáramlását számos bürokratikus akadály nehezíti. Radnai Gábor (Budapest) a költségvetés tervezett korszerűsítésével kapcsolatban megjegyezte: máig sincs eldöntve, hogy a bérreformot mikor vezetik be. Vita a kormány stabilizációs programjáról A parlament ipari bizottsága Juhász Mihály elnökletével tartott tegnapi ülésén a kormány stabilizációs gazdasági munkaprogramjának végrehajtásáról, a vállalkozási nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatról, továbbá az adó- és árrendszermódosításnak az iparban tapasztalt hatásairól tanácskozott. Az írásos jelentésekhez és előterjesztésekhez Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke elmondta, hogy a kutatásfejlesztési programokat hazánkban 40—42 százalékban központi forrásból fedezik, ez az arány hasonló a nyugat-európai országokéhoz. Törvényt alkotni szükséges annak érdekében, hogy az alapokba való befizetések és a felhasználások kedvező irányba rendeződjenek át. Tollár József (Zala megye) azt mondta, hogy miközben egyre nagyobb az elvonás, a költségvetés alig tesz valamit költségeinek lefaragására. Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke kifogásolta azt a kormányzati elképzelést, amely szerint a külföldi vállalkozásokra, vegyesvállalatokra a jövőben a magyar vállalati szabályok lennének érvényesek, s hangsúlyozta, hogy ez visszahúzó erő lesz a külföldi tőkebefektetéseknél. Kovács Károly (Budapest) arról szólt, hogy nem látja a kormány munkájában a kibontakozást segítő elemeket. Hasonló nézeteket vallott Lékai Gusztáv (Hajdú- Bíhar megye), amikor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt egy év a közgazdászok elégedettségét igazolja, de ez távol áll a társadalom értékítéletétől. A vitazáróban Harsányi Imre fontosnak nevezte, hogy az A variációval jelzett gazdaságpolitika a liberalizált importtal, az exportösztönzéssel hosszabb távra alapozhatja meg a kibontakozást; szemben a B variációval, amelynek gazdaságpolitikáját jelenleg is folytatjuk. Az elnöklő Juhász Mihály végül is szavazásra bocsátotta az előterjesztéseket. A bizottság egyhangúlag elfogadta a műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat előterjesztését. A vállalkozási nyereségadóról szólót öt ellenszavazattal oly módon fogadták el. hogy még az 50 százalékot is soknak tartják, ha a helyzet átmenetileg emelést igényel, azt elfogadják, de az osztalék fizetését semmiképpen. A határozatban aggodalmát fejezte ki az ipari bizottság a kormány eddig tett intézkedéseivel kapcsolatban, de nem értett egyet azzal a képviselői javaslattal, hogy elégedetlenségét fejezze ki a kormány egyéves munkája iránt. Jubileumi tanácsülés a közgazdasági egyetemen Jövőbeli modell a szocialista piacgazdaság Nyers Rezső mondott beszédet A kormányzás legyen valóban kormányzás, és ne a termelési tényezőkkel való központi gazdálkodás! — szorgalmazta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, címzetes egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szerdai nyilvános tanácsülésén elhangzott beszédében. A jubileumi és díszdoktoravató ünnepi ülésre az adott alkalmat, hogy 130 éves a magyar közgazdasági felsőoktat^, és 40 éves az önálló Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. A jubileumi üléshez egy péntekig tartó tudományos ülésszak kapcsolódik, a „Közgazdaság és reform” témakörében. Lényegében az ülésszak vitaindító előadása volt Nyers Rezső beszéde. A Politikai Bizottság tagja a magyar gazdaság rövid távú kilátásairól és a reformpolitikáról szólt. Nyers Rezső elmondta: idén a magyar gazdaságban a válságelhárításon van hangsúly, de lehetséges, hogy jövőre majdnem azonos erejűvé válik a válságmegoldó és a reformot bevezető tevékenység. Két súlyos válságtényező van: egyrészt a termelési szerkezet jövedelmezőség-fékező szerepe, valamint az ebből adódó valutáris-pénzügyi helyzet. A tavalyi stabilizációs program ugyan meghirdette a versenyképes tevékenységek előnyben részesítését, a valóságban azonban mégis általános pénzügyi visszafogás érvényesült, a szabályozás egésze kontra- szelektív maradt. Nyers Rezső a következőképpen összegezte a gazdaság mai helyzetét: a kormányzat erős felülről vezérléssel javítja a pénzügyi egyensúlyt, annak terheit jórészt a lakosságra — és részben a költségvetés szociális-kulturális kiadásaira — hárítja. A versenyképes vállalatok ugyanakkor nem igazi haszonélvezői a helyzetnek, mert nehéz hozzájutni a hitelhez, a technikához. „A lakosság elégedetlensége emelkedik, össze- ■ függésben az életszínvonalgörbe hanyatlásával” — tette hozzá. A Politikai Bizottság tagja három fő gazdaságpolitikai feladatra hívta fel a figyelmet. Először is le kell küzdeni az általános restrikció veszélyét, a megszorítások gyakorlatát szelektívebbé kell tenni. Másrészt el kell kerülni a gazdaság általános dinamizálásának csapdáját, amely konvertál- hatatlan rubeltöbblethez és romló irányzatú konvertibilis valutahelyzethez vezetne. Végül pedig a lakosság jogos életszínvonal-igénye ellenére el kell kerülni azt a veszélyt, hogy külföldi forrás igénybevételével javítsunk a helyzeten. Reformjaink fő iránya a gazdasági demokrácia új alapokon való fejlesztése. Ennek vezérelvei: a demokratikus érdekegyeztetés és a társadalmi partnerség megvalósítása — mondta Nyers Rezső. Ezzel összefüggésben szólt a nemrégiben létrehozott Érdek- egyeztetési ■ Tanácsról, és úgy vélte: talán szükség lehet az abban résztvevő szervezetek kiegészítésére. A magyar népgazdaság jövőbeli modellje — folytatta — a szocialista piac- gazdaság, amelyben nem a magántőke uralkodik, a piac igazi piac, amelyet szocialista szellemiségű politika vesz körül, befolyásol és segít a kívánatos irányban való változásra. Nyers Rezső beszéde után három tudóst avattak a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem díszdoktorává. \j Grósz Károly és Felipe González közös sajtókonferenciája a miniszterelnöki hivatal sajtóközpontjában
