Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-10 / 242. szám
1988. OKTÓBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISZ segítő partner a szükségmegoldásban A Csinosától a hulló vakolatú családi házakig Lakásgondok, javaslatok Kunszentmártonban „A KISZ K unszentmár - ton Városi Bizottsága támogatja a lakásellátást és a lakáshoz jutást, ezért segít az ingatlanok felmérésében. Megteremtődik várhatóan az üresen álló családi házak értékesítésének kedvező pénzügyi feltétele, így a fiatal házasok és a több- gyermekes családok minimális készpénz-fizetés mellett juthatnak megfelelő lakáskörülmények közé.” Ezeket a sorokat a KISZ megyei bizottsága információs jelentése adta tudtomra. A téma érezhetően felkeltette kíváncsiságomat. Lakáshoz? Minimális készpénzért? Lehetséges? Van ilyen ? Más kérdés, hogy a téma első részével hamar végeztünk, s ahogy az mór lenni szokott elkezdett terebélyesedni a dolog. Kevesen tudnak a lehetséges támogatásról De kezdjük az elején! Kunszentmártoni, a megye legfiatalabb városát közel tizenegyezren lakják. Lassan. de jól kitapinthatóan öregszik az ifjú város lakossága., csakúgy, mint a Tiszazug többi településéé. A fiatalok, a fiatal családok szívesebben választják lakóhelyül a szomszédos Bács- Kiskun valamelyik közeli települését, leginkább Lakitelket. Az elköltözés számos oka közül vegyük szemügyre most csupán az egyiknek nagyon kis szeletét, a lakás- helyzetet. a lakáshoz jutás lehetőségét! Ma Kunszentmártonban az OTP húszezer forintért kínálja a lakások négyzet- méterét. Ez egy átlagos, 50 négyzetméteres lakás esetében egymillió forint. Számítsuk le a szokásos kedvezményeket, hiteleket, és megkapjuk, hogy két-három, de inkább négyszázezer forint készpénzzel kell annak rendelkeznie, aki hasonló lakásra vágyakozik. (Any- nyit befizet, aztán — ahogy közismert — három évtizedre eladósodik.) Tanácsi bérlakás 1984-ben épült utoljára Kunszentmártonban. Igaz, tavaly az év végén fölújítottak, rendbe tettek néhány szükséglakást, azokból lett hat tanácsi bérlakás. A nyilvántartás szerint bérlakást igényel a várostól 36 család, 16 meg OTP-s lakást. Rajtuk kívül 10—15 érdeklődő család jelezte, hogy családi házat szeretne vásárolni. Jó. de hogy keveredik ebbe a KISZ? Lantos József, a KISZ városi bizottságának titkára: — Lakáshoz kell juttatni a fiatalokat, ez rendben van. Csakhogy a KISZ nem épít lakásokat! Másképpen segítünk, illetve keressük a segítség módját. Három éve a Komfortossá — És mi van az üresen álló családi házakkal? — A nyáron — a KISZ- esekkel közösen — megállapítottuk. hogy a városban 15 lakható családi ház áll üresen, és még másik tíz is eladó. — Ez 25 családi ház. 25 fiatal család gondját oldaná meg azonnal! — Valóban — gondolkodik hangosan az osztályvezetőhelyettes — csakhogy ennek á 25 háznak a megvásárlásához szüksége volna a városi tanácsnak körülbelül tízmillió forintra. — Lássunk tisztán! — lendül bele Lantos József : — A város egyik legégetőbb gondja a lakásállomány, döntően az alap nélküli családi házak romlása. A tulajdonos • — aki már elköltözött, vagy még benne lakik —. szeretné pénzzé tenni házát, mert nem vállalkozik a felújítására. A fiatal meg szeretné önálló lakásban álomra hajtani a fejét, és vállalkozik a ház rendbetételére. Csakhogy 300—400—500 ezret nem tud . lepengetni”, azt meg kell neki hitelezni! Ha néhány tízezerért most beköltözik, komfortossá alakítja az öreg házat, kialakítja KISZ városi bizottságának megbízottja tagja a tanács lakásügyi társadalmi bizottságának, ott képviseli a fiatalok érdekeit. — Kevés, több kell, mondhatja bárki! — Ugyancsak három éve hirdettük meg csatlakozásunkat a nagycsaládosok és a fiatalok lakásépítésének támogatását célzó programhoz. — Ez is szép, de mit csinál most lakásügyben a KISZ? — Kevesen tudnak arról a lehetséges tanácsi támogatásról, aminek egy részét saját alapjából képezi a városi tanács, a másik része megyei tanácsi hitel a több- gyermekes csalódok első lakáshoz jutásához igényelhető építésre, felújításra (ezen belül olyan felújításra is. ami az életveszélyességtől óvja meg a lakóépületet) és OTP-lakás megvásárlására. Nos, propagáljuk, hogy létezik ez a fajta támogatás. — Hány kunszentmártoni részesült belőle az idén? Fülöpné dr. Sisák Zsuzsa a városi tanács hatósági osztályának osztályvezető-helyettese : — Tavasszal 750 ezer forintot osztottunk ki, ebből 550 ezer volt a vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kamatmentes, azaz kedvezményes hitel. Hét család részesült belőle. A végrehajtó bizottság a közelmúltban döntött újabb egy- millió-százötvenezer forint odaítéléséről, amelyet még ebben a hónapban meg is kap tizenhét család. Az ösz- szeg nagyobb része hitel, kisebb része a vissza nem térítendő támogatás. Az említett tizenhét család mellett még másik hét család igényét tartottuk jogosnak, nekik most nem jutott. Tavaszra újra megvizsgáljuk a kérésüket. alakíthatja benne a fürdőszobát — és mindemellett fizeti a részletet — jól jár. Jól jár, mert nem az emeletre, nem lakótelepre költözött, hanem családi házba. És többszörösen jól jár a város a fiatal családdal együtt — vagy szélesebb kitekintésben a társadalom —. mert ez a fiatal nemcsak a boltban vásárol mondjuk zöldséget, hanem megműveli a kertet, jószágot tart a ház körül, ha jut ereje és ideje, még eladásra is termelhet. Tehát: ezek a fiatalok — ebben az esetben — nem a lakásigénylőket szaporítják, nem várakoznak új lakásra, amellett néhány évtizedre megmentenek az enyészettől jónéhány, egyébként lassan összedőlő családi házat, megművelnek ugyanannyi portát. Ezért „szállt be” a felmérésbe a KISZ városi bizottsága, és ezért vagyunk benne most is. A nyáron indult felmérés ugyanis nem ért véget! A tanács szeretné teljes egészében tisztán látni, milyen állapotú a város lakásállománya. A KISZ városi bizottsága szakembert kért föl — tiszteletdíjért, —. aki partner és segítőtárs ebben a felmérésben. A mi célunk a folyamat meggyorsítása. Egyrészt, hogy kezdeményezhessünk, javaslatot tehessünk a közös gond megoldására — a még használható. ám mostani állapotukban halálra ítélt, öreg családi házak megmentésére —, másrészt, hogy a fiatalokat iminél hamarabb lakáshoz segítsük. Jobb híján ilyen házak kínálkoznak most. A megoldás nem ideális, hanem szükségmegoldás, de előre visz! Lantos József meggyőzött. Igaza van, nincs tovább miről beszélgetni. Lássuk azokat a házakat! Kocsiba ülünk. A víz csak a gravitációnak engedelmeskedik Ahogy jeleztük, innen terebélyesedik az ügy. Mert a házak rohamos romlásának oka jórészt a belvíz. A leve- zetetlen belvíz. A közelmúltban négy családi ház — régi vályogházak — vált élet- veszélyessé, el kellett helyezni lakóikat. A kertek alján két csatorna. Mindkettőt találóan Csincsának nevezik Kunszenten. Hangutánzó szó. Ezek a csatornák onnan kapják a nevüket, hogy bennük mindig folydogál, pocsolyá- sodik valamennyi víz. Ha belelépünk, és a cipőnk szétspricceli, akkor mondja, hogy „csincs”. ha meg kihúzzuk a lábunkat, akkor hangzik a „csa”. E kétségtelenül kézenfekvő jelentésmagyarázatnál azonban jóval fontosabb, hogy ezek a belvízlevezető csatornák jóformán sohasem töltötték be a nekik szánt szerepet. Előbb ugyan a község takarította őket, aztán, amióta nem, az embereket nehéz rászorítani a feladatra. Úgyhogy elgazosodott, feltöltődött mind a két Csincsa. A víz pedig — erről is hallottam egy elméletet Kunszentmártonban — nem ismeri a demokráciát, csupán a gravitációt, azaz nem engedelmeskedik a többség akaratának — „de jó lenne, ha erre. fölfelé is folyna” — konokul csak lefelé törekszik. (Aki nem hiszi járja végig Kunszentmártonban a Varjúhát utcáit.) Ez az egyik. A másik érv(?), vádpont(?) —amelynek bizonyítása vagy cáfolata nem e cikk feladata — úgy hangzik, hogy az új Körös-híd építésekor elvágták a város belvízrendszerét a folyótól, megakadályozva még azt a kis lefolyást is. Hát ilyen összefüggést vélt föllelni a gyanútlan hírlapíró 1988 őszén a Csincsa, meg a kunszenti lakásgondok között. Hogy merre vezették a város utcáin, abba nemigen kívánt beleszólni. Felvizese- dett falú, egyébként ép családi házakat látott. A megoldást, a mostani, pillanatnyi, ám kétségkívül több szempontból hasznos megoldást. úgy tűnik, megtalálta a város tanácsa, segítőkész partnernek bizonyult a KISZ. Van, ami rajtunk múlik, van, a mi nem. Tény, hogy helyben nemigen teremthetik elő az „első menetben” említett 25 családi ház megvásárlásához szükséges tízmilliót. S az is tény, hogy nagyon sok településnek hasonló a gondia. Ott is ugyanúgy, mint Kunszentmártonban. a megye tanácsához fohászkodnak. Hamarosan annak igyekszünk utánánézni. segíthet-e, s ha igen hogyan segíthet a megye. Egri Sándor Gazdaság, ideológia, települóspolitika II kérdések válaszra várnak Kibővített pb-Uléa lesz Karcagon A (karcagi városi pártbizottság holnap tartja kibővített ülését, amelyen — a májusi országos pártértekez- let szellemében — a térség helyzetének elemzése, és egy hozzá kapcsolódó politikai feladatterv kerül napirendre. A jelentés központi gondolatköre — amint azt Nagy Jenőtől, a pártbizottság első titkárától megtudtuk — az, hogy miként tudna a párt Karcagon is aktívabban cse- lekvőbben politizálni, s mit tehet azért, hogy politikai befolyása erősödjön. Az utóbbi időszak népgazdasági folyamatai új helyzetet teremtettek Karcag térségében is. A pártbizottság elé kerülő jelentés szólt arról, hogy a kedvezőtlen gazdasági tendenciák következményeként lényegesen romlott a tagság — és a lakosság — hangulata. Karcagon jelenleg százhatvanan várnak munkaviszony nélkül elhelyezésre. Zömük alacsony képzettségű. Ellentmondásossá teszi ugyanakkor a képet, hogy jól képzett emberekből, bizonyos szakmákban kereslet van. Az mindenesetre biztató, hogy a jelenlegi jelzések szerint a térség vállalatai az évtized végéig nem terveznek nagyobb létszám- mozgást. A csökkenő- életszínvonal, s az egzisztenciális elbizonytalanodás mind több kérdést vet fel a párttagság körében, a jelennel és a jövővel kapcsolatban egyaránt. A karcagi ember — tanúskodnak az elemzés összeállítását megelőző beszélgetések —• elsősorban dolgozni akar, s még mindig bízik abban, hagy ha jobban teszi a dolgát, akkor biztosítva lesz a megélhetése. Később talán magasabb színvonalon a mostaninál. A legtöbben nehezen értik és nehezen fogadják el a jelenlegi helyzetet hiszen — úgy érzik — ők minden tőlük telhetőt megtettek eddig is. Ideológiai elbizonytalanodás is tapasztalható a városban. Az évtizedek során kialakult és helyesnek tartott szocalizmusképről rövid időn belül bebizonyosodott, hogy már nem igazi, illetve nem úgy igaz. Kérdések, merültek föl amelyek bizonytalanságot tükröznek, s amelyekre a karcagi párttagság és Karcag valamint Kunmadaras lakossága is választ vár. Már most, a pártbizottsági ülés során is. Nagy Jenő első titkárral beszélgetvén, természetesen szóba került az a „munició”, az az érvanyag is, amivel a térség párttagjai rendelkeznek — vagy nem! — a hétköznapok vitái során. Elmondta, hogy mindenképpen szükség van az érvek megújítására, a hatékonyabb politizálásra. A párt tagjai részéről aktívabb, bátrabb politizálásra van szükség — nem véletlen, hogy a politikai feladatterv 'középpontjában éppen a pártmunka áll. Űj típusú kapcsolatra van szükség a párt és a gazdaság, valamint a párt és a tanácsok között. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nehezen lehetett elválasztani egymástól a politikai irányítást és a beavatkozást. Áz irányítás sokszor éppen beavatkozással valósult meg. A karcagi városi pártbizottság elé kerülő anyag kifejezetten állást foglalt amellett, hogy a jövőben a politikai eszközök irányába tolódjon el a hangsúly. A tanácsoknak az eddigieknél lényegesen nagyobb önállóságot kell kapniuk, bár a teljességhez tartozik, hogy a helyi igazgatás és önkormányzat pénzügyi lehetőségei közismerten nagyon szűkösek. Pénzszűkében pedig végtelenül nehéz jó és főként népszerű településpolitikát folytatni. Rangsorolni kell a feladatokat, mégpedig lehetőleg a legoptimálisabban. A helyi párt- szervezeteknek mindesetre erősíteniük kell a tanácsok munkáját, s ez az igény jól megfogalmazódik a karcagi politikai feladattervben is. Napjainkban a politikai munka egyik fő kérdése a nyilvánosság. Érzik ezt Karcagon is, ezért a pártbizottság programjában szerepel egy helyi lap indításának terve, előkészítése is. Az új — remélhetőleg valóban beinduló — sajtótermék jól szolgálhatja a felelős város- politikát, s a lakosság közügyekbe való bevonását. Felvetődik persze a kérdés: jelentőségét tekintve hová is helyezzük a karcagi pártbizottság holnapi ülését, mi a feladata és hatásköre, ■mire vannak jogosítványai, s hivatott-e a városi pártértekezlet helyét is betölteni? Ezzel kapcsolatban Nagy Jenő elmondta, hogy a jelentés és a feladatterv előzetes — széles körű — vitája során nem kaptak olyan jelzést a térség párttagságától, ami pártértekezlet összehívását indokolta volna. A kibővített pártbizottsági ülés azonban még így sem helyettesíti abszolút módon a szélesebb fórumot. A bizottság ugyanis többféleképpen is dönthet holnap: az eléje kerülő írásos anyag felelős megvitatása mellett, önmaga megújítása jegyében, határozhat a testület kooptálással történő felfrissítéséről, de állást foglalhat úgy is, hogy bizonyos tagok helyett újak delegálása szükséges az általuk képviselt területről; végül lehet az is a döntés, hogy pártértekezlet összehívására van szükség. L. M. L. Szövetkezeti vállalatok vagyonjegyei Környezetvédő csoportok Szövetséget alakítottak A környezetvédő csoportoknak az ország különböző részeiből érkezett mintegy száz képviselője szombaton a bükkszéki úttörőtáborban megalakította az Ifjúság' Környezetvédő Csoportok Országos Szövetségét. A házigazda szerepét az egri tanárképző főiskolán működő környezet- és természetvédő baráti kör vállalta. A gazdálkodás anyagi feltételeinek javítására és a dolgozók nagyobb anyagi érdekeltségének megteremtésére vagyonjegyet bocsát ki két fővárosi székhelyű szövetkezeti vállalat. Az évi mintegy 20 milliárd forintos forgalmú TSZKER Agrárszövetkezetek Kereskedő Házának igazgatósága legutóbbi ülésén döntött vagyonjegy kibocsátásáról. Ennek révén mintegy 25—30 millió forint összegben teremtenek újalbb pénzforrást a kereskedelmi munka javítására. A tavaly alakult, közösvál- lailati formában működő Skála Reklám Stúdió a 19 millió forintos alapvagyonát kívánja összesen 7 millió forinttal gyarapítani az 5 ezer, 10 ezer, illetve 25 ezer forintos névértékben kibocsátott vagyonjegyekkel. Nyár elején új szennyvíztisztító telepet helyeztek üzembe 20 millió forintos költséggel a Hűtőgépgyár jászboldogházai radiátorgyárában. A létesítmény francia berendezéseit egy osztrák vállalat szerelte be. A szennyvíz a gyár fennállása óta tisztítatlanul folyt a község csapadékvíz-elvezető csatornájába, szennyezve a környezetet és emiatt a gyár évente 1,5 millió forint büntetést fizetett. Jelenleg környezetbarát, semlegesített, szűrt víz hagyja el a gyárat, és a visszamaradt iszapot az alumíniumipar részére szállítják továbbfel- dolgozásra. A berendezés az olajszennyeződést is leválasztja, majd regenerálja így az újra felhasználhatóvá válik (Fotó: D. G.) *■
