Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
Őszi ülésszak a Parlamentben (Folytatás az 1- oldalról) ezért új tisztségében első alkalommal vesz részt a törvényhozó testület ülésén. Az Országgyűlés által ke- íresikedeLmi miniszterré megválasztott Beck Tamás letette a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, kereskedelmi miniszternek eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre az Elnöki Tanács titkára. * * * Az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéshez dr. Fodor István (Pest m.,) fűzött megjegyzést. Hozzászólásában kifogásolta, hogy egy nemrégiben elfogadott jogszabály automatikusan biztosítja az állami vezetők részére nyugdíjuk megállapításában az általánostól való eltérés lehetőségét. Véleménye szerint megfelelőbb volt a korábbi elv, amely az elismerést a végzett munka minősítéséhez igazította. A képviselő ilyen értelmű korrekciót javasolt a Minisztertanácsnak. Ind ítvá nyo zta, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tallózó állami vezetők körét, munkáltatói jogaik gyakorlását, valamint jogállásukkal, munkaviszonyukkal, nyugdíjazásukkal kapcsolatos kérdéseket a jövőben törvényben szabályozzák. A képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vették. A napirendni pontnak megfelelően az Országgyűlés a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Az igazságügy-miniszter expozéja Kulcsár Kálmán igazség- ügymiiniszter expozéja bevezetőjében kiemelte: ha nem akarjuk, hogy a távolság hazánk és a világ élvonala között a gazdasági fejlettség szempontjából tovább növekedjen, úgy a társasági formák modernizálását sem hanyagolhatjuk el. A gazdasági társaságokról szóló, most előterjesztendő törvény gazdaságpolitikai, jogpolitikai, társadalompolitikai és ideológiai szempontból egyaránt igen jelentős, az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatából kiemelkedő jogszabály — hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozás o'k, a piaci integráció kibontakozásának ez alapjait teremti meg. Jelentős mértékben hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosszú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai céL- kiitűzéseit az igazságügymi- nászter így foglalta össze: — A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek lévén korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelés^ értékesítési együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költség- vetés és a bankrendszer kockázata; a vállalat rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállala- latok és az állampolgárok közötti együttműködés alsa- dályainsk megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális keretekben történő közösségi .hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kii- rbontaik oztatása; új lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosításé érdekében; jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági forrnák, amelyek megkönnyítőik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, előDr. Kulcsár Kálmán expozéját tartja Elősegítheti, hogy leomolja- nak a különböző tulajdon- formák közé emelt mestersé- iges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgáslehetőségek kiteljesedjenek. segítve a kisvállalkozások restriktiv kezelésének megszűnését; alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; erősödjön a külföldi működőtöké közvetlen megjelenése a miagyar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi tárasági formákat — a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemes felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi alformá- jaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-jétől bevezetett gazdasági munkaközösséget, illetve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat- jogi személyi felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti 'társaság újrameghonosítása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján — a szövetkezetek kivételével — egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló . valamennyi társas vállalkozási forma szabályozása — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra, hogy ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé. — A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdasági jogunk korábbi részei. A politikai intézményrendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság kiépítése jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályozását magába foglalja. Ez a jogalkotás-technikai feltétele annak a már hangsúlyozott követelménynek, hogy a jogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kereteket adjon a gazdasági magatartás számára. Racionális cselekvés Elfogadása esetén a törvényjavaslat jelentős mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére. A szükséges jogszabályi változásokra részben már idén részben jövőre sor kerül. A törvény társadalompolitikai hatásáról szólva kijelentette: ez a jogszabály hozzásegít a racionális cselekvés terjedéséhez a gazdaságban; segít megteremteni és szélesíteni azt a gazdaságilag független, vagy talán inkább önálló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva képes politikailag is önállóan és észszerűen cselekedni. Ez a jogszabály tehát jelentősen hozzájárulhat a politikailag is racionális magatartás terjedéséhez, politikai kultúránk átalakulásához, és az ország számára oly nagymértékben szükséges politikai stabilitáshoz. — Egy döntésnek, egy jogszabálynak azonban nem csupán várt vagy kívánt következményei vannak — fejtette ki a továbbiakban. — Ha várjuk és kívánjuk e törvénytől a tőkemozgást, a befektetést és vállalkozás fellendülését, tudnunk kell, hogy ez fokozza a jövedelemkülönbségeket, tudnunk kell, hogy magából a kockázatvállalásból és befektetésből is származik majd jövedelem, amely szándékaink szerint is újra befektethető és újabb jövedelmet eredményezhet. Ennek a lehetőségét szélesíti a törvényjavaslat. A jövedelemkülönbségek azonban igazán akkor irritálják a társadalmat — tette hozzá Rugalmasan a piaci igényekhez —. ha látványos és irracionális fogyasztásban nyilvánulnak meg. A személyi jövedelemadó amúgy is hozzásegít a magas jövedelmek kezeléséhez, nincs tehat szükség arra, hogy ésszerűtlen korlátokkal óvjuk a társadalmilag hasznot hajtó befektetésektől és a belőlük adódó jövedelmektől társadalmunkat. — A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, kiteljesíti a társaságokkal kapcsolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állam- polgári és vállalati cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy a legnehezebben az emberek tudata alakítható át. Az ideológiai munkában éppen ezért nagy súlyt kell helyezni annak beláttatására, hogy a részvénytársaság, a tőzsde és más társasági fogalmak olyan technikák, módszerek, eszközök, amelyek nem kizárólag a kapitalista társadalmakhoz kötődnek, hanem társadalmi tartalmuk szerint ítélendők meg, így céljaink elérése érdekében is maradéktalanul felhasználhatók. Emlékeztetett arra, hogy a szakmai viták során felmeEzt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel .rendelkező társasági formát. így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mod nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra. hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alaQÍtá- sát. ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket. A külföldi működőtőkebehozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnövelj a külföldiek társulási lehetőségeit — hangoztatta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyesvállalatokat hozhatnak létre, hanem az egyszerűbb, kisebb vállalkozásokban is részt vehetnek. sőt teljes egészében külföldiekből álló, 100 százalékban külföldi tulajdonban levő társaságok létrehozása is lehetséges. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még kára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését. szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható. hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kíséri a külföld részéről is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól. Külön kitért arra. hogy az új társasági törvény által kínált társulási fonnák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Berecz János, az MSZMP KB titkára, Grósz Károly az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János az MSZMP elnöke az ülésteremben (MTI — Telefotó) rült a kérdés: a törvény hatálya miért nem terjed ki a szövetkezetekre. Mint mondotta: nem feledhetjük el, hogy a szövetkezet sajátos gazdasági társaság. Nem tekinthető kizárólag tőkeegyesülésnek, hisz a sajátos szövetkezeti elvek folytán különleges személyegyesülési vonásai is vannak. Kívánatos ezért, hogy a szövetkezeteket a jövőben is önálló törvényben szabályozzuk, amelynek azonban összhangban kell lennie a gazdasági társaságokról szóló törvény alapelveivel. Ebédszünet után taps fogadta az először elnöklő Vida Miklóst, aki megköszönte, hogy megválasztották az Országgyűlés alelnökévé. kö- szöntöte az újonnan megválasztott országgyűlési képvi- selőket, és eredményes munkát kívánt nekik. Dr. Horváth Jenő (Budapest. 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a törvényjavaslat bizottsági előadója a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvénytervezet 1929 októberében elhangzott bizottsági előterjesztéséből idézve kívánta alátámasztani, hogy amikor a gazdaság- politika keresi az utat egy nehezen működő gazdasági szerkezet megújítására, akidén az Országgyűlés elé kerül a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat. Befejezésül a törvény előkészítésével foglalkozott Kulcsár Kálmán. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt — amelyeket a kormány elfogad — a javaslatot emelje törvényerőre. kor többek között a jogalkotáshoz fordul. Az új törvény végre jogi és szervezeti kereteket teremt az állami nagyvállalatok, a csekély s?ámban működő állami kis- és középválallatok, valamint a magánvállalkozások számára. Egyúttal lehetővé teszi, hogy a különböző tulajdoni formákba tartozó magyar és külföldi cégek korlátlan vagy korlátolt felelősség mellett társuljanak. Kifejtette, hogy előnye a törvénytervezetnek a kódexjellege, s hogy végrehajtási rendelet nélkül is egyértelműen szabályoz. Ez példa lehet a várható további nagy jelentőségű jogszabályok előkészítésére is. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titíelelősség kérdésében is. A gazdasági társaságokban a gyakorlatban jobban megvalósulhat az a régóta vallott elv, hogy a vállalkozás sorsát érintő döntéseket ott hozzák meg, ahol legnagyobb a tájékozottság, legközvetlenebb az érdekeltség. Ez természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a döntés következményeit is elsősorban a társas vállalkozásnak kell viselnie. Az eredményességben való érdekeltség, a piaci verseny által teremtett teljesítménykényszer a társaságok elterjedésével fokozatosan átitathatja a társadalom egészének működését. Hozzájárulhat új, vonzó gazdálkodási, erkölcsi értékek megjelenéséhez, mint például a gazdálkodási önállóság, a közös és az egyéni önmegvalósítás, a kockázatvállalás és az együttműködésre kész magatartás, mások érdekei és igényei iránti figyelem, az eltérő értékekkel szembeni türelem, az üzleti becsületesség és megbízhatóság. A magyar gazdaságban nagy erők szunnyadnak, amelyek kibontakoztatásához azonban megfelelő kereteket, csatornákat kell kiépíteni. A társadalmi tulajdon összekapcsolódó szerepét megerősítve lehetőséget kell biztosítani a különböző tulajdonformák szervezett együttműködését biztosító vegyes(Folytatás a 3. oldalon) Jogi és szervezeti keret
