Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-05 / 238. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 5. Társadalomkritikájuk reális, jobbító szándékú Faiskolai hallgatók a mai magyar szocializmusról Mosonmagyaróváron a Flexum Vállalat és a budapesti Dentál-Coop svájci érdekeltségű vállalat közösen fogászati rendelőt alakított ki. Az ötmillió forintos költséggel létrehozott egészségügyi létesítmény szolgáltatásait csak valutával fizető páciensek vehetik igénybe. A fogászati rendelőben az idén mintegy tizenötmillió devizaforint értékű forgalmat terveznek. Képünkön Fábián Ferenc fogorvos és Kötvélyesi Zoltánné asszisztens munkáját a legkorszerűbb svájci és finn gyártmányú gyógyászati eszközök segítik (MTI-fotó: Matusz Károly) A Néplap megkérdezte: ~Mikor adják át az új telefonközpontot Szolnokon Ifjúságkutató konferenciát rendeztek Pécsett. Megállapították, hogy „Növekvőben van a politikailag védtelenek, az érdekmegjelenítésre és önálló érdekérvényesítésre képtelenek száma, miközben az új generációk programalkotásra képes rétegei is elvesztették bizalmukat a paternalista ifjúságpolitikában. A mai irányítási eszközök, a gondolkodásmód és az intézményrendszerek ugyanakkor alkalmatlanok az ifjúság dolgainak intézésére. Mivel napjainkban kialakulóban van a következő másfél két évtized politikai mozgástere, amelynek főszereplői már a következő generáció képviselői lesznek, ezért a hatalom és az ifjúság viszonyának változásai megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. S bár sem a fiatalok egészségi állapotával, devianciáival. sem az értéktudatukkal, munkahelyi szocializációjukkal, s egyéb kérdésekkel foglalkozó szakemberek nem számolhattak be szívderítő helyzetről, Stumpf István, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének munkatársa zárszavában mégis azt mondta, hogy a mai ifjúságnak megvan az esélye arra, hogy új reformnemzedékké váljon. A fiatalságnak világos, tiszta számvetésre, a tabuk teljes megszüntetésére, nézetkülönbségeik nyilvános ütköztetésére van szüksége.” Enyi az idézet az ifjúságkutatók megállapításaiból. De milyen az ifjúságnak önmagáról alkotott képe, hogyan gondolkodik a mai magyar társadalomról szűkebb pátriánk fiatalsága? A kérdésre a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán kerestük a választ. Tehettük ezt joggal, hiszen a főiskolán nemrég összegezték a hallgatók szocializmusképéről alkotott nézeteket. Ezen összegzés főbb megállapításait „szemezgetni” ültünk le dr. Keresztes Eszter és dr. Nagy Rózsa főiskolai docenssel, a marxizmus tanszéki csoport oktatóival, valamint Änderte Adóm harmadéves, kereskedelmi szakos hallgatóval. Nemcsak a bizalom, a politikai kultúra is hiányzik Dr. Nagy Rózsa — aki politikai gazdaságtant és gazdasági elméletet tanít — azzal kezdte, hogy tapasztalatai szerint a középiskolából kikerült fiatalok meglehetősen szegényes ismeretekkel rendelkeznek a való világról, s vajmi keveset tudnak a közelmúlt történelméről. Történelmi ismereteik tulajdonképpen befejeződtek 1956- taL — Ez így van! — erősítette meg Änderte Ádám. — Nálunk például a középiskolában a negyedikes történelem tanítása nem fejeződött be a tanév végére, mert kifutottunk az időből, készülni kellett az érettségire. S lám, sikerrel érettségiztünk! A környező világgal szembeni érdektelenség okát jómagam az individualizmus erősödésében látom. Másrészt az is tény, hogy a mai szervezeti formák nyújtotta közösségteremtési lehetőségeket elutasítják a fiatalok. Legyintéssel nyugtázzák, ha körükben valaki a KISZ-t említi, a KISZ-re hivatkozik. — Teljes elutasításról mégsem. lehet szó, hiszen a vélemények összegzésében olvasni, hogy annak készítésében részt vett a szolnoki tagozat KISZ-bizottsága is. Hogyan? — Gyakorlatilag azt írtuk le, ami a tavasszal a KISZ indította, „Milyen szocializmust építsünk?” elnevezésű vitasorozat során megfogalmazódott. Ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkoztünk azután nyári vezetőképző táborunkban, illetve itthon a főiskolán több alkalommal is. — Számos probléma foglalkoztatja a hallgatókat nemzeti sorskérdéseinkkel kapcsolatban — olvasható az összegzésben. Igaz ez? — Igen. Ám' — véleményem szerint — a sorskérdések csupán diáktársaim szűk csoportját foglalkoztatják, a nagy többséget nem. Igaz. e szűk csoport tagjai hangosan hallatják hangjukat, hangoztatják véleményüket. — „Kiemelten kezelték (mármint a hallgatók — a szerző megjegyzése) a demokratizmust”. — Ez már mindenki számára egyaránt izgalmas kérdés ! Állandó vitatémánk; demokratikus-e. illetőleg Dr. Nagy Rózsa: — Az egyik hallgatóm úgy fogalmazott, hogy most már szabadon lehet beszélni, sokféle információ éri, mégsem tud eligazodni. Szerinte ez a sok „felhajtás”, ami a tüntetések, a sztrájkok, a fölvonulások körül történik, arra jó, hogy beszédtémát adjon, hogy addig is elfedje a tényleges bajokat. Azt kell mondjam, osztom a hallgató véleményét, mert ismerem a történések gazdasági hátterét! Félek a jövőtől, mert a gazdaságban nem tapasztalok változásokat. Megmaradtunk és még mindig megmaradunk a mennyiségi szemléletnél. Úgyhogy a hallgató szkepszisét, elkeseredését megértem. Dr. Keresztes Eszter: — Hogy közeli példát mondjunk : fiataljaink érzékelik, hogy a kereskedelem készletei halmozódnak... Dr. Nagy Rózsa: — ... s azt is látják, hogy az idén — E kérdések egy része az erkölcs, a közerkölcs körébe tartozik. Különleges helyzetben vannak hallgatóik, hiszen tanulmányaik során elsajátítják a kereskedői erkölcs, a kereskedői etika alapelveit, amit azután alkalmazniuk kellene a gyakorlatban. Dr. Keresztes Eszter: — Hallgatóink nap mint nap tapasztalják, hogy a gyakorlat és a tudat erkölcsi kérdésekben ellentmondásos! Elítélik a csúszópénzt, a korrupciót, a borravalót, ugyanakkor tapasztalják. hogy ezek nélkül nem működne a magyar gazdaság. Úgyhogy a fiatal szakember — ha helyt akar állni a munkahelyen — nem „léphet ki”, nem mentesítheti magát a szokások alól. Látja ugyanis, hogy nemcsak a vásárló ígér „jattot” a hiánycikkért, hanem például a kereskedelmi vállalatok is „kenik” a termelő vállalatokat, ha azt. akarják, hogy az ő vevőiknek is jusson a kurens cikkekből. Ez is érthető, hiszen a kereskedők meg akarják tartani vevőiket. .. A gond az, hogy ezek az erkölcsileg egyértelműen elítélhető módszerek, „fogások” gazdaságunk szerves részévé váltak. — Nem is olyan tájékozatlanok a hallgatók, ha mindezt ilyen világosan látják, m egfogalmazzá k! — Az az igazság, hogy ebben a korban 18—21 évesen — a legnyíltabbak, a legőszintébbek. Számomra ezért volt élmény véleményüket a való világról elolvasni — vallja dr. Nagy Rózsa —, mert kiderült, hogy készek befogadni minden újat. nyitottak, érdeklődők. Rengeteget olvasnak. Talán nem véletlenül az egyik legnépszerűbb lapjuk a HVG. Számtalan ötlettel rukkolnak elő, olykor elárasztanak kérdéseikkel. Kész témajavaslatot mennyire demokratikus a mai magyar társadalom? Dr. Nagy Rózsa: — A hallgatók ikörbepi Lián tarnak és tapasztalhatják, hogy érdekeik érvényesítésének számos lehetőségével élhetnek, élhetnének mondjuk itt, a főiskolán is. A kérdés csupán az. hogyan vélekednek; formálisnak tartják-e a demokráciát vagy fölismerik, hogy részt vehetnek a döntésekben? Anderle Ádám: — Nemigen hisznek az utóbbiban. Igaz, nemcsak a bizalom, a politikai kultúra is hiányzik. Dr. Keresztes Eszter: — Nézzük például a hallgatói önkormányzatot. Szervezetileg kiépült, de tartalmi működéséről csak erős fenntartásokkal beszélhetünk. eladhatatlan termék jövőre drágábban fog a pultra kerülni. Dr. Keresztes Eszter: — Hallják, de nem fogadják el, hogy a termelésben, a lakosság teherbíró képességében vannak még tartalékok! És világosan érzékelik, ha nem szavahihető a kormány. — „Éles kritikával illetik a közéletben tapasztalt negatív jelenségeket, morális torzulásokat, a szocialista tulajdon sérelmét, a korrupciót, a protekcionizmust __” o lvasom. Hogyan fogalmazódik meg a kritika? Dr. Keresztes Eszter: — Felháborodást vált ki a funkcióval, beosztással járó előnyszerzés, a hatalommal való visszaélés, a kontraszelekció. Honnan szerzik ez- irányú tapasztalataikat? Nem kell messze menni: a szülők panaszok özönével árasztják el otthon a családot. hoznak, mivel foglalkozzunk gazdasági elmélet órán. Befejezésül ismét a már említett összegzést idézem: „Véleményünk szerint a hallgatók társadalomkritiká- ja általában reális, nem különbözik a közéletben tapasztalható észrevételektől, s többnyire jobbító szándék vezérli.” — E — Kovács Lászlót, a Szolnok Megyei Távközlési Üzem vezetőjét kértem meg, hogy az új telfonközpont átadásával kapcsolatos kérdéseimre válaszoljon. — Nemcsak az új központ környékén látunk mostanában sürgést-forgást, rengeteg az útfelbontás a városban. Ez is hozzátartozik a központ építéséhez? — Még folynak a hálózat- építési munkák; ugyanis új kábelek fogják kiváltani a régieket. Meg kell mondanom azonban, hogy sokkal több az útfelbontás Szolnokon, mint amennyit a Posta kezdeményezett. — Nem értem, hiszen a felbontások mellett ott a szalag: posta, kábel. — Több vállalat is használja jogtalanul a mi szalagjainkat. Ezeket a cégeket fel fogjuk szólítani, hogy ne használják a mi jelzésünket. — Visszatérve az új telefonközpontra; úgy tudom, hogy megváltoznak a szolnoki telefonszámok. — Minden szolnoki előfizető száma megváltozik. Eddig ugyanis a szolnoki hívószámok 1-esel kezdődtek, most 3-as, 4-es számmal fognak. Az előfizetők a napokban kaptak és kapnak értesítést a változásról. Előfordul az is, hogy egy-egy állomás ideiglenes számon működik néhány hónapig, amíg a hálózatépítés be nem fejeződik. — Miért van szükség erre? — Mert amikor üzembe helyezzük a köpontot. az új hálózat még nem lesz kész teljesen. — Ezek szerint új telefonkönyv jelenik meg. — Nemsokára megvásárolható a postahivatalokban, az ügyfélszolgálati irodánkban és a szolnoki hírlapárusoknál. Megyei telefonkönyvet jelentetünk meg, az ára 97 forint. — Tehát az új martfűi és újszászi számokat is tartalmazza majd. Ez a két község is bekapcsolódik a távhívásba? — Mindkét községben öt számjegyű telefonszámok lesznek, amelyek az előfizetői belföldi távhívásba bekapcsolhatók. Az új telefonkönyv egy kiegészítőben tartalmazza az ideiglenes telefonszámokat is. — Azok is szerepelnek a telefonkönyvben, akik kötvényt vásároltak? — A kötvényesek közül csak azok, akiknek lakásában ez év júliusáig fölszereltük a készüléket, vagyis előszerelést végeztünk. — Ezekben a lakásokban mikor szólal meg a telefon? — Az új központ üzembe helyezése után 30 nappal. — Hány előfizető lesz így a megyeszékhelyen? — Eddig hatezer volt, és közel ezer kötvényt vásároltak. Ez a beszélgetés szeptember 26-án hangzott el. Akkor Kovács László azt mondta, ha szeptember végén sikeres lesz az új központ műszaki átadása, akkor október végén üzembe helyezik. Tegnap újra érdeklődtem; megtörtént-e a műszaki átadás szeptember végén. Tóth Ferenccel, az üzem vezetőhelyettesével tudtam beszélni: elmondta, hogy szeptember 30-án próbahívások voltak. Erről azonban még nem született meg a Magyar Posta állásfoglalása, így ő se tud nyilatkozni. P. £. Uj meteorológiai állomás Nemrég kezdte meg működését hazánk huszonötödik meteorológiai főállomása Kaposváron. A főállomás része az országos hálózatnak, s ezen keresztül a somogyi megyeszékhely is bekapcsolódott a világ meteorológiai adaitforgaíLmába. Az egymillió fariint értékű műszerek álltai szolgáltatott adatokat az állomás munkatársai órámként rögzítik és továbbítják Budapestre. Az új állomás nemcsak a balatoni viharjelzés szempontjából jelentős, hanem jól szolgálja a megyében folyó tudományos kutatásokat is. (MTJ fotó Kálmándy Ferenc). Jubileumi közgyűlés Jászberényben Tizenöt éves a Jász Kertbarát Klub A jászberényi Jász Kertbarát Klub jubileumi közgyűlésen emlékezett meg megalakulásának 15 éves évfordulójáról. A százötven tagot számláló kertbarát klub mintegy 21 hektáron gazdálkodik és évente 200 tonna terménynyel járul hozzá a város, a környékbeli, a budapesti piacok ellátásához. A 130 tonnányi gyümölcs és a 70 tonnányi zöldségféle egyhar- madát a jászberényi piacon értékesítik, gazdagítva, kiegészítve a kereskedelmi kínálatot. A Déryné Művelődési Központ és a HNF városi bizottsága által közösen működtetett klub megalakulása óta eredményesen törekszik a város kertészeti hagyományainak ápolására, az új termelési módszerek népszerűsítésére, fejlesztésére. A főleg nyugdíjasokból álló népes tábor egy nagy családot alkot Jászberényben és az ország 30 klubjával tart kapcsolatot. A rendszeres és látogatott foglalkozásaikon, előadásokon, szakmai bemutatókon gyarapítják ismereteiket, népszerűek a borversenyek, vetélkedők, elismertek az alkotmánynapi terménykiállításaik. Az országos seregszemléken kétszer arany és egyszer TOT külön- díjat kaptak. Elismerve a kertbarátok eredményeit, a zöldség-gyümölcs ellátás színesítésében játszott szerepüket, a klubot az új típusú, önszerveződő közösségek egyik példájának ne-i vezhetjük, amelyben a gazdálkodás mellett fontos szerep jut a baráti, közösségi életnek és a művelődésnek is. A jászberényiekkel baráti kapcsolatot ápoló klubok is köszöntötték a jubiláló házigazdákat, aztán hét alapítótag kapott emléklapokat. A kertbarátmozgalomban és a közösségi életben végzett társadalmi munkáért tizennégyen kaptak kitüntetést és“ hat mintakert címet osztottak ki a kistermelők között. A jubileumi közgyűlés jó hangulatú vacsorával ért véget. — Ip — Gazdaságunk szerves részévé váltak az elitélhettt „fogások” A sok „felhajtás” elfedi a bajokat?
