Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-31 / 260. szám
1988. OKTÓBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből HANUSSEN A Mephisto és a Redl ezredes után a Hanussen Szabó István filmtrilógiájának befejező része. Persze az előző mondat második felét fenntartással is fogadhatja bárki, hiszen a három film gondolati egysége folytatódhat egy negyedik vagy sokadik műben is. Kívánjuk is, hogy így legyen, hiszen Szabó István és alkotó kollektívája a világ színe előtt gondolkodik a világot olykor kevésbé foglalkoztató, de az egész világ számára primer módon fontos dolgokról. Ebbéli meggyőződésében az sem zavarja a krónikást, hogy a Hanussen az említett trilógia kevésbé eredeti filmje. De ez a kérdés-feltevés, illetve meditáció is megkérdőjelezhető, már eleve azzal, hogy hátha a Mephisto és a Redl... a „hibás” abban, hogy a Hanussen kevesebbet „mutat”. S a hangsúly csak azon lehet, hogy megelőző két filmtestvéréhez viszonyítva kevesebbet, de nem keveset, s mennyivel többet, mint sok más, akarnok módon nagyot meríteni kívánó munkák. A néző azonban kegyetlen, pláne, ha az alkotó elkényeztette: a színész és a katona — Mephisto, Redl... — olyan gondolathordozói voltak Szabó Istvánnak, akik mindent elmondtak önmagukról, s amit nem, azt a néző hozzátudta „költeni” — az alkotók erre úgyszólván inspirálták. A látnok, a jövőbe látó főhős esetében nem volt ennyire kegyes a film a közönséghez. Lehet „totózni”, hogy valójában — a maga horizontján belül — Hanussen próféta vagy efféle, szellemileg mindenképp „emelkedett” valaki volt-e, netán csak sarlatán, esetleg egyszerűen csak szélhámos, kisszerű, időnként a földtől elrugaszkodó szélhámos? Nem ad megfogható útbaigazítást a film, illetve sokfelé indítja a néző képzeletét. Nehezíti a megítélést, hogy igen keveset kapunk Hanussen társadalmi valóságáról. A „véletlenek” sorozata alakítja netán Hanussen útját? Ráadásul a főhős reagálásai nem egyértelműek a különböző helyzetekben, s így — sajnos — egyet kell értenünk azzal a bírósági megfogalmazással, amely „nincs abban a helyzetben, hogy kimondja a vádlott birtokában van — a léleklátás képességének”. Bölcsebb ítéletet mi nézők sem hozhatunk, legfeljebb sokkal szubjektivebb, kinek — kinek megérzései szerintit. Lehet netán, hogy bennünk nézőkben is szunnya- dozik egy-egy kis Hanussen? Abban az értelmezésben föltétlenül, hogy szeretnénk a jövőbe látni. Hanusseni magatartás lenne csupán, hogy minél több körülöttünk a bizonytalansági tényező, minél többismeretlenes az egyenletünk, annál inkább szeretnénk megismerni a „valós eredményt”, a jövőt? „Fogódzó” tehát a hanussenizmus ? Bizonyos körülmények között föltétlenül, s része annak a tömegigénynek is, hogy ne csak a hatalom birtokolja a manipulációs eszközök arzenálját. Ez persze Hanussen esetében is csak jámbor óhaj volt. A nácik a látnok képességeit is a maguk javára tudták felhasználni. Ez persze csak történelmi fikció, de igazságereje kétségbevonhatatlan. A sejtelmes arcú filmben a két nagyszerű színész, Klaus Maria Brandauer és Eperjes Károly remekel. — ti — Önismereti csoport, telefonos tanácsadás Új programokat indított a családsegítő központ Ebben a hónapban több új programot indítottak a karcagi családsegítő központban. Elsősorban olyan kezdeményezések születtek, amelyek a szülőket és a tizenéveseket segítik. A családok közös időtöltését szolgálja, hogy a családsegítő központ az úttörőházzal közösen hétvégi családi programokat szervez. Szintén szerepel családi rendezvény abban a foglalkozás-sorozatban, amelyet Szülőknek ajánlunk címmel a Zádor úti iskolával közösen szerveztek. A sorozat hat találkozásból áll, az érdeklődők pszichológiai, pedagógiai jellegű kérdéseikre kaphatnak választ. A tizenévesek két programon is részt vehetnek. A családsegítő központ pszichológusai önismereti csoportot indítottak 16—18 éves fiatalok részére. A foglalkozásokon a fiúk, lányok megismerhetik maguk és társaik személyiségét, és azt, hogyan formálhatják, alakíthatják önmagukat és társaikat. Szintén tinédzsereknek szól az a telefonos tanácsadás is, amelyet Szívvonal elnevezéssel biztosít a családsegítő központ. A lelki problémákra választ, tanácsot adó pszichológus minden csütörtökön 16—18 óra között hívható a 6-os telefonszámon. KSIlfikSszöntés irodalmi estén Vajdaság autonóm tartományban a doroszlói Móricz Zsigmond művelődési egyesület szombaton este ünnepi irodalmi estén köszöntötte a 60 éves Fehér Ferencet, a legismertebb jugoszláviai magyar költőt. Fehér Ferenc 1928-ban Nagyfénypusztán született. „Jobbágyok unokái” című első verseskötete az újvidéki Fórumnál 1953-ban jelent meg. Azóta nemcsak újabb és újabb köteteivel, hanem műfordítói tevékenységével is kiemelkedő helyet vívott ki magának a jugoszláviai irodalmi életben. Falunap Jászjákőhalmén Értékelték a néprajzi, helytörténeti pályázatokat Tanárokat, tanulókat hívnak Százötven éves a kunszentmártoni nagyiskola (Tudósítónktól) Kedves meghívóvá) invitálja a kunszentmártoni Deák Ferenc Utcai Általános Iskola vezetése az évforduló alkalmából szervezett rendezvényekre a volt kollégákat, tanulókat. A kétszintes iskola 1838-ban épült, erről emlékeznek meg november 3— 4—5-én. A rendezvénysorozat első napján, csütörtökön 9 órakor kezdődő ünnepségen a megemlékezést emléktábla-leleplezés és a tanulók munkáiból rendezett kiállítás megnyitása követi. A közoktatás országos helyzetéről, fejlesztési programjáról dr. Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője, a megyei helyzetképről dr. Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője tart előadást. Pénteken az úttörőrajok, öntevékeny szakkörök mutatkoznak be. illetve találkoznak, elbeszélgetnek az iskola régi nevelőivel. Szombaton a Városi Művelődési Központban folytatódik a program, ahol a politika és a közoktatás kapcsolatáról Karancsi Lajos, a városi pártbizottság első titkára tart előadást, majd a 150 éves iskola történetét Józsa László tanár ismerteti. Az egykori pedagógusok és tanítványok baráti találkozójával ér véget az események sora. Falunap keretében szombaton tartották Jászjákó- halmán a megyei múzeumi, műemléki és honismereti hónap záró rendezvényét. A művelődési ház nagytermét megtöltő vendégeket — köztük Kovács Miklóst, a jászberényi pártbizottság első titkárát —, a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő jászjákóhalmi Horváth Péter honismereti szakkört Sziráki Benedek tanácselnök köszöntötte. Ezután Horváth Péterről és a nevét viselő szakkör tevékenységéről emlékezett meg. Horváth Péter a Jászkunság első történetírója, Jász- jákóhalmán született 1756- ban, a jászberényi gimnázium igazgatójaként kezdte gyűjteni a jászok és kunok történetére vonatkozó adatokat. A jászkunokról írt könyvei ma már forrásértékűnek tekinthetők, mert az azóta elpusztult anyagodat csak az ő munkái őrizték meg. Halálának 150. évfordulóján, 1979-ben Jászjákó- halmán utcát neveztek el róla. A szakkör megalakulását a hatvanas évek elején kibontakozó honismereti mozgalomnak és néhány helybeli lokálpatriótának köszönheti. mely szerencsésen találkozott az 1963-ban rövid időre létrehozott gimnázium törekvéseivel. Három év múlva igényes gyűjteménnyel léptek a falu elé. A kezdetben idősekből álló, jelenleg csaknem félszáz tagú közösség tíz éve iskolai csoporttal egészült ki. Pályázataikkal megyei, országos díjakat szereztek, munkájukért közművelődési díjat kaptak. Ezután Tálas László, a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője a múzeumi és műemléki hónap alkalmából a múzeumi dolgozók kitüntetéseit adta át. Miniszteri dicséretet kapott Csala Sándorné, a szolnoki és Nagy Sándorné a mezőtúri múzeum kisegítő dolgozója, valamint Kovácsné dr. Kaposvári Gyöngyi szolnoki muzeológus, (ő Szolnokon vette át az elismerést). Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült dr. Bellon Tibor, a Karcagi Győrffy István Múzeum igazgatója és dr. Madaras László régész, a megyei múzeumi szervezetek igazgatóhelyettese. Hidasiné Szabó Mária, a HNF megyei bizottságának munkatársa a HNF Országos Tanácsa kitüntető oklevelét adta a Horváth Péter szakkörnek, az Ortutay Gyula Emlékplakettet pedig Fodor Istvánnak, a szakkör vezetőjének. Ketten kiváló, hárman érdemes társadalmi munkás elismerésben részesültek. Ezt követően a megyei pályázatokat értékelték majd a díjakat adták át. Idén harminckilenc néprajzi és ötvenkét helytörténeti pályaművet küldtek be. Az egyéni és csoportos dolgozatok sokszor több éves kutatómunka eredményeként készültek, és jelentős szellemi (olykor forrás-) értéket hordoznak. A néprajzi kategóriában első díjjal jutalmazták özv. Józsa Istvánná Árnyékban és fényben című önéletrajzi írását és Faragó Jánosné jászárokszállási nagycsaládokról szóló pályázatát. Csoportos pályázók közül a legértékesebbnek a jászjákóhalmi honismereti szakkör két dolgozatát tartották. A fiatalok között Csinger Anita szolnoki diák pedig azért a munkáért kapott első helyezést, amelyben nagyanyja visszaemlékezéseit dolgozta fel. A hely- történeti témájú pályázatok között (a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium hatásának köszönhetően is) kiemelkedően sok dolgozat érkezett a Jászságból. Különdíjban részesült Szilágyi Károly: Rohanunk a forradalomba. Túrkeve 1918—19 című pályázata, kiemelt első díjat kapott Nagy Lajos Mezőtúri volt cseléd a visszaemlékezései című munkájáért, míg első díjban részesült Kézsmár- ki Zoltán: Fegyvernek 1956. című dolgozata. Ugyancsak első helyezést ért el a iász- kiséri Csete Balázs honismereti szakkör a Katonaéveim története és Gulyás Mónika jászárokszállási diák Egy gazdász élete című pályázatával. Délután dr. Losonci Miklós művészettörténész a já- kóhalmi születésű Laki Ida festőművésznek azokból a képeiből álló kiállítását nyitotta meg, amelyeket a művész a falunak ajándékozott. Az ötven kép, melyet egymillió-háromszázezer forintra értékelt a zsűri, egy leendő képzőművészeti gyűjtemény alapja lesz, valamint a község középületeit díszíti. A kiállítás a művelődési házban november 6-áig tekinthető meg. — lp — Huszártalálkozó Budapest ’88 Legutóbb 1938-ban rendeztek Budapesten katonai lovasparádét. A látványos eseménynek fél évszázad után az elmúlt héten lehettek ismét tanúi a fővárosiak. Az első reguláris huszárezred alakulásának háromszázadik évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi huszátta- lálkozó francia, angol, dalmát, portugál, osztrák és magyar résztvevői hétfőn este a Hősök terén díszelgésen vettek részt. Szerdán délután a Budai Várba vonultak a lovasok, ahol megkoszorúzták Kisfaludy Stróbl Zsigmond huszár szobrát. A találkozó leglátványosabb részére szombaton este a Budapest Sportcsarnokban került sor, ahol pompás lovasparádét látott a közönség. Csikósbemutató, lovas haditorna, pásztortáncok, huszárver- bunk, pusztaötös, íjász- és kaszkadőrbemutató, köteléklovaglás — hogy csak néhányat említsünk a produkciókból. A tervek szerint a találkozót jövőre megismétlik, majd kétévenként rendszeres eleme lesz az őszi budapesti kulturális rendezvényeknek. Felvételeink a Hősök terén és a Budapest Sportcsarnokban készültek. Fotó: T. Katona László
