Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

1988. OKTÓBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Műveseállomást létesítettek Székesfehérvárott; az intéz­mény, amely a megyei csecsemőotthon elkülönített szárnyá­ban kapott helyet — naponta két műszakban hat-hat bete­get tud ellátni. MTI—fotó: Kabáczy Szilárd Eszmecsere a megyei televíziózásról Tegnap Szolnokra látoga­tott Bereczki Gyula, az MSZMP KB tagja, a Magyar Televízió elnöke, akit a me­gyei pártbizottság székházá­ban fogadott Szabó István, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. Megbeszélésükön a Szolnok megyei televíziózás kérdéseiről tárgyaltak. Az eszmecserén részt vett Fábi­án Péter, a megyei pártbi­zottság titkára és Bán Já­nos, az MTV Szegedi Körze­ti Stúdiójának vezetője is. Sikeres kétszintű igazgatás (Folytatás az 1. oldalról) szerepét. Vajon az önkor­mányzat fórumai-e, avagy a központi akarat centrális képviselői? Véleménye sze­rint radikálisan csökkenteni kellene a megye újraelosztó szerepét. Azon is érdemes elgondolgodni, nem hátrál­tatja-e a hatékonyabb köz- igazgatási tevékenységet az 1950 óta változatlan me­gyerendszer, hiszen a me­gyék között a lakosság szá­mát, a terület nagyságátte­kintve jelentős eltérések vannak. Ugyancsak újra kel­lene értékelni a főváros sze­repét az ország közigazga­tásában. Dr. Vodila Barna Borsod- Abaúj-Zemplén megyei kép­viselő elmondta, hogy az északkeleti megye 17 telepü­lésén nincs betöltve a vb- titkári állás, és ehhez az ala­csony bér is hozzájárul. Azt kérdezte a miniszterhelyet­testől, hogy van-e olyan távlati elképzelés melynek nyomán „átszabják” a me­gyék térképét? Azt is felve­tette, hogy a községekben talán nem mindenütt indo­kolt a függetlenített tanács­elnökök megválasztása. Né­hol egy társadalmi tisztség- viselő a meglévő tanácsel­nöknél nagyobb hozzáértés­sel tenné a dolgát. Ami a községi vb-tikárok megbe­csülését illeti, a Borsod me­gyei képviselő úgy látja, hogy rangjuk növelését je-" lentené. ha jogi végzettségü­ket a lakosság körében ka­matoztathatnák. Hiába van jogi diplomája egy vb-tit- kárnak, egy végrendelet megszövegezéséhez vagy egy szerződés megírásához nincs lehetősége. Dr. Bölcsey György, a bi­zottság titkára alighanem a Borsod megyei szakigazgatá­si szakemberek hiányára reflektált, amikor azt mond­ta, hogy nem lenne baj, ha a tanácsok nem élnének a pályázatok bűvöletében. Mostanság úgy látszik, hogy egy-egy állás meghirdetése­kor és elnyerésekor az van előnyben, aki idegen. Jelent­kezzenek a Vezetői poszt be­töltésére azok a „belső” em­berek is, akik 10—15 éve dolgoznak a felkínált mun­kakör közelében. Kőrös Gáspár Bács-Kis- kun megyei képviselő arról szólt, hogy nem elég, ha az igazgatási dolgozó csak a 8 órai munkaidejét tölti a köz­ségben. Így előfordulhat esetleg hogy a tv-ből érte­sül majd, miszerint leégett a faluja. Török Sándor Szolnok me­gyei képviselő elmondta, hogy nem egészen új a két­szintű igazgatás. Korábban a gazdálkodás területén már voltak előzményei a közsé­gek és a megyei tanács köz­vetlenebb kapcsolatának. A kétszintű igazgatási rend­szer nyomán semmivel sem emelkedett a fellebbezések száma, s ez alighanem azt bizonyitja. hogy megnyugta­tó döntések születtek a járá­sok, majd a városok kiikta­tásával is. A megyei tanács sok segítséget ad a szakmai munkához; nyílt napokat tart, amikor a községi appa­rátus tagjai bármiféle prob­lémájukkal, no és a tapasz­talatszerzés igényével beko­poghatnak a megyei tanács bármelyik ajtaján. Mintatár, példatár készül, egyszóval kapaszkodó van bőven, tehát közel sem kell annyira fél­ni a kétszintű igazgatástól, ahogy azt megjósolták. Dr. Bors Zoltán Vas me­gye tanácselnöke szóvá tet­te, hogy az ő megyéjükben 177 olyan település van, ahol ezernél kevesebb ember él, s ezeken a helyeken az appa­rátus kialakítása érthetően nem könnyű, ö azt erősítet­te meg, hogy az igazgatási társulatokkal csínján kell bánni, mert könnyen vissza­csempészheti a régi járási szemléletet. Hogy az újrael­osztásban kisebb szerepet vállaljon a megye? ö ezzel nem ért egyet, a népgazda­ság jelenlegi helyzetében megtartja magának a jogot a megyei tanács az elosztás ko­ordinálásban. Dr. Bozsó Péter, Szolnok Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkára a szű- kebb pátriánk tapasztalatait szedte csokorba. Elégedetten számolt be arról, hogy a községekben, nagyközségek­ben megüresedett vb-titkári állás nincs. Hét nagyközség vb-titkára jogi végzettséget szerzett, de a többi szakigaz­gatási dolgozó is a megfele­lő képesítés birtokában van. Szolnok megye előnyös tele­pülésszerkezete is hozzájárul ahhoz, hogy a kétszintű igazgatási rendszerről zö­mében jó tapasztalatokkal állhatnak elő. Gál Zoltán válaszában el­mondta, hogy a megyerend­szer annyira beépült a ma­gyar politikai intézmény- rendszerbe, hogy radikális változtatása aligha várható, jóllehet vannak olyan véle­mények mely szerint a poli­tikai megújulásnak éppen a megyerendszer a gátja. Min­denesetre az új tanácstör­vény még a jelenlegi köz- igazgatási helyzettel számol. Ami a további önállóságot illeti, valóban nem lehet va­lamennyi államigazgatási tennivalót a községekre bíz­ni, úgy látszik, hogy a helyes arányt a kétszintű igazgatá­si rendszer majd megtalálja. Nőnek a feladataik a me­gyéknek, ám ezzel együtt nem nőhet az apparátus lét­száma ; sok még megyei szin­ten a tartalék a létszámgaz­dálkodásban is. Ami a társa­dalmi tanácselnököket illeti, a miniszterhelyettes úgy véli, hogy a megnövekedett önál­lóság, az élénkülő közélet mindenképpen igényel egy talpraesett, felkészült és füg­getlenített tanácselnököt. Hogy „maszekolhat”-e a vb-titkár? Dr. Gál Zoltán a jelenlegi társadalmi közhan­gulatban nem tartja elkép­zelhetőnek, hogy egy állami tisztségviselő pénzt fogadjon el egy állampolgártól azért, mert számára iratot szer­kesztett. Ami a inegye elosz­tó szerepének erősödését il­leti, azzal átmenetileg egyet­ért; most talán szükség van rá, mert kevés a pénz, de elv ne legyen belőle semmi­képp. A bizottsági ülés e termé­keny vita végeztével számos kérdés továbbgondolásának igényével ért véget. — pb — Üzletkötések, üzleti hírek Egyedülálló kamatprémium a TVM-kötvényekre — A Vörös Csillag az ASTA-kongresszuson — Tárgyalások szárítók exportjáról — A T1SZAMENTI Ve­gyiművek kamatprémiumot fizet 1988 évre azoknak, akik környezetvédelmi köt­vényét megvásárolták. A TVM 4 százalékos prémiu­mot ajánlott fel, amelyet az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt szolnoki bank­ja 1,5 százalékkal kiegészít. Az együttesen 5,5 százalékos kamatprémium nagy meg­lepetést kelt az értékpapír- piacon a kamatfizetés előtt. A TVM-kötvények az idei — összességében 16,5 száza­lékos — hozama mentes mindennemű adózás alól. A kamatprémium 1988. november 5-étől bármikor felvehető. Ez a lehetőség a kamatos kamatozást válasz­tó kötvénybirtokosokat is megilleti, akár most, akár az öt év elteltével kívánnak élni vele. A prémiumot te­hát az is megkapja, aki a végső lejáratkor kívánja ki­váltani kamatszelvényeit. — A SZOLNOKI Vörös Csillag Ruhaipari Kisszövet­kezet és a Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedel­mi Vállalat gazdasági tár­sulást hozott létre a nem rubel elszámolású export növelésére. Hatmillió forin­tos közös beruházással a szövetkezet kunszentmártoni telephelyének gépparkját korszerűsítik tőkés import­ból származó gépekkel. — AZ ASTA világkong­resszusra érkezett vendégek október 25-én exkluzív di­vatbemutatón ismerkedtek a magyar ruhaipar legigénye­sebb termékeivel. A Vörös Csillag Ruhaipari Kisszövet­kezet nyolc férfiöltönyből álló kollekcióval képviselte­ti magát a divatbemutatón. — TIZENÖTMILLIÓ fo­rint értékben értékesített az idén szárítókat, energetikai, elsősorban tüzelőberendezé­seket és aprítógépeket a Nagyalföldi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság. A NEFAG vásárlói eddig hazai cégek voltak, nemrégiben azonban a külföldi eladások előké­születei is megkezdődtek: a gazdaság biztató tárgyaláso­kat folytat csehszlovák és szovjet partnerekkel ener­giatermelő berendezések és szárítók próbaértékesítésé­ről. Jásztej, Aprítógépgyár Jászsági vita a pártértekezletről Idejében felkészülni a változásokra Jászberényben a párt végrehajtó bizottsága úgy érté­kelte, hogy a testület előtt álló feladatok megoldásához Jászberényben nem szükséges pártértekezletet összehívni. Álláspontját azonban nem tartotta kizárólagosnak, s ab­ban a pártbizottság is megerősítette, hogy a kérdés eldön­tését a szélesebb pártközvéleményre bízza. A XIII. kong­resszus óta végzett munkáról és az országos pártértekezlet­ből adódó helyi feladatokra tett javaslatokról vitát kezde­ményeztek. A vitában felkért pártszervek vesznek részt, de véleményt alkothat a helyzetmegítélésről bárki. Jászapátin a nagyközségi pártbizottság valamennyi alapszervezettől kérte, hogy az anyagot tárgyalják meg. Az összesített véleményeket továbbítják majd Jászbe­rénybe. A Jásztej huszon­három tagú alapszervezeté­ben a múlt heti taggyűlésen tűzték napirendre a témát. A vitaanyag szándékosan kiemelten a pártmunka fo­gyatékosságaival, a politikai intézményrendszer fejlesz­téséből adódó teendőikkel foglalkozott. A hibákat ön­kritikusan feltáró beszámo­ló hangnemét és megállapí­tásait pesszimistának ítél­ték a Jásztej kommunistái, azzal együtt is, hogy azok tényeket tartalmaznak. A gondolatok hátterében az a vélemény húzódott meg, hogy az országos helyzet va­lóban nehéz, de a Jászság­ban és Jászapátin kedvezőbb a kép. Az egyik hozzászóló két­kedve fogadta az infláció mértékéről szóló hivatalos adatokat, mert a közvéle­mény 16,5 százaléknál ma­gasabbról tud. Ilyen bizony­talanságok esetén hogyan hihető és fogadtatható el másokkal a jövő évi terve­zet? Az ideológiai bizonyta­lanság zavart okoz a fejek­ben. Az számít, mi jut a zseb­be, azon túl lehet politizál­ni, a pártélet fogyatékossá­gairól beszélgetni, mondta egy másik hozzászóló. Konk­rét feladatokat kért, szemé­lyi változásoktól pedig nem remél sokat, mert — mint mondotta — a személycse­rétől önmagában még nem nő a kukoricatermés, a tej- hozam... Magasak a vállala­tot sújtó terhek — hangzott el az észrevétel — és a Jász­tejre nézve sértő a Jászbe­rény tejellátását elmarasz­taló megállapítás. Szóba ke­rült a nagyközség várossá válási törekvése is, és az abból adódó helyi szerveze­ti és önállósulási teendők. A taggyűlés végül egyhangú­lag elvetette a pártértekez­let összehívásának szüksé­gességét. A jászsági munkásság egyik fellegvárában, az Aprítógépgyárban aktívaülé­sen vitatták meg a beszá­molót. A nyolc alapszerve­zet kommunistáihoz eljutta­tott anyagot megkapták pár­ton kívüliek is, akik szin­tén részt vehettek a csütör­tök délutáni vitán. Ha a Jászság kedvezőbb helyzet­ben van az országos átlag­nál, a gyár ugyanezt elmond, hatja magáról a Jászságban. Azért mégsem lehet ennyi­vel elintézni a dolgot, mert azon túl, hogy a gazdálko­dás feltételei romlanak, az élet néhány területén súlyos gondok észlelhetők Jászbe­rényben. Az egyik legfá­jóbb az egészségügy helyze­te. A beszámoló szerint a kórház jelenlegi feltételei már-már veszélyeztetik a gyógyító munkát, s ez össze­hangolt cselekvést sürget a községi, városi, párt és ta­nácsi vezetéstől. A részleteire szétszedett beszámolóból az egyik hoz­zászóló sorba vette az ellent­mondásokat. A sablonos megfogalmazások több he­lyen elfedik a valóságot, mondta, az általános értéke­lést rögtön cáfolják a kö­vetkező mondatok konkrétu­mai. Ha megfelelő hangsúlyt kap a kádermunka, akikor miért szűk az azonnal funk­cióba állíthatók köre? Ha a közoktatás javuló feltételék között folyik, akkor miért hallani szénszünetről, meg krétahiányról? A Jászság­ban kevesebb a gond, mint máshol, de félő, hogy ez az állapot hamis megelégedett­ségben ringatja az embere­ket. A beszámoló kritikusan és önkritikusan közelít meg minden témát, a pártbizott­ság testületé is megkapja az elmarasztalást, egyedül a vb marad ki a sorból? Egy másik hozzászóló sze­rint a megélhetés nemcsak a fiatalok és az öregek kö­rében okoz feszültséget, ugyanakkor a középkorosz­tály terheiről elfeledkezik a beszámoló. Városi televízió megteremtéséről korai még beszélni — vélekedett —, amikor nem lehet telefonál­ni. Jó dolog a termelésnö­vekedés, de annál fontosabb és lehangolóbb — legalább­is vállalati szempontból —, hogy a nyereségek csökken­nek. Egy újabb vélemény szerint a kiemelten kezelt párttaggá nevelés és tagfel­vétel ellenére a kilépők kö­zött sok volt a fiatal és a 3— 5 éves tagsággal rendelke­ző párttag. Több bíráló észrevétel mellett elhangzott az is, hogy a körzet kedvező adott­ságai és a feltehetőleg jó alkalmazkodóképessége éj>- pen megteremti a feltétele­it annak, hogy a politika idejében készüljön fel a vál­tozásokra. Az aktívaülés résztvevői úgy találták, hogy pártérte­kezlet összehívása nélkül is megújulhat a pártélet és a felfrissült testületek képe­sek lesznek a feladatok meg­oldására. — Ip — Jövő év szeptemberében Ha elkészül a csarnok meggyorsul a munka 9 Épül a Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet vizsgabázisa A Szolnok Megyei Közle­kedési Felügyelet az idén ép­pen tíz esztendeje, hogy a megyeszékhelyen dolgozik; 1978-ban alakult meg Autó­felügyelet néven. Akkoriban ez kétségkívül nagy köny- nyebbséget jelentett az ezen a tájon élő autótulajdono­soknak, hiszen előtte a fő­városba kellett hordani a képkocsikat, ha műszaki vizsgáztatásra került a sor. Az Autófelügyelet megala­kulásával pedig helyben is érvényesítették az autók forgalmi engedélyeit. Az igazsághoz tartozik, hogy a feltételek kezdetben nem a legjobbak voltak. Ám ezzel a kijelentéssel kapcsolatban még a jelenidő használata sem túlzás, mivel még ma is — ugyanúgy, mint 1978-ban — a városban öt helyen tar­tanak vizsgáztatást. Mivel a Közlekedési Felügyelet csu­pán bérli ezeket a helyeket, fejlesztésre nem volt és ma sincs különösebb lehetősé­gük. Nincsenek meg azok az alapvető berendezések, ame­lyek a járművek átvizsgálá­sához feltétlenül kellenének. A szakemberek régóta fontolgatták, hogy egy új vizsgabázist kellene építeni. Az elképzelés megvalósítá­sának nagy lökést adott, hogy 1983. július elsejével az addig országos hatáskörű szerv a megyei tanács fel­ügyelete alá került, s egyút­tal önálló gazdálkodó egy­séggé vált. Ez hozzájárult ahhoz, hogy 1984-ben meg­kezdődhetett a bázis tervezé­se a Szolnokterv szakembe­reinek segítségévei. Persze azóta az építkezés költségei csaknem megduplázódtak. A Szolnok Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat végül is 25 millió forintért építi fel a bázist, amihez a megyei ta­nács 5 millió forinttal járul hozzá. A hatezer négyzetméteres új létesítmény kivitelezése az idén júniusban kezdődött, s a tervek szerint 1989. szeptember 30-ára készül el. Jelenleg az a csarnok épül, ahol a tehergépjárművek, személygépkocsik és motor- kerékpárok átvizsgálását végzik majd, s helyet kap­nak az új épületben azok a boxok is, ahol az üzem­anyag-fogyasztást ellenőr­zik. Ha elkészül az új bázis, meggyorsul a vizsgáztatás is, mert szinte futószalagon haladnak az autók, óránként a három vizsgálósoron 16 személygépkocsi és 7 teher­autó műszaki átvizsgálása válik lehetségessé. Az új csarnokban modern gépek, NSZK-beli fékpadok, külön­böző, számítógép-vezérlésű berendezések segítik majd ezt a munkát. N. T. Épül a Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet vizsgabázisa (Fotó; T. K. L.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom