Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTOBER 27. IA tudomány világa I Öt kérdés az emlőrákról Akik válaszolnak: a XIX. onkológiai továbbképző tudományos ülés résztvevői Mint arról lapunkban a múlt héten beszámoltunk, október 20-án Szolnokon ülésezett a XIX. onkológiai továbbképző tudományos ülés, amelynek ezúttal az emlőrák volt a témája. A nap folyamán egy-egy kérdést tettünk fel öt résztvevőnek, valamennyi az emlőrákra vonatkozott. Dr. Besznyák István egyetemi tanártól, a Budapesti Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosától azt kérdeztük, hogy milyen esélyei vannak a sebészeti beavatkozásnak az emlőrák esetében. — Daganat esetén a beteg sejtek korlátlanul osztódnak, terjednek, s a vér és a nyirok útján távoli szervekbe is eljuthatnak. A szervezeten az az eljárás segíthet, amelyik ezeket a beteg sejteket eltávolítja vagy elpusztítja. Erre a sebészet képes önmagában, vagy más módszerekkel együttesen. Lehetséges gyökeres fordulat is, de az is eredmény, ha a beteg életét meghosszabbítjuk vagy elviselhetőbbé tesszük. Ha az emlőben lévő daga- natsejt-csoportot eltávolítjuk, a beteg biztosan meggyógyul. Ez akkor lehetséges, ha a daganat még nem terjedt túl az emlőn. Ha túlterjedt, például a nyirokmirigyekbe, és onnan is sikerül eltávolítani, a beteg akkor is meggyógyul. Ha a daganat túlterjedt az emlőn, és nem tudjuk eltávolítani, akkor a beteg nem menthető meg. A valóságban a sebészeti beavatkozást ma már kombináljuk sugárkezeléssel vagy gyógyszeres kezeléssel, esetleg mind a kettővel. Azért mondtam, hogy „ma már”, mert ez néhány évtizede még nem így volt. Az 50-es években a sebészeti beavatkozás dominált, mivel a sugárkezelés korszerűtlen volt, gyógyszerek pedig még nem léteztek. Azután javultak a sugárkezelés feltételei, a 60—70-es években pedig megjelentek a gyógyszerek. Az időben észlelt daganatot eltávolítjuk. Korábban az a nézet uralkodott, hogy minél radikálisabb a műtét, vagyis minél nagyobb a vágás, annál jobb az eredmény. Ma már tudjuk, hogy a műtét nagysága az eredményességet önmagában nem befolyásolja. Az úgynevezett ra- dikalitás más kezeléssel csökkenthető, az emlőrák esetében a betegek 15—20 százalékánál az emlő komplex kezeléssel megtartható. A korábbi stádiumban jelentkezőknél ez az arány még jelentősen javulhat. Dr. Gergely Mihály professzortól, a Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza I. sebészeti osztályának osztályvezető főorvosától arra kértünk választ, hogy milyennek tartja a magyar egészségügyi kultúrát, elsősorban az emlőrákkal összefüggő területeken. — Az egészségügyi kultúra nem választható el az ország általános kulturális színvonalától. Maga az általános kulturáltság is kívánnivalókat hagy maga után, de az egészségügy sem használja ki valamennyi lehetőségét. Hatékonyabbá kellene tenni a felvilágosítást El tudnék képzelni például a tévé késő esti műsorában olyan adást, amely megtanítaná a nőket az úgynevezett emlő-önvizsgálatra. Szórólapunk, prospektusunk nincs elég, illetve ami van, az sem elég széles körben hozzáférhető. Általános tapasztalat hogy az egészségügyi felvilágosítás lepereg az emberekről, még a magasan képzett egyébként kulturált emberekről is. Sokat mondó adat. hogy minden felvilágosítás ellenére az orvosnők 52 százaléka dohányzik. Az emlőrák esetében is az a tapasztalat, hogy a nők jelentős hésze csak akkor fordul orvoshoz, ha már fájdalmai vannak, pedig a korai beavatkozás jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit. Amerikában például a betegek megkövetelik, hogy az orvos adjon pontos tájékoztatást betegségükről, akármilyen csekélyek is a gyógyulás kilátásai. Nálunk a betegek gyakran nem igénylik a felvilágosítást, legföljebb a hozzáitartozóknak mondjuk el, ha a beteg menthetetlen. Olyan ez, mint amikor a strucc homokba dugja a fejét, azt hiszem ez is a kulturáltság kérdése. Szívós és hosszan tartó munkára lesz szükség, amíg ezen a téren — összefüggésben az általános kulturális szint növelésével — jelentős eredményeket érhetünk el. Dr. Horváth Ákos, a Budapesti Országos Onkológiai Intézet radiológiai osztályának főorvosa arra a kérdésre válaszolt, hogy a sugárkezelés milyen célokat szolgál az emlőrák komplex kezelésében, és milyenek ma a sugárkezelés lehetőségei Magyarországon. — A sugárkezelést alkalmazhatjuk a műtét előtt, hogy kedvezőbb helyzetet teremtsünk a sebész számára, vagy utána, a helyi ki- ú julás akadályozására. Alkalmazhatjuk továbbá a sebészi kezelés helyett, ha a beteg nem operálható. Leggyakoribb a műtét utáni alkalmazás, de emelkedik a műtét helyetti is. A WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) ajánlása szerint félmillió lakosra kellene jutni egy megawatt sugárforrásnak, nálunk egymillióra jut ennyi. Tíz sugárterápiás centrum van az országban, ezek felkészültek az odairányított betegek fogadására. bár túlterheltek, és hosszú a várakozási idő. Ez azonban a kezelések eredményességét nem rontja, az eredmények nem rosszabbak, mint a világ más részein. Dr. Juhász Lajos, a nyíregyházi Megyei Kórház onkológus főorvosa kérdésünkre arról beszélt, hogy mili.&n ma az úgynevezett emlőgondozás magyarországi helyzete, milyen tapasztalatai vannak ezen a téren. — Az volna ideális, ha a gondozás minden nőre, egész életében kiterjedne. Ez azonban egyelőre nem lehetséges. Pedig az emlőrák a nők körében a leggyakoribb rákféleség. Az emlőrákos esetek 80 százaléka egyszerű tapintással fölfedezhető, de ezt a fizikai vizsgálatot se veszi igénybe mindenki. Vannak csak az emlőt vizsgáló szűrések, amelyeket erre kiképzett egészségügyi dolgozók végeznek, s a pácienseket a legkisebb gyanú esetén további vizsgálatra küldik. Tapasztalatom szerint a nők egy része rendszeresen jár szűrésre, sokan viszont egyáltalán nem törődnek vele. Sokat segítene, ha a nők megtanulnák az emlő önvizsgálatát, amelyre a menses elmaradása utáni napok a legalkalmasabbak. Dr. Lengyel László, a Berettyóújfalui Városi Tanács Zöld Sándor Kórházának osztályvezető főorvosa szintén az emlőrák-szűrésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolt, illetve arról beszélt, mit lehetne tenni a korai felismerés érdekében. — A szűrés eredményességének egy abszolút mutatója van: hogyan változtatja meg a halálozást? A szűrés nem lehet kampánymunka, hanem csak folyamatos szolgáltatás. Véleményem szerint a tüdőszűrő hálózat lenne egyedül képes, hogy a lakosság nagy tömegeivel aktívan foglalkozzon. Fölmerül a kérdés: ki végezze a vizsgálatot? A válasz: az asz- szisztensek, hiszen a vizsgálat egyszerű. A röntgenszűrés hatékonyabb lenne, de nincsenek meg az anyagi és személyi feltételei. Debrecenben a 25 év feletti nők 85 százaléka részt vett szűrésen. Az eredményeket értékelve kiderült, hogy a hetedik év végére a szűrt csoportban 20 százalékkal kisebb volt az emlőrák miatti halálozás a nem szűrtek csoportjához viszonyítva. További eredményjavulást várhatnánk ha például számítógéppel ki tudnánk választani a veszélyeztetettebb nők csoportját (akik nem szültek vagy csak 35. évük után szültek, nem szoptattak, ahol közeli hozzátartozó szenvedett emlőrákban stb.) s velük intenzívebben foglalkozhatnánk. Ehhez azonban sok pénz kellene. B. A. Mára tatárjárás idején is fogyasztották Dinnyetermesztés fóliatakarással Talán sokakat meglep, de a dinnyét már az őshazában ismerték, termelték és fogyasztották őseink. Az 1955. évi budavári ásatásoknál olyan dinnyemagofcat is találtak, amelyek az 1241—42. évi tatárjárás idejéből származtak. Ilyen hagyományok mellett érthető, ha a görög- és sárgadinnye ma is közkedvelt hazánkban, bár a termesztése napjainkban kissé visszaesett más zöldségfélékhez viszonyítva. Ennek egyik oka az el- . avult termesztéstechnológia, s az, hogy földrajzilag a dinnye termesztés északi határán vagyunk. Hazánkban kb. 9 ezer hektáron termesztenek görögdinnyét és kb. ezer hektáron sárgadinnyét. Az összes területnek mintegy 15—20 százalékán alkalmazzák ma már a Kertészeti Egyetem által kidolgozott új termesztéstedhnológiáf: az időszakos fóhatakarást. Erre a célra kezdetben a Tiszai Vegyi Kombinátban gyártott 180 om széles és 40 mikro- má'lliméter (a méter milliomod része) vastag polietilén fóliát használtak fel. A kedvezőbb energiahasznosi- tás, s az elfagyás elleni védelem következtében jelentősen javult a termelés biztonsága. A dinnye érésideje 1,5—2 héttel korábbra került, s a kísérletek szerint közel 30 százalékkal nőtt a ‘ terméshozam, s csaknem kétszeresére az elérhető nyereség. A polietilén fólia használatának azonban vannak hátrányai is. Ilyen például az a környezetszennyező ha-, tás, amely az elhasznált vagy elégetett fólia esetén fellép, vagy az a 'kedvezőtlen változás, amely a fólia taltátvol ításakar, az addig takart növény mikroklímájának hirtelen történő megváltozásával keletkezik. A Szerves Vegyipari Kutatóintézet munkatársai éppen emiatt dolgozták ki a napfényre bornló polietilén fóliát. A dinnyénél 4—5 hét általában a takarási igény, s ezt követően a napsugárzás és a szél hatására darabokra szakad és teljesen elbomlik ez a fóliatakaró. Ez a módszer valamivel költségesebb a nem bomló időszakos fóliatakarásnál, de (környezetvédelmi és termelést növelő hatása miatt bizonyára előbb-utóbb elterjed majd. |\/|tesz-hIrek — CNC-(MEGMUNKÁLÓ központot helyeztek üzembe ebben a hónapban a Szolnoki MÁV Járműjavító Üzemben. A Közlekedéstudományi Egyesület Szolnok Megyei Szervezete ebből az alkalomból szakmai napot szervezett, amelyen bemutatták és megtárgyalták, hogyan lehet ezzel az új felújítási technológiáikat elvégezni. Az új megmunkáló központ széles körben növeli az alkatrész-felújítás színvonalát, s ezzel csökkenti az e területen fennálló ellátási gondokat. — OKTOBER 18—21 között nagy nemzetközi pet- rolgeokémiai kongresszusnak adott otthont Szolnok, amelyen a kőolajkutás szakemberei adtak számot munkájukról eredményeikről és terveikről. A tanácskozáson részt vettek — és felszólaltak — az Országos Magyar Bányász Kohász Egyesület és a Magyar Geofizikai Egyesület szolnoki csoportjának szakemberei is. — A MTESZ MEGYEI szervezetének legutóbbi ülésén a Magyar Elelmezésipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének titkára, André László adott tájékoztatót a csoport mumkájárók A több mint félezer taggal 9—9 üzemi- és szakcsoporttal rendelkező csoport a megyei élelmiszergazdaságnak egy jelentős területén igen értékes munkát végez, a rendezvényei jól segítik a bázisüzemek termelését. Ezt állapította meg az egyesület budapesti 'képviselője is. Ezen az ülésen adta át a MTESZ ‘képviselője, dr. Bakos Zsigmnond dr. Hangyái Károlyinak, a megyei szervezet elnökének a 60. születésnapja alkalmából a központ által adományozott emléklapot. — ERDÉLY KÖVEI címmel nyílt meg október 25- én, a Technika Házában a Magyar Építőművészek Szövetségének az a grafikai kiállítása, amelyet az Építés- tudományi Egyesület szolnoki csoportjával együtt rendeznek az erdélyi menekültek megsegítésére. A kiállításon — amely október 28-ig 9—18 óra között látogatható M. T. — a nézők Finta József Re imholz Péter, Szinte Gábor, Vákár Tibor, Vörös Márta és Wagner Péter műveit nemcsak láthatják, hanem meg is vásárolhatják. — MA ÉS HOLNAP „Korrózióvédelem 88” címmel tudományos ülést tartanak Szolnokon, a Technika Házában, a Gépipari Tudományos Egyesület Szolnoki Területi Szervezete és a Debreceni Akadémiai Bizottság Elektrokémiai Munkabizottsága közös szervezésében. — „HATÁSOK—ELLENHATÁSOK a dunai vízlépcsőnél” lesz a címe annak a vitaülésnek, amelyet október 31-én 15 órai kezdettel a Technika Házában rendez a Magyar Hidrológiai Társaság szolnoki csoportja. A vitaindítót dr. Papp Ferenc, a VÍZITERV műszaki vezérigazgató helyettese tartja. Ez a fontos fájna — az egyesület egész átfogó tevékenysége mellett — napirenden volt már az október 10—11-én Szolnokon megtartott országos egyesületi közgyűlésen is, ahol a nagymúltú egyesület számba vette a. víz- és környezetgazdálkodás terén fennálló feladatait. VISSZATEKINTŐ T. A 18. század egyik legjelentősebb magyar tudósa volt KEMPELEN FARKAS (1734—1804), a bécsi kancellária tanácsosa, mechanikus, feltaláló. Rendkívül sokoldalú tehetség volt, az ő vízemelő gépe látta el a schön- brunni szökőkutakat, szerkesztett gőzturbinát, ö vezette a budai Várszínház építkezését. Nagy nyelvtehetség is volt, nyolc nyelven írt és beszélt. Ezúttal két találmányát ismertetjük: Mária Terézia parancsára 1769-ben szerkesztette meg a sakkozógépét, melyet így jellemzett a korabeli Magyar Hírmondó: ...... magában akár-kivel S achot játszó alkotmány, melly asztalkából egygy török öltözetű ember képéből áll... Az ellene játszó személy telylyesség- gel meg nem tsalhatja, de egygy könynyen meg-se győzheti.” Élj utót a gép Berlinbe is, ahol Nagy Frigyes porosz királyt megverte. Kérlelésére, neki elárulta Kempelen a gépe titkát. A gép rejtélyére azonban máig sem jöttek rá, szerkezeti megoldása ismeretlen maradt, mert a gép 1850-ben Amerikában elégett. Egyik utolsó találmánya volt az emberi hangok utánzására szolgáló beszélőgép. Kempelen Farkas Kempelen tanulmányt írt az emberi beszéd természetéről és ezt a gépet tulajdonképpen csupán az elméletének igazolására készítette el. Demonstráció alkalmával maga kezelte úgy, hogy a jobb könyökét annak fújtatójára, jobb kezefejét a gép elülső részére helyezte, bal kezét pedig az oldalt lévő, kerek nyílás előtt mozgatta. A hangot a levegő keltette, mely a fából készült, sípszerű dobozban képződött és égy 3—4 éves gyermek hangjához hasonlóan, viszonylag érthetően tudta a szavakat kiejteni. K. A. A beszélőgép. Eredetijét a londoni King’s College Természet- tudományos Múzeumában őrzik Számitógépes hegedű Modern technika a zenében A hangszerek hosszú és érdekes történetének utolsó 400—500 éve különösen gazdag, sokirányú fejlődést mutat. Találékony hangszerkészítők és zseniális hangszerjátékosok .ezernyi új ötlet- tel, mesterfogással javították, finomították a hangszerek hangzását, szépségét. Mégis csak a legutóbbi száz év során, nagyjából Heim- holtz vizsgálatai óta kezdtük érteni is a hangszerek működését. És csak a legutolsó évtizedek során jöttünk rá fokozatosan arra, hogy mi a fizikai magyarázata a régen kikísérletezett, bevált haegszertedhinikai megoldásoknak, mi az alapja a híres hangszermárfcák kiváló hangzásának. A régi mesterek szinte sötétben tapogatózva, évszázadok tradícióit egymásra örökítve, apró lépésenként találtak rá a legjobb megoldásokra. Ma úgy tetszik, hogy az anyagok, műhelyfogások, szerszámok nyelvén gondolkodva, tulajdonképpen ők magúik sem értették (nem is érthették) találmányaik lényegét. Alaposan megváltozott a kép, amióta a modem technika, különösen az elektronika behatolt a zeneeszközök birodalmába. Már a század elején felismerhetők olyan zenei törekvések, amelyek szabadulni akartak a hagyományos hangszeres zene kötöttségeitől, és új lehetőségeket kerestek a hangok megszólaltatására. Az elektronikus zenének köszönheti létét a szintetizátor, amely a zenét alkotóelemeiből összeraikhatóvá teszi. Az elmúlt évtizedekben a feltalálók és az alkalmazók igyekeztek az elektronika eszközeivel szabályozhatóvá tenni a hangmagasságot, a hangszínt, a dinamikai karaktert és a spektrumválto- zásrt. Japán ötlet, hogy a modem technika másik ágát, a robottechnikát alkalmazza a zenében. Létrehozták a világ első nobotzenekarát, a „Do Robotegyüttest”, amelyet a Taito elektronikai cég tokiói székhazának előcsarnokában állítottak fel. Képünkön a hegedűt és a csellót, valamint rögzített programokon egyéb hangszerekért: megszólaltató, számítógép-vezérlésű „kisegyüttes” harminc népszerű zenedarabot játszik, köztük híres előadóművészeket is próbáira tevő virtuóz műveket.
