Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-26 / 256. szám
1988. OKTÓBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt „...Kétfajta színész van, aki bebújik a szerepbe, vagy aki saját maga egyéniségét kölcsönzi anmiaik a figurának, akit játszik. Én szerettem bebújni, szerettem eltűnni a szerepben. Szeretem a maszkot, az erős karaktert...” — hallhattuk Ráto- nyi Róberttól szombat este abban a beszélgetésben, amelyet Antal Imrével folytatott a színészi mesterség titkairól, s amelyben a népszerű művész jókedvvel és bőséggel vallott önmagáról. Rátonyi bölcsessége Érdekes volt ez a 'beszélgetés mindenképp és tanulságos. Érdekes, mert arról akart meggyőzni, ami nem nyilvánvaló, illetve mindenáron annak az ellenkezőjét akarta elhitetni velünk, ami nyilvánvaló. Kezdve az idézett gondolattal, hisz Ráto- nyit épp azért tudtuk a szívünkbe és az emlékezetünkbe zárni kitörölhetetlenül, mert ő minden szerepében elsősorban magát adta, sajátos tehetségét, humorát csillogtatta. Hiába igyekezett tehát bizonygatni makacsul a képernyőn, hogy számára kedvesebbek prózai szerepei, mint operettbéli sikerei, mi nézők a zenés színház, a könnyű műfaj kivételes egyéniségét tiszteljük benne. Egyébként milyen különös: ő, aki a Csárdáskirálynővel együtt vált halhatatlanná —• nemcsak játszotta szerepeit, de rendezte is, és éppen Szolnokon — mindenáron a prózai színész babérjait áhítja. Ügy látszik, törvényszerű, hogy például egy tragikus színész komédiái tehetségével „dicsekedjék”, vagy ugyancsak a prózai színész netán énekesi tálen- tumát szeretné elismerve látni. Örök emberi gyengeség ez, hogy tudniillik az ember sohasem azzal büszkélkedik, amilye van, hanem arra szeretne büszke lenni, amilye hiányzik. Rátonyi persze sokoldalú művész, zeneakadémián végzett muzsikus, könyvek szerzője többek között. És végül is bölcs ember, ahogy a beszélgetésből is kiderül: felismerte a nagy igazságot, és volt is ereje eszerint cselekedni, táncos-komikusból nem vált ráncos komikussá, időben búcsút mondván az operettnek — akár a színpadon, akár a képernyőn. „Képeskönyv” Blaha Lujzáról Vegyesebb érzelmeket váltott ki a Blaha Lujza életét bemutató vasárnap esti „képeskönyv”. Annak örülhettünk, hogy akiről többnyire csak azit tudjuk, hogy a „nemzet Csalogánya” volt — ismereteink jószerével erre az állandó jelzőre szorítkoznak, felszínesek — annak most bepillanthattunk az életébe, megismerhettük művészi pályájának állomásait, szerepeit, sorsának alakulását. K erényi Ferenc, a forgatókönyv írója lelkiismerettel merített a meglévő dokurpent úrnőkből, s a történéseket egy napló kereteibe illesztette (nem túl eredeti ötlettel), mintegy személyes vallomásként nyújtva át a tudnivalókat. Hiányzott azonban ebből a becsületes munkából Blaha Lujza igazi drámája, emberi sorsának valóságos kép>e. Nagyon hasonlított ez a televíziós megoldás az emlékező szép kiadványokra, amelyekben a készítők igyekeznek csupán a szépre emlékeztetni a derék olvasót. Tiboldi Mária játszotta Blaha Lujza szerepet — szép, ősz asszonyként lapozgatott naplójában, s ha kellett, tüzes primadonnaként énekelte a művésznő dalait „korhű” tálalásban, azaz a hajdani népszínművek modorában. Nos, ez a megoldás is némiképp az „olcsó” szórakoztatás benyomását keltette, s mai szemmel korántsem azt jelenti, amit a maga idejében a népszínmű élményként nézőjéből kiválthatott. Megtévesztő ma ez a tálalás — rendező Vámos László —, mert nemcsak a népszínmű értékeit kérdőjelezi meg, egyúttal a művész tehetségét is kisebbítheti a szemünkben. Talán egyszer megéljük még, hogv e nagy színésznő sorsáról igazán mély, mai szempontú, értékeit méltón bemutató tévé- film is születik. Röviden Nincs az említettekhez hasonló mentsége Félix Lászlónak, aki Bulgakov Zojka szalonjában vérbeli szatírát kapott kézhez, s mégis nem tudott vele igazán mit kezdeni a képernyőn; megmaradt a legegyszerűbb megoldásnál: lefényképezte a játékot, azaz tévé játéka nem lett több egyszerű színiházi előadásnál. Nélkülözi ez a változat a rendezői fantáziát, amellyel nemcsak érdekesség, igazi felfedezés erejű bemutató is lehetett volna a húszas évek Moszkvájában játszódó mulatságos drámából, amely ugyan egy furcsa „munkaruha-varrodáról” szól, amely éjszakára egészen másfajta formát ölt, „nyilvános” szórakozóhellyé válik, de valójában leleplező szatírája a korabeli társadalomnak. Hangsúlyozom, nem volt érdektelen ez a premier, de... Néhány színész játéka talán még emlékezetessé is avatta. így mindenekelőtt Kozák An-di- rás bravúros alakítása a gróf szerepében, aki mitsem vesz tudomást abból, ami körülötte zajlik, aki 'kívül vagy talán már felül áll környezetén, igazán nem tudni, csak azt, hogy az éjszakai zongorás feladatát szorgalmasan látja el. Haumann Péter is izgalmasan formál meg egy élősdi, szélhámos rokont. Viszont Béres Ilona mintha kissé idegen volna a ravasz, kétszínű játékos Zojka szereprében. Szép és vonzó asszony, de a figura romlott kufársága nem mutatkozik meg Zolikájában, mely kissé fakó és egysíkú. A hétvége egy kétrészes amerikai filmé, mélynek ihletűje Hemingway, alkotója James Goldsterns. A Nobel- díjas író regénye, amelyből a film vétetett a háború utáni, csalódott, keserű fiatalságról, az úgynevezett „elveszett nemzedékről” szól, s fájdalmas élményeket rögzít, életrajzi hitelességgel, 'hisz az író maga is átélte a „vad reménytelenségnek” ezt a keserű korszakát Párizsban. Nos, a film — <*És felkel a nap — ha meg is kísérelte visszaadni e keserűség tartalmát, határozottan utalva és visszautalgat- va minden bajok forrására, a háborúra, érezhetően jobban igyekezett a nézőnek olyan részletekkel, olyan fordulatokkal szolgálni, amelyek szórakoztatóvá tehetik a történetet: sok szerelem, kaland, s bikaviadal látványos bemutatása, a titokzatos báró szerepének beállítása és sok más hasonló mozzanat. Ha tömören, hasonlattal jellemezhetnénk, azt mondanám: olyan ez a film, mintha egy rusztikus parasztiinget hajdanán nem durva vászonból, hanem díszes finom selyemből varrtak volna. Sima, snajdig szereplők, mintha nem is abban a robusztus világban járnánk, amit Hemingway annyira szeretett, s amelynek erőteljes ábrázolásával egyenesen kihívó intellektu- alitás elten fordult, .kora finomkodásainak hányt fity- tyet. Valkó Mihály Ahány iskola, annyi megoldás Mennyit ér egy túlóra? Verseny másodszor Falusi vers- és prézamondéknak Másodízben hirdette mega TOT és az Országos Közművelődési Központ a kistelepülések lakóinak — a 30. életévüket betöltött termelőszövetkezeti dolgozóknak és családtagjaiknak — az országos falusi vers- és prózamondó versenyt, melyre azoknak a jelentkezését várják, akik szeretik és ápolják a magyar népköltészetet, maguk is gyűjtik és népszerűsítik környékük, településük népi hagyományait, a magyar irodalom értékes alkotásaival szívesen szólalnak meg közönség előtt. A versenyt ebben az éyben is két kategóriában hirdették meg: 5 percnél nem hosszabb ösz- szeállítással lehet indulni a folklór- illetve három verssel vagy prózai alkotással az irodalmi kategóriában. A megyei elődöntőket ez év végéig rendezik majd meg. a. középdöntőkre jövő év januárjában kerül ísor négy helyszínen — köztük Gyulán. A döntő — melyről felvételt készít a Magyar Rádió — áprilisban lesz Budapesten. A II. Országos Falusi Vers- és Prózamondó Versenyre a megye bármelyik termelőszövetkezetében be lehet nevezni november 15-ig. Túzoltómúzeum Emlékek a múltból Kőbányán, a Martinovics téren, a kerületi tűzoltólaktanya első emeletén kapott helyet a Tűzoltórfiúzeum. A kiállításnak sok érdekessége Van, számos tűzzel és annak oltásával kapcsolatos emlék itt kapott helyet. Állandó kiállításúik például a tűz elleni védekezés fejlődéstörténetét mutatja be, az ősemberrel, a villámmal, — a kovakővel kezdve — egészen napjainkig. A földszinti folyosón régi tűzoltófecskendőket és gázturbinás oltógépet láthatunk, s a lépcsőn is akad szemlélnivaló. Amíg a látogató fölér a múzeumba, megnézheti az emlékezetes tűzesetek elnevezésű bemutatót, majd az állandó kiállítás első termébe'jut. Itt látható a jelenleg ismert legrégebbi tűzoltás-ábrázolás, és Hammurabi babilóniai király kőbe vésett arcképe, mely alá ékírással véstek a tűzoltással kapcsolatos törvényét. Az időszámítás előtti évszázadokban a lakott világ legnépesebb városa Róma lehetett, a becslések szerint csaknem ^egymilliós lakosságával. A római tűzoltó alakulatokról számos kőfelirat maradt ránk, amelyek azt bizonyítják, hogy időszámításunk után kétszáz körűi már szervezett tűzoltóság volt Pannónia városaiban is. Ebből a korból származó leleteinket az aquincumi polgárváros tűzoltószékházának ásatásakor találták évszázadunk harmincas éveiben. — Megvallom őszintén, jómagam is nagyon alacsonynak tartom a túlóradíjat, de a nyáron, amikor augusztusban nyaralni indultunk, bizony jól jött volna még az a kevés is — vélekedik pedagógus ismerősöm, akit arról faggatok, hogy valóban tizen- egynéhány forintot ér-e mondjuk egy történelem óra. — Hallottam már 11—13 Hogy ki, mennyit kap ebből kézhez? Ismerősöm, aki tizennégy éve tanít főiskolai diplomával, például 36 forint 20 fillért. Ennyit ér egy orosz óra az iskolában. Legalábbis a formál logika szerint. — A túlóradíj ugyanis — mint az úgynevezett változóbér egyik eleme — az adó szempontjából összeadódik az alapbérrel. így például ha egy nevelő alapbére mondjuk 6700 forint, s tart havonta tíz túlórát 45 forintjával akkor a 7150 forint után adózik. Jóllehet már idestova tíz hónapja adózunk, százalékokat számolgatunk, igazából sokan még most sem értik a szabályokat, s becsapva érzik magukat — jegyzi meg Mihályi István, a megyei tanács művelődési Osztályának csoportvezetője. — Véleményem szerint egyszerűen arról van szó, hogy a tavalyival azonos teljesítmény után a tiszta jövedelem megegyezik az előző évivel, de ennek a vásárló- értéke alacsonyabb, s ez „apasztja” az amúgy sem magas pedagógusi övedelmeket is. Hogy mennyi a nevelők jövedelme? A TAKEH — röviden költségvetési hivatal — a közelmúltban jelentetett meg egy kiadványt, igaz a tavalyi bérekről, jutalmakról, amelyek alapján a bruttósítás megtörtént. Eszerint Szolnok megye a besorolási béreket tekintve az előkelő hatodik helyet foglalja el a — Volt-e arra példa, hogy valaki nem vállalt túlórát? — Nem. Mi nem értünk egyet a munkabeszüntetéssel az iskolában. Azért elhagyni órákat, megrövidíteni a gyerekeket, mert kevés a fizetésünk? Egy pedagógus sosem lehet ennyire önző. Az persze más kérdés, hogy időnként visszaélnek a nevelők hivatás- és gyermekszeretetével. Megkaptuk mi is a dombóvári pedagógusok levelét, s egyetértünk azzal a követelésükkel, hogy a túL órákért járó díjat ne adják hozzá az alapbérhez. Véleményem szerint ez talán egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne, mint a túlóradíj alsó határának növelése. Az elmúlt héten a Művelőforintos túlóradíjról én is — mondja —, de ha ilyesmi valóban előfordul, az az iskolavezetés hozzá nem értését jelzi. Én nem hiszem, hogy valakinek is kevesebb lenne az óradíja 45 forintnál, amelyet tavaly decemberben jogszabályban is rögzítettek. Az más kérdés persze, hogy ez a 45 forint már a bruttósítás utáni minimum. megyék között. Ügy, hogy a . pedagógusok átlagéletkora alacsonyabb az országos átlagnál. A nevelők 22,2 százaléka harminc évnél fiatalabb, a 30—39 évesek aránya pedig 29,8 százalék, vagyis 52 százalékuk a negyven éves kor alatt van. Egy másik táblázat arról tájékoztat, hogy a pedagógusok 77 százaléka nő. Tavaly nyolcszáztizenöten voltak gyesen illetve gyeden, száz- nyolcvanketten szülési szabadságon, ötvenötén betegség vagy más egyéb okból, a férfiak például katonaság miatt voltak távol. Az adatokból is sejthető, hogy igen sok órán helyettesíteni kellett nevelőket a megye iskoláiban, még akkor is, ha a túlóradíj nem vonzó. Az összeg egyébként szinte iskolánként változó. A Szolnoki Beloiannisz Üti Általános Iskolában például a legalacsonyabb túlóradíj 50 forint 50 fillér, a legmagasabb 64,70. — Ügy hajtottuk végre a bruttósítást, hogy minden nevelő megkapja tisztán azt a túlóradíjat, amit tavaly kapott — mondja László Árpádné, az iskola igazgatója. — A túlórákat egyébként a tantestület jóváhagyásával átalányként fizetjük. így elképzelhető, hogy valaki az egyik hónapban többet, a másikban kevesebbet dolgozik érte. Az átalányt természetesen betegség illetve a téli és tavaszi szünet idejére is megkapják a nevelők. dési Minisztériumban voltam továbbképzésen, s ott hangzott el, hogy 90 millió forint kellene ahhoz, hogy felemeljék az alsó határt. — Van-e az iskolának elég pénze, hogy a nevelők minden túlmunkáját megfizesse? — Amit a bruttósításhoz kértünk, megkaptuk. A túlmunkában válogatunk, közösen döntünk abban, hogy a diákok érdekében mi az ami elengedhetetlen, s mi az, ami kevésbé fontos. Az idén januárban Nehéz .tantárgy” a bruttósítás című riportunkban Zsidai Emil, a Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója többek között azt nyilatkozA „változóbér” csapdái A munkabeszüntetés nem megoldás Pályaválasztási nyílt napot tartottak tegnap és tegnapelőtt Szolnokon a Pálfi János Műszeripari- és Vegyipari Szak- középiskolában. A megyeszékhely általános iskoláinak tanulóin kívül abonyi, ceglédi és martfűi diákok ismerkedtek a középiskola életével (Fotó: T. K. L.) * ta, hogy 650 ezer forintra lenne szükségük, hogy bruttósítani tudják a túlmunkáért járó díjakat. — Megkaptuk a kívánt összeget — mondja. — Nem ebből sikerült viszont elérnünk, hogy 45 forintnál nem kevesebb túlóradíjat fizetünk tisztán. A jelenlegi tanévben az intézményben öt nevelőt kell helyettesíteni tartósan. Ez körülbelül heti 90 órát jelent. A pedagógusok átlagban hetente öt-hat túlórát tartanak. Kiszámoltuk, hogy kinek-kinek hány forintos díjat kell fizetnünk, hogy a. levonások után megkapja a 45 forintot. Így van akinek 65, van akinek viszont 100 forint az óradíja. Tavaly 34—36 forint volt átlagban a túlóradíjunk. — Mennyi a jövedelme egy pályakezdőnek? — Alapbére 5200 forint, s ehhez jön a túlmunkáért járó pénz. Ez egyébként átlagos alapbér, hiszen egy-egy hiányszakos nevelőnek, például nyugati nyelv-szakosnak, vagy közgazdásznak eleve többet kell kínálni, hogy az iskolát válassza. — S mennyit keres egy több évtizede tanító pedagógus? — Aki mondjuk 32 éve tanít, az alapbére 11 670 forint. Ehhez kap még 230 forint munkaközösségvezetői, s 300 forint osztályfőnöki pótlékot, feltéve, ha betölti ezeket a tisztségeket, plusz még a túlórák. Mindebből kézhez kap valamivel több mint 9 ezer forintot. Ötletek kellenek — Van-e lehetőség arra, hogy a munka minősége tükröződjön a fizetésben? — Gyakorlatilag csak a jutalomnál tudjuk megvalósítani, hogy a magas színvonalon dolgozó nevelők munkáját anyagiakban is elismerjük. A jutalom összege azonban így is meglehetősen alacsony. — Mi lesz akkor ha jövőre csak kevés helyettesítésre, túlmunkára nyílik lehetőség? — A tisztán 45 forintos túlóradíjat csak december 31-ig tudjuk tartani. Hogy utána mi lesz? Majd kitalálunk valamit... A gazdasági önállóság, amellyel régi vágya teljesült az iskolák nevelőinek, vezetőinek igazából nem jókor jött — hallottunk ilyen véleményt is. Szűkös anyagi lehetőségek között kell úgy megszervezni a munkát, hogy az iskola eleget tudj cm tenni alapvető feladatainak, s a pedagógusok megkapják a túlmunka igazi ellenértékét. S hogy megkapják-e? Az egyik intézményben talán igen, a másikban nem. Jóllehet azonos színvonalon, azonos munkát végeznek. Ezt az ellentmondást valahogyan fel kellene oldani. Tál Gizella Borverseny után Szüreti bál Szép szolnoki kertvárosunk, s a (Holt-Tisza-part hobbikertjeinek közelsége indokolják, hogy számos kertbarát tömörül klubokba a megyeszékhelyen is. Bár a Városi Helyőrségi Klubban hosszabb szünet után csak a közelmúltban szerveződött újjá _& szőlész-borász klub, tagjai nagy szakértelemmel készülnék az évek óta jeles eseménynek számító borversenyre és vásárra, amelynek a Táncsics Mihály úti klubház e héten pénteken délután ad otthont. Természetesen nem maradnak távol a klub tagjai a másnapi vigalomról sem. Szombaton ugyanis este 7- kor kezdődik a vacsorával egybekötött szüreti mulatság a Helyőrségi klubban.
