Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 26. Grósz Károly Teheránban tárgyal (Folytatás az 1. oldalról) sokon magyar részről fel­ajánlották 200 millió dollá­ros hitel nyújtását a kliring- elszámolású kereskedelmi forgalmon felüli magyar be­ruházási létesítmények fi- mams zí rozásához. A nemzetközi kérdéseket áttekintve megkülönböztető figyelmet szenteltek a kö­zép-keleti térség fejlemé­nyeinek. Grósz Károly üdvözölte azt, hogy Irán elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 598-as számú határoza­tát, és ezzel életbe lépett a tűzszünet. Magyarország — hangsúlyozta Grósz Károly — érdekelt a béketárgyalások folytatásában, a két fél ér­dekeit kölcsönösen szolgáló megoldásban. Ez az oka an­nak, hogy magyar katonák részt vesznek az ENSZ tűz­szüneti megfigyelő erőinek munkájában. Magyarország példaértékű­nek tartja az Afganisztán­nal kapcsolatos genfi meg­állapodásokat, mert az az eltérő érdekeket méltányo­san és kölcsönösen elfogad­ható módon érvényesíti. Ma­gyarország annak híve, hogy Afganisztán legyen semleges és el nem kötelezett ország. Mir Hoszein Muszavi eh­hez kapcsolódva leszögezte, hogy Irán megkülönbözte­tett figyelmet fordít az af­ganisztáni fejleményekre, minthogy 2000 kilométeres közös határa van az ország­gal. Grósz Károly eközben időt szakított arra is, hogy meg­koszorúzza Behesti ajatol- lahnak, az Iszlám Köztársa­sági Párt merénylet áldoza­tául esett első főtitkárának síremlékét. A magyar miniszterelnök helikopteren érkezett a Teherántól mintegy 40 kilo­méterre fekvő Beheste Zah- ra temetőbe, ahol az iszlám forradalom mártírjai nyug­szanak. Behesti ajatollalh az Iszlám Köztársasági Párt nagy tekintélyű főtitkára volt, mielőtt 1981-ben a párt 71 más vezetőjével együtt áldozatul esett a párt szék­házét felrobbantó bomba­merényletnek. Behesti aja- tollah síremléke közelében temették el Radzsai köztár­sasági elnököt és Bahonar miniszterelnököt, akinek éle­tét szintén merénylők oltot­ták ki. Este az iráni kormányfő díszvacsorát adott a magyar miniszterelnök tiszteletére. A díszvacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Az iráni kormányfő pohárköszöntöje Miniszterelnök úr, tisztelt jelenlévők! Az ön iráni látogatása al­kalmából ismételten szeret­ném kifejezni örömömet a magam és az Iráni Iszlám Köztársaság Minisztertaná­csa nevében. Ez a látogatás kétségkívül fontos esemény a két ország kapcsolatainak történetében, népeink min­den bizonnyal látni fogják ennek eredményeit. ön előtt is ismeretes, hogy az iszlám forradalom győ­zelme óta az Iráni Iszlám Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai folyamatosan fejlődnek. Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság az elvi és megváltoztathatatlan, „sem Kelet, sem Nyugat” politikáját követve a köl­csönös érdekek és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján a vi­lág minden független, ei nem kötelezett és gyarmatosítás ellen fellépő országával ba­ráti kapcsolatok létesítésére és azok továbbfejlesztésére törekszik. Ugyanakkor a kölcsönös érdekek alapján velünk együttműködni kívá­nó országok felénk nyújtott baráti jobbját melegen fo­gadjuk. E politikának kö­szönhetően fejlődtek a Ma­gyar Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti kapcsolatok is. Az el­telt két éy során kapcsola­taink folyamatosan fejlődtek a politika, a gazdaság és a kultúra különböző területe­in. Meggyőződésünk, hogy a politikai kapcsolatokban a két ország számos fontos nemzetközi kérdésben elfog­lalt közös álláspontja poten­ciális és fontos hátteret biz­tosít kapcsolataink és a nem­zetközi szervezetekben ki­fejtett együttműködésünk fejlesztéséhez. E szándékot az elmúlt két évben kifejez­ték a két ország különböző szintű vezetőinek Teherán­ban és Budapesten, valamint a nemzetközi szervezetekben kedvező eredményekkel zá­rult találkozói és vélemény- cseréi. Remélem, ez az irány­zat a jövőben erősödik. A magyar parlamenti kül­döttség a kelet-európai álla­mok parlamentjei közül el­sőként tett látogatást Tehe­ránban. Az együttműködés új lehetőségeit tárta fel az iráni parlamenti küldöttség szeptember végi magyaror­szági viszontlátogatása. Az elmúlt két évben a két ország gazdasági kapcsolatai bizonyos nehézségek ellené­re is figyelemre méltóan fej­lődtek. Úgy véljük, hogy kü­lönösen az energetika, az élelmiszeripar, a nehézipar, a tudományos-műszaki együttműködés területe az, amelyeken együttesen foko­zott aktivitást fejthetünk ki. Miniszterelnök úr! Örömömre szolgál, hogy önt és küldöttségét Irán di­cső történelmének azon for­dulópontján fogadhatom, amikor népünk győzelmesen túljutott a ránk erőltetett háború és a haza szent vé­delmének nyolc évén, és most békében és nyugalomban megvalósuló újjáépítésre ké­szülünk. A tartós béke utáni vágyunk eredményeként az Iráni Iszlám Köztársaság el­fogadta a BT 598-as számú határozatát és az ENSZ-fő- titkár rendezési tervét. Az Iráni Iszlám Köztársa­ság kormánya a jószomszédi kapcsolatok elve alapján bé­kében és nyugalomban kí­ván élni szomszédjaival. Az Iráni Iszlám Köztársaság el­ítéli a fegyverkezési ver­seny, a pusztító nukleáris háború, a biológiai és vegyi fegyverek gyártásának, fel­halmozásának és rendszerbe állításának minden formá­ját. A méltányosság, vala­mint a bizalomépítő erőfe­szítések alkalmazását szor­galmazza a nemzetközi kap­csolatokban. Kormányának meggyőződése, hogy a világ egyenlőtlen gazdasági fejlő­dése, a harmadik világot és a kevésbé fejlett országokat sújtó adósság-válság, a nagy és iparosodott hatalom gaz­dasági uralomra törekvő po­litikájának a következmé­nye. Miniszterelnök úr! Engedje meg, hogy ismét üdvözöljem önt és kíséreté­nek tagjait az Iráni Iszlám Köztársaságban és kifejez­zem az Önök sikerére, Ma­gyarország népének boldo­gulására és jólétére irányuló legőszintébb jókívánsá­gaimat. A magyar miniszterelnök válaszbeszéde Tisztelt Miniszterelnök Ür! Kedves iráni vendéglá­tóink, barátaink! Örömömre szolgál, hogy Muszavi miniszterelnök úr megtisztelő meghívása alap­ján Teheránban viszonozha­tom 1986. évi magyarországi látogatását. Ez a magyar nép őszinte tiszteletének ki­fejezését is jelenti a sok megpróbáltatást átélt iráni nép iránt. Ismerjük Irán történelmi múltját, küzdel­mét nemzeti függetlenségé­nek megvédéséért, megszi­lárdításáért, népének alko­tó tehetségét, amellyel ősi kultúráját megteremtette és gazdagította. Érdeklődéssel és megbecsüléssel fordulunk a győztes iszlám forradalom utáni jelen Iránja felé is. Tisztelettel adózunk a nép munkájának, politikai önál­lósága, az ország fejleszté­se, nemzetgazdaságának kor­szerűsítése érdekében tett erőfeszítéseinek. A Magyar Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársa­ság között rendszeresek a magas szintű politikai és gazdasági találkozók, ame­lyek jól szolgálják a két or­szág kapcsolatainak sokol­dalú fejlesztését, népeink barátságának elmélyítését. A kormányaink közötti kon­taktusok különös fontosság­gal bírnak. Meggyőződésem, bogy mo6itani megbeszélése­im, valamint a kíséretem­ben lévő személyiségek és iráni partnereik tárgyalásai átfogják kapcsolataink egé­szét és eddigi gyakorlatunk­hoz hasonlóan eredménye­sen járulnak hozzá együtt­működésünk és barátságunk erősítéséhez. (Napjainkban kedvező vál­tozások bontakoznak ki a nemzetközi viszonyokban, Európában és máshol is tá­volabb kerültünk a termo­nukleáris világégés veszé­lyétől, csökkent a globális katonai-politikai szemben­állás. A Ma—ar Népköztársaság érdekelt a kedvező folyama­tok előbbrevitelében és eredményeiben. Hazáink le­hetőségeihez mérten tevé­kenyen hozzájárul az általá­nos leszerelés ügyéhez, a nemzetközi légkör javításá­hoz, az együttműködés le­hetőségeinek kibontakozta­tásához. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Örömünkre szolgál és .nagyra értékeljük, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya hasonló elveket vall. Irán a Közép-Kelet je­lentős erőforrásokkal ren­delkező állama, amelynek politikája nagyban befolyá­solja a sokszínű, ellentétek­től terhes térség helyzetét. A magyar nép elismerését váltotta ki az Iráni Iszlám Köztársaság vezetésének fe­lelősségteljes döntése, hogy elfogadta az ENSZ Bizton­sági Tanácsa 598. számú ha­tározatát és üdvözli annak gyakorlati életbe léptetését. Reméljük, hogy az ENSZ égisze alatt folyó tárgyalá­sok véglegesen véget vetnek a háborúnak. Látogatásunk alkalmas a két baráti ország együttmű­ködésének fejlesztését szol­gáló elhatározások megho­zatalára. Muszavi úr emlé­kezetes budapesti láto­gatása során megismer­tük egymás kapcso­latépítő szándékait. Az eltelt időszakban a magyar —iráni kapcsolatok fejlődé­se meggyorsult és több kö­zös elhatározásunk sikeresen valósult meg. Megerősítem, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kész aktívan részt venni az Iráni Iszlám Köztársaság újjáépí­tési és gazdaságfejlesztési programjának megvalósítá­sában. Ezen a területen még távolról sem használtunk ki minden lehetőséget, ezért bekapcsolódásunk kölcsönö­sen előnyös területeinek fel­tárása mostani tárgyalása­inknak is kiemelt feladatát képezi. Tisztelt Miniszterelnök Űr! Kíséretem és a magam nevében őszinte köszönete- met fejezem ki a meleg fo­gadtatásért és a szívélyes vendéglátásért. Kívánok önnek, az Iráni Iszlám Köz­társaság kormányának és szorgos népének békés alko­tómunkát és boldog jövőt. Szívjet-nyugatnémet megbeszélések Bővülnek a gazdasági kapcsolatok Helmut Kohl, az NSZK kancellárja október 25-én a szovjet fővárosban találkozott Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel (MTI — Telefotó) Kedden Nyikolaj Rizskov és Helmut Kohl megbeszélé­seivel folytatódnak Moszk­vában a magas szintű szov­jet—nyugatnémet tárgyalá­sok. Kohl, aki hétfőn népes küldöttség élén érkezett hi­vatalos látogatásra a szovjet fővárosba, nem sokkal meg­érkezése után a Kremlben Mihail GorbacsoWal ült tár­gyalóasztalhoz. A szovjet jel­lemzés szerint „rendkívül nyílt és őszinte, diplomáciai formaságoktól mentes" négy- szemközti megbeszélésen eu­rópai kérdésekről, valamint a kétoldalú viszonyról, az együttműködés erősítéséről cseréltek véleményt. A talál­kozó végeztével mindketten eredményesnek minősítették megbeszélésüket, amely jó kiindulási alapul szolgál a további tárgyalásokhoz. A Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel folytatott megbeszélések középpontjá­ban a szovjet—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok és együttműködés kérdései áll­tak. A szovjet hírügynökség jelentése szerint a kancellá­ri látogatás keretében kerül sor egy 3 milliárd márkás hitelmegállapodás aláírásá­ra: a kölcsönt a „Deutsche Bank” vezette bankkonzorci­um nyújtja a szovjet félnek. Kedd délelőtt Kohl kan­cellár a Kreml falánál meg­koszorúzta az ismeretlen ka­tona emlékművét, majd lá­togatást tett a ljublinói te­metőben, ahol csaknem hat­száz, a második világháború­ban fogságban meghalt né­met katona van eltemetve. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok történetében elő­ször tárgyalt egymással a szovjet és a nyugatnémet vé­delmi miniszter. Jazov és Scholz katonai kérdéseket vitatott meg és már hétfőn előzetesen megállapodtak ab­ban, hogy Mihail Gorbacsov jövőre esedékes bonni láto­gatása idején a nyugatnémet fővárosban folytatják a most megkezdett katonai párbe­szédet. A látogatás első napján több gazdasági együttműkö­dési megállopdást is aláírtak a két ország képviselői. Mi­hail Gorbacsov pedig a Kremlben vezető nyugatné­met üzletemberek népes cso­portjával találkozott. Gorba­csov éa Kohl az üzletembe­rek előtt mondott beszédében szorgalmazta a kis és köze­pes vállalatok részvételét az együttműköd és ben. Helmut Kohl kancellár kedden a moszkvai nyugat­német nagykövet rezidenciá­ján mintegy ötvenperces megbeszélést folytatott And­rej Szaharov szovjet akadé­mikussal. A Nobel-díjas tu­dás — aki polgárjogi tevé­kenysége, illetve a hivatalos­tól eltérő állásfoglalásai mi­att a brezsnyevi korszakban nemkívánatos személynek számított Moszkvában, s hosszú időn át száműzetés­ben élt Gorkijban — nyu­gatnémet közlések szerint emberi jogi kérdésekről és a szovjet átalakítási program menetéről cserélt véleményt vendéglátójával. A megbe­szélésen jelen volt Szaharov és Kohl felesége, valamint Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter is. A találkozó végeztével Szaharov röviden válaszolt a nagykövetség előtt várakozó tudósítók kérdéseire. Kije­lentette, hogy Kohllal folyta­tott megbeszélésén felvetette a szovjet pszichiátriai klini­kákon levő személyek sor­sát, a politikai okok miatt korábban bebörtönzöttek re­habilitálásának problémáját és a német eredetű állam­polgárok kivándorlásának té­máját. Kohl kancellár az újság­írók előtt mindössze annyit mondott, hogy a találkozót nagyon hasznosnak tartja to­vábbi moszkvai tárgyalásai szemoontjából. A szovjet—nyugatnémet hivatalos tárgyalások ked­den befejeződnek, de a két fél úgy állapodott meg. hogy csak szerdán vonják meg azok mérlegét, ismertetik a megbeszélések lényegét — je­lentette be keddi nemzet­közi sajtóértekezletén Gen- nagyij Geraszimov. A szov­jet külügyi szóvivő részlete­sen ismertette a már alá­írt szovjet—nyugatnémet megállapodásokat, amelyek a számítógép-tomográfoktól a cipőgyárak létesítéséig szin­te minden területet felölel­nek. A szóvivő olyannyira de­rűlátóan nyilatkozott a tár­gyalásokról, a kialakított egyetértésről, hogy még kö­zös sajtóértekezlet megtartá­sát sem zárta ki. Megjegyez­te, hogy Nyugat-Berlin prob­lémáiénak eltérő megközelí­tése nem jelenthet akadályt a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése előtt. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő kitért arra is. hogy nyugati országok bankjai je­lenleg összesen több mint 9 milliárd dollár értékű hitele­ket ajánlanak a Szovjetunió­nak. Az Egyesült Államok­ban féltékenyen figyelik a gazdasági együttműködés bő­vülését, s a szenátus ezzel összefügésben még annak a „nyugtalanságának” is han­got adott, hogy a hitelek túlzottan megerősítik a szov­jet gazdaságot. Lengyelországi kerekasztal Péntekre várható az elsü plenáris ülés Bécsi utótalálkozó Gyorsítást sürget a magyar nagykövet A bécsi utótalálkozó záró- dokumentumának kidolgo­zásából hátralévő munkák meggyorsítását sürgette Er­dős André nagykövet, a ma­gyar küldöttség vezetője a tanácskozás keddi plenáris ülésén. A magyar szónok üdvözöl­te azokat az új munkaokmá­nyokat, amelyeket az utóbbi napokban terjesztettek elő a záródokumentum szerkesz­tésének összehangolásával megbízott koordinátorok. Ezek az okmányok a helsin­ki folyamatban részt vevő 35 állam közötti kapcsolatok elveire .— közöttük az em­beri jogokra —, valamint a gazdasági és a humanitárius együttműködésre vonatkozó szövegrészekről szólnak. Erdős André szorgalmaz­ta, hogy a küldöttségek tar­tózkodjanak az olyan módo­sítások indítványozásától, amelyek megváltoztatnák a most kialakuló megegyezé­sek irányát. Fontosnak mi­nősítette, hogy a bécsi utó­találkozó a részt vevő kor­mányok elemző munkája ré­vén kikerüljön az úgyneve­zett nemzeti problémák, vagyis a csak egyes országok által kívánt szövegváltozta­tások szorításából. A lengyel vezetés október 28-ra javasolja a kerékasz­tal első plenáris ülését, de ezt megelőzően október 26- án Walesa—Kiszczak talál­kozót tart szükségesnek a még nyitott szervezeti és személyi kérdésekben való megállapodásra — jelentette. be Jerzy úrban, a kormány szóvivője keddi szokásos nemzetközi sajtóértekezle­tén. „A kerekasztal — hangsú­lyozta Urban — nem Walesa és hívei, illetve Kiszczak belügyminiszter és társai kétoldalú párbeszéde akar lenni”. A szóvivő emlékezte­tett arra, hogy a vezetés ja­vaslatára, amit annak idején Lech Walesa is elfogadott, a kerekasztal mellett a legkü­lönbözőbb politikai csopor­tok, erők és ismert független személyiségek foglalnának helyet. A szóvivő ugyanak­kor leszögezte: a „Szolidari­tás” képviselőinek részvéte­le nélkül a kerekasztal ter­vezett formájában teljesen értelmetlen lenne. Manila, Füldp-sziget: több mint 40 ezer ember vált hajlék­talanná az ázsiai ország fővárosában október 25-én a Ruby nevű, 225 kilométer/óra sebességet is elért tájfun pusztítása következtében (MTI — Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom