Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTOBER 24. Moszkva: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő október 22-én a nyugatnémet Der Spiegel című hetilap számára adott nyilatkozatot (MTI — Telefotó) Orabközi rendezési erőfeszítések Befejeződött az alketmány- médosítási vita (Folytatás az 1. oldalról) érintik. Ezt a dokumentumtervezeteit néhány héten belül még véleményezniük kell a tagköztársaságok és az autonóm tartományok képviselőházainak. Végleges formában pedig november 29-én, a köztársaság napján a szövetségi parlament fogja kihirdetni. Az alapelvek, köztük a föderatív államrendszer, a szocialista önigazgatás, a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság, a munikáshatalom, az el nem kötelezett külpolitika változatlanok maradnak. A módosítások elsősorban a munkások és általában a dolgozók szerepének erősítése irányában történtek. Lényeges új elem a piacgazdálkodás érvényesítésének rögzítése. A küldött- rendszerben az eddigi közvetett helyett bevezetik a közvetlen választásokat, a titkos szavazást, a többes jelölést. Szétválasztják egymástól a párt- és az állami tisztségeket. így például a jövőben a JKSZ KB Elnökségének elnöke nem lesz tagja a jugoszláv Államelnökségnek. I lázadók elvetették Nadzsibullalt tárgyalási javaslata Nadzsibullah afgán államfő szombaton javasolta a kormányellenes lázadóknak, hogy kezdjenek béketárgyalásokat Mekkában, a muzulmánok szent városában. A kabu'li rádió által közvetített javaslat az iszlámmal foglalkozó kabuli nemzetközi konferencián hangzott el. A konferencián 25 ország képviselői, -köztük szovjet és amerikai szakértők vesznek részt. A kormányellenes lázadók vasárnap kategorikusan elutasították a tárgyalási javaslatot. Az indítványt a helyzet enyhítésére irányuló propagandalépésnek minősítették. Ismételten megerősítették korábbi követelésüket, mely szerint nem a ka- •buli kormánnyal, hanem közvetlenül a Szovjetunió képviselőivel hajlandók csak tárgyalni. (Folytatás az 1. oldalról) szükséges építőeleme összeáll, ha Izrael visszavonul a megszállt területekről; Jordánia és a jövendő palesztin éjílam kapcsolata konföde- ratív jellegű lehet”. Ugyancsak Oszama el-baz mondotta ki e kezdeményezés legfőbb rövid távú célját: „ez üzenet (a november elsején urnák elé járuló) izraeli választópolgároknak, hogy érdekeltségüket felismerve tudják, létezik a tárgyalásokra kész arab partner. Azt mondjuk nekik: ha békét akartok, mi készek vagyunk erre” — hangoztatta. Az Akabában formálódó új arab elképzelésék — melyekhez Irak további hátteret nyújt— számos oldalról ellenkezést és bírálatot váltottak ki. A legélesebbet Izraelben, ahol a jobboldali vezető Lifcud-tömb „az izraeli választásokba való súA 70-es évek azerbajdzsáni vezetését és név szerint Gej- dar Alijevet bírálta élesen vasárnapi számában a Szo- cialisztyicseszkaja Induszt- rija című szovjet lap. (Aii- jev a közelmúltig tagja volt az SZKP KB Politikai Bizottságának és első miniszterelnök-helyettesi funkciót töltött be.) A lap kendőzés .nélkül leírja, hogy Alijev legszűlyos arab beavatkozásnak, új munkapárti manővernek” minősítette a fejleményt. A PFSZ számára intő jel, hogy néhány palesztin szervezet szintén tiltakozását jelentette be. A Szíriával szoros szövetségben álló három szervezet illetékesei „a cionistáknak és a jordán rezsimnek tett engedményként, Camp Dávidét jelentő kapituláns megoldásként” minősítették az akabai találkozót. Az akabai tanácskozók közül elsőnek Husszein király nyilatkozott. Az ő megfogalmazásában a hármas csúcs „a közös arab fellépés keretében hozzájárulás volt a palesztin nép nemzeti céljainak megvalósításához”. Szavai szerint a PFSZ-t a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjének kell tekinteni, és szerepe a békefolyamatba)! a jordán döntést követően központi. kebb környezetét nem jól felkészült, szakavatott politikusok. hanem a területükhöz mit sem értő, primitiv önjelöltek alkották. A klán-szellem annyira erőssé vált, hogy a bakui pártfunkcionáriusok és hivatalnokok nemegyszer a moszkvai utasításokat is semmibe véve, törvénybe ütköző cselekedeteket követtek el. Iránban Új politikai pártok alakulhatnak Az iráni tájékoztatási miniszter közlése szerint az országban újra engedélyezni fogják a különböző pártok tevékenységét, feltéve, ha azok „nem szőnek ösz- szeesküvést” a politikai rendszer ellen. Mohammad Mohammadi Rejsahri hivatalos bejelentését — az ÍRNA iráni hírügynökségre hivatkozva — vasárnap közölte az amerikai Associated Press. A miniszter szerint a jövőben szabadon működhetnek majd a politikai pártok, amelyek tevékenységét hat évvel ezelőtt erősen korlátozták. Az egyetlen feltétel, hogy a pártok — szavaikban és tetteikben egyaránt — „elkötelezzék magukat az iszlám rendszer mellett”. Rejsahri hozzátette, hogy továbbra is lesznek bizonyos működési korlátozások, de ezeket nem részletezte. Szovjet űrrepülőgép Inditóállásban a Burán A bajkonuri űrrepülőtéren a hét végén indítóállásba állították az első többször felhasználható szovjet űrrepülőgépet és megkezdték felbocsátásának utolsó előkészületeit — jelentette vasárnapi filmtudósításában a szovjet tévé híradója. A néhány perces képriport tanúsága szerint a Burán névre keresztelt szovjet űrrepülőgép kívülről semmiben sem különbözik amerikai társaitól. A Discovery- hez, illetve a szerencsétlenül járt Challengerhez hasonlóan a Burán, is tulajdonképpen egy óriási méretű különleges, mozaikszerű külső burkolattal ellátott repülőgép. Az amerikai űrsiklókhoz hasonlóan a Burant is a „hasára” rögzített hordozórakéta juttatja majd a világűrbe. Az Enyergija nevű, különlegesen nagy tolóerejű hordozórakétát egyébként éppen a szovjet űrrepülőgép-program végrehajtásához fejlesztették ki a szovjet tudósok. A hordozó- rakétát a múlt évben indították először a világűrbe és az eredmények minden várakozást felülmúltak. flz azerbajdzsáni volt vezetésről Szovjet lap bírálata Szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó II kölcsönös közeledés jegyében Amióta csak Mihail Gorbacsovnak hívják az SZIKP KB főtitkárát, azóta foglalkoztatja a nyugatnémet sajtót, mikor kerül sorra a csúcstalálkozó Helmut Kohl kancellárral. Az első időben omaiga a kancellár, aki nagy jelentőséget tulajdonít országa szerepének a kelet—nyugati kapcsolatok alakításában, vérmes reményeket fűzött Gorbacsov NSZK-■beli látogatásához, leplezetlenül hiúsági kérdést (is) csinálva az ügyiből. Ehhez 'képesít jókora csalódást okozott, amikor Gorbacsov (1985 őszén) nem az NSZK-t — hanem Franciaországot —. választotta első nyugati úticéljának. A csalódást újabb megrázkódtatások követték — Bonn második-harmadik helyszínként sem került be az útiprogramiba. Bármennyire is kézenfekvő volt, hogy Moszkva ennek ellenére nagy fontosságot tulajdonít az NSZK-hoz fűződő kapcsolatoknak, Kohl számára otthon kínos volt a prés ztí zs-ves ztesóg. Am hogy a puszta hiúsági kérdésnél jóval fontosabb ez az együttműködés, azt jelzi: a kancellár csak-csak megbékélt a gondolattal, hogy mégsem Gorbacsov utazik elsőként Bonnba, hanem ő tesz eleget a moszkvai meghívásnak. Fontos mérföldkő ez az utazás a két ország ugyancsak bonyolult, visszaesésektől sem mentes kapcsolatrendszerében, olyan állomás, amely új szakaszt nyit. Már csak azért is, mert hiszen szokatlanul sok konkrét megállapodást rögzítenek — igaz, az ilyen aláírások csak az ünnepélyesség okán kapcsolódnak a csúcsszintű találkozókhoz. Sokkal inkább igaz az, hogy aláírásra kész állapotba hozataluk fontos része a csúcstalálkozó puszta létrejöttének. Nem haszontalan a hétfőn kezdődő moszkvai csúcs alkalmával kicsit visz- szateklnteni, milyen utat járt be a két ország. A második világháború után a gyanakvás, a bizalmatlanság, az egymáson ejtett sebek miatti ellenséges érzületek jó sokáig késleltették az igazi közeledést. Végre 1970 augusztusában aláírták az alapot jelentő szerződést, nem utolsósorban az akkori kancellár, Willy Brandt felvilágosult politikájának köszönhetőén. Fantasztikus iramú fejlődés indult: politikai téren a rendszeres eszmecserék jellemezték ezt a korszakot, ami pedig a gazdaságot illeti, 10 év alatt — immár szerződésekkel is szabályozva — nyolcszorosára emelkedett a kereskedelmi forgalom. 1979-ben hirtelen vége szakadt a látványos fellendülésnek: nem utolsó sorban a NATO úgynevezett kettős határozata miatt, amely éppen Helmut Schmidt kancellár kezdeményezésére zöld utat adott az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének. A feszültség nem jelentette a konzultációk teljes megszakítását: Genscher külügyminiszter ekkoriban is évente Moszkva vendége volt, ám ezeken a tárgyalásokon több szó esett a nézeteltérésekről, mint a kapcsolatok fejlesztéséről. Emellett szembeötlő volt a gazdasági együttműködés stagnálása, a kereskedelem visszaesése. Még ennél is fagyosabbá vált a légkör 1986 őszén: igaz, szovjet részről tudatában voltak annak, hogy Kohl kancellár Gorbacsovot sértő megjegyzése (elsősorban a Göbbels-párhuzam hírhedt ügye) a választási kampány hevével magyarázható. A kancellár újjá- választása után valóban fordult a kocka: a közeledés egyik kiemelkedő állomása volt Richard von Weizsäcker moszkvai látogatása, majd Eduard Se- vardnadze bonni utazása. Időközben a 'nemzetközi légkör is kedvezően hatott a kapcsolatok fejlődésére — a szovjet—amerikai csúcstalálkozó, a katonai enyhülés lépéséi, az új leszerelési megállapodások —; s bár a zavaró incidensek úgy tűnik soha nem küszöbölhetőek ki teljesen (gondoljunk csak a hamburgi 'hobby pilóta” Mathias Ruts hívatlan landolására a Vörös téren!), a kölcsönös akarat las- san-lassan eredményt hozott. Hét roppant fontos, aláírásra kész megállapodással tarsolyában — köztük egy 3 milliárd márkás hitelnyújtási egyezménnyel — s ezen felül számos vállalati együttműködési szerződéssel, több száz fős kísérettel ma Moszkvába érkezik tehát Helmut Kohl kancellár. Kis túlzással úgy is mondható, hogy a bonni kormány ezekre a napokra a szovjet fővárosba költözik, hiszen a kancellárral együtt utazik Genscher alkancellár és külügyminiszter, Rupert Sdholz hadügyminiszter, Klaus Töpfer környezetvédelmi, Ignaz Kiechle mező- gazdasági miniszter — hogy csak a legfontosabbakat említsük. A tárgyalások sajtónyilvánossága is biztosított: 700 nyugatnémet újságíró tudósít ezekben a napokban Moszkvából. Szászi Júlia Fel kell gyorsítani a reformfolyamatokat (Folytatás az 1. oldalról) nyában huszonnégyen kaptak szót. Délután felszólalt Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Bevezetésként hangsúlyozta, a kommunista fórum összehívása nem egy esetleges pártértekezletet helyettesíthető „pótcselekvés” volt, hanem hasznos, a közvetlen véleménycserére és vitára lehetőséget teremtő eszmecsere. Hasznos volt azért, mert fontos, hogy napjainkban a párt is gyakrabban hallassa szavát. Az alkotó, szenvedélyes vitákra nagy szükség van. De közben figyelni kell arra, ne kopjon meg az egymás iránt érzett felelősség, a belső szolidaritás. A fórumon és másutt is felvetették, hogy nagyon fontos, hogy a párt minél előbb visszaszerezze az elmúlt években iránta megrendült bizalmat. Azt azonban — hangsúlyozta Berecz János —, csak akkor tudja visszaszerezni, ha van cselekvési programja és cselekszik is. A továbbiakban arról szólt, hogy fel kell gyorsítani a reformfolyamatokat mind a, gazdaságban, mind a párton belül. A kibontakozás segítésének hatékony eszköze 'lehet az Országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadott társasági törvény, az lesz majd a jövő tavaszra kidolgozásra kerülő bér-, költségvetési és tervgazdálkodási reform és az új szociálpolitikai terv. Elvégzik az adórendszer módosítását is, bár — hangoztatta a KB titkára — annak megítéléséhez, hogy ez a gazdasági eszköz mennyire hatékony, még rövid az idő. A továbbiakban arról beszélt Berecz János, hogy a párt megújulásában nagy szerepük van az alapszervezeteknek, annál is inkább mert a politikai munkának a lakóterületeken is mind nagyobb jelentősége lesz. Napjainkban sok kínlódással, vívódással keresi a párt a megújulás útját, s az, hogy ezt minden pártszervezet a maga igényei szerint végzi el, jó dolog. A kommunista fórumon felszólalók többsége arra kereshet választ, miként tudnak megújulni, megnövekedett feladatuknak eleget tenni, a párt politikáját segíteni az alapszervezetek. Ahhoz, hogy igazán aktívan politizáló egységekké váljanak, meg kell tanulniuk az önállósággal élni. De ugyan akkor elvárják azt is, hogy érezzék a párt számít rájuk, segít megteremteni megújulásuk feltételeit. Olyan pártra van szükség — hangsúlyozták a felszólalók —, amely önálló platformmal rendelkezik, nem ragaszkodik a dogmákhoz, vállalja a tévedés lehetőségét, azt be is meri vallani, s egyenrangú partnerként kezeli a párttagságot és a tömegszervezeteket — mondotta Berecz János. A fórumon a székesfehérvári párttagok egy csoportja levelet adott át az elnökségnek, amelyben kérték, hívják össze soron kívül a székesfehérvári városi pártértekezletet. Úgy Ítélték ugyanis meg, hogy az országos pártértekezlet óta kívánatos és lehetséges változások Székesfehérvárott nem következtek be. Az eszmecsere során 214-en csatlakoztak aláírásukkal a javaslathoz, amelyet a városi pártbizottság testületé vitat majd meg. Az ASTA 58. világkongresszusa alkalmából Trade Show nyílt október 23-án a kőbányai vásárvárosban. Képünkön Earlane Causey, a kongresszus elnökasszonya és Marjai József, az ASTA fővédnöke a magyar pavilonnál (MTI — Telefotó) PÁRIZS A párizsi diáknegyed egyik moziját, ahol Martin Scorsese „Krisztus utolsó megkísérlése” című filmjét játszották, a szombat késő esti előadásom felgyújtották. A mozi két vetítőterme közül az egyik teljesen kiégett. Tízen égési sebeket vagy füstmérgezést szenvedtek, közülük öten kórházi kezelésre szorulnak. PEKING Robbanás történt szombaton egy sanghaji kőolajfinomítóiban. A szerencsétlenség következtében 25 személy — a gyár munkásai — életét vesztette, 16 főt sérülésekkel kórházban ápolnak. Az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint a robbanás okát vizsgálják, a károkat részben helyreállították. ATHÉN A pireuszi kikötő közelében pénteken történt hajószerencsétlenség során eltűnt egy 41 éves tanár. Bernard Butt-ot akkor látták utoljára, amikor a felügyeletére bízott gyermekek mentésében segédkezett a süllyedő hajón. Szombaton a szerencsétlenül járt olasz hajón utazó többszáz iskolás és pedagógus különrepü- lőgépen megérkezett Londonba és névsorolvasást tartottak. Ekkor derült ki, hogy a repülőgépen nem érkezett haza a tanár. Mindezi- deig nem került elő egy 14 éves angol iskoláslány, — őt egyetlen kórháziban sem találták meg. Továbbra sem tisztázott, hogy melyik hajó kapitánya a felelős a balesetért. ULÁNBÁTOR Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága meghívására 1988. október 20—2i3ikán látogatást tett a Mongol Népköztársaságban. Az MSZMP küldöttségét fogadta Dzsambin Batmönlh, a Mongol Népi PorraOalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Nagy Népi Húr ál Elnökségének elnöke.
