Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

1988. OKTÓBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Helyi műsor és műholdas programok Városi televízió létesül Jászberényben Bég letűnt a kisbírók kora, akik dobolva hordták a híre­ket a városban. A központi hangosbemondó-rendszer vette át a szerepét, de maholnap elavul az is a technika legújabb eredményei mellett. Már nemcsak kopogtat, be is lépett jó néhány település a kábeltévé, a városi információs rendszer­be. A lakosság mind nagyobb beleszólást kér a közügyek gyakorlásába, megnőtt a tájékozódás jelentősége a helyi, mindennapi ügyekben is. Sorra jelennek meg a hí­rek kezdeményezésekről, működő rendszerekről or­szágszerte, és a megyében is üzemel a mozgóképes helyi tájékoztatás első példája Szolnokon. A közelmúltban kaptunk hírt a mezőtúri ké­szülődésről és mára Jászbe­rényben is megérett a hely­zet a városi (televíziós rend­szer kiépítésére. A lakossági igények álta­lában a műholdas vétel megteremtésével kezdőd­nek, a szórakozás, nyelvtan múlás, kitekintés igénye mozgatja az embereket. A világot a szobába hozó tech­nika azonban magában hor­dozza a helyi informálódás, tájékoztatás forradalmasí­tását is. Ehhez pedig leg­alább akkora, ha nem na­gyobb, érdeke fűződik a vá­rosi vezetésnek is. A közös szándékot felismerve kez­dődtek meg Jászberényben az előkészületek. A hűtőgépgyári lakótele­pen már egy éve nézik a műholdas adásokat, a város közepén az egyik tömbla­káson is fenn a parabola antenna. Az égi jelek vételé­re készülnek városszerte, szerveződik a lakosság a Pelyhespanton, a Gács Lász­ló, a Martos Flóra, a Fáy András utcában. Mindegyik közösség külön járja az út­ját, más-más kivitelezők, különböző költségek mellett eltérő technikai megoldáso­kat kínálnak. Ha a készülő­dő különálló kisközösségi rendszerek összefogását, a fejlesztések összehangolá­séit elmulasztja a városi vezetés, akkor éppen a szá­mára kedvező lehetőségek­től esik el. A városi párt-végrehajtó­bizottság augusztusban tár­gyalta a politikai informá­ció helyzetét, az értékelés és a vita során megfogalmazó­dott újabb tájékoztatási rendszer megteremtésének igénye. Ideiglenes bizottság is alakult azért, hogy a vá­rosi újság megjelentetésének és a kábeltelevíziós hálózat kiépítésének lehetőségét megvizsgálják, az igényeket felmérjék. Sass István, a Déryné Művelődési Központ igazgatóhelyettese a kábel­tévézés ügyében tevékeny­kedik. — Már 3 éve napirenden tartjuk a városi televízió megteremtését, a DCMK-ban lehetőségeinkhez mérten ennek reményében fejlesz­tettük a személyi és a tech­nikai feltételeket is. Video felvételeket készítettünk a városi eseményekről, tanács­üléseken jártunk, kulturális rendezvényeket, munkahelyi közgyűléseket örökítettünk meg. A városi vezetés prog­ramja nem ért felkészületle­nül, így most nagy lendület­tel kezdhettünk munkához. Kiderült, hogy még jókor kapcsolódtunk be a város­ban már elkezdődött spon­tán folyamatba, így elérhe­tő, hogy a különálló kiskö­zösségi rendszerek helyett egy egységes városi hálózat épüljön tó. Jártunk Gyulán, Szolnokom, Mezőtúron, be­széltünk gyártókkal, kivite­lezőkkel és előrehaladott tárgyalást folytatunk egy rendszergazdával, amelyik tervezné, építene, üzemel­tetne is egyben. A kivitelezés várhatóan a közeljövőben megkezdődik a DMK épületében a parabola antenna és a fejállomás te­lepítésével. Azután pedig a vállalkozó (a nevét még egyelőre nem említik) saját ikodkázatára hoz­zákezd a hálózat kiépí­téséhez. A művelődési központ közelében néhányan talán még az idén bekap­csolódhatnak a műholdas vételbe. A hálózatbővítés pe­dig a jelentkezéseknek meg­felelően folyik majd tovább föld alatt, levegőben, ahogy a helyzet és a költségek mefcívánják. Költségekről egyelőre annyit, hogy laká­sonként 5—10 ezer forint között lesz (tömbLakásokbam az egyik, kertes házakban a másikhoz közelebb), a véte­lért és a folyamatos üze­meltetésért, karbantartásért pedig — forgalmi adóval együtt — közel 100 forintot rintot kell fizetni havonként Végeredményben lakossá­gi pénzből rövid idő alatt (behálózható a város, fizetni csak belépéskor kell, az elő­fizetési díjért pedig nézhe- tők mindazok a programok, amit az országban bárme­lyik hasonló rendszerben le­het. Egy-egy újabb műhold megjelenésével a programok bővíthetők, összesen 24 féle műsor vételére lesz lehető­ség. A műhold vétellel pár­huzamosan rögtön megkez­dődik a városi információk közlése is. Egyelőre képúj­ság formájában közérdekű felhívásokról, rendezvé­nyekről, kereskedelmi ak­ciókról van szó, megismer­kedhetnek a nézők a lakos­sági fórumokkal, testületi ülésekkel, a DMK-ból pedig már a kezdetektől egyenes adás is lehetséges. A cél ter­mészetesen a következő években egy városi stúdió létrehozása, ami bizonyosan valami egészen újat jelent majd Jászberény és a Jász­ság életében. LP Közterületnézőben Kunhegyesen Kinek bántja a szemét a szemét? Szó sem róla, javult, ész­revehetően javult Kunhe­gyesen a köztisztasági hely­zet, hiszen ha valaki gyalo­gosan körbejárja a nagyköz­ség szélső területeit tapasz­talhatja, kevesebb a szemét. Azért aki keres talál, példá­ul a Kajtatnál, a temető melletti mocsaras, ligetes részen, de a Cserepes kocs­mánál ételiemben húzódó hajdani patakmederben is. Egyébként ez volt a hely­színe egykoron a szemétte­lepnek, amely kisebb-na- gyobb megszakításokkal szinte mindig füstölt. Oly­annyira, hogy a felette hú­zódó telefonvezeték is meg- perzséLődött. Néhányan állí­tólag ezzel magyarázták az áldatlan telefonhelyzetet, amelyről kiderült, merő rá­galom, ugyanis azóta elke­rült innen a telep, de a tá­volsági 'beszélgetés, meg a hideg vacsora itt sem össze­egyeztethetetlen fogalmak. A tanács munkagépe ezt a területet dicséretesen leta- kanította, a limlomokra föl­det húztak, ámbár úgy tű­nik, néhány helyi atyafi ezt nem vette észre, és a „tol­jad komám azt a taliga ka- catot, amíg ránk nem vir­rad és meglátja valaki” jel­szó szellemében a sötétség jótékony leple alatt válto­zatlanul le-leborít egy-egy kupac udvari vidket-vackot. Büntetni kellene őket — követeli a közvélemény, és kap is bírságot évente egy- kettő, de nehéz felderíteni az eseteket, mert még az se szívesen mond nevet, aki suttyomban a markába ne­vet. Mint a bevezetőben szó esett róla, azért 1979 óta ja­vult a helyzet, hiszen a sze­méttelep más helyre költö­zött. A téglagyár két elár­vult kubikgödre közül a köz­ségtől távolabbik lett az új gyűjtőhely. Azóta az oda vezető utat is kibetonozták, így ha megerednek az egek csatornái, akkor sem szük­séges már a szállítóiknak vízijártassági igazolvány. Félmilliónál is többe került az egész, hiszen még körbe is kerítették. Itt azonban történt egy sajnálatos fél­reértés, hiszen úgy tűnik, néhány, a rácsokra felettébb érzékeny egyénnek ez oly­annyira sértette a lelki vi­lágát, hogy a (kerítést sző­rén-szálán ellopták. Az új telep megfelelő, jó de „illatos” is. Az innen kunkorodó szagokról csak annyit, hogy róluk a BHG munkásai és az arrafelé ter­jeszkedő utcák lakói kisre­génnyé meséltek. Nem is a szeméttel adódik baj, mert azt kétnaponta egy tolóla­pos, tanácsi kezelésben lévő munkagép földdel borítja be. Ottjárturikkor is szor­goskodott a masina, és aho­gyan elnéztem a halmot, akadt azon minden. Jó kar­iban lévő gumicsizma, te­mérdek papíczsák, sok rossz drót, papírok, sőt még ellen­őrzőkönyv is. Valamilyen Dezsőé lehetett az ártatlan, és ahogyan belelapoztam, teljesen megértettem a le­gény lelkiállapotát, miért is ide szánta eme fontos ira­tot. Mint említettem, a sze­méttel csak akkor van baj, ha valaki felgyújtja. Erre az idén nem, de korábban adó­dott példa, mivel tilos a gu­berálás, és akit efféle mű­velet közben itt elkapnak, pár száz forintja bánja. Több a panasz a szenny­vízre, hiszen most még ide- hordják a szippantott folya­dékot is, ami nyaranta 30— 35 fokos hőségben nem ki­mondottan rózsadombi illa­tokat ereget. Azért öröm az ürömben: ha minden igaz lesz, pár év múlva jóval tá­volabb, a „prérin” elkészül egy új szennyvízgyűjtő, amelyik remélhetőleg meg­oldja a térség, így Kunhe­gyes és Abádszalók hasonló gondjait. D. Szabó Miklós A Hídépítő Vállalat kivitelezésében R próbacölöpözéssel az idén elkezdődik az új szolnoki Tisza-híd építése A hely megyeszék- legf eszí több közlekedési gond­ja immár lassan, több mint évtize­de „egyutcájúsá- ga”, azaz az az adottság, hogy a 4-es számú orszá­gos főközlekedési útvonal Szolnokon nem más. mint a főutca. Az egyet­len közúti Tisza­iadon — amely Szolnokot Kelet- Magyarország ka­pujává teszi — naponta húszezer jármű halad át. Hogy ez mit je­lent, azt ki-ki megtapasztalhat­ja, mondjuk reg­gel fél héttől ki­lencig, vagy dél­után öt körül, a hétköznapokon is. Jóideje köztu­dott, hogy a gondok megol­dását a 4-es számú főútvonal Szolnokot elkerülő szakaszá­nak megépítése, illetve egy új Ti^za-híd megépítése hi­vatott szolgálni. Mindezek jegyében az illetékesek már 1982-ben megkezdték a ter­vezést: hogyan lehet megbir­kózni Szolnokon a megnöve­kedett forgalom minél keve­sebb zavarral járó átereszté- sével? 1986-ban — a hosszú­távú városrendezési tervvel összhangban — kijelölték a szolnoki új 4-es nyomvona­lát. Az — a tervek szerint — a következőképpen alakulna: Budapest felől haladva a megyehatár közelében jobbra ágazik el a mostani főútvonalról és a vasúti pá­lyát keresztezve a Mezőgép és az Agroker között ér a Tisza árterére. Ott áthalad a folyón, majd a Szandai ré­ten folytatódik. Átszeli a Kertváros egy részét, a Holt- Tiszát és Alcsiszigeten, a benzinkutak után csatlako­zik vissza a mostani 4-esbe. (Mindez jól követhető közölt ábránkon.) A megoldás közelebbi megvalósítását szolgálta a megyei tanács közút-híd köt­vényének kibocsátása, mint­egy 400 millió forint érték­ben. A Közlekedési Miniszté­rium a helyi elszántságot ta­pasztalva már nem vissza­kozhatott tovább. Így szüle­tett meg a döntés az új szol­noki Tisza-híd megépítésé­ről. amelyről a dokumentu­mot a közlekedési miniszter és a megyei tanács elnöke ír­ta alá. Eszerint 1993-ig megépül a 4-es számú országos főköz­lekedési útvonal szolnoki el­kerülő szakaszának első üte­me, ami a Tószegre vezető Vöröshadsereg útja és a kun­szentmártoni 442. számú fő­út összekötését jelenti. Az új nyomvonal tehát elkerüli a város központját, a Mező­gép és az Agroker közötti térségben balra kanyarodik, majd keresztezi a Szandai nagyrétet. Az új út megépítésével együtt megépül a Tisza túl­oldalán a már korábban ter­vezett fővédvonal (Tisza- gát) is. Megépítését egyértel­műen az útépítés indokolja. Ha nem védekezünk a tiszai árvizek ellen, az új 4-est a szandai réten keresztül jó magasan kellene átvezetni, ami persze alaposan megdrá­gítaná az építkezést. A gát­tal így többszörös lesz a haszon: a Szandai rét ára­dáskor nem kerül majd víz alá, illetve az új utat nem kell magasvezetésűen meg­építeni. Az új híd — a tervezett négy helyett — most csak két forgalmi sávval épül ki, de úgy, hogy műszaki megol­dása lehetőséget ad a továb­bi fejlesztésre. Később négy forgalmi sávosra bővíthető, például azzal, hogy mellette tovább lehet cölöpölni. A tószegi útnál kétszintű, a 442. számú kunszentmártoni főút csatlakozásánál szintbeli csomópontot alakítanak ki. Az út mellett, a bal oldalon különálló kerékpárút vezet majd végig. Az új Tisza-híd hétszáz méter hosszú lesz (a meder - és az ártéri híd együtt), a legnagyobb nyílása 120 mé­ter. Betonból készül, a leg­korszerűbb technológiával. A mostani, első ütem a Közlekedési Minisztérium és Szolnok Megye Tanácsa kö­zös teherviselésével valósul meg. Beruházója a Szolnoki Közúti Igazgatóság, lebonyo­lító az ÚTI BEE. A létesít­mény fővállalkozója, a Híd­építő Vállalat a kivitelezési szerződést szeptember végén megkötötte. Az igazgatóság a munkaterületet átadta, így még az idén elkezdődik a felvonulási és az épitési te­rületek előkészítése, illetve az úi híd próbacölöpözése. Amire idáig eljutottunk, persze nem kevés dolog tör­tént. A Közúti Igazgatóság versenytárgyalást írt ki a ki­vitelezésre, azonban e ver­senytárgyalás az első mene­tében eredménytelennek bi­zonyult; a vállalkozók vagy nem megfelelő műszaki do­kumentációt terjesztettek elő, vagy a beruházók képze­letét fölülmúló összeget kér­tek a kivitelezésért. A má­sodik menetben a Hídépítő Vállalat maradt talpon. A következő év elején már teljes kapacitással elkezdő­dik a védekezés — természe­tesen az árvíztől függően. A tervek szerint 1992 végén gördülhetnek át először a járművek az új szolnoki Ti- sza-hídon. az első ütem be­fejezése 1993-ra várható. A beruházás költsége — mai árakon — valamivel több mint egy milliárd fo­rint. Joggal adódik a kérdés: és mi lesz a további ütemek­kel, az Abony felől leágazó, illetve a szolnoki Kertvárost és a Holt-Tiszát átszelő sza­kasszal? A válasz: engedély-okirat­tal ma az első ütemről ren­delkezünk ! Végeredményben ma, amikor tudjuk, hogy pél­dául a bajai Duna-híd meg­építését elhalasztották, en­nek, azaz a Tisza-híd meg­építésének is örülhetünk. Egyébként — ahogy azt a közlekedési kerékasztalunk­ban is jeleztük — a témáról, a 4-es számú főútvonal Szol­nokot érintő megépítéséről részletes tájékoztatással szol­gálnak az illetékesek a no­vemberre meghirdetett fóru­mukon. — E — A tervek szerint év végére adják át Tiszaburán az új benzinkutat. A helyi Lenin Tsz beruházásában készülő kút megoldja majd a térség üzemanyag-ellátását. A szakszc- relések legnagyobbrészt befejeződtek, jelenleg az építőipari munkákat végzik (Fotó: T. Z.) Déligyümölcsból lavul a kiaálat Az idén a szokásosnál ko­rábban kezdték árusítani a déli gyümölcsöt, s a további­akban is jobb ellátást ígér a Délker, mint az utóbbi 2— 3 esztendőben. Az idén ösz- szesan várhatóan 8500 toru ma kubai grapefruit érkezik, s ez folyamatos kínálatot tesz lehetővé. Rövidesen megjelenik a boltokban a kubai narancs is. Így a kö­zeli hetekben nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki boltokban is lehet vásárolni kubai narancsot, s movem- (betrben további szállítmá­nyok is érkeznek. A kubai narancs azonban teljesen érett állapotban nem szál­lítható, ezért úgynevezett lénarancskónt használható fel, kifacsarva igen ízletes; s magas vitamintartalma miatt rendkívül egészségest Banánból többet ígér a Dél­ker, mint tavaly, a szállít­mányok Nicaraguából és Kolumbiából érkeznek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom