Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

i xxxix. évi. 249. sz., 1988. okt. is., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Társadalmi vitára bocsátják a választási törvény tervezetét A Hazafias Népfront és a kormány a napokban társadal­mi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és tanácsta­gok választásáról szóló törvény módosításának tervezetét. A széles körű szakmai viták tapasztalataira épülő jogszabály­gyűjtemény előkészítő munkálatait, a megújuló választási törvény főbb vonásait foglalták össze a Hazafias Népfront és a Minisztertanács munkatársai, melyet a 4—5. oldalon köz­lünk. Tanácskozik a JKSZ Központi Bizottsága TIZENÖT TÉMA A NAPIRENDEN Belgrádban hétfőn meg­kezdődött a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának kétna­posra tervezett ülése. A plé- num napirendje 15 témát ölel fel. Sztipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének el­nöke vitaindító referátumá­ban kiemelten foglalkozott a májusban meghirdetett, a piacgazdálkodás elvein nyugvó új gazdasági reform alapelveivel, a politikai in­tézményrendszer korsze­rűsítésével, a kommunista szövetség megújulásának szükségességével, a káderpo­litikai változásokkal, az al­kotmánymódosítással. Sztipe Suvar következetes harcra szólította fel a kom­munistákat és a szervezett szocialista erőket minden­fajta nacionalizmus és ösz- szes megnyilvánulási formá­ja ellen, majd részletesen foglalkozott a Tito elnök sze­mélye és életműve ellen in­dított és az utóbbi hónapok­ban felerősödött jobboldali, reakciós támadásokkal. „A mostani jugoszláv politikai válság középpontjában ép­pen az a kérdés áll, hogy az ország a titoi úton halad­jon-e tovább, vagy nem. A (Folytatás a 2. oldalon) Milyen hasznot merítenek a vízből? fl halászik sem úsztak meg a jövedelemcsökkentő változásokat Megkezdődött az őszi munka a Középtiszai állami Gazdaság tavain Naponta 12—13 tonna árú halat, zömében pontyot szednek ki a hálóból Sóskúton, Te­lekhalmon és Tiszaszentimrén az állami gazdaság halászai (Fotók: Temesközy F.) A halászoknak is kedvez a verőfrényben, hőmérsék­letben a nyárutóéval veteke­dő mostani őszi időjárás. Ha az átlagos napi egy dekái súlygyarapodásuknak csak a felét éri is el ezekben a napokban a halak — hallot­tuk a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmai kerüle­tében -, az előreláthatóan november végéig tartó őszi lehalászás mindenképpen eredményesebb lesz a ter­mészetfelelős jóvoltából. Hogy milyen hasznot merí­tenek a vízből idén a gaz­daságban? Éveken át veszteséges volt a nagyüzemben az áruhal- termelés, mígnem a saját tenyészanyagháttér — iva- dékkeltető-telep — megva­lósítása és a termelésszer­kezet módosítása — a nö­vényevő halállomány radi­kális csökkentése a ponty­nevelés javára — meghozta az eredményt. Az utóbbi há­rom esztendőből kettőben már rentábilis volt, tavaly pedig 11 milliós ágazati nye­reséget produkált az önel­számoló egységként működ­tetett halászat. Csak hát ép­pen amikorra jobb passzban érezhették magukat az ága­zat szakemberei, dolgozói, a halászat sem úszta meg a jövedelem alakulására ked­vezőtlenül ható központi in­tézkedések. nélkül a közgaz­dasági környezetváltozást. Szerencsétlen egybeesés, hogy ugyanakkor vonták meg a nyolcszázalékos ártámoga­tást a termelőktől, amikor az ugyanannyi árkiegészí­tést a halértekesítő szerve­zetektől. Az utóbbiak ugyan­is alacsonyabb átvételi árral igyekeznek ellensúlyozni a kiesésüket, így a halászok­nak kétszeres árbevétel, il­letve nyereségcsökkenéssel kell számolniuk, növekvő termelés mellett is. A Kö­zéptiszai Állami Gazdaság­ban például az őszi lehalá­szás megkezdése előtt végle­gesített „termésbecslés” alap­ján a tavalyi 506 mázsás he­lyett idén 600 mázsás hek­táronkénti áruhal-, jvadék- és tenyészhalhozamot érnek el, az ágazat nyeresége még­is jó, ha megüti a tavalyi szintet. A bánhalmi sóskúti és te­lekhalmi, valamint a tisza- szentimrei tavakból, mint­egy 860 hektáros vízfelület­ről várhatóan 690 tonna ha­lat — árupontyot, kétnyaras tenyészállományt és ivadé­kot — halásznak le értéke­sítésre, illetve teleltetésre. Ha a tavalyinál valamivel kisebb átlagáron is, de ka­rácsonyig előreláthatóan ta­lálnak vevőket az áru­ponty nagyobb részére, mint­egy 128 tonnára. Jók a gaz­daságban a teleltetési felté­telek, így a tavaszi értéke­sítésre „spejzolt” 28—30 ton­na pontyért talán jobb árra számíthatnak, mint most, a lehalászáskori relatív túlkí­nálat idején. Az ötven ton­nányi kétnyaras tenyészállo- mány mintegy a felének az értékesítésével vannak idén gondjai a gazdaságnak. Az áruhal lehalászásával párhuzamosan megkezdik a jövő évi saját nevelésre szánt ivadékok és a kétnya­ras állomány áthelyezését a teleltető tavakba. A tervek szerint 1989-ben az ideinél mintegy 60 hektárral na­gyobb vízfelületet hasznosí­tanak. és a növényevő ha­lak —■ a pettyes és a fehér busa — korábbi 70 száza­lékról idén. már tíz száza­lékra csökkentett arányát még tovább mérséklik. Tavalyi nyereségéből há- rommilló forintot tudott re­konstrukcióra fordítani az ágazat, rendbe hozzák egy 58 hektáros tó gátrendszerét és a vezérárkokal. Miután az idén nagyobb termelés el­lenére mérséklődik a nye­reség, várhatóan szűkebbek lesznek a fejlesztési források is. A tavak, a gátak jelen­legi állaga pedig néha bi­zony már lassítja a Közép­tiszai Állami Gazdaságban az őszi lehalászást, amiben mezőtúri katonák is segí­tik az ágazat félszáz dolgo­zóját ezekben a napokban. T. F. A klímaberendezésekhez használt folyadékhűtőkből a szokásosnál több megrendelés érke­zett az elmúlt hónapokban a Hűtőgépgyár Szervizellátó és Agregátgyártó Leányvállala­tának törökszentmiklósi üzeméhez. A vállalat üzleti koncepciójának megfelelően egyetlen megrendelést sem utasítottak visssza hanem jelentős túlmunkával vállalták a szoros ha­táridők betartását. Ennek a többletmunkának köszönhetően készültek el időben a képen látható berendezések is. (Fotó: T. K. L.) Grósz Károly fogadta John C. Whiteheadet Nemzetközi kongresszus Szolnokon Napirenden a köolajkulatás további feladatai A Magyar Szénhidrogén Ipari Kutató és Fejlesztő In­tézet rendezésében tegnap délután Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban plenáris üléssel megkezdte munkáját az a Nemzetközi petrol geokémiai kongresszus, amelyen a KGST-országokból és Jugo­szláviából mintegy százhet­ven szakember vesz részt. A négynapos tanácskozáson az egyes országok szakemberei beszámolnak a kőolajkuta­tás területén végzett mun­kájukról, ismertetik leg­újabb eredményeiket, ki­cserélik véleményüket és meghatározzák a továbblé­pés feladatait. A tanácsko­zás a megnyitót és a plená­ris ülést követően szekciók­ban folytatja munkáját. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, hétfőn délután hi­vatalában fogadta John C. Whiteheadet, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterének első helyettesét. A találko­zón egyetértőén állapították meg1, hogy a magyar—ame­rikai kapcsolatok kedvezően fejlődnek. A nemzetközi helyzetről ^fszólva mindkét részről po­zitívan értékelték a szovjet —amerikai viszonyban be­következett fejlődést és hangsúlyozták a kelet—nyu­gati kapcsolatok további ja­vításának fontosságát. Ma­gyar részről rámutattak, hogy a nemzetközi légkör javulása kedvező feltételeket teremt a magyar—amerikai kapcsolatok további bővíté­séhez is. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a nap folyamán fogadta az NSZK-beli Sza­baddemokrata Párt (FDP) parlamenti frakciójának kül­döttségét is. amely Wolfgang Mischnick, a frakció elnöke vezetésével Szűrös Mátyás­nak, az MSZMP KB titkárá­nak az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének meg­hívására tartózkodik hazánk­ban. A delegáció tagjai: Günther Nolting parlamenti képviselő, Fritz Fiiszar, a Friedrich Neumann-Alapít- vány ügyvezető elnöke, Ste­fan. Heydeck, az FDP frak­ció szóvivője és Horst Dal- meyer referens. A szívélyes légkörű meg­beszélésen a nemzetközi élet időszerű kérdései mellett át­tekintették a magyar—nyu­gatnémet együttműködés legfontosabb területeit. Vé­leményt cseréltek azokról a tennivalókról, amelyekkel a két párt, illetve az FDP parlamenti csoportja hozzá­járulhat a kétoldalú kapcso­latok további elmélyítéséhez. A Csákvári Állami Gazdaság Móric-majori területén NSZK-lizing alapján pirolizá- ló üzemet építettek, amelyben különleges technológiával adalékok hozzáadásával szénport állítanak elő szalmából, majd briketté préselik azt. Így a nyugati piaco­kon igen keresett terméket, kénmentes, grillsütésre alkalmas szenet állítanak elő. A tervek szerint még ebben a hónapban megkezdik a próbagyártást (MTl-fotó: Kabáczy Szilárd) & ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom