Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-17 / 248. szám
1988. OKTÓBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből fl Magyar Művészetért Sír az út előttem Nehéz lenne számba venni, hogy az anyaország egykori politikai tudata hányszor felejtette el a bukovinai székelyeket az elmúlt évszázadok során. Azt viszont már pontosítani lehetne, hogy hányszor „fedezte fel” keserveiket és azt hányszor állította a hibás magyarságtudat, a nacionalizmus szolgálatba. Nem becsülhetjük viszont eléggé azokat a — már a múltban is népben, nemzetben gondolkodó, Kelet-közép-Európa népeinek együttélését, barátságának erősítését valló — gondolkodóinkat, abban a közegben talán messiásoknak tűnő ábrándo- zókat, a haladó politika, a szellem embereit, akik a bukovinai székelyek sorsát igyekeztek leválasztani a hullámszerűen mozgó, hol csökkenő, máskor meg erősödő nacionalista politikai kurzusokról. Ennek a történelmileg megkésett igazságtevésnek politikai és művészi szintézisét az elmúlt évek során Sára Sándor és alkotóközössége végezte el a Sír az út előttem... című filmeposzában. A csaknem hétórás, a bukovinai székelység kálváriáit bemutató gyönyörű tabló négy részből áll: Hazátlanok, Hadak útján, Keresztúton, Hazatértek. A kálvária legmegrázóbb vagy legfontosabb stációit: 1764. Mádéfal- va. Több száz halott maradt Siskowitz altábornagy sor- tüze nyomán a helyszínen, a menekülők Moldvába futottak. 1775. Bukovina török, majd osztrák uralom alá kerül. 1882. A bukovinai székelyek egy részét az Al-Du- na mellé telepítették, közülük is sokan kivándoroltak Kanadába, Brazíliába. 1919. Bukovina román fennhatóság alá került. 1941. Teleki Pál miniszterelnök javaslatára a székelyeket a Bácskába telepítették át a hajlékaikból elűzött dobrovaljácok helyére. 1944. Bácskából menekülniük kellett. 1945. Tolnában és Baranyában telepítették le őket a volt volksbundista portákra. 1950. Beszolgáltatás, erőszakolt téeszszervezés, törvénysértések. A Keresztúton-t a tavalyi filmszemlén mutatták be, az országos vetítésre csak most került sor, annak ellenére, hogy a filmszemle nagydíját kapta meg. A késleltetett országos bemutató oka: a Keresztúton mondanivalóját déli barátaink sajnos félreértették. A magyar kultúrpolitikai vezetés — okkal- ;oggal — még a látszatát is kerülni akarta 'más népek nemzeti tudata megsértésének. A félreértések, úgy tűnik, tisztázódtak, azóta talán nyugvópontra jutott az ügy, hiszen éppen, a Hadak útjában vallanak, emlékeznek arra a székelyek, hogy milyen rosszul érezték magukat Bácskában, mennyire nem akartak ott élni, milyen lel'kiismeret-furdalásaik voltak az igazságtalanul elűzött emberek házaiban. A film egyértelműen kimondja, hogy a Bácskában letelepített székelyek egy ismételten hibás politika áldozatai voltak. Teleki Pált baloldali írók, ellenzéki politikusok, figyelmeztették is a döntés várható következményeire. 1944-ben aztán bekövetkezett, amitől a messzebblátók tartottak: negyvenegy székely férfi élete bánta a horthysta hatalom rossz döntését. Sára Sándor filmjében, miként a görög sorstragédiák asszonykórusa, anyák, özvegyek idézik föl menekülésük iszonyatát, fájdalmaikat. A Sír az út előttem... mintegy száz idős ember emlékezése, korabeli dokumentumok közlésével vált teljes értékűvé. A film nem csak hogy mentes minden lélekmérgező nacionalizmustól, hanem éppen a térsék sokszor egymás ellen uszított népeinek, népcsoportjainak igyekszik úgy igazságot szolgáltatni, hogy közöttük a megbékélést erősítse. Torokszorítóan megrázó, balladai hangvétellel beszélnek a tragédiák túlélői, sosem múló felkiáltójelekkel emlékeztetnek fájdalmaikra, de mindezt olyan bölcsen, olyan tisztán látóan teszik, hogy gondolkodásukat némely politikusok is megirigyelhetnék. — ti — Nagydíj kiemelkedő alkotóknak• „A Magyar Művészetért” elnevezésű alapítvány kuratóriuma szombati ülésén döntött arról, hogy mely művészeket, alkotó személyiségeket részesíti nagydíjban kiemelkedő teljesítményük, életművük elismeréseként. A díjazottak: Mészöly Miklós író; Szécsl Margit költő; Vass Lajos zeneszerző; Gulyás Gyula és Gulyás János filmrendezők; Sík Ferenc és Kerényi Imre, a Nemzeti Színház rendezői; Bubik István és Kubik Anna, a Nemzeti Színház színművésze; Orosz János festőművész; Samu Géza szobrász- művész. A népművészet kategóriában Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes, a táncművészek közül Novák Ferenc és Györgyfalvai Katalin, a fotóművészet kategóriában Szabóky Zsolt, a határon túli magyarság alkotói közül Dobos László szlovákiai magyar író részesült az elismerésben. Csépán Egy osztályból kettő Az 1988/89-es tanévre Csépán 36 első osztályos tanulót írattak be, ám az osztályismétlőkkel, valamint azokkal a gyerekekkel, akiket a kisegítő iskola első osztályába helyeztek át (ahová a szülők nem vitték át őket), negyvenes létszámmal kezdett az osztály. A tanulók 44 százaléka cigány származású. A nagy létszámú osztály tanulóinak megfelelő előmenetele érdekében elengedhetetlenné vált az első osztály két tanulócsoportra bontása. Ezt — a bér-és dologi költségeket . illetően is — sikerült megoldani külső segítség nélkül, ugyanis az előző tanévi hat napközis csoporttal szemben jelenleg öt működik, a megszűnt terhére javították a kis elsősök felkészítésének feltételeit. Nevezetes épületeink nyoméban A tiszafüredi református templom Tiszafüred városában áll egy református templom, amely első látásra nem sokban különbözik a megye más településeinek templomaitól. A hajót közelebbről szemügyre véve azonban feltűnik, 'hogy a termetes ablakok mellett parányi, lőrésszerű ablakok törik meg a déli homlokzatot. A felfedezés persze nem újdonság, hiszen lapunk hasábjain is beszámoltunk arról, hogy három esztendővel ezelőtt renoválván az épületet, kőművesmesterek leverték a vakolatot, s két keskeny, befalazott ablakra bukkantak. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei nyomban kiszálltak a helyszínre, s megállapították, hogy. a szóban forgó rész Árpád-kori, koragótikus maradvány. (Bár talány, hogy az ablakok elhelyezkedése miért ilyen szokatlanul magas?) Joggal feltételezhető tehát a leletből, hogy a mai református templom helyén állott egy épület amelynek — talán egyetlen épségben maradó részét — beépítették a jelenleg is látható templomba. Idővel az épületet háromszor is nagyobbították. A XVIII. században egy ízben megemelték a mennyezetet, mert a környék egyik földesurának. Bilkei Lipcsey Imrének a felesége, Kövi Ján Lu- dovika 1869-ben orgonát építtetett, s a viszonylag magas sípok miatt szorult magasításra a mennyezet. (E ■tényt korabeli felirat hirdeti az orgonán). De ha már a mennyezetnél tartunk, feltétlenül megemlítendő, hogy a tiszafüredi református templomban kék színűre festett Luthe r-rózsás fakazetták díszítik a mennyezetet. Református templomokban ez elég ritka. De itt nemcsak a kazettákat festették be, hanem a padokat is. A források dátumát a múlt század első felére teszik. Ottjár- tunkkor — a templom teljes felújítása gyanánt — kicserélték az elkorhadt fapadokat, amelyeknek egy része — múzeumba kerülésével — megmenekül a teljes pusztulástól. J. J. (Fotó: T. Z.) Differenciált tudásra van igény Korszerűsítik ez állami nyelvvizsgákat Nyelvtanárok regionális tanácskozása Szolnokon A megyében is egyre szaporodó nyelvtanfolyamok, a szinte minden korosztályból kikerülő magántanulók nagy száma is bizonyítja, hogy napjainkban egyre nagyobb — bár a szükségeshez képest még mindig nem elég — az érdeklődés a m’elvek, a nyelvtanulás iránt. A közoktatásban is előrelépés tapasztalható ezen a téren, annak ellenére, hogy az oktató-nevelő munka egészére jellemző ellentmondások és feszültségek természetesen itt is jelentkeznek. Az óvodásoknak, az általános iskolák diákjainak is lehetőségük van már bepillantani egy-egy nyelv rejtelmeibe — persze az életkori sajátosságuknak megfelelően —, a középiskolákban a kéttan- nyelvű oktatás, a fakultációs foglalkozások járulnak hozzá leginkább egy-egy idegen nyelv magasabb szintű elsajátításához. A bővülő lehetőségek ellenére sem elég hatékony ma a nyelvoktatás Magyar- országon, hisz sokkal többen tanulnak, mint ahá- nyan tudnak is nyelveket. Legalábbis ez tükröződik a végeredményekben. A szakemberek tapasztalatcseréje tehát túl azon, hogy szükséges, a tanítványok számára is közvetett haszonnal járhat. Elősegítheti, hogy az átadott-átvett ismeretek számukra életformává, magatartássá váljanak, ne csak nyűgnek érzett munkát jelentsenek. Ezt a célt is szolgálta egyebek mellett az a regionális konferencia, melyet a TIT idegennyelvi választmánya és megyei szervezete, a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, valamint a Gorkij Nyelviskola szolnoki tagozata hívott életre, s melyet szombaton délelőtt rendeztek meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának épületében. — A konferencián — melyen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára —, Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, akik az ország minden részéből érkezve, tehát másmás tapasztalatokkal felvértezve vitatták meg három — angol, német és orosz — szekcióban az idegennyelvoktatás aktuális pedagógiai és módszertani kérdéseit. Ezt megelőzően előadásokat hallgattak meg három témakörben. Horváth Iván, az Idegennyelvi Továbbképző Központ igazgatója, az Állami Nyelvvizsgabizottság elA konferencia résztvevői Horváth Iván előadását hallgatják (Fotó; H. L.) nőké A nyelvvizsga jelene és jövője címmel tartott tájékoztatót, melyben fölvázolta a jelenlegi rendszer problémáit és a készülő nyelvvizsga-reformmal kapcsolatos elképzeléseket. Elmondta, hogy a jelenlegi, tízéves múltra visszatekintő komplex vizsgáztatási módszer nemcsak azért szorul korszerűsítésre, mert gyakran éri kritika esetenMit, hol és mennyiért? — Erre a három kérdésre kell választ találnia annak, aki nyelvtanulásba kezd. Az első feladat igazán nem nehéz, hisz széles skála ad lehetőséget a választásra. Legfeljebb csak azt kell mérlegelni, melyik — az angol, a német, az orosz, avagy a latin — hozhat közvetlenebb és kézzelfoghatóbb hasznot a „konyhára”. A konyha- pénzt befektetni persze nem elég, legfeljebb akkor, ha egyedül indulunk „útnak” egy tankönyvvel és néhány kazettával. Egy magán óra ára a „feketén” 200 forint körül mozog (+, — 50, inkább + 100), tehát jól meg kell gondolnunk: hol és mennyiért. Kényelmesebb, és olcsóbb megoldás a szervezett tanfolyam, persze csak ha van még üres hely á: 35—200 Ft, óránként). Dilemma dilemma hátán, ha a havi költségvetést készítjük, avagy a konyhapénzt osztjuk szét. És egyáltalán: megéri? E tekintetben, úgy vélem, a felső határ a „csillagos ég”. kénti nehézkessége, bürokratizmusa és hatósági szemlélete miatt. A reformra elsősorban azért van szükség, mert a gyakorlatban differenciált nyelvtudásra van igény: a beszédkészség legmagasabb szintjére kell eljutnunk például az idegen- forgalomban dolgozóknak, ugyanakkor az írás és olvasáskészséget kell fejleszteniük a szakfordítóknak. E két készségre, bázisra épülő vizsgáztatás mellett természetesen megmarad majd a hagyományos, komplex rendszer is. A teljesítményeket objektív módon mérni hivatott nyelvvizsgabizott- ■ ság másképp is nyújt segítséget a jelentkezőknek. A mindenkori vizsgaidőszakok kezdete előtt egy hónappal — tehát évente három alkalommal — jelenteti meg az Idegennyelvi Továbbképző Központ a Nyelvvizsga-híradó című kiadványát, melyben a gyakorlati útmutatás mellett segédanyagok is lesznek. A reformmal kapcsolatos, formálódó elképzeléseket december 31-éig véglegesítik. A miniszteréium- mal és más szervekkel való egyeztetés követi majd — egyelőre nem tudni, mikor — az új vizsgarend végleges bevezetése. Horváth Iván tájékoztatóját konzultáció követte. Igen nagy érdeklődéssel hallgatták meg ezután a résztvevők Suzanna Harsányinak, az Oxford University Press vezető szerkesztőjének előadását Mi kell a jó tankönyvhöz? címmel. A plenáris program a hétvégi intézményes oktatás módszertani kérdéseiről és a SITA tanfolyamokról szóló tájékoztatóval folytatódott, a konferencia szakéi óülésekkel fejeződött be. Nem tilos a „titkos” Zárolt anyagok forrásfeldolgozása a Párttörténeti Intézetben Az eddig zárolt anyagok feloldásával jelentősen köny- nyebbé vált a kutatómunka, a forrásfeldolgozás az MSZMP Párttörténeti Intézetének archívumában. Teljes körűen hozzáférhetővé lettek a felszabadulást követő koalíciós idők dokumentumai. Kevésbé szigorúak az 50-es évek iratanyagának minősítései, s ugyancsak kutathatók az 1956 utáni pártdokumentumok. Könnyítették a két világháború közötti időszak forrásanyagára vonatkozó kutatási feltételeket is. Ez utóbbi korszakiból viszont a kommunista párt anyagai hiányosaik, több dokumentum elveszett, megsemmisült. A meglevő iratoknak is jelentős része Moszkvából, a Komintern archívumából került át másolatokon. így például a KMP, illetőleg a Komintern magyar szekciója első két kongresszusának dokumentumai csak mikrofilmen fér- hetők hozzá a Párttörténeti Intézetben. A két világháború közötti kommunista mozgalom iratanyaga azért is töredékes, mivel az itthon működő illegális pártsejt levelezése, feljegyzései jórészt vegytintával íródtak. Jóval bőségesebb anyag áll a történészek rendelkezésére a szociáldemokrata pártra vonatkozóan. Egyrészt a legális működés következtében több forrás, dokumentum maradt fenn, másrészt számos külföldi levéltárban őriznek a magyar szociáldemokrata mozgalommal kapcsolatos iratokat. így komplex feltárást végeznek az intézet munkatársai a bécsi archívumiban, s kapcsolatban vannak francia, angol levéltárakkal is, ahonnan másolatokon szerezték és szerzik be a fontosabb dokumentumokat. Az egykori szociáldemokrata politikusnak, a Tanácsiköztársaság egyik hadműveleti főnökének, Böhm Vilmosnak levelezését csaknem darabonként Svájcból gyűjti egybe a Párttörténeti Intézet. A két világháború közti munkásmozgalmi iratanyag kutatásakor a személyekre, belső frakciókra, pártharcokra vonatkozó forrásanyagoknál nehezebb volt az engedélyek megszerzése — jelenleg ezek a dokumentumok is megkötés nélkül kutathatók. Teljes körűen a történészek rendelkezésére áll az 1945—48 közötti időszak forrásanyaga, így a koalíciós pártok — a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt — iratai, tárgyalási jegyzőkönyvei. Az 1948—56 közötti időszak néhány dokumentumáról is feloldották a „titkos” jelzést, a „szigorúan bizalmas” feliratú anyagokat p>edig kiadják a névre szóló megbízólevéllel rendelkező történész számára. Tehát a felszabadulástól 1956-ig terjedő évtized forrásai — a nem itt őrzött nép- bírósági jegyzőkönyvek, a koncepciós pterek anyagain kívül — szabadon kutathatók az archívumiban.
