Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-17 / 248. szám
1988. OKTÓBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Dáma Ruhaipari Kisszövetkezetnek Budapesten kívül az országban több helyen van üzeme, melyek közül legjobban a jánoshidai dolgozik. Divatos női felsőruházati termékeket varrnak NSZK bérmunkában, kisebb mennyiségben belföldre luxus konfekciót készítenek. Az egyes modellek darabszáma harminc és ezerötszáz között mozog. Az üzemben dolgozó negyvennégy varrónő munkáját dicséri, hogy az itt előállított ruhákra még sosem érkezett minőségi reklamáció. Belföldi megrendelésre csak nyáron, két-három hónapon keresztül dolgoznak, az év többi részében a korszerűen fészereit üzem kapacitását leköti az NSZK-partner. Felvételünk a vasaló üzemrészben készült (Fotó: D. G.) Ésszerű és kényszerű szerkezetváltás- radikális létszámcsökkentéssel Beszéljünk róla! A tábla ára Hogyan válhat valamilyen egyszeri cselekvés egy egészen átfogó terékenység jellemzőjévé? A magyarázat a táiblásításban jól tetten érhető. Nem valami újabb gazdaságszervezési ügyletről van szó, melynek során összevonják az egyik kis tsz-t a másik kis mezőgazdasági üzemmel, az így létrejövőt egy harmadikkal, s így tovább, melynek végeredményeként, egy kellően nagy tehetetlenségű, rugalmatlan nagyüzemhez jutunk. Nem erről van szó! Az eset mondhatnánk parlagi: elkészíti egy mezőgazdasági üzem a tábláját, jobban mondva a tábláit, még jobban mondva a rajztábláit. Amikre a tervek szerint majdan a kisdiákok feltűzik rajzlapjaikat. Elkészíti, s adja 5 forint 30 fillérért. Majd jön a „táiblásítás", amelynek folyamán, nem változik a tábla mérete, nem változik a tábla anyaga, nem változik a tábla minő-- sége és még sorolhatnánk, hogy mi nem - változik, egy azonban bizonyosan módosul, ez a szülő kedve. Mondhatnánk, legalább olyan mértékben romlik, mint amilyen mértékben a tábla ára emelkedett 73 forint 60 fillérre. Mi léhet a dolog mögött? El tudom képzelni, hogy a tábla elemeit összefogó ragasztó ára emelkedetett meg oly irdatlan mértékben, mely magyarázatul szolgálhat, lehetséges még az is, hogy a külföldi akác ára begyűrűzött a magyar rajztáblába. Jó szeműek talán észreveszik ezt a rajzolaton. (A kisdiákokén is...) Nos, a jelenséget — amely manapság mind gyakrabban előfordul —, ha valaminek az ára hirtelen 5.30-ról megemelkedik 23.60- ra „tábl ásításnak” titulálhatjuk. A művelet receptje így kezdődhet: végy egy táblát! Táblésítani persze, másként is lehet. A recept ugyanúgy kezdődik: végy egy táblát...! Ha nem férne ki az, amit rá akarsz pingálni, akár többet is. Tégy úgy, mint Szolnokon a Kötivizig egyik telepén, írd rá: ,.Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért '. Aztán akaszd ki, jó sokáig, ha lehet. Még annál is tovább. S mit lehet még tenni? Egy dolgot nem, csodálkozni azon, hogy zajlik a táiblásítás, vagyis, hogy emelkednek az árak. A felirat ugyanis enyhén szólva már nem aktuális. Mi az. ami a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtására buzdító tábla ügyéből, mint tanulság levonható? Valami olyasmi, hogy ennek is megvan az ára, ugyanúgy, mint a rajztáblának. Talán éppen abban foglaltatik. Aki a táblát kinn felejtette, valahogyan úgy gondolkodhatott., mint Montesquieu: „Akkor cselekszünk legügyesebben, ha kényszerítés helyett ösztönzünk...” Hát tessék! Komisaság lenne azt gondolni, hogy ezen a helyen megállt az idő, nem, akik itt dolgoznak, úgy tűnik, nem hajlandók magukat a kor pressziójának kitenni. Azért se! Bizonyosan működik még párt- alapszervezet is, de még az se. Az újságok mást írnak a rádió mást bömböl, a tévé mást sugároz — nem! Itt a célok egészen mások. Persze azt, hogy valakik vállalják elveiket, ez kétségkívül erény, még akkor is, ha azok kissé elavultak. Varrnak ugyanis szép számmal olyanok, akik nem dekra- lálják, de felettük ugyanígy, mondhatnánk, •megállt az idő. Nemrégiben a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén elhangzott, hogy 8 hónap alatt átlagosan 3,1 taggyűlést tartottak az alapszervezetek. Az átlag pedig, tudjuk, úgy jön ki, hogy vannak, akik ennél többet és vannak, akik ennél kevesebbet. Mondjuk egy vagy két taggyűlés erejéig politizáltak, „alkalmazkodtak" a megváltozott társadalmi követelményekhez. Aminek természetes végeredménye a hely- benjárás, ebből következik aztán az újabb hitel, az áremelés, a tálblásitás. Ennyit a tábla áráról. Hajnal József Vetélkedő volántudor Gépjárművezetők oktatói versenyeztek (Folytatás az 1. oldalról) amiből a vagyoni betét arányában 23 százalékot visszajuttattak a közös vállalat tagjainak. A közgazdasági környezet 1988-ban meglehetősen felgyorsult változásai nem kerülték el az Agroinnovát sem, sőt többrendbelileg is a tevékenységi kör és a létszám- gazdálkodás fölülvizsgálatá- ra kényszerítették. Márciusig mint mezőgazdasági kutatás- sal-fejlesztéssel foglalkozó cég, élvezte a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra vonatkozó keresetszabályozás előnyeit. Ekkor történt az első változás: a hármas nép- gazdasági ágazatból átsorolták a közös vállalatot a kilencesbe, aminek alapján január 1-jétől visszamenőlegesen’, a hozzáadott érték szerinti kereset gazdálkodásról központi bértömeggazdálko- dásra kellett volna átallniuk. Azért a feltételes mód, mert júniusban újabb változtatást kellett ugyancsak januárig visszamenőleg tudomásul venniük: a központi átlag munkadíj szerinti keresetszabályozás vonatkozik most a cégre. Változatlan létszám mellett folytatva tovább a tevékenységét, 1.8 millió forint kiesése lett volna az Agro- innovának a bérek bruttósítása miatt. Másik fél milliót a társadalombiztosítás növekedése vitt volna el. A létszám- és ’bérgazdálkodáson kívül a tevékenységi körök némelyikére is kedvezőtlenül hatottak a szabályozóváltozások. A jó eredménnyel — tavaly például már 70 milliós forgalommal — végzett műszaki bizományosi kereskedelmi tevékenységet „megfojtotta” az általános forgalmi adó. Annak megjelenése után ugyanis a speciális műszaki áruk beszerzésével, értékesítésével korábban az Agroinnovát megbízó gazdaságok — felhasználók lévén és riem viszonteladók — egyre kevésbé vették igénybe a közös vállalatnak ezt a műszaki-gazdasági szolgáltatását. Egy másik tevékenységét — a kísérleti engedéllyel már 120 ezer hektáron jó eredménnyel alkalmazott adalé- kos műtrágyázási eljárásnak a további alkalmazását — pedig a végleges gyártási és forgalmazási engedély késedelme miatt kellett abbahagynia a közös vállalatnak. Egyidejűleg jelentős szaktanácsadói létszámot kellett megszüntetnie. A kényszerűség tehát felállította a közös vállalatnál a K+F—70 dolgozóval képletet, azaz a kutatási-fejlesztési tevékenység további folytatását, de radikális létszámcsökkentéssel. Az ésszerűség ugyanakkor azt diktálta, hogy dolgozóinak, eszközállományának minél nagyobb hányadától úgy váljon meg a cég, hogy lehetőség szerint ne csökkenjen jelentősen a jövedelme. Megoldást csak az jelenthetett, hogy a korábbi innovációs vertikum — kutatás- fejlesztés, gyártás és értékeTöbűszörösen változtatott keresetgazdálkodás a képlet: K+F-70 dolgozóval ü szellemi terméket „adják el” sítés — néhány elemét felszámolták. Az Agroinnova most már klasszikus innovációs tevékenységet folytat, mintegy harminotagú dolgozói kollektívával. Különböző kutató-fejlesztő szervezetekkel együttműködve kidolgozzák az új, korszerű technológiai eljárásokat, műszaiki- tetíhmikai megoldásokat. Adaptációs kutatás keretében előkészítik azok gyakorlati bevezetését és végzik a marketingtevékenységet. A gyártást és a forgalmazást pedig átadják olyan szervezeteknek — például gazdasági társaságoknak, mező- gazdasági nagyüzemeknek, termelési rendszereknek, amelyeknél még adottak azok gazdaságos végzésének feltételei. A végtermék helyett tehát szellemi termék értékesítésre tértek át. A termelő és kereskedelmi jellegű tevékenységek „eladásával”, a rossz passzba került szabadalmak korábbi alkalmazásához szükséges szaktanácsadói hálózat megszűnésével és az öt kirendeltség felszámolásával feleslegessé vált hetven dolgozóból mindössze tíznek kellett meghosszabbított felmondási időben saját magának új munkahely után néznie. A többiek szervezetten átkerültek az Agroinnova tevékenységeit átvevő szervezetekhez, ahol más „zászló” alatt ugyan, de jobbára az addigi tevékenységüket folytathatják. Ami a közös vállalat várható nyereségét illeti: bár annak az innovációs tevékenységből származó hányada lehet, hogy csak a kétmilliót közelíti majd, a gyártási munkákat átvállaló gazdasági társaságtól például mintegy 3,5—4 milliós, már adózott nyereségre számítanak. Kutatási tevékenységében is „irányt változtatott” az Agroinnova. Amíg korábban a talajtermékenység fokozása volt a fő profil, egyre inkább környezetvédelem-orientált lesz a közös vállalat munkája. Ezt jelzik a legújabb — természetesen továbbra is a mezőgazdasági termeléssel szorosan összefüggő — kutatások, amelyeket a levegőiben és a gázokban lévő nehézfém ionok kiszűrésére, a gyomirtószerek hatásmechanizmusának fokozására, a víztisztaság automatikus ellenőrzésére, a mezőgazdasági és ipari eredetű olajiszapok mikroorganizmusokkal történő megsemmisítésére végeznek az Agroinnova szakemberei. T. F. Megyénkben a közelmúltban érdekes versenyt tartottak, amelyen ez egyszer nem a gépjármű-vezetőképző iskolák tanulói, hanem megfordítva: tanárai, azaz oktatói adtak számot felkészültségükről. Közel harminc, az MHSZ-ben az ATI-nál, az Autóklubban és a munkaközösségben tevékenykedő „volántudor” közül az első dijat Papp József, az MHSZ törökszentmiklósi oktatója vehette át. — Ezek szerint ön a legjobb? — Valószínűleg nem, de akkor, a megyei megméretésnél én értem el a legtöbb pontot, azaz a megszerezhető háromszázból 281-et. Azért csak ennyit, mert az elméleti részben voltak olyan témák: pedagógiai, pszichológiai tesztek, ahol pontot, pontokat veszítettem. Mivel az egyénin kívül csapat- versenyről is szó volt. har- madmagammal: Kovács Imre munkaközösségi és Kiss Károly MHSZ-beli oktatóval együtt mi képviseltük megyénket Pesten az ATI Bécsi úti központjában rendezett országos döntőben. — Milyenek voltak a feladatok? 1 — Pokolian nehezek, hiszen akadt közöttük fizikai számítás, matematikai feladvány, de a gyakorlat sem volt egyszerűbb hiszen vezetni kellett járművet szerelvénynyel, utánfutóval, lejtős, csúszós pályán, azután kerekeket cserélni időre. — A végeredmény? — Nem dicsekedhetünk vele, bár összesítésben hihetetlenül szoros versenyt vívtunk, végül is országosan tizenhatodikok lettünk. — Szerintem pedig szép siker, hogy az ötezer főfoglalkozású oktató közül ez a szolnoki hármas ennyire nagyszerűen szerepelt, ön például hány éve oktat? — Tíz, és meglepő a feleletem. de az ötven körülieket szívesebben tanítom, mint nagyon sok sorkötelest. Ugyanis ezek az emberek szívüket-lelküket adják azért, hogy végre-valahára űrvezetők lehessenek, míg a tinédzsereknél bizony nem egyszer tapasztalok érdektelenséget, lezser modort, nagyvonalúságot. — Milyen szűke bb hazánkban a bukási átlag? — A megyében tíz százalék körüli, nálam hét-nyolc százalék. Ez a gyakorlati vezetésre vonatkozik, mivel elméletből alacsonyabb, három-öt százalék. — Érdekesség a pályáján? — Amikor még nem sorköteleseket. hanem amatőröket is többet oktattam, élt Szolnokon egy 62 éves tanítványom. Ez a bácsi fel is adta a leckét, mert amikor vizsgáznia kellett volna, a csuklós buszt a piac sarkán villamosnak nézte, és előzékenyen megállt a kereszteződésben: mondván, a villamos akár jobbról, akár balról jön, elsőbbsége van. Nem tudtuk meggyőzni, hogy annak igen, de mivel efféle járművek nincsenek Szolnokon. az állítása nem jó. Szegény öreg úr, háromszor is nekirugaszkodott az egésznek, mégsem sikerült megszereznie az engedélyt. — Nem kevés a vád a vizsgáztatás ellen is: mondván sokan méltatlanul ülnek az országutak bömbölve száguldó lóerői mögé. — Sajnos, a baleseti statisztikák bizonyítják az észrevétel jogosságát. Éopen ezért két-három éven belür befejeződik az oktatás és a vizsgáztatás teljes átalakítása. A jelenlegi tesztről köztudomású. hogy nem méri megbízhatóan az ismereteket. hiszen a helyzetek nem életszerűek. Vak tyúk is talál szemet alapon olykor még egy laikus is — kis szerencsével — meglepően jó eredményeket érhet el. Az új rendszer lényege ez lesz, hogy vetített képek segítségével mutatják a közlekedési helyzeteket, és azokról ott a látvány pillanatában kell határozni: helyesek vagy helytelenek-e. Ugyanúgy, akár kint az úton a gyakorlatban. — A család. — A feleségem rendelkezik B kategóriájú járművezetői engedéllyel, de szerencsére nem én oktattam, A fiam és a lányom még kicsi, de látom rajtuk: komolyan érdeklődnek a benzinparipák iránt. Mire 17 évesek lesznek. még sokszor kell cserélni a kalendáriumot, és addigra kiderül, tartós-e ragaszkodásuk a motorokhoz, a kocsikhoz vagy csak átmeneti tünetről van szó. amely minden kisfiút és kislányt több-kevesebb ideig megérint motorizált korunkban. D. Szabó Miklós Körteszüret Tiszaburán Befejeződött a körteszüret a Tiszaburai Lenin Tsz-ben. Az idén 17 hektárról 3 ezer 200 mázsát szedtek le. A termés egy része közvetlen a vásárlókhoz, valamint konzervgyárban illetve szeszipari feldolgozásra került (Fotó: T. Z.)
