Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 3. IA szerkesztőség postájából \ Csalódtunk a bemutatóban Diáktársukra emlékeztek A Ligeti napok rendez­vénysorozatának második napján, a fegyveres erők méltó köszöntésére hadi- technikai bemutatót ígért az MHSZ kisújszállási városi vezetősége. Erre iskolánk helybéli tanulóin kívül — honvédelmi nevelésünk egyik jó eszközének remél­ve a bemutatót — bejáró és kollégista tanulóinkat is „kivezényeltük”, mintegy négy száz diákot. A reggel 9-től 14 óráig hirdetett be­mutatón — diákjainkkal 9-re megérkeztünk — 11 órakor néhány plakáton, sá­toron, egy tűzoltókocsin és egy sárkányrepülőn kívül mást nem találtunk. Raj­tunk kívül sok érdeklődő gyerek nagy csalódással tá­vozott a helyszínről. Vajon hogyan történhetett meg ez? Mi pedagógusok négyszáz diákunk előtt szégyenkez­tünk emiatt. Hasonló alka­lomból jövőre nemhogy kö­telezni. kérni sem merjük tanulóinkat a részvételre. (A történtekre lapunkban visszatérünk, ehhez kérjük az MHSZ kisújszállási váro­si vezetőségének válaszát. A szerk.) Tokár Istvánná tanár Kisújszállás A Szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Szakközépis­kola volt hallgatói, akik 1968-ban érettségiztek, szep­tember 24-én, szombaton osztálytalálkozót rendeztek — immár másodszor. A ve­gyész osztályban tanult és fejezte be tanulmányait Kol- láth Edit is, aki sajnos már nem lehetett közöttük. Fekete Ferencné Kolláth Az elmúlt években sajnos több ezer méhcsalád esett áldozatul a méhek legna­gyobb ellenségének, az atká­nak. Az idén október az az utolsó hónap, amikor még tehetünk a méhek védelmé­ért. Ebben a hónapban már Edit tavaly januárban, tra­gikus hirtelenséggel, 36 éve­sen meghalt. A 20 éves érett­ségi találkozó napján Galsi Isméria, egykori osztályfő­nöke és diáktársai felkeresték sírját a szolnoki Munkásőr úti temetőben. Virágot vit­tek és néma csendben emlé­keztek rá, amiért hálás szív­vel mondtak köszönetét szü­lei, férje és gyermekei. kevés a fiasítás és plusz 10 fok hőmérséklet fölött a leg­hatásosabb a védekezés. Soraimat méhésztársaim fi­gyelmébe ajánlom. Sándor János méhész Valamiknr csendes volt az utcánk Október — a méhek védelmében Több mint tíz évvel ez­előtt irigykedve mondták is­merőseim, hogy szerencsés vagyok, mert a csendes Zrí­nyi utcában lakom, közel a munkahelyemhez, a legfon­tosabb boltokhoz és minden­hez. Ezeket az embereket megcáfolta az élet. A tápió- szelei kis élelmiszerboltot, mely a reggeli péksüteményt, a tejet szolgáltatta számunk­ra, bezárták. A helyén most cérnafélét, gombot árulnak. A vele szemben lévő utca­sarkon munkaruházati bol­tot nyitottak, mely főleg kö- zületeket szolgál ki. hiszen köztudomású, hogy a munka­ruhát a munkáltató adja a dolgozónak. Ide járnak érte a vállalati gépkocsikkal, és a szállítás, a le-felrakodás je­lentős mértékben akadályoz­za a gyalogos forgalmat. A közelünkben lévő Szeszipari Vállalat ecetüzeme úgyszin­tén. A vidékről bejáró vá­sárlók gépkocsijukkal ebbe az utcába állnak be legszíve­sebben, mert közel van min­denhez, ugyanakkor nem kell parkolási díjat fizetni­ük. A közelmúlt egyik nap­ján megszámoltam: 30 gép­kocsi parkolt az utcában. Így jártunk mi a csendes, nyugodt utcával. Füleki Ferenc Szolnok Gyémántdiplomás Tiszaszőlösön A Tiszaszölősi Általános Iskola idei tanévnyitóját ün­nepélyesebbé tette azaz ese­mény, hogy Prisztóka Ferenc nyugalmazott tanító — aki 1928-ban végzett a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskolán, és 1931-től a községben taní­tott nyugalomba vonulásáig — ekkor vette át az arany és gyémánt diplomát. Soltész Lászlóné igazgatóhelyettestől kaptuk e sorokat és a fotót, melyen még Tajta Miklós ta­nár látható, aki nyugdíjba vonulásával egyidő ben, ugyancsak ezen az ünnepsé­gen kapta meg a 40 éves Közszolgálati Emlékérmet. Mindkettőjüknek mi is gratulálunk és jó egészséget kívánunk. Megsérülhetnek a csövek A szandaszőlősi Körte ut­cában pár évvel ezelőtt — a tanács segítségével és társa­dalmi munkában — előbb járdát, majd kavicsréteggel megtöltött makadámutat sikerült csinálni. A sok építkezés, anyaghordás, gáz­vezetékek fektetése miatt erősen megromlott az út ál­lapota. Ígéretet kaptunk, hogy térítés ellenében fel­újítják. Bár ne nyúltak volna hozzá! A tükröt, azt a kis kavicsréteget tolólapát­tal kikaparták, egy kicsit többet is a kelleténél és el­hordták. Ennek nyomán ki- sebb-nagyobb kanális kelet­kezett az utcában. Személy­gépkocsival csak úgy lehet közlekedni, ha felhajtanak a járdára. Attól félünk, hogy azt a kis járdát, amit igen keservesen építettünk, tönk­reteszik. Véleményem sze­rint —20 fokos hidegnél az út alatt lévő vízvezetékcsö vek elfagynak, mivel ezek fölött mintegy 20 centiméter földréteg maradt. A gézve­zetőcsövek pedig könnyen összetörhetnek, ha a felázott talajon egy nagyobb terhű, például IFA tehergépkocsi halad. Az esetleges kárt meg kellene előzni. Puskár Balázs Szandaszőlős Kertbarátok öröme Felejthetetlen szép nap volt szeptember 24-e. A me­zőtúri kertbarát szakcsoport kirándulást szervezett Gyöngyösre, a mezőgazdasá­gi szakkiállításra. Szépen megrendezett bemutatót lát­tunk, és hoszú órákat töl­töttünk el a helyszínen. Szak­csoportunk pavilonja előtt a nap minden szakában sokan álltak — legnagyobb örö­münkre. Ezután elmentünk Mátraházára. Csodálatos a természet itt nyár végén, ősz elején. A kis hegyi patak csobogásával elbűvölő. Utunk következő állomása Abasár volt, ahol az állami gazda­ság pincéjében szeretettel fo­gadtak bennünket egy kis borkóstolóra. Megnéztük a szőlőfelvásárlást és a zúzást. (Hosszú kocsisor állt az át­vevőhely előtt.) Maradtunk volna még, de esteledett és haza kellett indulni. Tudom, hogy mindenki jól érezte magát, nekem életem leg­szebb élménye volt ez a nap. Patkós Szilveszterné Mezőtúr Meglett és elveszett Szajolba utaztam szeptem­ber 19-én a Szolnokról 21.05 órakor induló autóbusszal. Beszálláskor nem vettem ész­re. hogy a bevásárló szaty­rom — benne mintegy 1000 forint értékű áruval — a bu­szon maradt. Nagyon meg­örültem, amikor másnap reggel a buszpályaudvaron, az irodában hiánytalanul kézhez kaptam. A BZ 91—19 rsz. autóbusz becsületes ve­zetőjének, Gyurcsányi Ká- rolynak ezúton mondok érte köszönetét. Hamar Lajosné Szajol A nyugdíjasok törökszent­miklósi Ki mit tud?-jónak gálaműsorán (az egyik alkal­mi öltözőből) valaki tévedés­ből elvitte Hitter Piroska — reklámszatyorba tett — cipő­jét és kötött kardigánját. Kérjük, hogy a megtaláló a számára kedves holmikat jutassa el hozzá: 5300 Kar­cag, Lőwy S. u. 1. IV. Ih. II. em. 7. (A karcagi Déryné-, vagy a szolnoki SZMT Ság- vári Endre Művelődési Köz­pont munkatársai is szívesen továbbítják a holmit.) Hozzászólás cikkeinkhez Ha nem állítja meg senki... Micsoda világ! címmel la­punk szeptember 3-i számá­ban munkatársunk megírt egy esetet, ami Jászberény­ben történt nemrég, s ami­nek éppen szemtanúja volt: egy gyerektolvajt üldözőbe vett idős ember küzdelméről szólt. Ehhez fűzi gondolatait Kábái Sándor nyugdíjas jászberényi olvasónk, akinek a napokban került kezébe az újság, s aki nem más, mint a cikkben szereplő idős em­ber, „öreg”. Leveléből né­hány sort idézünk: „Egy ve­lem történt esetet tártak a nyilvánosság elé. Elolvastam és nem tudtam eldönteni, hogy milyen célzattal író­dott, mert semmiféle tanul­ságot nem volt le a szerző, nem foglalt állást a történ­tekkel kapcsolatban. Nem cselekedtem helyesen? Köz­botrányt okoztam? Nekem vagy a megtévedt gyereknek, az engem támadó két han- goskodónak, netán a néma szemlélőknek volt igazuk? Felvetődött bennem: ,. Hát ember maga?” megjegyzés alapján, hogy az eset szem­tanúi megkérdőjelezhetik emberi magatartásomat?” Kábái Sándor példamutató magatartást tanúsított, senki sem kérdőjelezheti meg. Munkatársunk azt írta le, aminek szem- és fültanúja volt. Minden sorából érző­dött az ön tiszteletre méltó cselekedete, küzdelme az igazságért. S kimondatlanul is benne volt a néma szem­lélődök elítélendő közömbös­sége; a szomorú ténnyel, az igazsággal hogyan fordultak szembe azok, akik önt sér­tegették, fenyegették. Hogy­ne lenne igaza abban is: ha most nem állítja meg senki ezt a megtévedt gyereket, hova jut később? Nyolc általános=négy polgárival Az egyszeregy és a szoros ABC című cikkel, mely a Néplapban szeptember 19-én jelent meg, teljes mértékben egyetértek. Engedjék meg, hogy egy-két megjegyzést fűzzek hozzá: az a tapaszta­latom, hogy nemcsak az egy­szereggyel, a szoros ABC- vel, meg a helyesírással, ol­vasással van gondjuk ma­napság az általános iskolából kikerült fiataloknak. Többsé­gük a magyar történelmet és a földrajzot sem tanulta meg igazán. Nem beszélve arról, mennyire hiányosak a társa­dalmi. politikai és egyéb is­mereteik. Alapvető fogal­makkal nincsenek tisztába. Nem szeretnek olvasni, egy részük se könyvet, se új­ságot nem vesz a kezébe. Azt mondják, hogy a mai nyolc általános iskolai végzettség egyenlő a régi négy polgári­val. Na de kérem!? Egyik néhai barátom négy polgári­val bankot igazgatott! A múltkor levelet kaptam egy frissen érettségizett diáktól. A rövid írásában kilenc he­Részegsége miatt az utat sem látta A most huszonnyolc éves Öllé János (Tiszatenyő, Dó­zsa György út 3.) már egy­szer öszeütközésbe került a törvénnyel, mivel eladott néhány olyan gázpalackot, amelyik — hogy találóan fo­galmazzunk — nem az övé volt. Az ügy kitudódott, a kár részben megtérült, es Öl­űét akkor a bíróság kisebb értékre elkövetett sikkasz­tás vétsége miatt 2 évre pró­bára bocsátotta. Ügy tűnik, korábbi botlá­sából mit sem tanult, mert az idén, április 78-án ismét összeütközésbe került a tör­vénnyel. Az eset úgy történt, hogy egy tehergépkocsival- homokot fuvarozott. Miért, miért nem, de a délben vá­sárolt két deci vodkát röpke fél óra alatt lehajtotta. Bi­zonyára kegyetlenül szomjas lehetett, mert újabb két de­cit eregetett le a torkán egy üveg sör kíséretében. Oly­annyira elázott, hogy 4,05— 4,30 ezrelékes alkoholos álla­potba került, ami köznyel­ven fogalmazva hullarészeg­ségnek felel meg. Igen ám, de közben a ha­talmas járművet vissza kel­lett vinni a telephelyre, és útja Szolnok belterületén, a Vörös hadsereg úton folyta­tódott, ahol mintegy ötven­hatvan kilométeres sebesség­gel haladt. A haladt szó rossz ide, nem is találó, mert job­ban illik a slalomozott, ka­csázott igealak, hiszen se­hogyan sem tudott az út egyik oldalán maradni. Így érkezett el a cukorgyári sportpálya melletti egyenes szakaszhoz, amikor furcsa vezetését észlelve egy sza­bályosan közlekedő kerékpá­rosnak még sikerült gépes­tül együtt letérnie. Sajnos a szintén helyesen közlekedő E. István biciklist azonban a részeg sofőr a kocsi jobb ele­jével elütötte. A szerencsét­len ember mintegy huszonöt métert repült, és lezuhanva többszörös csonttörést és egyéb sérülést szenvedett, amelyek több hét alatt gyó­gyultak. A karambol után a részeg gépkocsivezető jár­művével együtt képtelen volt az úton maradni, és kocsis­tul lefutott az úttestről. Ügyét első fokon a Szol­noki Városi Bíróság, dr. Gombos László tanácsa tár­gyalta. Súlyosbító tényként értékelték italozása mérték­telen voltát, azt, hogy ilyen állapotban ült a volán mö­gé, miközben több személy haladását veszélyeztette a közúton, sőt a korábbi pró­bára bocsátása is ered­ménytelennek bizonyult. Enyhítő körülménynek szá­mított családos állapota, az. hogy a felesége a kisebbik gyerekkel még most is gye­den van. Mindezek figyelem­be vételével Öllé Jánost a városi b'róság folytatólago­san, bűnsegédként, kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétsége, és súlyos testi sér­tést okozó ittas járműveze­tés bűntette miatt 1 év 3 hónap börtönre ítélte, és há­rom évre eltiltotta a köz­úti járművezetéstől. Az ítéle­tet a megyei bíróság hely­benhagyta, így jogerős. D. Sz. M. lyesírási hibát számoltam meg. Amikor 1942-ben érett­ségiztem, az egyik osztály- társnőm — bár tartalmas, jó magyar dolgozatot írt — bu­kásra állt amiatt, mert az 5—6 oldalon néhány helyes­írási hibája volt. Boldogult magyar tanárom azzal indo­kolta, hogy az a tanuló, aki nem tud helyesen írni, nem érdemli meg, hogy érettségi bizonyítványt kapjon. Gallyazás és Két olvasói levélre vála­szolt a TITÁSZ Szolnoki Üzemigazgatósága. Az egyi­ket A villanydrót védelme, a másikat Sötét utcák címmel közöltük szeptember 19-i számunkban. Mindkét esetet kivizsgálták, s válaszukban többek között ezt írták: „Gál Mihály zagyvarékasi levélíró bevezető soraiban helyesen fogalmazta meg: tisztában van azzal, hogy a villamoshálózat biztonsági övezetét szabadon kell hagy­ni. Ezzel viszont szöges el­lentétben van a gyakorlat, mivel az utcákon, közterü­leteken vezetékek alá ültetik a fákat — semmibe véve az előírásokat. A kisfeszültségű szabadvezetékes hálózatok­nak a vezetéktől jobbra-bal- ra 1 méteres függőleges síkig biztonsági övezete van, amelyre különböző til­tás, korlátozás vonatko­zik. Többek között az, hogy ebbe az övezetbe csak olyan fa telepíthető, amely teljes kifejlődési magasságá­val sem közelítheti meg a vezetéket 1,25 méternél job­Lehet, hogy számítógépes világunkban nem sokat szá­mít a helyesírás, de ez is a műveltségünkhöz tarto­zik. Ha pedagógus lennék, az általános iskola nyolcadik osztályába nem engedném azt a gyereket, amelyik nem tud helyesen írni vagy töké­letesen olvasni! Fátyol József Zagyvarékas közvilágítás ban. Vállalatunk számtalan esetben ezt a szabályt nem veszi figyelembe — a tulaj­donosok gallyazását elfogad­va —, nem ragaszkodik a fa kivágásához. A problémák ott kezdődnek, amikor a tu­lajdonos nem végzi el a mun­kát, a fák zavarják a villa- mosenergia-szolgáltatást, (balesetveszélyt okoz, elal­szik a villany). Ilyen esetek­ben egy-két felszólítás után nem marad más hátra, mint az, hogy villanyszerelőink gallyazzák a fákat. Minden­ki jól járna, ha ezt a munkát az ingatlan tulajdonosai idő­ben elvégeznék. Ha szüksé­ges, kirendeltségeink gon­doskodnak a vezetékek fe­szültségmentesítéséről. A szolnoki Fényes Adolf utca közvilágításával kap­csolatos hibát először au­gusztus 3-án jelentették. A közvilágítás ebben az utcá­ban földkábelről történik. A kábelhiba helyének beha­tárolása után megjavítottuk, szeptember 8-án a közvilágí­tást helyreállitottuk.” Szerkesztői üzenet Bakos István, Tiszaörs: A Tiszavasvárj Alkaloida Ve­gyészeti Gyár (Kábái J. u. 29.) október 15-ig, reggel 7-től délután 3 óráig kister­melőktől is átveszi a mák­gubót. Azonnal fizet, kilójá­ért 9 forintot. Több áfésszel nem kötött az idén szerző­dést — csakúgy mint a'Her- bária —, így a tiszafüredi­vel sem, mert nagy mennyi­ségű tartalékkal rendelkez­nek. (Szállítási költséget nem térit.) Összeállította: Csankó Miklósit#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom