Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 246. SZ.. 1988. okt.. 14., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Napirenden az ifjúsági turizmus és kodifikációs kérdések ülést tartott a Minisztertanács — Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalta a Pol­gári Törvénykönyv, a Bünte­tő Törvénykönyv, a polgári perrendtartásról szóló tör­vényt a Munka Törvény- könyve és végrehajtási ren­deleté, az állami pénzügyek­ről szóló törvény és a nem lakás céljára szolgáló épít­mények adójáról szóló tör­vényerejű rendelet, valamint az árszabályozásról szóló 1984-es minisztertanácsi ren­delet módosítására vonatko­zó előterjesztéseket. A fenti törvények és tör­vényerejű rendelet változá­sait az 1989. január 1-jén életbe lépő társasági tclrvény indokolja. Az új rendelkezé­sek a társasági törvény al­kalmazásának jogi feltétele­it teremtik meg, ezért a kor­mány úgy határozott, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatait még az idén a Parlament elé terjeszti. A kormány elfogadta az if­júsági turizmus helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, és úgy ítéli meg, hogy bár jelenleg nincs mód a központi támo­gatások növelésére, az erő­források célirányosabb, ész­szerűbb felhasználásával ja­vulás érhető el, a hosszabb távú fejlesztésre pedig átfo­gó programot kell kidolgoz­A Minisztertanács ülését követő tájékoztatót — Maro­sán György kormányszóvivő távollétében — Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap, a Minisz­tertanács lapjának főszer­kesztője tartotta. Bevezető nyilatkozatában kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét első napirendi téma­ként tárgyalta a kormány, jelzi: igen fontosnak tartja ezt a sokáig sokak által mel­lékesnek tartott kérdést. Ami a napirendre tűzés konkrét okát illeti: a hetvenes évek­ben meglehetősen gyorsan, dinamikusan fejlődött a gye­rekek .turizmusa, a nyolcva­nas években azonban meg­torpanás, sőt visszaesés kö­vetkezett be. Több mint két­millió általános és középis­kolás gyerek szabadidejének hasznos eltöltéséről, egész­ségéről van szó, s a megtor­panás azt jelenti, hogy közü­lük tulajdonképpen másfél millió semmilyen formában sem részese az ifjúsági tu­rizmus élményének. A kor­mány meghatározta és meg­(Folytatás a 2. oldalon) Párbeszéd Panmindzsonban A Koreai NDK és a Ko­reai Köztársaság küldöttsé­gei csütörtökön megbeszélést folytattak Painimindzsonban, a két államot elválasztó fegyverszüneti vonal mentén. A kétórás találkozón, amely az első volt a szöuli olimpia •befejezése óta, a felek „na­gyobb rugalmasságot” ígér­tek, s kifejezték készségüket a párbeszéd folytatására. A megbeszélésen egyebek (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly fogadta Csiao Si-t Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára tegnap délután a Központi Bizottság székházé­ban fogadta Csiao Si-t, a Kí­nai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát és az általa vezetett küldöttsé­get. A megbeszélésen részt vett Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Zhu Amkamg, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán a kínai politikus találkozott Németh Miklóssal, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val és Fejti Györggyel, a Központi Bizottság titkárá­val. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága tegnap este díszvacsorát adott Csiao Si tiszteletére.. ÉPÍTŐIPARI PIAC '88 Nem csökkent az építési kedv Egy-egy térség építőipari kapacitásának alakulása mindig sok érdekességet el­árul, nemcsak az ott kiala­kult beruházási viszonyok­ról, hanem az építőipari cé­gek piaci magatartásáról is. Szolnok megye hosszútávú építő- és építőanyagipari koncepciója tavaly október­ben készült el. Erre az évre az építési igények 7—8 szá­béli, vagy megyénkén kívüli építő szervezetekkel dolgoz­tatnak. Hasonló a képlet akkor is, ha a meglévő megyei kapa­citás lekötöttségét vizsgál­juk. A vállalatok alkalmaz­kodnak a kereslethez, s fel­szabaduló fölös erejüket ki­viszik a megyéből, vagy fel­számolják. A megyei tanács adatai szerint a megyében megvalósított beruházások­nak hozzávetőleg 40 százalé­ka dicséri — vagy. kárhoztat­ja — a megyeiek munkáját, a fennmaradó rész viszont megyén kívüli cégek nevéhez kötődik. A következtetés egyértelmű: építőipari (ka­pacitás)-importőrök vagyunk. MA: D rádió és a televízió lőve heti műsora. 5—6. oldal Havonta kétezerkétszáz elhasználódott könyv kap új borítót és kerül vissza a megye könyvtáraiba a Szolnok Megyei Ver­seghy Könyvtár könyvkötészetéből. Igény szerint lakossági megrendeléseket is kielégítenek (Fotó: H. L.) Uj módon és megújult testülettel Tanácskozott a Kunszentmártoni Városi Pártbizottság Tegnap ülést tartott a Kunszentmártoni Városi Pártbi­zottság. Napirendjén jelentés szerepelt Kunszentmárton és vonzáskörzete gazdasági, politikai és társadalmi helyzetéről. Részt vett a tanácskozáson Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára és Pintér Ferencné, a megyei pártbizottság tagja is. Tóth György, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a pártbizottsági ülést. Bejelentette, hogy az 51 pártbizottsá­gi tagból 39 megjelent. Tehát határozatképes a testület. Beje­lentette azt is. hogy az állandó meghívottak mellett részt vesznek a tanácskozáson a községi-üzemi pártbizottságok titkárai és a vonzáskörzet közéletben szerepet játszó több vezetője. Az írásban kiadott jelen­téshez Takács Lászlóné, a városi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Kiemelte, hogy körzetükben rendezettek a politikai vi­szonyok, ha nem is mentesele a feszültségektől. A városi pártbizottság arra töreke­dett, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a tes­tület elé terjesztett jelentést. Meglehetősen széles körű, sokrétű volt a tervezetről kifejtett vélemény, magába foglalva a pártonkívüliek észrevételeit is. Ezáltal sike­rült reális helyzetelemzést, megfelelő vitaalapot bocsáta­ni a pártbizottsági tagok, il­letve a tanácskozási joggal meghívottak elé. A testület elé terjesztett jelentés három fontos fejeze­tet foglalt magában. Neveze­tesen a városi pártbizottság politikai munkájának fonto­sabb tapasztalatait; a gazda­sági-társadalmi viszonyok elemzését és végül a politi­kai munka megújítására irá­nyuló feladatokat. A jövőt tekintve az utóbbi külön fi­gyelmet érdemel. Eszerint a városi pártbi­zottság legfontosabb felada­tának tekinti, hogy a társa­dalmi-gazdasági. politikai folyamatokat figyelemmel kísérje, meghatározza a cé­lok eléréséhez szükséges he­lyi politikai feladatokat, szervezze és ellenőrizze azok Végrehajtását. Mindezt po­litikai eszközökkel, a helyi, állami, társadalmi és gaz­dálkodó szervek önállóságá­nak tiszteletben tartásával, az ott dolgozó kommunisták munkáján 'keresztül kívánja megvalósítani. Biztosítja a felsőbb pártszervek haiárc - zatainak érvényesülését. A hatáskörét meghaladó kérdé­sek megoldása érdekében jel­zéssel él az irányító párt­szervek, illetve az illetékes állami, gazdasági szervek­hez. A városi pártbizottság fontosnak tartja hogy a de­mokratizmus és a nyilvános­ság elvének következetes ér­vényesítése, a politikai mun­ka korszerű felfogása jelle­mezze egész tevékenységit. A városi pártbizottság szükségesnek tartotta szemé­lyi összetételének megújítá­sát. Indokoltnak vélte a tes­tületi tagok felkészültségé­nek, informáltságának továb­bi javítását ezzel is elősegít­ve .a politizáló, érdemi vi­tákat eredményező testületi munkát. A pártbizottság helyesli és támogatja a helyi pártszer­vek, szervezetek önállósá­gának és felelősségének erő­sítését. Ennek érdekében a hatáskörébe tartozó kérdé­sekben kezdeményezi mun­kafeltételeik javítását, más területeken szorgalmazza munkamódszerük megújítá­sát. Arra törekszik, hogy a politikai munka színtere mindinkább az alapszerveze­tekre tevődjön át; váljon ál­talánossá a politizálás, erő­södjön a demokratikus vita­szellem, bátrabban vállal­ják fel a helyi politikai kér­déseket. A pártbizottság úgy látja, hogy a megújulás egyik alap­vető feltétele a tervszerű, tudatos kádermunka. Saját hatásköri listájában érvénye­síti hogy csak a politikailag legfontosabb funkciókat be­töltők ügyével foglalkozzon. Ezzel kívánja elérni, hogy a káderkérdésben ott döntse­nek. ahol az illető vezető munkáját a legjobban meg tudják ítélni. A politikai munka mai kö­vetelményei egységes, cse­(Folytatás a 3. oldalon) zalékos csökkenését prog­nosztizálták a készítők, s az érintett vállalatok ekkora visszaeséssel számoltak 1987- hez képest. A gyakorlat megcáfolta az új adórendszer és a beruhá­zási források szűkülése miatt borúlátóvá vált ágazatot. A megyei tanácstól kapott ada­tok szerint az idei év első fe­lében nem csökkent me­gyénkben az építési kedv. Az iparág teljesítménye 24,4 százalékkal haladta meg 1987 hasonló időszakának ered­ményét. Ez esetben a terme­lési érték ilyen mértékű nö­vekedéséről van szó, ami még ákkor is 8—10 százalé­kos teljesítménynövekedést jelent, ha az ÁFA és az ár­emelkedések hatását levon­juk. Stagnálásra, sőt vissza­esésre lehetett számítani, a fejlődés üteme mégis elérte az előző évek tempóját. Kielégítetlen építőipari igények nincsenek a megyé­ben. bár megmRradtak azok a térségek, amelyek építő­ipari kapacitással nincsenek „lefedve”. (liven például Ti­szafüred és Kunszentmárton, illetve vonzáskörzeteik). Eze­ken a helyeken más megye­A Jászapáti Velem! Tsz-ben az idén rekordtermést értek el burgonyából. Képünkön burgonyaszedő géppel végzik a betakarítást — nzs — Rizstermesztés Üzemi rekord Palotáson A Tisza-vidék egyik leg­nagyobb rizstermelő üzemé­ben, a Palatási Állami ®az- daságban jó ütemben végzik a 718 hektár rizs betakarítá­sát. Tíz Claas domimátor, il­letve 'két 512-es típusú kom­bájn „fogyasztja” a lábon ál­ló vízigabonát. Az időjárás kedvez a munkának, az őszi napfény gyorsította a talaj szikkadását, így naponta 30 —40 hektárról aratják le és cséplik ki a magot. A gaz­daság az országban elsőként létesített szovjet kubányi mintájú rizstelepet. A mód­szer lényege, hogy tükörsima, humuszréteggel borított táb­lát alakítottak ki, és olyan árasztási és lecsápolási rend­szert építettek, amely mind­két műveletet a legrövidebb idő alatt elvégzi. Az időjárás, a napfényben bővelkedő nyár kedvezett a melegigényes kultúrának, így a termésátlag is kiemelkedő, egyes fajtákból rekordter­mést, 35—40 mázsa szépen fejlett magot takarítanak be. Ennél is jobb a hozam a ku­bányi rizstáblán, a hektáron­kénti termés meghaladja a 4 tonnát, amely minden idők üzemi rekordjának számít. Az időjárás mellett a kultú­rát a jó gazda gondosságával művelték, a területi adott­ságoknak legjobban megfe­lelő fajtákat vetették, időiben és jó minőségben végezték a gyomirtást, száz hektáron például a gyomiirtószer árasz­tóvízbe történő becsepegtetés módszerét is alkalmazták. A közgazdászok számítása sze­rint a termelésre fordított költség hektáronkénti 30 tonnás termésnél már meg­térül, az ezen felüli hozam már a tiszta jövedelmet je­lenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom