Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
1988. SZEPTEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szaniszló Attila százados megnyitó szavai után Mészáros Ferenc vezérőrnagy nevében köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium ezzel az intézménnyel befejeződött a középiskolai honvéd kollégiumok láncolatának építése. Méltatta a növendékeket befogadó gimnázium tantestületének munkáját. és elismeréssel szólt az épület kivitelezésében jeleskedő Tervező és Építőipari Vállalat munkájáról. A néphadsereg vezetőségének köszönetét tolmácsolta a megye veztőinek a kollégium létesítéséhez nyújtott segítségükért. Az ünnepi beszéd után az Fél év alatt készült el az Alpenvelour Hungária Kalapgyártó KFT. üzeme Környén. Az 50—50 százalékban osztrák— magyar érdekeltségű létesítményben alig fél százan évente 130 ezer tompot (a kalap alapját) és 30 ezer kalapot készítenek. Termékeiket teljes egészében tőkés országokba, így Ausztriába, NSZK-ba, az USA-ba, sőt Ausztráliába is értékesítik. A Környei Mezőgazdasági Kombinát által biztosított nyúlszőrből kétezer színárnyalatban készítenek férfi, női, illetve gyermekkalapot (MTI fotó: Kerekes Tamás) Hagymái vegyenek! „Ügyes” kereskedők Ki szabályozzon hát? A hatóság semmiképpen. Egy jól működő piac nyilvánvalóan megoldaná ezt a feladatot is, csakhogy nálunk nincs jól működő piac. Amíg nem lesz, addig talán a szerződéses rendszer, s a szerződéses fegyelem betartása jelenthetne megoldást. A kereskedelem ugyanis — tételezzük fel — legalább hozzávetőleg tisztában van a piaci igényekkel, s az előzetes felvásárlási szerződéseket ezek ismeretében köti meg. A szerződött mennyiség feletti termés sorsáért ugyanis senki nem felel, az kizárólag a termelő rizikója. Nemcsak árban, hanem az értékesítés lehetőségeiben is. A- kereskedelem persze igyekszik ezt a tényt kihasználni. A cégek teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, s esetünkben csak az exportáteresztő keresztmetszet szűkössége okoz némi torlódást. (A Magyarországon termesztett hagyma döntő többsége ugyanis tőkés exportra kerül.) Vannak viszont olyan kereskedelmi vállalatok, amelyek már eleve nem is szerződtek — a korábbi kapcsolatokra hivatkozva —, s így a velük együttműködő termelők kiszolgáltatottsága most teljes. Árban és a felvásárlás ütemében egyaránt. Túltermelés van tehát idén a hagymából. Az időnkénti túltermelés — mondanák a közgazdászok — a piac óhatatlan kísérőjelensége, és szerte a világon a termelők rizikója. Ez így is van, csakhogy most nem nagyüzemek néhány milliós bevételkieséséről, s nem többszáz holdas farmerek egyik „bedugult” növényéről van szó, amit a többi majd ellensúlyoz, hanem „kisemberek” elmaradt — elmaradó — jövedelméről, amire pedig égetően szükségük volna. S ez a tény megsokszorozza azok felelősségét, akik a jövőben tehetnek valamit a hasonló helyzetek elkerüléséért. , L. Murányi László Széchenyi nevét vette fel az Ecseki úti gimnázium—Felavatták a középiskolai honvéd kollégiumot Bajlódtunk ugye a tojással, mert rengeteg volt belőle. Aztán az eladatlan burgonyahalmok okoztak gondot a termelők körében, bizonyítva, hogy nálunk már az is baj, ha valamiből sok terem. Most pedig itt a hagyma. A megye jó néhány településén a házak elé kirakott, teli hagymászsákok csábítják megállásra az arrajá- rót: olcsó vöröshagyma kapható, csak vigye már valaki. * * * Jászalsószentgyörgy, szeptemberi napok. A falu utcáin állandó, kellemes hagymaszag terjeng. Az udvarokon egymásra rakott zsákokban vár elszállításra az exportra szánt termés, de legtöbb helyen még jókora hagymahegyek is emelkednek, a háziak keze munkájára várva. (A helyszínen persze nyugodtan lehetne más megyebéli település is, hiszen ebben az ügyben már rég nem a konkrét eset, hanem a jelenség a legizgalmasabb.) Befordulok egy kapun, csak úgy találomra. A háziak, Gál Imréék, a nagymama A napszám A felesége a konyhaasztalnál áll, és azt már közösen számolgatják, hogy mi az az ár, amiért még megéri ezzel a növénnyel bajlódni. — A mostani költségek mellett — összegzi a gazda a gyors fejszámolás eredményét — öt forint alatt semmiképp sem... Hat-hétforin- tos kilónkénti árnál már megvan a saját napszámunk azért, amit vele dolgoztunk, s az igazi haszon csak afölött kezdődőne. Csak hát... az idén még az öt forint se igen lesz meg. .. Néhány udvarra még beköszönök, s szót váltunk a háziakkal. A hangulat ott sem más: bizonytalanság és kérdőjelek sora övezi az idei háztáji földjén dolgoztak ugyan, de gondjaik ugyanazok, mint a többi hagymatermesztőé. — Fél holdat műveltünk idén — mondja a házigazda szélesen gesztikulálva. Tavaly nyolc forintért vitte el a hagyma kilóját a téesz, de Pesten, a nagybani piacon tizenkettőt is adtak érte. Most lehet, hogy még öt forintot sem kapunk... — Lehet...? Ez azt jelenti, hogy még nem tudják, mennyit kapnak az elszállított hagymáért? — Bizony nem! Az első szállítmányt lassan egy hónapja, hogy elvitték, ám még nemcsak, hogy pénzt nem láttunk belőle, de az árát sem tudjuk. A legbosz- szantóbb persze az a dologban, hogy legtöbb nagyváros piacán ma is jóval tíz forint fölött van a hagyma ára. Gondoja el, a tizennégy-ti- zenöt forintból csak öt jut nekünk, a többi a kereskedőké. Pedig mi dolgoztunk a legtöbbet vele. Most különben teljes a bizonytalanság, és lehet, hogy csak valamikor decemberben lesz hagyma pénzünk... meglegyen hagymatermés további sorsát. Márpedig a hagyma több mint kilencven százaléka a háztájiban terem nálunk, így ezek a kérdőjelek erősen beárnyékolják a szövetkezeti tagság hangulatát. A Jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet elnökhelyettesével, Müller Attilával, útban Szolnok felé, egy terepjáróban ülve beszélgetünk. Ügy is, mint termelővel, és úgy is, mint szövetkezeti vezetővel. — Tavaly nagyon jól „fizetett” a hagyma — mondja az elnökhelyettes az utat figyelve. — Ennek ellenére ml nem növeltük idén a vetésterületet, hiszen többre nemigen tudtunk volna szerződni, mint egy évre. A nagy érdeklődésre való tekintettel fél holdban maximáltuk a tagonkénti mértéket. Öntöztük a hagymát, mégpedig a tagok termelésfejlesztési hozzájárulásából vásárolt berendezéssel. Így jó lett az idei termés is... Nem mindenhol volt persze — az előző évi jó jövedelem hatására — ilyéti mértéktartó az álláspont. Megnőtt a termelési kedv, és van a megyében olyan gazdaság is, amelyik megtízszerezte a háztáji hagyma vetésterületét. A megyében 54,2 százalékkal — csaknem 500 hektárral — vetettek többet belőle, s a várható termés- mennyiség 49 százalékkal haladja meg a tavalyit. (Több mint 14 ezer tonnával!) Országosan még rosszabb — vagy jobb?! — a helyzet: hetven százalékkal terem több hagyma, mint 1987-ben termett, és a többletnek közel kétharmada nincs szerződéssel lefedezve. Szolnok megyében sem! Ez pedig az integrátor termelőszövetkezetek felelősségét veti fel. Azt ugyanis, hogy ezzel a szerződés feletti mennyiséggel mi lesz, ma még talán senki sem tudná megmondani felelősséggel. Tény viszont, hogy a hagyma idei — rögzített — „védőára” 3,5 forint, és elképzelhető, hogy a tényleges ár sem lesz (sokkal) magasabb. Nem lehetett volna jó előre közbelépni, és valamilyen módon megfelelő korlátok közé szorítani a termelést? Ezt már Sárosi Józseftől, a megyei tanács illetékes munkatársától kérdezem. — Mi nem léphetünk közbe direkt módon — szolgál magyarázattal. — Azt a szövetkezetek joga és felelőssége eldönteni, hogy milyen növényt ajánlanak tagjaiknak háztáji termesztésre. Nem hiszem, hogy ebbe nekünk bele kellene szólnunk. Az persze már más kérdés, hogy február óta mondtuk a Te- szövvel közösen a gazdaságoknak: szerződés nélkül ne termesszenek hagymát! Hiába! Névadó ünnepséget tartottak tegnap délelőtt a szolnoki Széchenyi városrész Ecseki úti gimnáziumában. Az épület által körbezárt hangulatos belső udvaron Bíró Boldizsár igazgató köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a megye s a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetőit, köztük Varga Sándor- nét, a szolnoki városi párt- bizottság első titkárát, a város más iskoláinak képviselőit. Az Ecseki úti gimnázium a megyeszékhely legfiatalabb középiskolája. 1986-ban nyílt meg három első osztállyal, s mindössze hét nevelővel társbérletben egy általános iskolával. Az 1987—88-as tanévben hetvenkét katonai kollégista is megkezdte tanulmányait az intézményben. A szeptember 1-jén kezdődött új tanévben az iskola immár három évfolyamán négyszázhuszonhárom diák tanul harmincegy pedagógus irányításával. Az épület ma már a gimnáziumé. a tanév elején az általános iskolások birtokukba vehették új intézményüket a Rigó József úton. A jövőben tovább bővülnek a gimnázium tárgyi fel tételei, jóütemben halad az épület szomszédságában a tornacsarnok építése. Az iskola tantestülete, tanulóifjúsága a közelmúltban úgy határozott, hogy szeretné felvenni Széchenyi István nevét. Kezdeményezésük valósággá vált a tegnapi névadón. Mint Bálint Ferenc, a Városi tanács elnöke ünnepi beszédében elmodta. amikor a Széchenyi városrész építése elkezdődött, már akkor is felmerült a gondolat, hogy a leendő középiskola is „a legnagyobb magyar” nevét viselje. Szólt a tanácselnök Széchenyi István munkásságáról, Szolnokhoz fűződő kapcsolatairól, a Tisza szabályozásáról, majd emberi nagyságát, reformtörekvéseit elemezte. Megállapította, hogy Széchenyi tenniakará- sa, példamutatása követésre méltó lehet a mai kor embere számára is. Az ünnepi beszéd után Bálint Ferenc zászlót adott át az iskolának, amelyre aranyozott betűkkel hímezték rá az iskola új nevét. A zászlót Bíró Boldizsár igazAz új középiskolai honvéd kollégium részlete gató vette át. s ezt követően szólt a gimnázium eredményeiről a jövő feladatairól. Végül az intézmény irodalmi köre emlékműsort adott Széchenyi Istvánról. A középiskolai honvéd kollégium ünnepélyes átadása is tegnap volt Szolnokon. Ennek az intézménynek növendékei is a Széchenyi Gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. A kollégium átadási ünnepségén részt vett Bozsó Péter, a megyei tanács titkára, Varga Sándor- né, a városi pártbizottság első titkára, Bálint Ferenc, a városi tanács elnöke, a megye társadalmi életének több' vezető személyisége, a gimnázium tantestülete és Zsemberi István mérnökvezérőrnaggyal az élen a szolnoki helyőrség több magas rangú tisztje. új intézmény építésében kifejtett átlagon felüli munkájukért többen kitüntetésben részesültek. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát László István vette át. Az ünnepség után a meghívottak megtekintették a kollégiumot. Vita a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Nyers Rezső elnökletével szerdán ülést tartott. A testület megvitatta a gazdasági társaságokról. valamint az általános vállalkozási nyereségadóról szóló törvény tervezetét, továbbá a személyi jövedelem- adóról, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvények módosításainak tervezeteit. Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője elmondotta, hogy az előkészítés során figyelembe vették azokat a javaslatokat, amelyek a kereskedelmi ágazat zökkenő- mentes működését szolgálják. Ennek megfelelően biztosította a képviselőket arról. hogy a szerződéses üzemeltetésű egységek a társasági törvény hatályba lépése után is a korábbi megállapodásnak megfelelően működhetnek tovább. Nem érinti a törvény a külkereskedelmi társaságokat, ezek működése változatlan marad. Lehetővé válik, hogy a szövetkezetek is átalakuljanak társaságokká, ennek szabályait azonban a jövő évben módosítandó szövetkezeti törvény fogja tartalmazni. A vállalkozási nyereségadó-törvény tervezetének vitájában Patkó András pénzügyminiszter-helyettes arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a jelenlegi helyzetben a kormányzatnak két. egymással ellentétes célkitűzésnek próbál eleget tenni: a népgazdasági egyensúly javításának — ami szigorúbb pénzügyi politikát követel meg, ugyanakkor a struktúraátalakítás felgyorsításának. A vállalkozási nyereségadó-törvény hozzájárul a pénzügyi rendszer egyszerűsítéséhez, szabadabb kezet ad a gazdálkodóknak. Mértéke meghatározásakor — a tervbe vett 50 százalékos nyerségadó kialakításakor — azonban elsősorban az egyensúlyi követelményeket kellett figyelembe vennie a pénzügyi kormányzatnak. A továbbiakban a személyi jövedelmadó. illetve az általános forgalmiadó-törvény tervbe vett változtatásait vitatták meg a képviselők. Ülésezett a Tanácsi Kollégium Grósz Károly elnökletével szerdán ülést tartott a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma. A testület tájékoztatót hallgatott meg az alakuló ülésen elhangzott javaslatok megvalósulásáról, valamint az új tanácstörvény előkészítésének helyzetéről. A Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma vitát folytatott a költségvetési reform koncepciójáról — külön figyelmet fordítva a tanácsi gazdálkodás fejlesztésének tervezett irányaira —, majd a testület tagjai megtárgyalták a választási törvény módosítására, a társadalmi vitára vonatkozó elképzeléseket. Pártértekezletröl döntöttek Szabolcsban A Szabolcs—Szatmár megyei pártbizottság szerdai ülésén a végrehajtó bizottság javaslatára, — 36- szavazattal 16 ellenében — úgy döntött, hogy november 20- ig összehívja a megyei pártértekezletet. A testület nyolcórás vitájában tizenheten mondtak véleményt.