Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-30 / 234. szám

1988. SZEPTEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tagság érdekképviselete a legfontosabb feladat A mozgalom megújulásáról tárgyalt a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága Határozott igény a megújulásra A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa július 8-i ülé­sén vitatta meg a magyar szakszervezetek megújításá­ról szóló átfogó programot. A vitaanyagot ezt követően rövidített dokumentum for­májában juttatta el az ága­zati szervezetek tagságához, azzal a céllal, hogy elemez­zék, véleményezzék azt, il­letve fogalmazzák meg az egyes kérdésekkel kapcsola­tos álláspontjukat. A me­gyében élő pedagógus szak- szervezeti tagok között ko­rábban lezajlott vita tapasz­talatait a Pedagógusok Szak- szervezete Szolnok Megyei Bizottsága összegezte teg­nap délelőtti ülésén, melyen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titká­ra, Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője és Fenyvesi Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra. A megyebizottsági ülésen részt vevő reszortosok és alapszervezeti titkárok az előzetes vitát értékelve hang- t súlyozták, hogy a pedagógu­sok jelentős része támogatja a szakszervezetek, köztük a Pedagógusok Szakszerveze­te megújulási törekvéseit, de jelentős bizalomvesztés, illetve közömbösség is ta­pasztalható. Bizonytalansá­got okoz az a tény, hogy a szakszervezetek most kere­sik a helyüket a politikai in­tézményrendszerben ; illetve az a kétely. hogy vajon van-é, lesz-e elég eszköz a szakszervezetek kezében ahhoz, hogy megfelelően el­lássák a legfontosabb felada­tot, a tagság érdekképvise­letét. Az önállóság, a jogok és kötelezettségek terén a tagság körében csaknem egyhangúlag támogatott szakszervezeti törvény te­Megírtuk, hogy megnyílt, azit is, hogy sorbanállnak a vásárlók. Sokáig, 11 hétig tartott az átalakítás, hiá­nyolták a kispénzű emberek a megyeszékhely bizományi Áruházát, hiszen a filléres áruk boltjaként korábban is nagy vevőköre volt. Most a ruházati eladótér 60 négy­zetméterrel nagyobb lett. bő­vült a konfekció- és a cipő­osztály. A bővítés a műszaki és bútorosztály területéből vett el. Oda viszont a ruházati raktárakból toldottak, a bú­toreladó térhez pedig épült egy 54 négyzetméteres külső raktár, amely lehetővé teszi, hogy a gyáraktól nagyobb mennyiségű új árut tudjon fogadni a bolt. Egyúttal fe­lülvizsgálták az egész fűtési remthet garanciákat, ez se­gítheti elő a - tisztségviselők védelmét. A vitában az is elhang­zott, "hogy az ágazati szak- szervezet az érdekegyeztetés, az érdekképviselet legfelső szintjén is közvetlenül ve­gyen részt. A sztrájk kérdé­se kapcsán egyetértésre ta­lált az a vélemény, hogy a pedagógusok ismert nehéz helyzete ellenére ez nem le­het megoldási mód, hisz a gyerekek érdekének szem előtt tartása etikai kérdés. A megyebizottsági ülésen Fábián Péter, a megyei párt­bizottság titkára hozzászólá­sában hangsúlyozta: a me­gye pedagógusai — s ezt a vita is mutatta — józanul és felelősséggel gondolkodnak a mai magyar társadalomról, az abban betöltött szerepük­ről, még akkor is, ha hely­zetét értékelve e rétegnek a korábbinál jóval érdesebb a hangja. Nem is lehet más, hisz problémái is érdesebbek manapság. E fontos válto­zásnak a politikai tisztánlá­tás, az új társadalmi kon­szenzus megteremtése érde­kében felszínre is kell jut­nia. Csak így válik lehetsé­gessé, hogy ne tegyünk egyetlen olyan lépést sem, ami a távlati célok — a tel­jesítményelvű iskola feltéte­leinek kialakítása, megvaló­sítása — ellen hat, hogy megfelelően felvértezve ke­rülhessenek az új generáci­ók a XXI. századba. A Pedagógusok Szakszer­vezete Szolnok Megyei Bi­zottsága tegnapi ülésén a fentieken kívül megvitatta a szakszervezetek bérreform­koncepcióját, valamint ja­vaslatát az üdültetés korsze­rűsítésére és továbbfejlesz­tésére. rendszert, újabb radiátoro­kat telepítettek, s ettől a bel­ső átépítéstől reméli a vál­lalat, hogy a tíz éve fennálió fűtési problémák megszűn­nek. Mindezek ellenére — bizo­nyítja a bebocsátásra vi 'a kozók sora. — ez a bolt már kinőtte a helyét. Tudjá.t ezt a BÁV vezetői is. nem vélet­lenül vár elbírálásra a me­gyei tanácsnál egy belvárosi, 1000 négyzetméteres ruhá­zati áruházra benyújtott igé­nyük, amire a pénz is meg­van. Akkor ez a mostani 500 négyzetméteres eladótér megmaradna bútor- és mű­szaki áruháznak. Ez lenne a végső megoldás. Addig viszont a jelen kö­rülmények között állják a Német vendég Szolnokon Tegnap az őszi szolidaritá­si béke és barátsági akció­sorozat eseményeként a nép­front városi bizottságának meghívására Szolnokra ér­kezett Renate Kirsnchek az NDK Népi Szolidaritási Szervezete központi vezető­ségének titkára. A német vendéget a HNF Ságvári körúti székházában Juhász József a népfront vá­rosi titkára tájékoztatta a mozgalom időszerű felada­tairól, majd Renate Kirsnchek a munkásmozgal­mi klubba látogatott. Itt az NDK-ban élő nyugdíjasok, idősebb állampolgárok min­dennapjairól tartott rövid ismertetést, ezt követően pe­dig a látogatás baráti be­szélgetéssel fejeződött be. • Elemezték az aszálykárt Az aszálykárokat elemezte a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium. A nyári kalászosgabonák még kitűnő termésátlagot adtak, búzából, árpából és más kalászosokból a terve­zettet 8,8 százalékkal halad­ta meg a termés. Az ezt kö­vető száraz időjárási perió­dusban azonban mérséklőd­tek az őszi növények betaka­rításának kiemelkedő ered­ményességéhez fűződő re­mények. A kukorica vetés- területe 22 ezer hektárral amúgy is elmaradt a tava­lyitól és az aszály nyomán további 43 ezer hektáron a szemesnek szánt terményt — a szárazság következtében — tömegtakarmányként kellett feletetni az állatokkal. Né­mileg ellensúlyozta a kedve­zőtlen képet, hogy volt olyan terület az országban, ahol aránylag megfelelő volt a csapadékellátás, és itt 13 ezer hektáron a silótakarmány­nak nevelt kukoricát „lá­bon” tartották, és szemes­terményhez jutottak. vásárlók ostromát. Megkö­zelítően 7 millió forintos árukészlettel nyitottak, s az első négy órában a ruházati osztály 250 ezer, a műszak­lakberendezés 200 ezer fo­rint bevételt számlált. E szá­mok nem mutatják persze, hogy mennyi tételből tevőd­nek össze, hiszen sok-sok ol­csó holmi talált gazdára. Utánpótlásról is gondoskod­nak. noha elég körülményes a szállítókkal kapcsolatot tartani az áruháznak, a tele­fonja ugyanis három hete rossz, s bár a közeli szom­széd, az Állami Biztosító te­lexe rendelkezésükre állna, azon viszont nem minden üzleti partnerüket tudják elérni. — rónai — (Folytatás az 1. oldalról)' nak és közvetlen irányítású pártbizottsági testületéinek tevékenységéről is. Elmond­ta, hogy a közeljövőben részben kádercserékben Kell a pártbizottságnak döntenie, valamint gondoskodnia kell a hatékonyabb felkészítés­ről, s a vezetők utánpótlásá­ról is. Az ideológiai munkáról kritikusan és önkritikusan szólt. Elmondta, mi az, amit az ideológiai és tömegpoliti­kai munkában a testület vál­lalhat, s mi az amiben a felsőbb pártszervektől várja a segítséget. A tanácskozás vitáját rö­viddel délelőtt 10 óra után nyitotta meg az elnöklő Zsilka Sándor, a városi párt- bizottság titkára. Földi Lajos, a Ganzvill szolnoki gyárának osztályve­zetője először munkahelye nehézségeit vázolta a pártbi­zottsági ülésen. Elmondta azt is, hogy munkahelyén kom­munista társaitól sok véle­ményt, javaslatot kapott az­zal a megbízással, hogy tár­ja a pártbizottsági ülés elé. Ezek végén közölte, hogy a kollektíva úgy érzi, szükség van nemcsak városi, megyei pártértekezletre is. Ez utóbbi véleménnyel vi­tázott Kanyó Sándor, a MÁV Járműjavító Vállalat üzemi pártbizottságának tit­kára. Elmondta, hogy a vá­rosi pártbizottság fölkészülé­se, eszmecseréje a fontos dolgok megtárgyalása előtt jó hatással volt az üzem kommunistáira, és vélemé­nyük szerint nem az érte­kezletek számát kell szaporí­tani. hanem végre hozzálátni feladataink megvalósításá­hoz. Hamar Mihály, Szajolból vett részt a pártbizottság Szabó István, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bi­zottságának első titkára a közvélemény növekvő tü­relmetlenségéről beszélt rá­mutatva, hogy a testület elé terjesztett írásos beszámoló­ban is romló közhangulatról van szó. Ügy ítélte meg, hogy a közvélemény hullámzó ma­gatartása már az elmúlt két- három évet is jellemezte. A? országos pártértekezlet előtt is feszültebbé vált a belpoli­tikai légkör. A pártértekezlet összehívásának idején es az országos pártértekezlet ál­lásfoglalása, a változások (amelyek vezetői posztokon következtek be) a közvéle­mény jó irányú fordulatát eredményezte. Az utóbbi pár hónapban azonban a közhan­gulat ismét romlónak ítélhe­tő meg. Pedig az országos pártértekezlet után mind­össze négy hónap telt el, ez idő alatt nagv horderejű, konkrét eredmények nem is következhettek be. Mintha sokan elfelejtenék, hogy az országos pártértekezlet ki­lenc munkabizottságot vá­lasztott meg. amely dolgozik többek között a pártélet tel­jes megújításán. Közben azt is sokan tudhatják — a tö­megkommunikáció híreiből —, hogy a párt pontosan az utóbbi hónapokban mi­lyen nemzetközi tevékenysé­get fejtett ki, amellyel poli­tikai tőkét gyűjt eredményes gazdasági kapcsolatok kez­deményezéséhez. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután a párt és a tömegmozgalmak, valamint tömegszervezetek viszonyát, a helyi pártszervezetek mun­káját elemezte rámutatva, hogy éveken át szem elől tévesztettük az alapszerve­zeteket. Esetenként az alap­szervezetek még kéthavonta sem tartanak taggyűlést, és a megtartottak is gyakran vi­ta nélkül, formálisan zajla­nak. Bírálta az előterjeszté­seket. megjegyezve, hogy a városi pártbizottság munká­ját máris hatásos, jó kezde­ményezések, új módszerek A pártbizottság gazdaság- politikai feladatainak tagla­lása után Varga Sándorné befejezésül azt fejtette ki: milypn fórum hivatott az 1990-ig szóló célok meghatá­rozására, jóváhagyására. El­mondta, hogy az előzetes eszmecseréken azt tapasztal­ták a városi pártbizottság vezetői: Szolnokon és a kör­nyező községekben is, párt- értekezlet öszehívását sürge­tik a kommunisták. Rész­letesen föltárta, mi a kibőví­tett pártbizottsági ülés és a pártértekezlet megtartásának előnye és hátránya, — a pártbizottság tagjainak dön­tésére bízva a két lehetőség közüli választást. munkájában. Jónak ítélte az 1990-ig szóló feladattervet, de bizonyos személycseréket szükségesnek tartott a továb­biakban. Bírálóan szólt ar­ról. hogy a végrehajtó bi­zottságban szinte kivétel nélkül a város gazdasági, társadalmi vezetői dolgoz­nak. Urbán Ferenc, a Volán dolgozója úgy vélekedett; a pártegység koránt sincs meg­felelő szinten, s a kommu­nista példamutatás hiányai a pártaggá nevelő tevékeny­ségben is gondokat okoznak. Egyetértett az intézkedési tervvel és városi pártérte­kezlet összehívását javasol­ta. Bendó László, a TRV párt- alapszervezeti titkára öröm­mel mondta el, alapszerve­zetének tagjai jó néven ve­szik, hogy a városi pártbi­zottság az utóbbi időben többször kért véleményt, ja­vaslatot az alapszervezet kommunistáitól, a közös cé­lok érdekében. Tolmácsolta munkahelyi pártbizottságá­nak testületi javaslatát: vá­rosi és megyei pártértekezlet összehívására. jellemzik, amelyekből a me­gyei pártbizottság is sokat merített. Boros Jánosné, a Beseny- szögi Községi Pártbizottság titkára fölszólalásában úgy vélekedett, hogy a városi pártbizottság helyzetértéke­lése valós, de városcentri­kus, s ezt a környező közsé­gekben élő kommunisták nem először tapasztalják. Ja­vasolta, hogy a párt vezetői találjanak időt az emberi kapcsolatok ápolására. Bálint Ferenc, a városi ta­nács elnöke az elmúlt húsz év nehéz tapasztalatairól be­szélt. Véleménye szerint föl­bomlott a szavak és a tettek egysége, a gazdaság eredmé­nyei nem adnak alapot * a politikai munkához, s az élet- színvonalban más történt, mint amit évtizedeken át hittünk és vártunk. Látni kell viszont, hogy a 15—20 év alatt fölhalmozódott gon­dokat nem lehet egy-két év alatt megoldani. Bagi Károlyné, a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskola szolnoki kihelyezett ta­gozatának igazgatója cselek­vést sürgetett, a helyzetelem­zésre épülő program végre­hajtásában. Nem minősítet­te egyértelműen jónak s ez­ért bírálta a beterjesztett írásos tervezeteket. Végül ja­vasolta pártértekezlet össze­hívását. Dedics Gábor, a város* KISZ-bizottság titkára a KISZ pártirányításáról be­szélt hangsúlyozva, hogy a ma ifjúsága a holnap alko­tója. a jövő építője. A tár­sadalomformáló munkában ezért van nagy szükség a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségre, amelynek a követ­kező hónapokban a legfon­tosabb célja az ifjúsági moz­galommal szemben megin­gott bizalom helyreállítása. Ádámosi György, a Szotév igazgatója arról a sok bírá­latról szólt, amely a szabá­lyozó rendszert éri a gazda­ságban. Kritikusan jegyez­te meg: az azonban nem lehet cél. hogy a munkahe­lyeken a munka helyett a sza­bályozó rendszer bírálatával foglal kozzanak. Tóth Andrásné, a pedagó­gus pártbizottság titkára a beszámoló egy megállapítá­sát elemezte. Idézte: „A köz­oktatás feltételei differen­ciáltan fejlődtek”. — ennek két oldalát világította meg, hangsúlyozva, hogy a sze­Czakó Jánosné, a Megyei mélyi feltételekben végleg feszítőkké váltak a pedagó­gusbérek. Juhász József, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára fölszótalásában kitért arra, hogy önvizsgá­latot végez a népfrontmoz­galom is. Keresi helyét, s azt, hogy képes-e a mostani helyzetben a megújulásra. Lieber Árpád, a Kőolajku­tató Vállalat üzemi pártbi­zottságának titkára egy munkás leveléből idézett, aki a pártbizottság program­jában hiába kereste a mun­kásosztály szerepét, helyét. Tolmácsolta munkatársai megbízását, javasolja a párt­bizottságnak a pártértekez­let összehívását. Czakó Jánosné, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont igazgatója kijelentette, a megyeszékhely közművelő­dési helyzete nem olyan jó, ahogyan az írásos dokumen­tum minősítette. Véleménye szerint a kommunisták esz­mecseréjére, pártértekezlet­re van szükség. Németh László, a városi pártbizottság titkára a gaz­daságpolitikai témában fel­szólalók kritikáit elemezte, egyetértve a felvetések több­ségével. B. Nagyné Veres Valéria, a Volán pártbizottságának titkára a kommunista kol­lektíva várakozását mondta el. Véleményük szerint a pártbizottságnak föl kell vál­lalni a helyi politikai kérdé­seket, s azok végig vitelét. Gondosabb döntéselőké­szítést kell megvalósítani, bevonva a pártalapszerveze- teket is, és munkájában na­gyobb nyilvánosságot kell biztosítani. Pallai Ottó, a NEB elnöke a munkakapcsolatról szólt, amely a városi pártbizottság és a NEB között kialakult. Szóvá tette, hogy növekszik a közérdekű bejelentések és panaszok száma, s azok tar­talma egyre vaskosabb. Fekete Tibor, a Nagyal­földi Kőolajtermelő Vállalat pártbizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a pártbi­zottság tervezetei sok ellent­mondást tartalmaznak, mint ahogy az élet is sok ellent­mondást vet föl. A közös gondolkozás, elemzés kérése örömet váltott ki az olajbá­nyász kommunistákból, de gondolatot is: mennyi ideig nem igényelte a vezetés a tagság véleményét! Feladattervet fogadtak el Lafferton Lászlóné, a Vö­rös Csillag Ruhaipari Szö­vetkezet elnöke a szövetke­zeti iparban dolgozók kötő­déséről, a szövetkezeti tu­lajdonban bekövetkezett el­lentmondások feloldásának szükségességéről szólt az ülé­sen, bejelentve, hogy erre a város szövetkezeti iparában dolgozó kommunisták kérték meg. Dénes István, a Középti- szavidéki Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság pártbizottságának titkára a bős-nagymarosi vízlépcső körül kialakult társadalmi vitáról és benne a sajtó és más szervek felelősségéről beszélt felszólalása elején. A pártszervezetek tagjai nevé­ben javasolta, hogy tartsa­nak városi pártértekezletet Szolnokon. A pártbizottság Varga Sándorné összefoglalója után a vitában fölmerült ki­egészítésekkel elfogadta az 1990-ig szóló feladat- és in­tézkedési tervet. Ezután a testület nyílt szavazással el­vetette a pártértekezlet ösz- szehívására tett javaslato­kat. Válogatni, böngészni is lehet Bővült, mégis szűk maradt Kispénzűek áruháza a Bizományi Több figyelmet az alapszervezeteknek Huszonegy fölszólaló

Next

/
Oldalképek
Tartalom