Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

*988. SZEPTEMBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Makón, a Medicor Maros Bútoripari Részvénytársaság üzentében 60 millió forintos költséggel új olasz faanyag-megmunkáló gépeket helyeztek üzembe. A bútorlapok megmunkálására alkalmas, automatizált gépek lehetővé tették az önálló, komplex bútorgyártás bevezetését. Pető János a kétoldali laplezárógépet kezeli (MTI fotó: Stekovics János) II mezőgazdasági kistermelés fejlesztéséhez Országos ötletpályázat Szerdán az Agrobank Rt. székházában kihirdették a mezőgazdasági kistermelés fejlesztésére egy évvel ez­előtt kiírt ötletpályázat ered­ményét. Az Agrobank, az Agroinnov Gazdasági Tár­saság és a Kistenyésztők Lapja felhívására négyszáz kisgépet, eszközt, eljárást, újszerű munkafogást, illetve a termelést könnyítő, ener­giatakarékossággal kapcsola­tos ötletet nyújtottak be a kistermelők. A bíráló bizott­ság csaknem félszáz pálya­munkát tartott érdemesnek széles körű bevezetésre. Kö­zöttük van egy újszerű, a permetezésnél használt egyé­ni védőálarc, több talajmű­velő kisgép terve, méhészeti és más állattartó eszköz pro­totípusa, és a takarmánye’ő- állítást ja.vító szójafeidolgo- zó készülék mintapéldánya. Raisz Gusztáv mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes a díjak át­adásakor elmondta: a kis­termelés szerepe a gazdálko­dás számos területén egyre növekszik, ugyanakkor a kis­termeléshez fontos gépek, eszközök cserére, felúiitásra szorulnak; ehhez különféle forrásokból pénzre van szükség. Az Agrobank — részben már ennek szellemében — módosított belső szervezetén, elősegítve, hogy a kisterme­lők a korábbinál könnyeb­ben jussanak hitelhez. Az Agroinnov GT vállalta a most zárult országos ötlet- pályázat alkotásainak kis- és nagyüzemi elterjesztését. A pályázat alkotói közül tizenhármat jutalmaztak, a MÉM különdíját az előre­gyártóit, helyszínen összesze­relhető, úgynevezett modul­rendszerű kisállattartó telep ötletét benyújtó négytagú pomázi kollektíva érdemelte ki. Nemzetközi tanácskozás a véradásról Négy kontinens 28 orszá­gából 79 küldött tanácskozik három napon át Budapesten a Kongresszusi Központban azon a nemzetközi véradó konferencián, amelynek há­zigazdája a Magyar Vörös- kereszt. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Ligája, valamint a Nemzet­közi Vérátömlesztési Társa­ság és az önkéntes Donoro kát Szervezők Szövetségének szervezésében rendezett II. nemzetközi kollokvium meg­nyitóján dr. Medve László szociális és egészségügyi mi­nisztériumi államtitkár üd­vözölte a résztvevőket. Han­tos János főtitkárnak, a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága elnö­kének megnyitó szavai után az első napi programnak megfelelően elhangzott elő­adások a donorszervezés ak­tuális kérdéseivel foglalkoz­tak. Sok kérdés még válaszra vár Kisautó a tervezőasztalon Túrkevei elképzelések Idén a Szegedi Ipari Vá­sárral egyidőben az autó­gyártás helyzetéről, múlt­járól és jövőjéről nagy ér­deklődéssel kísért előadás- sorozatot tartottak az alföl­di nagyvárosban. S azon a rendezvényen a Túrkevei Autójavító Vállalat nem kis meglepetéssel rukkolt elő. Bemutatták ugyanis annak az elővárosi és városi forga­lomra szánt autójuknak a gipszmintáját, amelynek gyártását ma már erősen fontolgatják. Mint Baráth Attilától, a Túrkevei Autójavító Válla­lat megbízott műszaki osz­tályvezetőjétől megtudtuk, az ötlet két évvel ezelőtt szü­letett, Az elgondolást tett követte, s ma már a tervek készen állnak, s így a kis­autó gyártását akár meg is 'lehetne' kezdeni. Igenám, csakhogy nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogv főzik — tartja a közmondás, —, s ez ebben az esetben is igaznak tűnik. — Azt sejtettük, hogy a hazai körülmények között — mondta ottjártunkkor Ba­ráth Attila — nagy szériás és olcsó autókat nem va­gyunk képesek gyártani. Ép­pen ezért úgy gondoltuk, hogy a mi általunk kifej­lesztett járműnek valamifé­le specialitással kell rendel­keznie. így jutottunk el a mozgássérültekhez, s szá­mukra szeretnénk olyan jár­művet készíteni, hogy példá­ul tolókocsijukkal együtt használhassák azt. Vagyis egész egyszerűen arról van szó, hogy a tolókocsi vezető­ülésként alkalmazható, mivel a kis autóban azt rögzíteni lehet. Ám nemcsak rájuk gondoltunk, hisz ez a jár­mű bevásárlóautóként is igénybe vehető, mi több, vé­leményünk szerint a külön­böző kommunális feladatokat ellátó vállalatok is jól tud­nák használni. Szeretnénk ’89—90 táján már egy ki­sebb szériát gyártani belő­lük. Arra a kérdésre pedig, hogy miért csak kisebb mennyiségben gondolkod­nak, Monori György, a vál­lalat főmérnöke így vála­szolt: — Azért, mert annyit a je­lenlegi műszaki és szemé­lyi állományunkkal nagyobb mértékű fejlesztés nélkül is el tudnánk készíteni. A főmérnök kijelentésében természetesen az is benne van, hogy a túrkeveieknek jelenleg nincs pénzük a fej­lesztésre. S meglehet, hogy egyelőre nem is lesz, hisz mióta világ a világ, egy adott termék — jelen esetben az autó—, hogy bebizonyítsa piac- és életképességét, ah­hoz ma már legalább egy­két kocsinak futnia kéne an­nak érdekében, hogy egyál­talán tesztelni lehessen, mert enélkül nem lehet igénybe venni komolyabb hiteleket, és a szakemberek segítségét sem, a bonyolult engedélyeztetési eljárásokról már nem is beszélve. Ezzel szemben még ma is csak a kisautó életnagyságú gipsz­mintájában gyönyörködhet­nek az érdeklődők. Mindenesetre. pontosan annak érdekében, hogy a jármű ne csak a tervezők asztalán, hanem a valóság­ban is létezzen, a túrkeveiek fontolgatják, hogy tárgyalá­sokat kezdenek a lengyelek­kel, mert mint beszélgeté­sünk során kiderült, az álta­luk tervezett kisautó futó­műve megegyezik a kis Polskiéval. De hogy a len­gyelek egyáltalán hajlandók lesznek-e biztosítani a futó- műveket, vagy eladnák-e a licencet, esetleg a gyár­tósort, ez ma még a jö­vő titka. Enélkül viszont a szériagyártás is elképzelhe­tetlen. Ennek ellenére a túr­keveiek derűlátóak, s bíz­nak abban, hogy az eleinte japán, majd később hazai Imfotornal felszerelt három- személyes, 80—100 kilomé­ter végsebességű, 500 kilo­gramm súlyú, 4,5—5 literes fogyasztású járművük pár éven belül megjelenik hazai útjainkon is. N. T. Fotó: TKL Megújuló pártmunka Többség, kisebbség, pártdemokrácia Az országos értekezlettel a párt megújulásának, műkö­dése korszerűsítésének olyan jelentős szakasza kezdődött el, amelyet túlzás nélkül mi­nősíthetünk történelminek. Fontos szervezeti, működési változtatásokban is realizá­lódott a felismerés, hogy a párt csak akkor képes helye­sen meghatározni, a jelen és a jövő történelmi szükség­leteinek megfelelő irányba terelni a gazdasági, társa­dalmi mozgásfolyamatokat, ha a döntéseket a párttagság tömegeit átfogó alkotó viták, a nézeteknek az állandó ön­kontrollt garantáló ütközte­tése előzi meg. Nem kevésbé fontos feltétel, hogy a min­denkire egyformán kötelező döntéseket fegyelmezett vég­rehajtás és szigorú ellenőrzés kövesse, de úgy, hogy ez utóbbiak ne zárják ki, sőt feltételezzék a döntések he­lyességének mindennapos el­lenőrzését, az indokolt vál­toztatásokat. A kisebbség: jog Nézetek ütköztetésére, al­ternatív javaslatokra nem­csak biztattunk már eddig is, hanem az effajta döntést előkészítő módszer sok párt- szervezetben magától érte­tődő gyakorlattá vált. Mégis a központitól, a vezető testü­letétől eltérő vélemények — a kisebbségiekről már nem is szólva — nemcsak hogy nem kapták meg az őket megillető figyelmet, hanem .,jobbik” esetben elfelejtőd­tek, a rosszabbikban pedig eretnekségnek számítottak, így eleve elriasztottak attól, hogy legközelebb a „hivata­losnak” tartott, a vezetők ál­tal hangoztatott, vagy a vi­ták során többséginek mu­tatkozó nézetektől eltérő vé­leményünknek hangot ad­junk. Ma már viszont a ki­sebbségi álláspontot nem eretnekségnek, hanem a párt belső élete természetes vele­járójának tekintjük. Olyany- nyira, hogy a kisebbségben maradottak, a kisebbségi vé­leményt képviselők immár jogok birtokába is jutottak. Aligha ítélhető el, még ke­vésbé minősíthető frakció­zásnak — sőt, a demokrati­kus centralizmus elvével összhangban áll —, ha már a. döntésre hivatott tanácsko­zást megelőzően is ütköznek a vélemények. A fontos az, hogy a vélemények nyílt, őszinte vitákban ütközze­nek, hogy senki se csatla­kozzék érdekből, alkalmaz­kodásból, presztízs okokból egyik vagy másik vélemény­hez vagy azokat képviselő csoportokhoz még a döntése­ket megelőző vitákban sem. A többségi, illetve a kisebb­ségi álláspontoknak min­denkor elvi, pártszerű vi­tákban kell kikristályosod­niuk. Ez utóbbi kifejezést nem véletlenül használjuk, hiszen egy döntésre hivatott tanácskozás előtt még aligha beszélhetünk többségi, illet­ve kisebbségi álláspontról, minthogy az arányok még nem mérettek meg. És itt jutunk el a másik fontos lépéshez: az eltérő, az egymással ütköző vélemé­nyek, koncepciók, pontosab­ban a döntésre váró kérdé­sek képviseleti arányát a döntést hozóknál csakis sza­vazással állapíthatjuk meg. A pártdemokrácia tovább­fejlesztése során az eddiginél sokkalta gyakrabban kell majd szavazással dönteni, különben hogyan ismerhet­nénk meg, hogy melyik a többségi és melyik a kisebb­ségi vélemény, illetve véle­mények, hiszen ez utóbbiak többfélék is lehetnek. Csu­pán a hozzászólásokból vagy hangulati elemekből követ­keztetni arra, hogy melyik a Eddig, ha valakinek a vé­leményét az alapszervezet el­utasította, netán elítélte, bá­tornak kellett lennie ahhoz hogy azt felsőbb pártszervek fórumain megismételje. (Ha egyáltalán eljutott ilyen fó­rumokra. ..) Most nemcsak, hogy megteheti, hanem kívá­natos is, hogy megtegye, hi­szen ezzel hozzájárul a néze­tek hasznos ütköztetéséhez, újabb mérlegelésre nyílik le­hetőség most már egy fel­sőbb szintű fórumon. Vajon felléphet-e valaki nemcsak a maga, hanem egy kisebbségi csoport nevében a pártszervek tanácskozása­in, nem minősül-e az frak­ciózásnak? Mindaddig, amíg a döntés a vita, az előkészí­tés fázisában van, vagyis nincs határozat, frakcióról nem lehet szó. Ilyen esetben a felszólaló saját alapszerve­zeténél a kisebbségben ma­radottak véleményét képvise­li, tehát azonos véleményt valló párttagokét és nem egy, a közös nézetek alapján va­lamilyen akcióra szervezke­dő csoportét. Frakcióvá csak a döntéshozatal, a határozat megszavazása után válhat a kisebbség, de csak abban az esetben, ha eltérő véleménye hangoztatásához, propagá­lásához fórumokat teremt. Ezzel a demokratikus centra­lizmusnak azt az alapvető el­Hosszú évtizeden át hoz­zászoktunk ahhoz, hogy a párt erejét, vezetői alkal­masságát a nézetek egyönte­tűségén, a munkamódsze­rek, a vezetési gyakorlat uni- formizáltságán mérjük. Az utóbbi években már sok me­revség oldódott, az élet mondhatni kikényszerített egy sor változást. Most vég­re a párt országos értekezle­te foglalt állást mindezekben. A dolgok természetéből kö­vetkezően mindenekelőtt a párton belüli demokrácia erősödik, mi több, annak új csatornái, fórumai nyílnak meg. A társadalomban — és nemcsak a szocialistában — a demokrácia és a cselekvés, a fegyelem éppúgy elválaszt­hatatlanok egymástól, mint az állampolgári jogok és kö­telességek. Hatványozottan érvényes ez egy olyan párt­ban, amely a társadalom ve­zető erejének szerepét vál­lalja. Ezért a demokratikus centralizmus elve és gyakor­lata szigorúbb normákat ír elő, mint alkotmányunk az állampolgárok számára. A párt tagjai kötelesek végre­hajtani az érvényben lévő határozatokat akkor is, ha azokkal nem értenek egyet: kötelesek a párt testületéinek álláspontját képviselni ak­kor is, ha egyéni vélemé­többségi vélemény, nemcsak a pártdemokrácia elvével, hanem a pártélet alkotmá­nyosságával is ellentétes gyakorlat. Külön kell felhívni a fi­gyelmet az állásfoglalásnak arra a mondatára, amely így szól: „A véleményükkel ki­sebbségben maradottak ál­láspontjukat a pártszervek tanácskozásain, a párt elmé­leti fórumain kifejthetik...” vét sérti meg, hogy a párt­tag a döntéshozatal után abban az esetben is köteles képviselni, sőt végrehajtani a határozatot, ha azzal sze­mély szerint nem ért egyet. Persze, nem könnyű a dolga annak, aki igazát fenntartva, arról meggyőződ­ve szorul kisebbségbe, hi­szen végső soron jót akar, s az sem kizárt, hogy az idő majd őt igazolja. Ezt a lelki- ismereti, a jogok és köteles­ségek, a meggyőződés és a kötelesség közötti konflik­tust igyekszik oldani a ki­sebbségnek az állásfoglalás­ban rögzített ama joga, hogy felsőbb pártszervezethez for­dulhat „a vitatott ügy újra­tárgyalása érdekében”. A demokratikus jogok széles körű bővítését jelenti ez, hi­szen itt már nemcsak az újabb meghallgatásra kötele­zik a felsőbb pártszervet, ha­nem újratárgyalásra, felül­vizsgálatra, végső soron a már többségi szavazattal szentesített határozat kont­rolljára. íme a kézzelfogható lehetőség annak realizálásá­ra, ami — bármennyire is erősen élt bennünk, bár­mennyire is éreztük szüksé­gét — eddig óhaj maradt; le­gyen a párt önmaga kontroll­ja, egypártként is legyünk ellenzék, „önmagunk ellenzé­ke”. nyük eltérő; illetékes pártfó-- rumokon kívül nem nyilat­kozhatnak az elfogadott ha­tározattól eltérő szellemben. Mindez bár a döntések utá­ni helyzetben kötelező a párttagokra, a demokratikus jogok szűkítésének tűnhet fel azok szemében, akik a „part­talan demokrácia” hívei. Csakhogy ilyen demokrácia még a társadalomban sem létezik, még kevésbé egy ma­gát forradalminak valló pártban, amely egyszerre vállalja a társadalom vezeté­sének és önmaga, a saját te­vékenysége kontrolljának a szerepét. Az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján jelen­tősen szélesedett a pártban a demokratikus mozgástér. Ezt kiaknázni minden párttag­nak nemcsak joga, hanem kötelessége. A párton belüli demokrácia erősítése ugyan­is egyfelől nagyobb lehetősé­get, garanciát ad a helyes döntésekhez, másfelől a vé­lemények ütközésének lezá­rása a többségi-kisebbségi álláspontok tisztázásával élesebben rajzolja ki a vég­rehajtásban kötelező felada­tokat, anélkül azonban, hogy elzárná a továbbgondolko­dás, az ellenőrzés csatornáit. Faragó Jenő Nézetek hasznos ütköztetése Demokratikus centralizmus és magánvélemény Üj termék, az olaj- kályhákhoz használa­tos huzatszabályzók gyártását kezdte el a Jászladányi Vegyesipari Szövetkezet. A Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűz­helygyár részére az idén tízezer, jövőre pedig negyvenezer darabot szállítanak. Képünkön műszerekkel ellenőrzik a szabályzók működését (Fotó: T. K. L.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom