Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 1. Bővülnek az oktatási lehetőségek Új iskolát avattak a Széchenyin Alig egy év telt el azóta, hogy a szolnoki Széchenyi lakótelep Ecseki utcájában felavattak egy tizenkét tantermes iskolarészt és egy ezer adagos konyhát, most újabb átadásra invitált a meghívó. A már tavaly augusztusban birtokba vett impozáns egységet az idén egy újabb tizenkét tantermes rész, illetve könyvtár egészíti ki. A szemre is gyönyörködtető épületet a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat szakemberei tervezték, kivitelezését pedig 1986 augusztusában a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat kezdte meg. A tanácsi fejlesztésből megvalósult intézmény mintegy 160 millió forintba került, s ami igen lényeges, határidő előtt készült el. Tegnap délután ünnepélyes tanévnyitóra és avatásra gyűlt össze a vadonatúj iskola ötszázkilencven tanulója, nevelői, valamint a meghívott szülők. A Himnusz el- éneklése után Bálint Ferenc, a Szolnpki Városi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Méltatta a tervezők és az építők odaadó munkáját, majd így folytatta: „Az oktatás fejlesztése napjaink egyik legfontosabb politikai feladata. Ezt mind az MSZMP XIII. kongresszusának határozata, mind pedig az országos pártértekezlet állásfoglalása megfogalmazta. Mindehhez megfelelő tárgyi és személyi feltételekre és tanulni vágyó gyermekekre van szükség. Ügy gondolom. hogy ez az épület nagyon nagy jelentőségű, a feltételek sorában. Szükségességében alapvető szerepet játszik az a tény, hogy közel háromezerkétszáz általános iskolás tanuló él a városrészben, Szolnok tanulólétszámának 30 százaléka. Kell a hely a felnövekvő emberpalántáknak. Ezt követően az új intézmény igazgatója, Deák La- Josné vette át a szót. Ünnepélyesen megígérte, hogy a pedagógiai munka minősége méltó lesz az épület külső és belső esztétikájához, majd örömmel jelentette be, hogy az Országos Egészségnevelési Tanács pályázatát megnyerték, s ezzel százezer forint támogatást kapnak. Az ösz- szeget az iskolában megépítendő szabadidős park létrehozására szánják. Ami újdonság még: az első osztályokban angol, a harmadikban matematika, a hetedikben pedig számítás- technika szakkört indítanak az 1988'89-es tanévben. Az Ecseki Üti Általános Iskolában a mai napon huszonhárom tanulócsoport és tizenhét napközis csoport kezdi meg a munkát negyvenkét pedagógus irányításával. Az ünnepélyes avató a Szózat hangjaival ért véget. J. J. Az ünnepélyes avatóra megtelt az épület aulája (Fotó: N. Zs.) Újbornak való fl Bűnei hordó története A jó bornak nem kell cégér — kell ellenben annak is alkalmas tartóedény. Mégpedig olyan, amely jól őrzi és semmiképpen sem változtatja meg a benne tárolt nedű ízét, zaimatát — szakszerűbben mondva: a bukéját —, és éppen akkora, amekkora terjedelmet az ősi szabványok megengednek. Hazánkban ugyan sokfelé készítettek és készítenek ma is hordót, ám ennek a mesterségnek a neve mégis egy északkeleti településünk nevével fonódott össze. Gönccel, amely a Tokaj melletti Hegyalján éli csöndes életét, és amelynek bortároló terméke, a gönci hordó, joggal mondhatni, világszerte ismeretes — minősége és szabványjellege szerint. A település egykor királyi város volt, a csehországi husziták ott emelték máig látható, erődszerűen komor házaikat. A magyar műveltség egyik kiemelkedő alakja, a bibliafordító Károli Gárpár (1529—1591) e település református prédikátora volt, s ott ültette át nyelvünkre a híres vizsolyi bibliát. Hogy miért éppen Göncön virágzott fel a hordókészítés mestersége? Csak rá kell tekinteni a térképre, és tüstént mindent megértünk. Nagyon közel terülnek el hozzá Tokaj-hegy alja szőlőinek óriási táblái, ahol a pompás furmintok, hárslevelűk, sárgamuskotályok megteremnek, és ugyancsak nincsenek mesze onnan azok az erdőségek, amelyek a fát adják. Szaibványtárolókat emlegettünk az imént, így hát azt is el kell mondani, hogy valójában mekkorák ezek a gönci italörzők. Valamennyi ott készült faedénynek 136 literesnek kell lennie! A história során ez az űrméret alakult ki, s az az örmény borkereskedő, aki Tokaj aranyos nedűjét mondjuk Tolcsván megvette, egészen biztos lehetett benne, hogy hány liter búfelejtőért kérhet márkát vagy guldent valahol Ny ugat-Eu répában. (Csak újabban enyhült meg a szabvány: a sorozatgyártás keretében készülő hordók közül még az is megkapja a gönci nevet, amelyik 125, avagy 130—135 literesre sikeredett). Lássuk mindezek után, hogyan dolgozik a hordók készítője, az ősi szerszámokkal ügyeskedő kádármester! Legeslegelébb a kiszemelt fatörzset darabolja el hosz- szanti irányban; ezekből készülnek a dongák. Ha már elég hasáb sorakozik a műhelyben vagy az udvaron, megkezdődhet a dongák kiváj ása, vagyis domború felületűre való faragásuk a vonókéssel. Amikor valamennyi donga kész, elkezdődhet a hordó építése. EhAz idős mester abroncsigazítás közben hez az úgynevezett rakóabroncs szükségeltetik, amibe a dongák sorra belekerülnek. Amikor a dongasor már áll, megkezdődik az abroncsozás: a majdani hordó derekát ekkor fogatják össze a vasabroncsokkal. (Ezeket szép türelmes munkával egymás után a helyükre veregetik). Mindezeket a folyamatokat zárja le a fenekelés. Talán ez a legnehezebb művelet, mert. ekkor kell kézbevenni azt a csínvágót, amellyel egy vájatot mélyítenek a dongák mindkét végébe, hogy a fenékdeszkáknak hely jusson. Ezt követően aztán alulról is, fölülről is bekalapálják, majd meg- szögelik a záródeszkázatot, és kész a mű. Azazhogy mégsem, mert még bele kell fúrni a dugók helyét: egyet az egyik fenéken, a másikat a hordó pocakján. A sötét pincerendszerekbe szánt hordóval ennél többet nemigen törődnek. Ha ellenben olyan helyre kerül az edény, ahol sok szem látja, akkor az egyik fenekét biztosan megmintázzák. Olykor egész szüreti jelenetek kerülnek rájuk. Göncön járva-kelve jóleső érzéssel lehet tapasztalni, hogy itt is, ott is vígan cseng az abroncsozó kalapács, számos portán formázzák a dongákat; a kádár vagy pintér mesterség ebben a hegyealjai községben máig virul. A hordócsi- nálás szakemberei szívesen szóba is elegyednek az arra kirándulókkal, s míg egyet- egyet mozdítanak az éppen szolgálatos szerszámokon, azt is szívesen elmesélik, hogy miért éppen akkora a gönci hordó, amekkora. Éppen ez a 136 literes méret bizonyult a legjobbnak; ezt a nagyságot még viszonylag könnyen lehet emelgetni, és a szűk pincék odúiba is éppen beférnek. így lett tehát a praktikumból általános szabvány. A. L, Anaconda Kozmetikai GT néven hozott létre közös vállalkozást a Balatonfüred—Csopak Tája Termelőszövetkezet és a Budaflax. A Veszprémben létesített üzemben különleges, csakis természetes hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat állítanak elő. A testápolókból, hajbalzsamokból, maszkkrémekből nyolcvanmillió forintos termelési értéket kíván elérni az idén a húsz fős üzem. A hazai piac mellett külföldre is szállítanak (MTI-fotó: Arany Gábor) Kevesebb gyermekruhát vásárolnák Eladhatatlanok a drága élelmiszerek A Fogyasztók Szolnok Megyei Tanácsa a kereskedelmi ellátás alakulásáról Tegnap ülést tartott a Fogyasztók Szolnok Megyei Tanácsa. Az ülés egyik napirendi témája volt a kereslet-kínálat alakulása a megyei kiskereskedelmi forgalomban. Az FMT tagjai előtt a Mészöv, az Ideál és az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat képviselői tartottak beszámolót. Az ÉKV képviseletében Tóth Béla osztályvezető ismertette az idei év eddigi történéseit. Elmondta, hogy az alapvető élelmiszerek ellátásában az előző évekhez hasonlóan az idén se volt gond. A napi cikkek közül a kenyér és a péksütemény biztosítása nehéz. Nem azért, mert a gyártó nem képes megfelelő mennyiséget sütni, hanem mert pontatlan a szállítás vagy a megrendelés. Céljuk, hogy a több mint száz egységükben nyitástól zárásig folyamatos legyen a napi élelmiszerek kínálata — ezért évente 3 millió forintot fizetnek rá a visszamaradt kenyérre és tejre. Az élelmiszerek forgalma egyébként csökkent; bár értékben 5 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest, de az eladott mennyiség kevesebb. A vágott sajtokból például 30 százalékkal kevesebbet vesznek a vásárlók — a 40 százalékos áremelés óta. Az árak változása kényszerítő erővel hatott a gyártókra is. A drágább cikkek szinte eladhatatlanok. A töltelékáruk között sláger a párizsi. A boltokban megjelent és bárki számára elérhető a csikós- és a teaszalámi, amelyet régebben szinte csak a pult alól lehetett kapni. Az Ideál Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője, Széphalmi Imre arról beszélt, hogy különösen az év első felében sok hiánycikket kerestek az üzletekben. A tavalyi felvásárlás után bizonyos cikkekből nem voltak készletek, a gyártók pedig — az új szabályozók miatt — nehezen, óvatosan _kezdték e l a termelést. Hiánycikk volt például a mélyhűtőláda, a hűtőszekrény, a gázkazán. Ugyanakkor a színes televíziókat, az automata mosógépeket nehezebb eladni, mint korábban — ezekből időnként túlkínálat van. A nem elég divatos és drága gyermek és felnőtt ruházati cikkek mennyiségi forgalma is visszaesett. A gyermekruhák álra a dotáció megvonásával és az ÁFÁ-val 125 százalékkal emelkedett. Míg korábban a gyermekruhák elfogytak a boltokból, most készletek állnak. Ezért a gyártók egy része visszafogta termelését, illetve átváltott felnőtt ruhák készítésére. A gyermekruhákat egyébként a családok nagy része bizományiból, ismerőstől szerzi, de nem ritka az se, hogy külföldön vásárolnak be. A vállalat ezért többször is rendezett engedményes akciókat. Hasonló jelenségekről számolt be Tóth József, a Mészöv elnökhelyettese. Elmondta, hogy az első negyedévben sok volt a hiánycikk, nem szállítottak kellő ütemben a gyártók, az olcsó áruk pedig eltűntek az üzletekből. Különösen az apró háztartási cikkekre — a fogkrémtől a szalvétáig — jellemző ez. A gyermekruhák forgalma az áfészeknél 40 százalékkal csökkent. A Fogyasztók Megyei Tanácsának tegnapi állásfoglalása arra ösztönzi a kereskedelmi cégeket, hogy a vásárlókat sújtó intézkedéseket, helyzeteket a maguk eszközeivel — engedmélyes akciók, több gyártóval való kapcsolat, olcsó áruk felkutatása — próbálják némileg ellensúlyozni. P. ®. A hírlapíró közel évtizedes szakmai „ártalommal” a háta mögött nemigen lepődik meg, ha hívatlanul betoppanva nem dolgozik szívesen a keze alá a hivatal. (Kivéve persze, ha valami „pozitív”, dicsérhető tett az, amit szeretne megénekelni a krónikás.) Ám ha valamit szeretne „megvakarni”? Nemritkán elnémul, akaratlanul is szétkapcsol a telefon, illetékes elvtárs itt van az épületben, de éppen most ment ki, talán üljön le és várja meg! Kezdené ilyenkor a hírlapíró a sokszor begyakorolt szöveget, hogy talán más is tudhat a dologról, ami miatt zavarni merészeli a hivatalt (természetesen hivatalos ügyről lehet icsak szó), talán szót tudnának érteni illetékes elvtárs helyettesével (de ha ő nincs a helyén, mehetünk egészen „le”, az illetékes ügyintézőig) is. A válasz legtöbbször a tanácstalan, értetlen vissza- bámulás, legfeljebb együttérző sajnálkozás: „Sajnálom, de az igazgató, főkönyvelő, párttitkár, osztályvezető, elnök elvtárs — tudta, engedélye nélkül nem lehet. És így tovább ... Történt a minap, hogy a hírlapíró a tanács illetékes osztályát kereste fel. Pontosan tudta, hogy „ott fekszik el” a „téma”, a keresett ügyirat. Természetesen fölülről kezdte a ranglétrát. a jól bevált szokás szerint. — Az illető osztályvezető elvtárs betegeskedik — Indult eleve reménytelenül az ügy, ám hirtelen fordulattal: — Mondja, miben segíthetünk! Mintha karikás ostorral csettintettek volna a hírlapíró füle mellett. Bolond ez a még nem teljesen süketéiül, a jót is meghallja, arra is kinyílik még? És kérdezték pontosan, akkurátusán az ügyintézők és emlékeztek az ügyre, sőt pillanatok alatt előkapták az aktát és máris terítették ki az iratot a hírlapíró elé. És amikor az irattárba kellett leszaladni, azonnal akadt valaki. Láss csodát; perceken belül visszatért az illető a keresett ügyirattal. Pontosan azzal, amelyikre szükség volt. A hírlapíró csak akkor jött zavarba, mert tudta; hiába kotorászik a zsebeiben, nem hozott se tollat, se jegyzettömböt, hiszen csak beugrott oda, találomra. Legfeljebb jelezni kívánta érdeklődésének szándékát. És amikor fénymásolatot kért az iratokról, s helyette gyors gépelést ajánlottak, végképp elseé- gyellte magát a hírlapíró. Papírt kért. tollat. Kapott, úgyhogy villámgyorsan kijegyzetelte a lényeget. Az egész — a bekopo- gástól számítva — nem tarthatott tovább 15 percnél. Van ilyen? Ezek szerint van. Történt mindez a minap a Szolnoki Városi Tanács termelés-ellátás-felügye- leti osztályán. Jó volna remélni: bárhol megtörténhetett volna! — E — Ilyen formás, pocakos az elkészült gönci hordó (Németh Er nő felvétele — KS) A hivatal és a hírlapíró
