Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
xxax. írt.1988. szop.., 89.. „»16rt«k A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. szeptember 27-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Lukács János előterjesztésében a párt helyzetével, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdésével kapcsolatos tájékoztatót; — Nyers Rezső előterjesztésében a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság folyó ügyeket tárgyalt, és ajánlásokat fogadott el állami és közéleti tisztségek betöltésére. MA: Egy háromszög, s ami mögötte van 3. oldal Megyei képviselők eszmecseréje a dunai vízlépcsőről 4. oldal A Mezőtúri Bútoripari Szövetkezetben az elmúlt év őszén kezdtek NSZK exportra kisbútorokat gyártani. Az idén a szövetkezet kapacitásának mintegy 30 százalékát köti le az exportmunka, de ez a következő években várhatóan bővülni fog. Jelenleg tizenötezer elárusítópultot készítenek az NSZK partner részére (Fotó: D. G.) Új szemléletű testületi munka Ülést tartott a megyei tanács I. |p A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatást Grósz Károlynak az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában július 18-a és 27-e között tett látogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a találkozók a magyar—amerikai és a magyar—kanadai kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő eseményei voltak. A tárgyalások létrejöttében és sikerében a kelet—nyugati viszony általános javulása mellett fontos szerepet játszott a magyar reformpolitika és demokratizálódási folyamat iránt a tengerentúlon megnyilvánuló érdeklődés. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Reagan elnökkel, Bush alelnökkel, Shultz külügyminiszterrel, Dukakis kormányzóval, valamint Mulroney kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélések során megerősítették a kelet—nyugati és a kétoldalú kapcsolatok további javításának kölcsönös szándékát. Fontosnak tartja, hogy a látogatás politikai jelentősége mellett hozzájárult a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárásához. Felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell teremteni a kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges minél kedvezőbb hazai feltételeket. Helyesli viszonyunk konstruktív alakítását az észak- amerikai magyarság párbeszédre és együttműködésre kész köreivel, ami a jövőben jelentős eleme lehet hazánk és a Nyugat szélesedő kapcsolatrendszerének. 2. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Grósz Károly és Nicolae Ceausescu augusztus 28-ai aradi megbeszéléseiről kapott tájékoztatást. Megerősítette a Politikai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy politikailag indokolt volt elfogadni a találkozó szokatlanul gyors megtartására tett román javaslatot. Helyeselte, hogy az MSZMP főtitkára — a Politikai Bizottságtól kapott felhatalmazásnak m :g- felelően — a tárgyalásokon feltárta a magyar—román viszonyt terhelő valamennyi kérdést, és konkrét javaslatokat terjesztett elő kapcsolataink javítására, együttműködésünk fejlesztésére. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a megállapodások tényleges értékét valóra váltásuk adhatja meg. Szükségesnek ítéli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar—román kapcsolatokban változatlanul rendezett viszonyra és az együttműködés fejlesztésére törekedjék. Tartsa napirenden kapcsolataink kulcsfontosságú kérdéseit, mindenekelőtt a romániai magyar nemzetiség egyéni és kollektív jogainak szavatolását, a Romániából hazánkba menekültek helyzetének megnyugtató rendezését, valamint az úgynevezett településrendezési terv nemzetiségi vonatkozásainak felülvizsgálatát. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a román fél érvényben levő államközi megállapodásokat nem tartott be, amikor egyoldalúan bezáratta a kolozsvári magyar főkonzulátust, és nem teszi lehetővé a bukaresti Magyar Kultúra Háza megnyitását. Egyidejűleg felkéri az illetékes magyar állami szerveket, hogy vizsgálják meg tennivalóikat a kétoldalú kapcsolatok területén, és lépjenek fel kezdeményezően a vitás kérdések megoldásáért, a két nép érdekeinek megfelelő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakításáért. A testület hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika feladata a határainkon túl élő magyarság sorsának figyelemmel kísérése. Ez összhangban van a nemzetközi normákkal és megállapodásokkal, valamint a jószomszédi viszony kialakítására és elmélyítésére irányuló törekvésekkel. 3, A Központi Bizottság tájékoztatást kapott Grósz Károlynak a Német Demokratikus Köztársaságban tett szeptember 8—9-ei látogatásáról, az Erich Ho(Folytatás a 2. oldalon) A Szolnok Megyei Tanács tegnapi ülésén többek között a végrehajtó bizottság számolt be tevékenységéről, majd pedig a testület tagjai tekintették át azt a jelentést, amely a piacok, vásárok és a njagánkereskedők lakossági ellátásban betöltött szerepét elemezte, és ahol ugyancsak beszámoló hangzott el az ipari osztály munkájáról, részletesebben az osztály árhatósági feladatainak ellátásáról. A megyei tanács tegnapi ülésén, melyen részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. Mohácsi Ottó megyei tanácselnök köszöntötte az ülés résztvevőit, a tanácstagokat és a meghívott vendégeket, majd Szunyogh Antal örményes tanácstagja interpellált. A kuncsorbai falugyűlésről beszámolva tájékoztatta a testület tagjait, hogy a térségbe telepítendő veszélyes hulladékok tárolója váltott ki aggodalmat a lakosság körében. Álláspontjukat tolmácsolta, amikor a megyei tanácsot arra kérte: a testület ismételten vizsgálja fölül a korábbi döntést. A tanácsülés megszokott ügyrendjének megfelelően előbb Mohácsi Ottó adott tájékoztatást a végrehajtó bizottság munkájáról illetve a két tanácsülés közötti fontosabb eseményekről. Ezt követően került sor arra a beszámolóra, amely a végrehajtó bizottság 1984 óta kifejtett tevékenységéről adott számot. „A testület munkáját aktivitás. a feladatok megoldására irányuló készség jellemzi. Értékeléséből azonban esetenként hiányzik a kriti- kusság, az időszerű követelményekhez igazodó követelménytámasztás.” A beszámolóból kiragadott idézet — figyelve és megértve a tegnapi tanácsülés alaphangját — egyáltalán nem tekinthető önkényesnek. Ez, a gondok, problémák nyílt feltárása jellemezte az egész tanácskozást. Reális, szélsőségektől mentes tiszta kép megalkotása volt a résztvevők célja, hiszen — s ez egyre inkább nyilvánvaló a felelősen politizáló emberek előtt — a továbblépésre csak a valós helyzet tényszerű feltárása esetén van lehetőségünk. Természetesen így is jó néhány sablonosnak tetsző megállapítás is helyet kapott a beszámolóban, ám ezúttal épp az említett kritikus szemlélet adott hitelt ezek igazságának, értékének. Mert egyfelől valóban kedvezően ítélhetjük meg — mint azt az ülésen is megállapították —, hogy a végrehajtó bizottság a nehezedő gazdasági körülmények között fokozottan támaszkodott a tanácsi testületben rejlő erőre, a programtervek megvalósításában a gazdálkodó szervekre, intézményekre és a lakosságra. Szükségszerűen erősítette tevékenységének politikai tartalmát, igyekezett a változó, növekvő követelményeknek megfelelni. Az azonban már kevésbé adhat megelégedésre okot — ami ugyancsak önkritikusan fogalmazódott meg —, hogy a tanácstestület működésében fellelhetők formális vonások, nem érvényesül kellően a politizáló légkör, hogy olykor hiányzik az érdekek testület előtti feltárása, ütköztetése, hogy még mindig jellemző a vita nélküli döntéshozatal, önmagában az a törekvés is elismerésre méltó, amely szorgalmazta, hogy a döntések előkészítésében nagyobb teret kapjanak a társadalml- és rétegviták, a közvéle- (Folytatás a 3. oldalon) Philipp Jenninger Magyarországon Phillip Jenninger, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének (Bundestag) elnöke Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására tegnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Röviddel megérkezése után Philipp Jenninger koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezt követően megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások a Parlamentben. Ezt követően Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke- a Parlamentben fogadta Philipp Jenningert és kíséretét. A nap folyamán Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Philipp Jenningert. A Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke megbeszélést folytatott Pozsgay Imre államminiszterrel. Az NSZK- ’ beli politikus és kísérete a kora esti órákban felkereste a svájci—magyar érdekeltségű Würth Szereléstechnika Kjft-t, amelynek cégbejegyzése a közeli napokban várható. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat 1986-ban kezdte meg a még ma is kapható és egyre közkedveltebb Ripp-Ropp termékek gyártását. Eddig az alapízesitésen kívül karfiolos, zöldpaprikás és káposztás baromfivagdaltat készítettek, de az idén kelbimbós és parajos ízesítésű termékeket és újdonságként halhúsból készült busavagdaltat is forgalomba hoznak. E három utóbbi Ripp-Ropp csemege új csomagolásban jelenik majd meg (Fotó: D. G.) Dopping és helyezések Nem a legjobban kezdődött a magyarok számára az olimpiai játékok 12. versenynapja: a csapatvezetés értesítést kapott, hogy a súlyemelő Szanyi Andor doppingvizsgálatának eredménye pozitív. Ez annyit jelent, hogy elvesztette ezüstérmét, s még hosszú büntetés is vár rá. A Csengeri Kálmán utáni második doppingeset alaposan beárnyékolta a napot, s még az sem jelentett túl nagy vigaszt, hogy sikerült egy-két újabb helyezést elérni. A női tőrcsapat bronzérmet nyert, a férfi kézilabdaválogatott és a birkózó Tóth Gábor ugyanilyen éremért küzdhet a következő napokban, a fiatal Bagyula István a rúdugrásban hetedik. Bejutott a legjobbak közé az asztaliteniszező Klampár Tibor, Urbán Edit és a Bátor- fi, Urbán kettős. A szerdán szőnyegre lépett négy birkózó közül — Tóth Gábor mellett — Bíró László és Robotka István is várhatja a folytatást, a középfutamokban újból bizonyítottak a kajakozok (mind tovább jutottak) s a legjobb nyolc között van a kardválogatott. A negatív oldalra kívánkozik a birkózó Nagy János és a cselgáncsozó Németh Károly korai kiesése, valamint az ökölvívó Alvics Gyula búcsúja a negyeddöntőben. Az olimpián résztvevő nemzetek sportolói között eddig 152 bajnoki cím talált gazdára, ebből a Szovjetunió 36-ot nyert, 12 második, és 30 harmadik helyezés mellett. Az éremtáblázaton az NDK (29, 22, 22), az Egyesült Államok (19, 20, 18), az NSZK (10, 9, 6) és Magyarország (8, 6, 4) következik, míg a pontversenyben is azonos az első négy ország közötti sorrend, Magyarország pedig a hatodik. Ebben az összeszítésben még benne van Szanyi második helyezése is, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a hivatalos eredményváltozást csak csütörtökön teszi közzé.
