Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
1988. SZEPTEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kétszáznegyvenötmillió köbméter öntözésre A Közép-Tiszavidéken kedden megkezdődött a vízhasznosítási berendezések, öntözőcsatornák, szivattyútelepek őszi szemléje, amely egyben a fő öntözési idény zárását is jelenti. A területi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság vízhasznosítási osztályainak summázása szerint a kiskörei öntözőrendszer térségében és néhány szomszédos területen kemény küzdelmet vívtak a gazdaságok a kánikula ellen, minden mozdítható és rendelkezésre álló öntöző berendezést bevetettek a földeken, és ahol lehetett mesterséges csapadékkal pótolták az esőt. ötvenezer hektár növényi kultúrájának termését mentették meg a szárazságtól. A vízmérleg szerint, a folyókban szerencsére bőségesen volt víz, így a tenyészidőszakban. nem kevesebb mint 245 millió köbméter vizet használtak íel mezőgazdasági célokra. Ebből 147 millió köbmétert a szántóföldi öntözőtelepekre vezettek, 25 millió köbméterrel a halastavakat töltötték fel az elpárolgott vizet pótolták, hetvenhárom millió köbméterrel pedig az öntöző főcsatornákat öblítették át, illetve a víziszárnyas-tele- peket látták el. A kritikus forróságban és általában a tény észidőszak száraz periódusaiban adagolt öntözővíz jótékony hatással volt a növényzet fejlődésére, a termésátlagok alakulására. A KITE technológiája alapján alkalmazott 11 ezer hektárnyi szuperintenzív öntö- zésű. kukoricatáblákon a hektáronkénti szemtermés eléri a 11—12 tonnát. Jól fizet az öntözött cukorrépa, a szója, a napraforgó, a takarmánynövények és a kertészeti kultúrák többsége is. A három napig tartó őszi szemlén felmérik, hogy milyen a vízkivét^li főművek állapota, s meghatározzák milyen feladatokat kell elvégezni az 1989 évi öntözési idényre. Látogatás a BNV-n Kedden újabb üzletkötésekkel folytatódott az őszi BNV eseménysorozata. A Szolnok megyei kiállító cégek standjait is sok ezren keresték fel. Simon József, a megyei pártbizottság titkára néhány munkatársával együtt tegnapi munkanapját ugyancsak a Budapesti Nemzetközi Vásáron töltötte, s meglátogatta a szőkébb pát- rifenkból kiállító vállalatokat. Elsőként a B-pavilon- ban a Tiszamenti Vegyiművek standját kereste fel, majd a Tisza Cipőgyár, ezután pedig a Hűtőgépgyár kiállítási területén járt. ahol gratulált Szabó István vezér- igazgatónak abból az alkalomból. hogy egyik termékük, a kompresszoros állófagyasztószekrény megkapta az idei őszi BNV nagydíját. A megyei pártbizottság titkárának vásári körsétája a Szolnok Megyei Álaltforgal- mi és Húsipari Vállalat pavilonjánál fejeződött be. A Túrkevei Cent,Cent Háziipari Kisszövetkezet az idén áprilisban Mezőtúrról a túrkevei központba telepítette át konfek- cióüzemét, melyben elsősorban a Munkaruházati Vállalat részére varrnak különféle termékeket, de más közületek egyedi munkaruha-megrendeléseit is kielégítik (Fotó: D. G.) Tanácsrendelet a lakásellátásról Döntés személyi kérdésekben Ülést tartott Szolnok Város Tanácsa Tegnap ülést tartott Szolnok Város Tanácsa. A napirendi témák között szerepelt a város lakossága egészségvédelmének feladatterve; a Pletykafalu, Alcsi és a Kertváros belvízelvezetési programjának felülvizsgálata. Tanácsrendeletet alkottak többek között a lakásellátással és -gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok helyi végrehajtásáról; a vásárokról és a piacokról. A tanácsülés személyi kérdésekben is döntött. Bálint Ferenc tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét, és Varga Sándornét, a városi párt- bizottság első titkárát. A tanácsülés témái közül sokan szóltak hozzá a lakájellátással és -gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok helyi végrehajtásáról szóló tanácsrendelet tervezetéhez, amelyet Próbáld Ferenc, a városi tanács vb. igazgatási osztályának vezetője terjesztett elő. Mint előterjesztésében is szerepelt; a városi tanács ez év májusában tartott ülésén határozta meg a tanácsrendelet követelményrendszerét. A tervezetet társadalmi vitára bocsátották. A vita tapasztalatainak figyelembe vételével egyes kérdésekben (mint például; ki jogosult szociális tanácsi bérlakásra) több javaslatot is kidolgoztak. Hogy a több lehetőség közül melyik kerüljön a tanácsrendeletbe, arról a tanácsülés résztvevői szavazással döntöttek. A rendelettervezet a korábbi rendelethez képest új elemeket, változtatásokat is tartalmaz. Javasolja például, hogy a fizikai és a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók valamint a fiatal házasok legalább a lakásigénylők közötti arányoknak megfelelően részesedjenek a tanács által elosztható lakásokból. (Korábban ez százalékosan volt meghatározva.) A tervezetben szerepel, hogy a három- és többgyermekes családok a jogos lakásigények benyújtását követő 3 éven belül kapjanak lakást. Módosult az igényjogosultság anyagi feltétele is. A tanácsülés arra a változatra szavazott, hogy szociális tanácsi bérlakásra az a személy vagy család jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a 3 ezer 500 forintot (egyedülállónál, nyugdíjasnál stb. a 4 ezer 500-at); akinek nincs jelentősebb vagyona vagy ingatlana, és rendelkezik akkora jövedelemmel, hogy a kiutalható lakás fenntartási költségeit viselni tudja. Tanácsi elosztású lakáshoz azok juthatnak, akik Szolnokon legalább ötéves állandó lakással és munkaviszonnyal rendelkeznek, vagy tíz évnél régebbi lakásigénylésük van. Azonos feltételek esetén előnyben részesülnek a fiatal házaspárok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a több éve kiváló dolgozók, a példamutató közéleti tevékenységet végzők. A tanácsrendelet-tervezet előterjesztésében szerepelt a lakásépítésekre, -vásárlásokra adható helyi támogatás is. A viszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatás égy család esetében együttesen nem haladhatja meg a 300 ezer forintot. A vissza nem térítendő támogatás összege minimum 50 ezer, maximum 150 ezer forint lehet. Több paragrafusban fogalmazódtak meg a tanácsi bérlakások eladásának feltételei, szabályai. Nem adhatók el például a városképet alakító épületekben lévők, vagy azok a tömbök, amelyekben sok a garzonlakás stb. A tanácsrendeletet a tanácsülés — néhány, a hozzászólásokban javasolt változtatással módosítva — megszavazta. A rendelet teljes szövegét az ügyfélszolgálati irodában tekinthetik meg az érdeklődők. A kifüggesztés időpontját lapunkban közöljük. A tegnapi tanácsülés személyi kérdésekben is döntött. Felmentette tisztségéből Czibulkáné dr. Németh Emíliát, a városi tanács általános elnökhelyettesét; dr. Molnár Imrét, a városi tanács vb. egészségügyi osztályának vezetőjét és Polónyi Istvánt, a városi tanács vb. művelődési osztályának vezetőjét. Valamenniyen más, fontos tisztség betöltése miatt kérték felmentésüket. A tanácsülés kinevezte Rózsa Ferencet Szolnok Város Tanácsa általános elnökh elyet- tesének, Rózsavári Lászlót pedig a tanács vb. művelődési osztálya vezetőjének. A tanácsülés megválasztotta Tarr Ferencet a Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tagjának. Tanácskozott a városi pártbizottság Mezőtúron (Folytatás az 1■ oldalról) lehetőségével. Az alsóbb pártszervek önállóságának növelését időszerűnek tartották. Ugyanígy azt, hogy a pártegység erősítését jobban kell a meggyőzéssel és a példamutatással elérni. A városi pártbizottság fokozottan kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy nem csak a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtására, hanem a területi és az országos politika alakítója is. A városi pártbizottság a feladatainak valóraváltása érdekében fokozott jelentőséget tulajdonított a kádermunka javításának. A testület elé került beszámoló tükrözte a közoktatás, az ipar, a mezőgazdaság, a városfejlesztés, a kereskedelem főbb feladatait is. Azok közül csupán példaként említve: a testület tagjai szorgalmazták, hogy a szakképzés rugalmasabban alkalmazkodjon a helyi gazdasági szervek, intézmények igényéhez, bővítsék a szolgáltatások körét. főleg a gépkocsijavítást, segítsék a szakemberek letelepedését és így tovább. Az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatokról élénk vita alakult ki. Bár néhány felszólaló érintette a pártbizottsági ülés napirendjéhez nem tartozó kérdésekét is, — egyikük például ideológiai témák tisztázását várta, — a vita egészében véve jól tükrözte a párttagság véleményét, javaslatait a pártélet különböző területeire vonatkozóan. Csipes Imre, a Magyar— Mongol Barátság Tsz üzemi párttitkára azt kérte, hogy vizsgálják meg az alapszervezetek tárgyi és személyi feltételeit és honorálják az önzetlenül végzett pártmunkát. Az egytestületű pártbizottságok létrehozását ellentmondónak vélte a pártmunka demokratizálásával, mondván, hogy így kevesebben vesznek részt a döntésekben. Kérte, tegyenek javaslatot a felsőbb szerveknek a párton belül is tapasztalható korrupció megszüntetésére. Nem tartotta pártszerűnek, emberileg elfogadhatónak azt, hogy a nyugdíjba menőknek át kell jelentkezni- ök a körzeti alapszervezetekbe. Mihálcsik János mesterszállási üzemi párttitkár a jelentés, erényeit elismerve továbbra is követendő gyakorlatnak tartotta az egyszerűségre, a konkrétságra való törekvést a pártokmányok fogalmazásánál. Utalt arra, hogy progresszív erők a párton kívül is vannak, azokkal is szót kell érteni. A pártmunka mozgalmi jellegének erősítését sürgette, nevezetesen azt, hogy az ne gyűlésekre koncentrálódjon, hanem az emberek közötti tevékenységre, a velük folytatott vitákra és a szótértés- re. Javasolta, hogy Túri Híradó néven alakítsanak városi lapot. Kezdeményezte, hogy a tanácselnök és a KISZ városi titkára az átfedések miatt ne legyen tagja a városi pártbizottságnak. A pártapparátusból is csak az első titkár legyen a testületben. Inkább alapszervezeti titkárok és szakemberek kerüljönek oda. Kérte, az értelmiség számára is teremtsenek a városban több politikai fórumot. Erre helyet a főiskola biztosíthatna. Szomszédolás A sablonostól való elszakadásra, a pártélet megújítására való törekvés számtalan jelével találkozni manapság a különböző fórumokon, mégis meglepődtem, amikor előbb a kisújszállási, most meg ezen a mezőtúri pártbizottsági ülésen találkoztam Simon Ferenccel, a túrkevei városi pártbizottság első titkárával. Mint beszélgetésünk során kiderült, élt azzal a lehetőséggel, hogy megyei pártbizottsági tagként részt vehet a városi testületek tanácskozásain. Jó alkalmak ezek tapasztalatszerzésre az egyébként pénteken tartandó városi pártbizottsági ülésük előtt. Arra a kérdésre, hogy mit tart a mezőtúri tanácskozás megszívlelendő erényének, azt válaszolta: a feladatok konk- tét kimunkálását. Erre helyezik ők is a hangsúlyt. A megyei pártbizottsági ülésre kerülő és nyilvánosságra hozott munkaprogram hasznos segítséget ad pártbizottsági tagjaik számára, hiszen — mint azt hangsúlyozta — a városi feladatokat a megyeikkel összhangban akarják kimunkálni és végrehajtani. — sb — Molnár János, a Dózsa Tsz üzemi párttikára arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőtúri átlagkereset húsz százalékkal marad el az országos átlagtól. A népesség- megtartó erőt meghatározóan befolyásolja ez. Feltette a kérdést; a Központi Bizottsághoz hasonlóan miért nem újulnak meg a különböző párttestületek ? Képletesen szólva — mondta — ne csak a kalap legyen új, hanem az egész öltözék. Javasolta a városi pártbizottság megújítás^ is. Azt hangoztatta, hogy politizáló pártra van szükség és pntevékenyen dolgozó párttestületekre. Szerinte erre a pártbizottsági ülésre is hamarabb kellett volna'sort keríteni. Patkós István, a GATE mezőtúri karának igazgatója azt fejtegette, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből az egyetlen értelmesnek tűnő kiút csak a jól végzett munka révén lehet. Egyetértett azokkal, akik öntevékenységet sürgettek a mindent felülről várás helyett. Szerinte az elvándorlás nemcsak jövedelem kérdése, hanem a közérzeté is. Ezért meg kellene vizsgálni azt, hogy a népességmegtartó erőt gyengítő tényezők közül melyiket lehetne helyben megszüntetni. Elmondta, hogy a főiskola lehetőségeihez mé-Jen kész fórumot biztosítani az értelmiség egy részének, de nem hivatása a város közéletének irányítása. Arra más szervek hivatottak. Azoknak kell elsősorban bízni az rételmiségben és foglalkozni vele. Papp János tanácselnök arról szólt, hogy Mezőtúr a nyolcvanas években virágkorát élte. Nem minden rossz tehát, ami a közelmúltban történt. A városi tanács az elvándorlási folyamat megszüntetése érdekében már tavaly intézkedési tervet dolgozott ki és annak valóraváltását figyelemmel kíséri. Ez a folyamat azonban nemcsak Mezőtúrra jellemző. Tény viszont, hogy itt az embereknek ugyanolyan jövedelemért többet kell dolgozniuk, mint máshol. Sajnos, ennek következményei a lakosság egészségi állapotában is tükröződnek. Móricz Béla nyugdíjas a szocialista fejlődés pozitívumait méltatta. Felszólalt a vitában Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Elismerő szavakkal szólt a pártbizottság elé terjesztett beszámolóról. Helyesnek tartotta, hogy a városi pártbizottság a saját maga számára fogalmazott meg feladatokat. Más szervek tennivalóit érintve sem utasít, hanem kér, javasol. Újfajta gondolkodásra vall ez. A vitáról már nem egyértelmű helyesléssel nyilatkozott. Szerinte aránytalanul sok volt a múlt idézése és keveset lehetett hallani arról, hogy miként lehet előbbre jutni. Kevés szó esett a munkáról. Idézte azt a helytelen gyakorlatot, hogy testületek helyett egy-egy vezető mondta meg, hogy hol mit kell tenni. Tanuini kell ebből és aktivizálni a párttestületeket. Fontosnak tartotta, hogy az igényeket a realitásokra alapozva minden testület a saját feladatával foglalkozzon a továbbiakban és annak megoldására irányuló határozatot hozzon. A párttaggá nevelő munkát elsődleges politikai feladatnak minősítette. Harmadik napirendi pontként került sor a városi pártbizottság megújításáról. A testület felmentette pártbizottsági tagsága alól Ta- kácsné Nagy Eszert; Re stye Erzsébetet (mindketten az áfész dolgozói); Kovács András egyéni gazdálkodót; Varga Istvánná állami gazdasági dolgozót; Pálffy Dezső nyugdíjast és Kovács Jánost, a Dózsa Tsz tagját. Helyettük — új gyakorlatként — a Fazekasok Háziipari Szövetkezete, a Dózsa György Gépészeti Szakközépiskola, az állami gazdaság, a Köti- vizig és a IV. kerület alapszervezete, illetve a Mező- héki Táncsics Tsz üzemi pártbizottsága delegálhat tagokat a városi pártbizottságba. A testület ülése az esti órákban ért véget. S. B. Megkezdődött az őszi nagyhalászat Elegendő tűzifa Az erdei rakodóhelyekről, fatelepekről folyamatosan szállítják a kereskedelmi hálózatba a tűzifát, amelynek szeptember vége felé egyre nagyobb keletje van. A MÉM-ben az MTI munkatársának elmondották: az erdészetek, erdőgazdaságok elegendő fát szállítanák lakossági forgalmazásra, és ami különösen fontos: a készletek most kellőképpen szárazak. Évente 2,5 millió köbméter tűzifát termelnek ki a hazai erdőkből, és ebből a hazai igényeket fedezik. A hét elején megkezdődött az őszi nagyhalászat a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz kiterjedt „felségvizein.” A gyakorlott, rutinos halászok a fegyverneki és a szajoli Holt-Tiszaágon párhuzamosan húzzák a nagy méretű hálókat és fogják a zsákmányt. Az ország egyik legrégibb halászati közössége mintegy 3700 hektár élővizén és holtágakon, valamint intenzív tógazdaságban foglalkozik haltenyésztéssel, illetve fogással. Az idei nyár, a kánikulai forróság az országban sok helyen okozott halpusztulást. A Szolnok környéki vizeken szerencsére ez nem volt jellemző. Az első eredmények szerint halhúsban meglesz a tervezett 460 tonna körüli mennyiség. Ennek több mint a felét te- nyészivicékként a társgazdaságoknak értékesítik, míg a másik része a telelőkbe kerül, ahonnét tavaszig biztosítják Szolnok és környékének halhúsellátását, 25—30 tonna körüli mennyiséget pontyot, harcsát, busát és egyéb halfajtát a szövetkezet saját budapesti halász- csárdájában használnak fel.
