Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

« __________________Nemzetközi körkép 1988. SZEPTEMBER 3. BÉ CSI UTÓTALÁLKOZÓ Meredek célegyenes Ha a bécsi Szovjetunió Gazdasági kísérlet az egészségügyben Mikroszemsebészetl klinika Csebokszáriban utótalálkozó 1987. július 31- ére befejeződött volna, mint tervezték, talán a románok nem javasolták volna, hogy a helsinki folyamat követke­ző Utótalálkozói legfeljebb hét napig tartsanak. Nem 1987, de még 1988 július 31-éré sem sikerült tető alá hozni a „kiegyensú­lyozott és tartalmas” záró­okmányt, így háromhetes „technikai szünet” után au­gusztus 29 óta folytatódik a 35-ök konszenzusra törő szópárlbaj és pozíciószerzésre orientált egyezkedése. Ma valaki a Hofburgban — ide szorította vissza az utótalálkozót a kardiológus Világkongresszus — azt ta­lálja mondani, hogy az eu­rópai leszerelés bizonyos emberi jogok túsza lett, nem esik messze a valóságtól. Ügy tűnik, hogy ha senki nem gátolja a kivándorlást (miközben mások gátolják a bevándorlást), ha senki nem zaivarja az ellenséges rádió­adásokat (miközben mások -pénzelik az ilyen műsorsu­gárzást), akkor Európában megindulhat a hagyomá­nyos leszerelés vagy leg­alábbis lehet róla tárgyalni. A bécsi utótalálkozó 1986. november 4-én kezdődött, hogy a belgrádi és madridi utótalálkozókhoz hasonló­an megvonja az 1975-ös hel­sinki ajánlások időarányos végrehajtásának mérlegét, megvizsgálja, hogy javuló 'biztonságiban javult-e az együttműködés, és a javuló együttműködés meghozta-e a nagyobb biztonságot. Negyvenoldalas kompro­misszumos záróokmány-ter­vezetével kilenc európai semleges és el nem kötele­zett ország már ez év má­jus 13-én jelezte, hogy meg­elégelte a maximalista kí­vánságlistákat, a taktikai manővereket és a szemben­állást erősítő polémiát. Sza­baddá kell tenni az utat a gazdasági együttműködéshez, a tudományos, műszaki, környezetvédelmi kooperá­cióhoz, az emberi kapcsola­tok fejlődéséhez, a nagyobb nyíltsághoz, egy Lakályo­sabb „európai otthon” fel­építéséhez. De szabaddá kell tenni az utat ahhoz is, hogy . folytatódjék a Stockholm nevével fémjelzett katonai bizalomerősítési és bizton­ságnövelő folyamat, a köze­pes hatótávolságú és had- műveleti-hancásaati fegy­verek részleges felszámolá­sával elkezdett kontinentá­lis fegyver zetk orlátozás. „Ninos béke szabadság és emberi jogok nélkül” — hangoztatja kategorikusan Nyugat, mire Románia jel­zi, hogy nem hajlandó hoz­zájárulni az emberi jogok kibővítését szolgáló rend­szabályokhoz. Bukarest az­zal vádolta meg a semleges és el nem kötelezett orszá­gokat, hogy meghajolnak az emberi jogokról alkotott nyugati elképzelések előtt. A román delegáció ellenjavas- Latában az szerepelt hogy a helsinki folyamatban részt­vevő államok küzdjenek a lakáshiány, az írástudatlan­ság, a bűnözés, az alkoho­lizmus és a kábítószerfo­gyasztás ellen, törekedjenek a teljes foglalkoztatottságra, ne igyekezzenek más álla­mokat megfosztani értékes szakembereiktől, szellemi potenciáljuk egy részétől. Románia persze nem ezért szigeltelődik el a bécsi utó- találkozón. De mit jelentsen az amerikai küldöttségveze­tőnek az a megjegyzése, hogy amennyiben a román delegáció toyábbra sem haj­landó a többi állaimhoz ha­sonló kötelezettségeket vállalni emberi jogi terüle­ten, akkor „nagyon sokáig kell majd még itt marad­nunk”? Erre törvényszerű volt a szovjet küldöttségve­zető reagálása, aki „az em­beri jogok alapvető aspektu­saként” méltán akarja a 'bécsi záróokmányban vi­szontlátni a gazdasági és szociális jogokat, és figyel­mezteti a túloldalt: „A Nyu­gat súlyos taktikai hibát kö­vet el, ha a tárgyalások utolsó éjszakájára halasztja a megoldásit, mert akkor ez sarki éjszaka lesz.” Egy „sarki éjszaka” lehe­tetlenné teheti, hogy még 1988. folyamán megindul­hassanak a tárgyalások egy­részt az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzet csökkentéséről, más- részit az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek második ..csomagiáról”. A bécsi utótalálkozó és a vele párhuzamos tömbközi konzultációk pedig jó előre­haladást tettek az európai leszerelési tárgyalások man­dátumának kidolgozása, azaz a tárgyalások céljának és tárgyának. a csökkentés földrajzi övezetének, a tár­gyalások elveinek és az el­lenőrzés rendszabályainak kidolgozásában. Tiszitázódott a tárgyalá­sok célja: „Az európai sta­bilitás és biztonság erősíté­se a hagyományos fegyve­res erők stabil és biztonsá­gos egyensúlyának megte­remtése útján, a hagyomá­nyos fegyverzet és hadi- technika alacsonyabb szint­jén: a stabilitásnak és a biztonságnak kárt okozó egyenlőtlenségek felszá­molása; a váratlan táma­dásra és nagyszabású táma­dó műveletek megindításá­ra szolgáló potenciál prio­ritást élvező megszüntetése. Kialakult egy olyan egyetértés, hogy a fegyve­res erők és a fegyverzet ka­tonai értelemben jelentős csökkentése révén minden állam kiveszi részét ennek a célnak az eléréséből, hogy tekintetbe veszik az egyes térségek között fennálló kü­lönbségeket, s a biztonság erősítésének folyamatát lé- pésről-lépésre viszik előre, olymódon, hogy egyetlen réztvevő biztonsága se szen­vedjen kárt. A NATO amely nem ké­pes megválni a nukleáris „elrettentés” koncepciójá­tól, és a „rugalmas - reagá­lás” stratégiájától” —ame­lyek alapja az atomfegyver —• nem hajlandó a tárgyalá­si témák közé felvenni a kettős — hagyományos és nulkleáris — alkalmazási le­hetőségű eszközöket. A harcászati rakéták, csa­pásmérő repülőgépek és he­likopterek, a nagyűrméretű lövegek pedig nem kerülhet­nek a tárgyalások keretein kívülre, s az erre vonatkozó döntést a bécsi utótalálkozó keretében kell meghozni. Ügy tűnik, tisztázható Tö­rökország ázsiai részének és a Szovjetunió Kaukázuson- túli területeinek bevonása a csökkentési övezetbe, az adatcsere és az ellenőrzés lebonyolítása, beleértve az európai csökkentés után fennmaradó erők és eszkö­zök ellenőrzését is. Egyöntetű a várakozás, hogy mo6t im­már a bécsi találkozó záró- fordulója, célegyenese kez­dődött, s az elkövetkezendő üléseken a résztvevők arról számolhatnak be, hogy miint a magyar küldöttség veze­tője, Erdős André augusztus 5-i felszólalásában fogalma­zott, a technikai szünetet a leghatékonyabban hasz­nálták fel „a másodlagos je­lentőségű kérdések és ese­mények által meghatározott álláspontok elhagyására”. Pirityi Sándor Mongol mozaik Új ifjúsági központ Üj ifjúsági központ nyilt Ulánbátorban, a rrtongol fő­városban. Az öt épület együttese sokféle lehetőséget kínál a fiataloknak műve­lődésre, szórakozásra és sportolásra. Van itt mozi, színházterem, könyvtár, bál­terem, diszkó, lemeztár, mag­nós helyiség, játékterem, sok ötletesen felszerelt szakköri szoba, uszoda, tornaterem, vendéglő. A komplexum egy­idejűleg háromezer fiatalnak nyújt kényelmet, szórako­zást. Jelenleg már húsz szak­körben folynak a foglalkozá­sok. Mongol festők Londonban A londoni Dixon Galéria vezetősége hívta meg a kö­zelmúltban a mongol piktúra legkiválóbb képviselőit. A kortárs festők képei mellett az előző két nemzedék nagy­jainak alkotásait is bemutat­ták a brit fővárosban. A kö­zönség tetszéssel fogadta a kiállítást, jó volt a sajtó- visszhang is. A meleg han­gú kritikák elsősorban a színpompás akvarelleket di­csérték. A sikeres fogadtatás nyomán a későbbiekben újabb képzőművészeti bemu­tatókat terveznek Londonban mongol művészek munkái­ból. Beszédes bélyegek A bélyeg sokat elárul egy ország életéből. Ez mondható el arról a kiállításról is. amelyen több mint ezer mongol bélyeget tesznek köz­szemlére Ulánbátorban. Több sorozat a mongol flóra és fauna változatosságára hívja fel a figyelmet. Mások a mongol történelem fontos eseményeit ábrázolják, megint mások az ország pos- tatörtépetét dolgozzák fel 1924-től napáinkig. Politikai ellenfelei közül talán senkitől sem tartott annyira a tragikusan el­hunyt Ziaul Hakk pakisztáni elnök, mint egy fiatal hölgy­től. Aki történetesen nem más, mint az általa kivé- geztetett miniszterelnök, a néhai Zulfikar Ali Bhutto elsőszülött lánya, Benazir Bhutto. Pakisztánban a vi­szonylagos politikai csendet egyúttal bizonytalanság jel­lemzi: mindenki arra vár, hogy a másik lépjen. A ka­tonák árgus szemekkel fi­gyelik, mire készülnek az ellenzéki polgári pártok. Azok próbálják kipuhatolni a jövőt — lesz-e helyük a hatalmi szerkezetben, de semmit nem tesznek, amivel a hadsereget provokálhat­nák. Abban azonban min­denki egyetért, hogy ha no­vemberben valóban szabad, tisztességes választásokat tartanak, amelyeken indul­hatnak a pártok is, Benazir Bhuttónak nagy esélye van a győzelemre. Ki is hát ez a harmincöt éves ifjú hölgy? Gyűlölte a politikát Származása révén arisztok­rata. Gyermekkorát három testvérével együtt a család larkanai földbirtokán élte le Szind tartományban. Azok­ról az évekről most azt- mondja: szívből gyűlölte a politikát. Miniszterelnök apja árnyékában sok intri­kának és ügyeskedésnek le­hetett akaratlanul szemta­núja. Mégis, már akkor vé­révé vált a közszereplés. Amikor apja megalapította a pakisztáni néppártot, Be­nazir az elsők között volt, aki befizette a tagdíjat. Kö­zépiskolai majd egyetemi tanulmányait külföldön — az amerikai Radcliffe-en és a brit Oxfordban — végez­te. Élete úgy telt, mint a többi bohém diáké: rajon­gott Alain Delonért és Ga­mal Abdel Nasszerért. Filo­zófiát, közgazdaságtant, po­litikatörténetet és jogot ta­nult. Igazából ügyész akart A szovjet egészségügyi gyakorlatban egy új gazda­sági mechanizmust kísérle­teznek Leningrádban. A fi­nanszírozási rendszer meg­változtatásával sikerült ja­vítani az egészségügyi intéz­ményekben folyó munka ha­tékonyságát. Az új rendszerben az ösz- szes pénzzel a kerületi ren­delőintézet gazdálkodik. (Korábban a mentőszolgálat, a kórházak is rendelkeztek saját költségvetéssel.) A rendelőintézet fizeti az egészségügyi dolgozók mun­kabérét, a kórházi kezelések, a mentőhívások, a diagnosz­tikai központokban elvégzett vizsgálatok költségeit. Vjacseszlav Kalinyin, a Szovjet Egészségügyi Hivatal vezetője elmondta, hogy az új rendszer bevezetése ered­ményeként Leningrádban egy hónap alatt a kórházi ágyak 15 százalékát sikerült felszabadítani; a gazdasági érdekeltség hatására jelentős mértékben javult a betegek ellátása. Most az egészség- ügyi munka ellenőrzési rend­lenni. De az események el­söpörték személyes vágyait. Ziaul Hakk 1977-ben ka­tonai puccsal buktatta meg Zulfikar Ali Bhutto polgári kormányát. Röviddel rá po­litikai gyilkosság vádjában halálra ítélték a miniszter- elnököt. Benazir Bhutto gyakran felkereste cellájá­ban az apját: valójában az akkori beszélgetések során sajátította el a politizálás tudományát. Száműzetésben Apja politikai örökösévé vált. Sejtette ezt az uralom­ra jutott tábornok is. Hol háziőrizetben, hol börtönben tartotta. Benazir 1984-ben a száműzetést választotta és Londonban telepedett le. A katonai törvénykezés felol­dásaikor úgy érezte, hogy el­jött az ő ideje. Személyes okok miatt is gyűlölte Ziaul Hakkot: 1986 áprilisában lelke mélyén bosszúvágyó angyalként, lángoló szenve­délyekkel tért haza országá­ba. Százezrek rivalgtak ér­te, bármerre járt. Sokan azt gondolták, hogy a tábornok­nak befellegzett, uralmát Benazir Bhutto híveinek tö­mege félresöpri. Nem így történt. A csatazaj lassan el­halt és a lelkesedés lelo­hadt. A politikai kudarcba rész­ben belejátszott Benazir Bhutto ellentmondásos sze­mélyisége is. Legodaadóbb hívei pártjának fitaljiai vol­tak, akik azt hitték, hogy vezetőjük a nyugati kultúra behatásának nyomán gyö­kereiben akarja megváltoz­tatni az alapvetően mélyen vallásos és maradi ásziám társadalmat. Barátai, akik „Pinky”-nek becézik a po­litikusnőt, szemére is vetet­ték férj'hezmenetelét, mert a jövendőbelit a hagyomá­nyoknak megfelelően a csa­lád jelölte ki számára. „De­kát tíz évvel ezelőtt még fai mernadrághan ' futkos­tál, most beadod a derekad ilyen Ó6di módszernek?” — kérdezték tőle. De vajon mi szerének kidolgozásával fog­lalkoznak. A büntetőintézke­dések alkalmazásától sem riadnak majd vissza. Ha pél­dául a beteg amiatt szorul újból kórházi kezelésre, mert előzőleg korábban ha­zaengedték — az újabb ke­zelésért a rendelőintézetnem fog fizetni. Űj gyógyítási formákat is kipróbálnak. Ilyen például a napközi kór­házi kezelés, amikor a bete­gek esténként hazamehet­nek. Mind népszerűbbek az otthoni kezelések is. amikor az orvosokból és segítőikből álló csapat a beteg lakásán végzi el a szükséges kezelé­seket. vizsgálatokat. A tervek szerint 1990-től az egész szovjet egészségügy az új gazdálkodási rendszer alapján működik majd. Az új elképzelések lényege, hogy az egészségügyi alkalmazot­tak munkájuk eredményessé­gének a függvényében kap­ják majd fizetésüket, azaz jövedelmük nagysága attól függ, megtettek!-e mindent a páciensért. (APN — MTI — Press) mást tehetett volna? Tisz­tában van vele, hogy nem­csak nyugati neveltetésére néznek ferde szemmel azok a hatalmasok — például a konzervatív föl db irt okos i ré­teg —, akiknek a szava dön­tő lehet politikai versen­gésben, hanem női mivolta is sokszor megalázkodásra kényszeríti. Meg kellett al­kudnia önmagával: ha kell, levetkőzve büszkeségét, csa- dort és fátylat öltve, az il­lemszabályoknak eleget té­ve a nők számára fenntar­tott hátsó ajtót használja. De nem minden esetben haj­landó vállalni a gyengébb nem szerepét. Pártjának öregedő vezérei igencsak he­vesen tiltakoztak ellent­mondást nem tűrő stílusa ellen. A szépséges arc mö­gött arrogáns és türelmet­len asszony rejtőzködik, mondták. Sokan ki is lép­tek a pártból. I jövő nagy kérdése Politikai felfogását önma­ga úgy jellemzi, hogy a „tohuttoizmuson” alapuló szociáldemokrata eszmé­ket vall. „Iszlám a hitünk, demokrácia a politikánk, szocialista a gazdaságunk — és minden hatalom a népé” — nyilatkozta programjáról. Hogy a választásokon si­kert arat-e, ha lehetőséget kap rá, a jövő nagy kérdé­se. Most — novemberre— decemberre — kisbabát vár. Lehet, hogy Ziaul Hakk kellő ravaszsággal tudato­san választotta a november tizenhatodikai időpontot a szavazás napjául, eleve kép­telenné téve, hogy Benazir Bhutto bekapcsolódhasson a választási kampányba? Az elnök már nincs a színen. És az öröksége? Vajon elío- gad-e miniszterelnöki szék­be egy hölgyet az a pakisz­táni társadalom, amelyben a bíróságok előtt két nő szava ér fel egy férfi vallomásá­val? Rácz Péter Összeállította: Majnár József Kuba nemzeti fája Eleganciája természetes (Fotó: AIN—MTI) Karcsúságának, természetes eleganciá­jának és a kubai tájképet uraló rendkí­vüli sokaságának köszönhetően a király­pálma kivívta magának a jogot, hogy a kubai címerben is szerepeljen, és egyben a „szabadság szigetének” nemzeti fája el­nevezést viselje. A húszméteres magasságot is elérő fák tetején egy lándzsalevelekből álló bokré­ta lengedezik. A vízesésszerű levélkoszo­rúból minden hónapban leesik egy a föld­re. Ezeket a leveleket a parasztok a do­hányszárítók befedésére használják. A ki­rálypálma egyébként mintegy hat fürt gyümölcsöt is terem, bár ez az olajban gazdag termés főképpen sertéseledel, va­lamint bizonyos madarak csemegéje. A külső, kemény és rostos fakéreg mada­raknak nyújt menedéket. A falusi lakos­ság hosszú ideig a kivágott példányok tör­zséből készítette el tipikus, ablaktalan kunyhóit, amelyek napjainkban már egyre inkább eltűnőben vannak. A királypálma törzsét mostanság inkább bútorgyártásra használják. Kuba második felfedezőjének tartják a nagy német tudóst, Alexander Humbold­tot, aki egyszer megjegyezte, hogy „a pál­mafa, de különösen a királypálma az ösz- szes növény közül a legfennköltebb és leg­előkelőbb”. A pálma minden nedves-tró­pusi területen megtalálható, és jelenléte nagy kiterjedésű, gazdag talajra utal. Pinky, a bosszúálló angyal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom