Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 232. Sz„ 1988. szept., 28., szert. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Tegnap reggel — Jászai Mari téri székhazában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és az elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe. Az elnöklő Kádár János megállapította, bogy a testület határozatképes. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. 2. Szóbeli tájékoztató a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről. Előadó: Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. 3. A Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekről szóló javaslat. Előadó: Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja. 4. Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában. 5. Személyi kérdések. Előadó: a soros elnök. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság a tanácskozási joggal meghívottak közé sorolta a központi sajtó vezetőit. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Kádár János megadta a szót Szűrös Mátyásnak. Majdnem húszéves tevékenységétől, a hordógyártástól vált meg a Szolnoki Mezőgép Vállalat kisújszállási gyáregysége. A piaci igények beszűkülése miatt gazdaságtalanná vált termék helyett júliustól kis konténer gyártását kezdték meg. A termékből, melyet a vállalat NSZK-exportra szállít, az idén 24 ezret készítenek Kisújszálláson. Felvételünk az átvételre váró kis konténerekről készült (Fotó: D. G.) Megújult testülettel Tanácskozott a városi pártbizottság Mezőtúron Az írásos előterjesztés — amelyet a KB tagjai előzetesen megkaptak — megállapította, hogy a KB júniusi ülése óta eltelt időszakban folytatódott az immár állandósuló és egyre eredményesebb kelet—nyugati párbeszéd. Biztató jelek mutatkoznak a regionális konfliktusok politikai rendezésének folyamatában. E változásokat mindenekelőtt a két világhatalom erősödő együttműködési készsége, valamint az ENSZ fokozódó szerep- vállalása lendíti előre. Fontosak a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítései, hogy a kapcsolatok folyamatossága érdekében hidat építsen a következő amerikai kormányzat felé. A nyugati magatartást pedig elsősorban az jellemzi, hogy a kormányok többsége továbbra is érdekelt a szovjetunióbeli reformok előrehaladásában. A kelet—nyugati kapcsolatok alakulásában az elmúlt időszakban nagyobb figyel-' met kaptak az európai problémák, ezen belül a szocialista országok és a nyugateurópai államok, valamint az integrációs szervezetek viszonya. Ez tükröződött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott dokumentumokban, amelyek kedvező nemzetközi visszhangot váltottak ki. A Politikai Tanácskozó Testület a varsói ülésen nyilatkozatot fogadott el az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalásokról. A beszámoló ezt követően leszögezi: mi arra törekszünk, és partnereinknél ez megértésre talál, hogy már a csökkentések első szakasza kiterjedjen hazánkra. / A kedvező nemzetközi háttér, a résztvevő államok túlnyomó többségének érdekeltsége mellett is további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a bécsi utótalálkozó ez év őszén tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezze be munkáját — hangsúlyozza az előterjesztés. A beszámoló ezután kitért a román magatartásra, amely Bécsben mostanáig gátolja a megegyezést. Ha végül is elfogadják a záró- dokumentumot, az az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatának továbbvitelét biztosító utórendezvények összehívására adhatna fölhatalmazást — állapítja meg. A fejlett tőkés országokkal és azok gazdasági és politikai integrációs szervezeteivel kiépülő kapcsolatainkról szólva hangoztatta: lépéseink — a szocialista külpolitikai törekvések szellemeben — hozzájárulnak az európai viszonyok stabilizálásához, a két világrendszer együttműködéséhez. Kiemelte, hogy Grósz Károly hivatalos látogatása az Egyesült Államokban és Kanadában még az előzetes várakozásokat felülmúlóan is sikeres volt. Grósz Károlynak az emigráció képviselőivel megkezdett párbeszédét méltatva rámutatott, hogy az emigráció vezetőinek első ízben nyílt alkalmuk közvetlen érintkezésre legfelső szintű magyar vezetővel. E találkozók a nemzetiségi politika új minőségét is kifejezték. Az amerikai és általában a nyugati országokban élő emigráció vállalt magyarságát éppúgy .nem lehet megkérdőjelezni, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségekét — hangsúlyozta a beszámoló, majd Grósz Károly NDK-beli látogatásáról megállapította: a korábbiaktól eltérően a társadalmi-gazdasági gyakorlat elemeinek különbözősége helyett a nemzeti sajátosságok és az ebből adódó- módszerek tiszteletben tartása, a hasznosítható tapasztalatok kölcsönös alkalmazásának fontossága kapott hangsúlyt. Ezután Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatainak rendezéséről szólt a tájékoztató, aláhúzva: a megállapodás a gazdasági együttműködés céljai között a magyar—EGK kapcsolatok erősítését, a vállalati kooperáció bővítését, vegyesvállalatok alapítását, valamint a tudományos és a műszaki haladás ösztönzését is szolgálja. Ezután a KB titkárának beszámolója kitért az Európa Parlamenttel, az Európa Tanáccsal kialakított kapcsolatra, a NATO parlament delegációjának eredményes látogatására, majd a magyar—izraeli és a magyar— dél-koreai viszonyra. Izraeli kezdeményezésre szeptemberben magánlátogatáson Budapesten tartózkodott Samir miniszterelnök, a Likud tömörülés vezetője, s megbeszéléseket folytatott a magyar miniszterelnökkel. A távol-keleti, a csendesóceáni térség felé irányuló nyitási törekvéseinkkel összhangban — az olimpiai játékokon való részvételünkkel, kamarai irodák budapesti és szöuli felállításával — megkezdtük a magyar— dél-koreai kapcsolatok rendezését, amelyhez jelentős külgazdasági érdekeink fűződnek. nács megerősítette eddig folytatott elvi politikánkat és gyakorlatunkat, s arra hívott fel, hogy az aradi megállapodásokban rejlő valamennyi — bármilyen csekély — lehetőséget használjunk fel a magyar—román viszonyban keletkezett feszültség okainak megszüntetésére, kapcsolatunk lehetséges fejlesztésére. A KB titkára ezután szóit arról, hogy vizsgálni kell bizonyos kisebbségvédelmi rendelkezések elfogadtatásáért az ENSZ-ben teendő lépések lehetőségét is. demokratizmusunk — és az attól elválaszthatatlan emberi jogi gyakorlatunk — fejlesztésével, valamint aktív nemzetközi szerepvállalásunkkal felhalmozott. A vitában sokan érintették, hogy külpolitikánk következetes törekvése az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése. Érdekeltek vagyunk abban, hogy ennek már az első szakasza kiterjedjen hazánkra. A felszólalók emlékeztettek arra, hogy aktív’részesei vagyunk a hárompárti (olasz —finn—magyar) kezdeményezésnek, amelynek az a lényege, hogy ma Európában a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése az elsődleges feladat. A vita homlokterében a magyar külpolitika legutóbbi eseményei — az aradi találkozó, a dél-koreai és az izraeli kapcsolat új fejleményei — szerepeltek. A hozzászólók diplomáciai lépéseink tartalmával, szükségességével egyetértettek, elhangzottak azonban olyan vélemények is, amelyek megkérdőjelezték időzítésük hasznosságát. Több javaslat hangzott el a Központi Bizottság üléséről megjelenő közlemény tanalmi gazdagítására, pontosítására. Szűrös Mátyás^ rövid, néhány pontosító javaslatra részleteiben is kitérő válaszát határozathozatal követi? : a Központi Bizottság a nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót — egy tartózkodással — elfogadta. Lukácslános beszéde — A Politikai Bizottság javasolja, hogy ülésünkön tekintsük át a párt helyzetét, soros teendőit, amelyek jórészt egybefonódnak a magyar belpolitika eseményeivel, változásaival — kezdte beszédét a következő napirendi pont előadója, Lukács János. — Ez azért is indokolt — folytatta —, mert az utóbbi időszak különféle belpolitikai eseményei nyomán a közhangulatban növekedett a bizonytalanság, az emberek nehezen tudnak eligazodni a folyamatokban. Már régebbi igény, hogy a Központi Bizottság rendszeresen vitassa meg a belpolitikai helyzetet, és állásfoglalásával hasson a további eseményekre, egyben a párt- szervezeteknek is támpontot adva politikai tevékenységükhöz. A Politikai Bizottság egyúttal azt is kezdeményezi, hogy a Központi Bizottság a következő ülésén tűzze napirendre a belpolitikai helyzetet átfogó elemzését, vitassa meg az országos pártértekezlet óta eltelt közel fél év tapasztalatait, és foglaljon állást a teendőkről. A KB titkára a továbbiakban a tagsági könyvek cseréjének néhány szervezeti és politikai tapasztalatáról szólt, kiegészítve az írásos előterjesztést. Célunk az, hogy a szellemi erőfeszítések és a velük összefonódó gyakorlati változások nyomán korszerű, programjával és működésével versenyezni, hatását és befolyását növelni képes, politizáló pártot teremtsünk. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a tagok száma — 1957 óta először — az elmúlt egy év során csökkent; a sorainkat elhagyók száma jelentős és az új tagok felvétele megtorpant. Ez a felhalmozódott gazdasági és társadalmi problémák miatt — bizonyos értelemben — természetesen következmény. Ugyanakkor rávilágít arra az egyszerű igazságra is, hogy a párt iránti bizalmat, amelynek egyik (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap igen aktív — a testület részbeni megújításával járó — kibővített ülést tartott a mezőtúri városi pártbizottság. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. A napirendek közül főleg az váltott ki érdeklődést, ami az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatok kimunkálására volt hivatott. Ehhez kilencen tettek észrevételt és javaslatot, amelyek hangneme is eltért a szokványostól, őszintén, kertelés nélkül fejtették ki gondolataikat a felszólalók. A pártmunka új módszerének könyvelhető el az a tény, hogy a felmentett pártbizottsági tagok pótlása az alapszervezetek által delegált párttagokkal történik. A párt-, állami és egyéb szervek munkája átfedésének csökkentésére is történt lépés: a város tanácselnökét és KISZ-titkárát felmentették párt-végrehajtóbizottsági tagságuk alól. Ezután meghívottként vesznek részt a vb ülésein. * » « A testület Molnár Sándornak, a városi pártbizottság titkárának előterjesztésében jelentést hallgatott meg a tagkönyvcsere és a párttaMagyarország sportolói az olimpiai játékok 11. napján megerősítették helyüket a világ legjobbjai között. Igaz, az aranyérmeket tekintve az NSZK sportolói utolérték őket, de a pontversenyben a nyolcadik helyről sikerült a hatodikra előrerukkolni. A nap „pontos” mérlege: Ja- . csó József ezüstérmes a súlyemelésben, vívásban a férfi tőrcsapat bronza, cselgáncsban Hajtós Bertalan ötödik helyezése. örvendetes, hogy asztali- teniszben a „veterán” Klam- pár Tibor, továbbá Urbán Edit már bekerült a legjobb 16 közé, továbbjutottak a kedden szerepelt kajak-ke- nuzók, várhatja a folytatást a szabadfogású birkózó Tóth Gábor, az ökölvívó Isasze- gi Róbert (már érmes) és a női tőrcsapat. A negatív oldalra kívánkozik, hogy birgokkal folytatott beszélgetések tapasztalatairól. majd Györki Györgynek, a városi pártbizottság első titkárának előterjesztése alapján tárgyalt az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatokról. A célkitűzések kimunkálását elősegítette a város életének minden fontosabb területét felölelő alapos elemzés. Mind az írásban kiadott beszámoló, mind a felszólalók alapgondolata az volt, hogy a városi pártbizottságnak elsősorban saját munkája javításával, feladatainak újragondolásával kell megfelelő változást elérni a város politikai és gazdasági életében. A testület fontosnak tartotta, hogy fejlessze és új alapokra helyezze a pártmunkát, felülvizsgálja munkamódszerét és munkastílusát. Nélkülözhetetlennek ítélte azt, hogy munkájában erősödjön a politikai jelleg és azt is, hogy a testület olyan napirendeket tűzzön ki, melyek döntő hatással vannak céljai elérésére. A testület tagjai egyetértettek abban is, hogy a pártbizottság határozatot saját tevékenységére hozzon, a különböző szervek számára pedig éljen az ajánlás. a kezdeményezés, a javaslat (Folytatás a 3. oldalon) kózásban kiesett Orbán József, ökölvívásban Füzessy Zeitén és Erős Lajos, s nem jutott be a legjobb négy közé a vízilabda-válogatott. Ezen a napon 14 bajnoki cím talált gazdára, a legtöbb a vitorlázásban, ahol mind a nyolc számban befejeződtek a küzdelmek. (A magyarok a mezőny második felében végeztek). Cselgáncsban, kerékpározásban, lovaglásban, műugrásban, súlyemelésben és vívásban osztottak még ki érmeket. Az éremtáblázaton a Szovjetunió vezet (35, 17, 28) az NDK (29, 22, 20), az Egyesült Államok (17, 17, 17), az NSZK (8, 8, 6) és Magyar- ország (8, 6, 3) előtt. A pontokat tekintve Szovjetunió (561), NDK (453), Egyesült Államok (365), NSZK (175), Bulgária (150), Magyarország (142), a sorrend. Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítése Ezután Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítést fűzött a beszámolóhoz. A magyar—román kapcsolatokkal és az aradi találkozóval foglalkozva megállapította: mind a szocialista, mind a nyugati országokban egyetértő várakozással fogadták a Politikai Bizottság döntését, hogy a román részről 48 órás határidővel felajánlott tárgyalásokat nem utasította el. A munkatalálkozót követő magyar lépésekről Szűrös Mátyás elmondta: a Politikai Bizottság és a MinisztertaHz első napirendi pont vitája A szóbeli kiegészítést követő vitában — a felszólalások sorrendjében — szót kért Tétényi Pál, Mórocz Lajos altábornagy, Szépe Ágnes, Kótai Géza, Kállai Gyula, Kárpáti Ferenc vezérezredes, Kádár János és Grósz Károly. A hozzászólók aláhúzták, hogy a magyar külpolitika rugalmasságát, kezde • ményezéseinket növekvő ro- konszenv kíséri. Ebben nagy szerepe van annak az erkölcsi-politikai tőkének, amelyet hazánk a gazdasági reformmal, a belpolitikai stabilitás megteremtésével, a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósításával, társadalmi Egy ezüst, egy bronz
