Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

1988. SZEPTEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vastaps a szüreti felvonulásnak (Folytatás az 1. oldalról) medencebálon pihenhették: ki a fiatalok az egész napos versengés izgalmait. Ez per­sze csak azokra igaz, akik nem voltak érdekeltek a va­sárnapi versenyeken. Tegnap ugyanis vagy két­ezer fiatal sportolótól, szur­kolótól volt hangos a Tisza- liget. Futottak, fociztak, ké­zilabdáztak, röplabdáztak, il­letve biztatták barátaikat a fiatalok. A legnépszerűbb sportágnak most is a labda­rúgás bizonyult, kétszázhar­mincegy csapat nevezett. Az eddig ismert eredmé­nyek: Az összetett honvédelmi versenyben a férfiak között az egyik benevezett katona­csapat szerezte meg a győ­zelmet. a fiúknál a gépipari- sok, a lányoknál az egész­ségügyi szakközépiskolások. Az úttörők között a Tiszaje- női Általános Iskola fiai győztek, valamint a K. Bozsó Károly Üti Általános Iskola lányai. A női labdarúgásban a Tiszaliget SE csapata bizo­nyult a legjobbnak, férfi ké­zilabdában a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, női kézilabdában a Mezőgép. Váltófutásban a Jászkun Volán lányai nyertek, illetve a férfiak között a már emlí­tett katonacsapat. Ma az úszóversenyeket rendezik meg délután kettő­től a Damjanich uszodában, illetve este kerül sor a Szak- szervezetek Művelődési Há­zában Szendrő Iván: Vérbíró című színműve első részének bemutatójára. * * * A péntek esti fáklyás fel­vonulás után, szombaton dél­előtt főleg a gyerekek vették csalódottan tudomásul, hogy a háromnapos rendezvény talán leglátványosabb része, a haditechnikai, a rendőrsé­gi, a helikopter- és a múre- pülő bemutató elmarad. No­ha korábban a szervezők, a KISZ és az MHSZ minderre ígéretet kaptak, az idén a kí­váncsiskodók szerényebb kí­nálatból válogathattak. Azért a sportpályán volt polgári védelmi és MHSZ-bemutató, a munkásőrök is elhozták kézifegyvereiket, sőt a tűzol­tóság autójába be is lehetett szállni. Mindezeken kívül a helybeli sárkányrepülő szak­osztály tagjai is megtettek néhány kört az egek ország- útjain, és egy hőlégballon is lebegett a pálya végén. Délután elkezdődtek a sportversenyek: a hétpróbás kunok váltófutása, amelyen hetvenen indultak, de a ren­dezvény igazi meglepetésé­nek a szüreti felvonulás bi­zonyult, amelyet a Fékon és a Nagykun Téesz kiszesei rendeztek. A népi ruhába öl­tözött lovasok, csikósok, sző­lőszedő lányok, csőszök, hin- tók utcai felvonulását óriási érdeklődés kísérte. A gyere­kek kedvencének Bugyi só­gor szamár vontatta kocsija bizonyult, amelyről a köze­lükbe merészkedőkre liszt-, törek- és csutkaszárzápor zú­dult. Az esti szüreti bál is kivilágos virradatig tartott. Tegnapra maradtak a sportversenyek döntői, az aszfaltrajzverseny, a legki­sebbek horgászversenye: mindezeken szép számú in­duló igyekezett jó helyezést elérni. Mintegy bizonyítva, ha az igazi látványosság eb­ben az évben el is maradt, azért a rendezőknek sikerült néhány önfeledt pillanatot szerezni azoknak, akik fi­gyelemmel kísérték a három­napos, hétvégi program idei alakulását. E. S. — D. Sz. M. A tréfa, a móka sem hiányzott a kisúji szüreti felvonulásról Gumi- és műanyagipar Martfűn szakembereket képeznek Újdonság a Jászsági Folk-klub Űj klub színesíti mától Jászberény kulturális életét A megyei néptánc módszer­tani központ szervezésében, a Jászsági Népi Együttes köz­reműködésével, a Víz utcá­ban Folk-klub kezdi meg működését. A népi kultúra értékeit megismerni szándé­kozókat várják oda kéthe­tenként, ahol népzenét lehet hallgatni, néptáncot tanulni. A tagság érdeklődése, igényei szerint szerveznek irodalmi, néprajzi előadásokat, az érté­kes hagyományok megismer­tetése, megőrzése céljából is. A szervezők széles körű érdeklődésre számítanak, ezért a gyermekeket este fél 6-tól várják, számukra tánc-, ének-, játéktanulás, játékké­szítés szerepel a programban. A serdültebb érdeklődők este 7 órától vehetnek részt a klub munkájában. Az állan­dó tagokon kívül az egyszeri érdeklődőket is szívesen lát­ják a különböző rendezvé­nyeken, mert a klubtagsági igazolvány mellett belépője­gyeket is adnak ki egy-egv érdekes programra. A cipőiparban egyre több gumit és műanyagot használ­nak fel, ezért Martfűn a 641- es számú Cipőipari Szak­munkásképző és Műszaki Szakközépiskolában szep­tembertől megkezdték a gu­mi- és műanyagipari; kép­zést. Huszonhárom, általános iskolát végzett, fiú válasz­totta hivatásul a meglehető­sen nehéz szakmát. A három éves képzési idő alatt elsa­játítják a gumi és műanya­gok feldolgozásával kapcso­latos ismereteket, a labora­tóriumi munkáktól kezdve a késztermék előállításáig. A gumiszákmában megismer­kednek a természetes és mű- kaucsuk feldolgozásával, fél­készgyártmányok előállításá­val, keverékek, gumi oldatok készítésével, a vulkanizálás- sal. A műanyagipari ismeret- anyagban szerepel kerékké­szítés. öntés, ragasztás, mű­Amatőr képzőművészek al­kotásaiból rendezett kiállí­tást Kisújszálláson, a Nyár úti alkotóházban a József Attila városi művelődési köz­pont A kiállításon grafikák, tűzzománcalkotások, plasz­tikák, fotók, fafaragások. anyaghabok gyártása, extru- dálás, fröccsöntés. A szakmai közisemereti tárgyak mellett a tanulók kémiai, anyagismereti, tech­nológiai, munkavédelmi kép­zésben is részesülnek, s mi­vel a gumi- és a műanyagké­szítés, -felhasználás megle­hetősen környezetszennyező, külön tárgyként a környezet- védelemmel is foglalkoznak. A tanulók szakmai gyakor­laton a Tisza Cipőgyárban vesznek részt. Az üzem gu­mitermelő kapacitásának joibb, gazdaságosabb kihasz­nálása érdekében a cipő­gyártáshoz szükséges gumi­ipari termékek előállítása mellett a jövőben más ipari célú, például autógyártás­hoz felhasználható gumit is gyártanak, így az üzemi gya­korlatok során ezekkel a fel­adatokkal is megismerked­hetnék. festmények, ötvösmunkák szerepelnek. A 13 amatőr va­lamiképpen kapcsolódik Kis­újszálláshoz; ott született vagy jelenleg is a városban dolgozik. A kiállítás ma 17 órakor nyílik és október 7-ig tekinthető meg. Kisújszálláson Amatör képzőművészek kiállítása Fórum az értelmi fogyatékos gyerekek szüleinek Gél: a hátrányok leküzdése Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szö­vetsége első ízben rendezte meg az értelmi fogyatékos gyer­meket nevelő szülők országos fórumát — szombaton a fő­városban. A fórumra minden megyéből érkeztek résztvevők — több mint háromszázan. A tanácskozás témája a mun­kaképes felnőtt fogyatékosok foglalkoztatása és a nem fog­lalkoztatható, családban élők biztonságos elhelyezése volt. A fórumot Ritterné Józsa Judit, az ÉFOÉSZ főtitkára nyitotta meg. Elmondta, hogy Magyarországon körül­belül 300 ezer értelmi fogya­tékos él. Az ilyen gyerme­ket nevelő szülőkre olyan lelki és fizikai teher neheze­dik, amelynek viselésébe a család sokszor belerokkan. Bár az Egészségügyi Világ- szervezet úgy foglalt állást, hogy az értelmi fogyatéko­soknak is joguk van képessé­geik kibontásához és a mun­kához — ennek megoldása egyre nehezebb. E fórum előtt az ÉFOÉSZ 521, szellemi fogyatékost ne­velő családhoz küldött ki kérdőívet, hogy mi történt a gyermekkel a kisegítő is­kola elvégzése után. Százki­lencvenöt család válaszolt. Kiderült, hogy 160 gyermek otthon maradt, és csupán 33 dolgozik, vagy munkára fel­készítő tagozatra jár a kise­gítő iskolában. A dolgozók átlagkeresete havi ezer fo­rint, kiemelkedőnek számít a 3 ezer forintos fizetés. A nem dolgozók közül kilenc- venegyre szülő vigyáz, hatan értelmi fogyatékosok napközi otthonában kaptak helyet, és akadnak olyanok is, akik napközben egyedül vannak otthon. A szülő ugyanis kénytelen dolgozni menni, de mivel nem tudja elhelyez­ni a gyermeket, rázárja az ajtót. A kisegítő iskola el­végzése után a gyermekek munkába állhatnának, de egyre kevesebb vállalat tart igényt rájuk, mondván, hogy nem gazdaságos a munká­juk. Az értelmi fogyatékosok foglalkoztatása nem gazda­sági, hanem szociális kérdés kell, hogy legyen — mondta Józsa Judit. Befejezésül egy személyes emlékét mesélte el: Legrosszabb gyermekkori élményei közé tartozik, ami­kor büntetésből sorokba ál­lították — tétlenségre kár­hoztatva. Képletes sarokba állításnak érzi azt a helyze­tet is, amikor a munkaképes értelmi fogyatékos nem kap munkát, értelmes elfoglalt- ságot, így leépül és saját jo­gú nyugdíjra se jogosult. A vitaindítót a szülők hoz­zászólásai követték. A véle­ményekben azonos gondok tükröződtek; kevés az or­szágban az értelmi fogyaté­kosok napközi otthona, a ki­segítő iskola után a szülők nem tudják elhelyezni gyer­meküket, így ezek a csalá­dok gyakran egykeresőssé válnak, mert az egyik szülő­nek a gyermekre kell vi­gyázni. A Szolnok megyei helyzet­ről Hofgárt Györgyné, az ÉFOÉSZ megyei elnökségé­nek szervező titkára szá­molt be. Megyénkben az is­kola elvégzéséig többnyire biztosított a szellemi, fogyaté­kos gyerekek elhelyezése; hiszen bölcsőde, óvoda és kisegítő iskola is van. A ki­segítő elvégzése után azon­ban legtöbbjüknek nincs ho­vá mennie. Szolnokon 3 év­vel ezelőtt nyílt meg az ér­telmi fogyatékosok napközi otthona, mely azonban csak a helybeliek vagy a környé­ken élők nappali elhelyezé­sét tudja megoldani. A me­gyében nincs védőmunka­hely. A karcagi kisegítő is­kola ezért munkára felkészí­tő tagozatot indított, vagyis a végzett gyerekek még két évig az iskolában maradhat­nak. A tagozatra 13 gyerek jár, a helyi háziipari szövet­kezet ad munkát nekik. A felnőtt értelmi fogyatékoso­kat intézetben is el lehet he­lyezni, de nagyon sok csa­lád ragaszkodik hozzá, hogy velük maradjon. Számukra kellene megoldást találni. Hofgártné elmondta azt is, hogy saját házában munka­helyet alakít ki, ahol 4—5 szellemi fogyatékost tud al­kalmazni. A szülők véleménye után dr. Bánfalvi István szociális és egészségügyi minisztériu­mi államtitkár kért szót. Vé­leménye szerint az értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családok gondjai közül a legsúlyosabb, hogy a gyer­mekek elhelyezését és fog­lalkoztatását nem tudják megoldani. Az iskolaköteles kor betöltése előtt is renge­teg a probléma, hiszen a gyerekeket segítő intézmény- rendszer nem alakult ki iga­zán. (Nincs minden települé­sen például bölcsőde, óvoda stb.) Az iskola elvégzése után még rosszabb a hely­zet; a hogyan továbbra egy­re többször érkezik remény­telen válasz. Az ország gaz­dasági helyzete se kedvez a gondok megoldásának. A vállalatok ugyanis a nyere­ségre, a fennmaradásra töre­kednek. Az államtitkár úgy foglalt állást, hogy ennek ellenére nem lehet lemondani a se­gítségnyújtásról. Olyan lehe­tőségekről beszélt, amelyek­nek a társadalombiztosítási valamint a munkáltatói ér­dekeltségi rendszer válto­zása után kell megszületni­ük. Ilyen például az, hogy a gyermekével otthonmaradó szülő kapjon ápolási dijat, vagy hogy a fogyatékosokat foglalkoztató vállalatok kap­janak adókedvezményt. P. E. A Szigligeti Színház a BITEF-en A vendégjátékról a fesztivál közepén Bevonuló fiatalok I Dél-alföldi Magazin műsorából Az augusztusban katonai szolgálatra bevonuló fiatalok közül csak elenyésző szám­ban voltak olyanok, akik lel­kiismereti okokra hivatkoz­va vagy vallási meggyőző­désből megtagadták a szolgá­latot. Napjainkban mégis egyre nagyobb figyelmet kap minden olyan törekvés, amely a katonai szolgálat al­ternatív lehetőségeit kutatja. A szegedi tévéstúdió mai adásának (20 órától) ez a té­makör képezi fő vonalát. Filmriport térképezi fel a je­lenlegi gyakorlatot, a stúdió­ban pedig a Honvédelmi Mi­nisztérium, a katolikus egy­ház, az Országos Béketanács és az Állami Egyházügyi Hi­vatal képviselői cserélnek véleményt a konfliktus fel­oldásának lehetőségeiről. A témával kapcsolatban a vi'tázók és a műsor készítői szívesen fogadják a nézők észrevételeit és javaslatait is a 62/12-715-ös telefonszámon. Innen-onnan Új helyen fogadja ügyfe­leit Törökszentmiklóson az Állami Biztosító városi fiók­ja, a Kossuth út 123. szám alatt. Jótékonysági táncmulatsá­got szervez Kunszentmárton- ban a Családsegítő Központ. A Városi Művelődési Köz­pontban október elsején, szombaton sorra kerülő ren­dezvény tiszta bevételét a városban élő nagycsaládosok illetve idősek támogatására fordítják. Nagy szorgalommal ké­szültek az elmúlt hónapokban a Szolnok megyei nyugdíja­sok első Ki mit tud?-jára a vers-, zene- és dalkedvelő idős emberek Zagyvarékason is. Szombaton este „hazai” közönség előtt adtak számot felkészültségükről a helyi művelődési házban. Az új évad megkezdése előtt két nem éppen könnyű, de a társulat művészi mun­kája számára nem kis szak­mai elismerést jelentő fel­adat várt a Szigligeti Szín­házra. Alig másfél héttel ez­előtt a Magyar Televízió köz­vetítést adott Szolnokról: az együttes nyár elején bemuta­tott előadását, Goldoni A hazug című komédiáját ját­szották el újra. A színházi est ezzel együtt arra is al­kalmat adott, hogy bepillant­sunk a kulisszák mögé, ahol ekkor már javában folytak az előkészületek a következő erőpróbára. Mint arról lapunk is több­ször hírt adott, Paszternák Doktor Zsivago című művé­nek az elmúlt évadban be­mutatott színpadi adaptáció­ját meghívták Jugoszláviába, a szeptember 15. és 29. kö­zött megrendezett Európai Színházi Fesztiválra. A négy­napos vendégszereplésről csütörtökön, a késő esti órákban érkezett haza a tár­sulat, másnap már az új be­mutatók próbái várták az együttes tagjait: hamar visz- sza kellett zökkenni az „ere­deti kerékvágásba”. A BITEF még javában tart Belgrádban: szombaton este lépett fel egy római társulat, őket követte egy spanyol, egy francia, valamint a spliti horvát színház. Az idei fesz­tivál értékeléséről, a szolno­kiak vendégszereplésének objektív „méréséről” tehát még szó sem lehet. Ezért el­sősorban szubjektív benyo- I másairól kérdeztük Márton Évát, a színház művészeti titkárát, aki munkájának természeténél fogva „kívül­ről” is tudta szemlélni az eseményeket. — Szeptember 21-én, szer­dán este egy előadással lép­tünk fel Belgrádban. Többre azért nem lett volna mód, mert a színpadkép beállítá­sa egy egész napot vett igénybe. Körülbelül ezer né­ző látta a darabot, a 700-as nézőtéren sokan állva nézték végig a csaknem háromórás előadást, ami fizikailag sem kis teljesítmény. A nézők reagálása más volt. mint itt­hon. Nem a megértés hiánya volt az ok, annál is inkább, mert mind a regény, mind a filmfeldolgozás már jóval korábban ismert volt Jugo­szláviában, mint Magyaror­szágon. Talán éppen ez volt az egyik oka. hogy úgy érez­tük, hűvösebben fogadták, mint itthon. A kritikusok, akikkel szót válthattunk, ezért vagy azért dicsérték a darabot. A BITEF közönsége, azonban, úgy vélem, sokkal inkább az avantgárd irány­zatokhoz szokott. Ezt bizo­nyította a heidelbergi moz­gásszínház előadása is, egy Macbeth-koreográfia, amit az idő rövidsége miatt az egyetlenként láthattunk a programból. A BITEF kata­lógusából is kitűnik, hogy igen erős volt és sokféle irányzatot ölelt fel a mezőny. A belgrádiak azt ígérték, hogy értékelést és eredményt a hónap végén, illetve októ­ber elején várhatunk. Az árvalányhajas csikósok ostorpattogásra indultak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom