Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-24 / 229. szám

Tarsolyunkban az ötödik aranyérem! Az olimpia forgó színpadán a sportágak egymásnak adva a végszót, búcsút mondanak. Elbúcsúztak a fegyverek, — — amelyek magyar kézben a vártnál bizony jóval többször mondtak csütörtököt — főszereplővé léptek elő az úszók, s fellépett a trónjára a sportok királynője, az atlétika. Be- kezdtek a pengeforgatók'■is, ha nem is olyan robbanó tem­peramentummal. ahogyan tőlük vártuk. A pénteki nap rácáfolt minden babonára: nekünk ma­gyaroknak újabb aranyérmet hozott. Szabó József a 200 mé­teres mellúszásban úgy versenyzett, ahogy világbajnokhoz illik; elkápráztatva a világot, Európa csúccsal ütött elsőként a célba. És lám, az eredményhirdetésnél nem volt eufórikus öröm, egetverő boldogság; kiderült, hogy valamennyien be­terveztük éfe vártuk ezt a pompás sikert a népszerű „Dzsó- tól”. Vajon a megbízhatóság kategóriájában mikor osztanak majd aranyérmet? Vívásban erőlködtünk és a kardozók produkciója ugyan valami — de azért mégsem az igazi. Atlétikában a nők eman­cipációját legjobban demonstráló számra, a maratoni futás­ra került sor. A 42 kilométer 195 méter lefutása annyi idejét vette igénybe a portugál Motannak, amennyi két évtizeddel ezelőtt a férfiaknál is szenzációszámba ment volna. Ha ilyen iramban tűnik el a nemek közötti különbség... Labdajátékokban tovább tart sportolóink bukdácsolása és talán ők azok, akiknél a legkevesebb nyomát látni annak a nekibuzdulásnak, amit a tét megkívánna: hogy olyan ver­senysorozaton képviselik nemzeti színeinket, amelyre egy ember életében jó, ha egyszer kerül sor. Az úszómedencékre riéhány napig még bizakodva nézünk, és bár korai a mér­legkészítés, azt máris elmondhatjuk, hogy a magyar olimpiai csapat nagy értékeit az úszósportág szakemberei felmutatták a világ előtt. Úszás Ahogy egy világbajnokhoz illik Valahogy mindig aranyban gondolkodunk. Telhetetlenek lettünk...? Egy bizonyos: Szabó „Dzsó” két nappal ez­előtt csak negyedik volt. Szerencsétlenségére éppen a 400 méteres vegyesúszásban. Ahol — ugye — Darnyi Ta­más világcsúccsal lett olim­piai bajnok. A sors már csak ilyen. Ha Darnyi nincs, Sza­bó Józsefet egyedül írjuk föl lelkünk dicsőség táblájá­ba. De hát ahol győztes is van, ott mit számít a máso­dik? Mit ugyan, a negyedik? Mit számít a rang, ha a „rangost” a vert mezőnybe utasítják? Bizony keveset. Hát Szabó „Dzsó” tegnap megmutatta. Megmutatta, hogy csak tréfa volt az a bizonyos négyszáz vegyes. Megcsinálta, leúszta. De a kétszáz mell, az egészen más. Ott ó a világbajnok és asze­rint is úszott. Száznál még nem úgy festett, hogy nyer­het, de százötvennél már elsőként jött föl a vízből a forduló után. Es a világ leg­jobbjai ott kulloghattak mö­götte. Csorogtak a lábtem­pója fodrában. Hátul. Sza­bó József olimpiai bajnok lett! Kevéssel elmaradt a világcsúcstól ugyan, de mit számít az? Pedig ahogy egy közeli rokona mondta: kicsit csalódott vagyok, világcsú­csot vártam Jóskától. Ha mindig mindenben csak eny- nyit csalódnák... Férfi 200 m, mell, olimpiai bajnok: Szabó József (Ma­Bizony egyre halvá­nyul a magyar kard fé­nyessége. Az olimpiák történetében lapozva, a kardvívás pástjain vir- tuskodó magyar sporto­lókat találunk, akik az • ötkarikás verseny fény­árban úszó küzdőterét használták fel arra, hogy egymás közötti rivalizá­lásuknak teret adjanak. Gyászos volt az az olim­pia, melyről úgy tértek haza vívóink, hogy a kardjuk hegyén nem bil­legett ott a legnemesebb fémből készült medál. Lassan meg kell szok­nunk, hogy ebben a sportágban új nemzetek jönnek és újabb himnu­szokat tanul a sportvi­lág. Gyenge vigasz, hogy szomorkás nosztalgiánk­kal nem állunk egyedül: például a szovjetek is él­tek már meg dicsőbb na­pokat fegyverrel a kéz­ben. Mi másban bízhat­nánk hát, mint abban, hogy a csapatversenyek során eljöhet a mi időnk! gyarország) 2:13.52 p.— Eu- rópa-csúcs, régi: Szabó Jó­zsef 2:13.87 — 1987. ... 8. Szabó Péter (Magyarország) 2:17.12. Vízilabda Nagy>nagy kudarc Nem véletlen, hogy az olimpia előtti esélylatolga­táskor sok szakember már azt kiváló eredménynek tar­totta volna, ha válogatottunk a legjobb négy közé kerül. Tegnap hajnalban — minden bizonnyal — ezt az esélyt el­játszották pólósaink. Pedig a hazai bajnoki mérkőzések színvonalán sokat rontott a nézők szerint, hogy Kásás Zoltán szövetségi kapitány túlságosan is gyakran gyűj­tötte össze a honi vízilabda legjobbjait, hol edzőtábor­ba, hol egy túrára, hol egy válogatott mérkőzésre. Va­jon csak a két esztendő volt kevés egy új, nagy csapat kialakításához... ? Nem. Aki látta a mérkő­zést, maga dS' megállapíthat­ja, hogy ez a gárda sok mindennek híjával van. Elő­ször is nem éppen lenyűgöző az erőnléte. Ez is oka annak, hogy sokszor nyúlnak sza­bálytalan eszközökhöz já- téikosalink, ami|ből legtöbb­ször kiállítás „alakul”. Nincs balkezes játékosunk, aki támadásnál a jobb oldalt kihasználhatná. És nincs igazi centerünk sem, ezért váltogatja állandóan a közé­pen „verekedőt” a szövetsé­gi kapitány. Ilyen világver­senyen ekkora előnyöket nem adhatunk senkinek. Azaz adtunk. Az eredménye? Egy vereség és egy keserves döntetlen. A spanyol mérkőzésen minden hibája ‘kristály tisz­tán megmutatkozott a Ká­sás-legénységnek. A durva szabálytalanságok miatt gyakran kerültünk ember- hátrányba, amit az ibériaiak sorra belőttek. A mieink — főleg Petőváry — nem vár­ták ki a megfelelő helyzete­ket (talán ki sem tudták sok­szor dolgozni), távolról és teljesein indokolatlanul lö- vöüdöiztek: eredménytelenül. Erőtlen centereinktől rendre elhalásztak a labdát a spa­nyolok és abból azonnal megúsztak. A csapat tagjai képtelenek voltak az öszpontosításra. Legfőbb bizonyítéka ennek a tény, hogy egy perccel a befejezés előtt döntetlen ál­lásnál két óriási helyzetet sem sikerült belőnie Gyön­gyösiéknek. Reményeink erősen meg­csappantak. Hétfőn Kína, majd utána az Egyesült Ál­lamok lesz az ellenfél. Csak a győzelmek jelenthetnek némi esélyt, igaz, nagyon csekélyei. Szabó József olimpiai bajnok. A 200 m-es férfi mellúszást 2.13,52 idővel nyerte (MTI — Telefotó) Spanyolország—Magyaror­szág 0:6 (3:0, 1:3, 1:2, 1:1). Egyesttlt Államok—Kína 14:7 (4:3, 4:3, 3:1, 3:0), Jugoszlá­via—Görögország 17:7 (6:1, 3:0, 5:3, 3:3). A csoport állása: 1. Spanyolorsz. 3 2 1 — 28-19 5 2. Jugoszlávia 3 2 — 1 33 23 4 3. Egyesült Áll. 3 2 — 1 2&-22 4 4. Magyarorsz. 3 1 1 1 27-26 3 5. Görögország 3 1 — 2 27-36 2 6. Kína 3 3 20-37 0 Torna Szovjetunió: négyből négy A szovjet tornászok ‘győ­zelmi sorozata pénteken sem szakadt meg: férfi és női együttesük, valamint a férfi összetettben aranyérmes Vla­gyimir Artyemov után ne­gyedikként Jelena Susuno- va, Leningrád olimpiai kül­dötte állhatott fel az érme­sek pódiumának legfelső fo­kára. Az egyre terebélyese­dő szovjet éremgyűjte­ményhez a tornászok eddig hetet adtak hozzá, pénteken Susunova mellett a harma­dik helyen végzett Szvetlána Boginszkaja is. A legnagyobb vetélytárs, Silivas a döntőben még Su- sonovánál is többet teljesí­tett, igaz, csak 25 ezreddel. Ezt a felemáskorláton és a talajon kiérdemelt tízesek­kel, az ugrásban elért 9.95- tel, valamint a gerendán ka­pott 9.90-nel érte el. Igenám, de a csapatversenyek után kialakult sorrenden így sem tudott változtatni, hátrányát csupán csökkenteni tudta. Nem remekeltek a döntő­ben a magyar tornásznők, közülük Öváry a gerendán és a felemáskorláton, Stor- czer ugyanezen a két szeren, Ladányi pedig az ugrásban és a gerendán maradt el a várakozástól, ráadásul utób­bi annyit hibázott a „sóha­jok hídján”, hogy végül csak 9.15 került a neve mellé. Asztalitenisz Először az olimpián Urbán Edit volt az első magyar játékos, aki asztal­hoz állt a sportág olimpiai premierjén. Győzelemmel kezdett a magyar versenyző, de aztán társaival elég vélta. Olimpiai műsor SZOMBAT Asztalitenisz: az 1. forduló mérkőzései valamennyi számban (KlamDár Urbán’ páros)^*’ Urbán’ a K!amPár— Kriston és a Bátorfi— Atlétika: férfi 100 m. középdöntő (Kovács Attila). Kerékpározás: BAJNOKAVAtIs P°ntVerSeny’ dÖntÖ <S0m0gyl Miklós) - Kézilabda (férfi): MAGYARORSZÁG—Japán, B-csoport. Műugrás: női műugrás, selejtező (Gerlach Agnes, Haász Katalin) ; ökölvívás: selejtező mérkőzések (67 kg), Bácskái Imre). Sportlövészet: férfi légpisztoly (Papanitz Zoltán. Tóth Tamás) — BAJ- NOKAVATÄS. Súlyemelés: 82,5 kg (Barsi László, Messzi István) — BAJNOKAVATÄS. Torna: férfi szerenként! döntők (Guczoghy György, Borkai Zsolt) — 6 BAJNOKA VATAS. Úszás: férfi 100 m hát (Deutsch Tamás); férfi 50 m gyors (Bodor Mihály Richárd). Vitorlázás: 5. futam valamennyi hajóosztályban (2 magyar egység). Vívás: párbajtőr, egyéni, direkt tábla (Kolczonay Ernő, Székely Zoltán); párbajtőr, egyéni döntő — BAJNOKAVATAS. VASÁRNAP Asztalitenisz: az 1. forduló mérkőzései valamennyi számban (Klampár, Harczi, Bátorfi, Urbán. a Klampár—Kriston és a Bátorfi— Urbán páros). Atlétika: kalapácsvetés, selejtező (Gécsek Tibor, Szitás Imre, Vida József); férfi 110 m gát. előfutam (Bakos György); férfi távolugrás, selejtező (Szalma László); női gerelyhajitás, selejtező (Malovecz Zsuzsa). Cselgáncs: 60 kg (Csák József) — BAJNOKAVATAS. ökölvívás: selejtező mérkőzések (48 kg: Isaszegi Róbert, 51 kg: Váradi János, 75 kg: Fü- zesy Zoltán, 81 kg: Erős Lajos). Súlyemelés: 90 kg (Buda Attila, Balázsi! Zoltán) — BAJNOKAVATAS. Tenisz: férfi páros. 2. forduló, 8 mérkőzés (Markovits, Köves); női egyes, 3. forduló, 8 mérkőzés. 1 c ‘ Torna: női szerenkénti döntők (Storczer Beáta) — 4 BAJNOK­AVATAS. Úszás: előfutamok: férfi 200 m vegyes (Darnyi Tamás); női 200 m hát (Egerszegi Krisztina); férfi 4x100 m vegyesváltó (magyar válogatott). Vitorlázás: 6. futam valamennyi hajóosztályban (2 magyar egység). A csapat lelke Eszünkbe jut. Óhatat­lanul. Elgondolkodni is érdemes rajta. Vízilab­da csapatunk esélytelen­né vált, még inkább az­zá többre tartott kézi­labdázóink. A férfiak természetesen, hiszen a hölgyek nem szerezték meg az olimpiai részvé­tel jogát. Ahogy sok más csapatunk sem. Azt mondjuk: öttusa csapat. Hm. Három spor­toló, akik egyedül verek­szik végig magukat az öt számon, azután eredmé­nyeiket összesítik. így válnak csapattá. A tor­nászok? Ugyanígy verse­nyeznek. Igazán annak a csa­patnak van lelke, ame­lyikből nem hiányozhat senki, amelyik csak együtt — minden pilla­natban együtt — képes a sikerre! Nekünk nincs egyetlen ilyen csapa­tunk sem az olimpián. Nekünk csak sikertelen csapataink vannak. Amelyik gárdánk kiju­tott Szöulba, az nem mutat csapat-formát. Nincs meg tagjai között az összhang. Gyönge egyéni teljesítményeik gyönge közös teljesít­ményt tárnak a világ elé. Ezek a csapataink — úgy tűnik — lélektele­nek. Egy csapatunk azért van, ez már bizonyos. Az olimpiai. Tagjainak egyéni csodái elhalvá­nyítják más tagjainak gyönge teljesítményeit. ENNEK a csapatnak már van lelke. kozó eredményeket értek el. A legfájóbb volt, hogy az el­ső napon a Bátorfii Csilla, Urbán Edit Európa-bajnok női páros vereséget szenve­dett. A magyarok a következő eredményeket hozták: Klampár - (magyar) — Ka- wai (brazil) 3:0 (13, 1.2, 17) Ting Ji (osztrák) — Harczi (magyar) 3:0 (4, 18, 13). Női egyes: . Urbán—Gee (amerikai) 3:0 (19, 15, 18), Bátorfi—Diaz (chilei) 3:0 (9, 6, 15). Férfi páros: Prea n. Cooke—Klampár, Kriston 2:0 (20, 22). Női párás: Bátorfi, Urbán—Tepper, Bisiach (ausztrál) 2:1 (18, —18, 13), Fazlics, Perkucsin (jugoszláv)—Bátorfi, Urbán 2:0 (10, 17). Vívás Nóbald kapkodott a negyeddöntőben, csak ötödik Az olimpiai parkban este a kardozók nyolcas döntőjé­nek legidősebb tagja, a két­szeres világbajnok Nébald György vívta az első asszót az 1984-es olasz olimpiai bajnokcsapat tagjával, Gio­vanni Scalzóval. Nébald megnyugtatóan kezdett, 0:1 és 1:2 után érezhetően kéz­bevette az irányítást, .3:2-nél már ő haladt az élen. Soaüzo ugyan 4:3-ra fordított, majd megjött a magyar tábor hangja, hiszen Nébald 7:4-re elhúzott. Három találat kel­lett ahhoz, hogy elődöntőt vívhasson. — Most várd ki Gyuri, ne kapkodd el — kiáltotta a pástra Kovács Tamás szö­vetségi kapitány. Ez jó tanács volt. ám Né­bald sajnos nem ellenőrizte jól az idegeit, mert bár 8:5- re is vezetett, s nyitva volt a kapu az elődöntőhöz Soal- zo.sorozatban vitte be talá­latait és 10:8 arányiban dia­dalmaskodott. Kard, egyéni, olimpiai bajnok; Jean-Francois La- mour (Franciaország) ... 15. Gedővári Imre (Magyaror­szág) , ... 19. Bujdosó Imre (Magyarország). Sportlövészet Kovács Zoltán bronzérmes Pénteken, a sportlövő ver­senyek utolsó előtti napján újabb magyar érem született a Tenung lőtéren. Záhonyi Attila után a gyorstüzelő pisztolyos számban Kovács Zoltán, az Ü. Dózsa 1964. ja­nuár 2-án született sportoló­ja a nyolcas döntőben a ha­todik helyről a harmadikra tornászta fel magát, s ezért bronzérmet vehetett át. A futóvadlövők viszont balsze­rencsések voltak. Doleschall András és Solti Attila egy­aránt hajszállal maradt le a délutáni négyes döntőről. Mindketten olimpiai pontot szereztek — Doleschall 5., Solti pedig a 6. helyen fejez­te be a versenyt. Gyorstüzelő pisztoly, olim­piai bajnok: Afanaszjev Kuzmin (Szovjetunió) 698 kör (598, 100) — világcsúcs, régi: 697, Ralf Schu­mann (NDK), 1987 3. Ko­vács Zoltán (Magyaror­szág) 693 (594, 99) 9—10. Balogh László (Magyaror­szág) és Jang Csüng Jul (Ko­reai Köztársaság) 591—591 kör. Futóvadlövés, olimpiai bajnok: Tor Heiestad (Nor­végia 689 kör (591, 98) 5. Doleschall András (Magyar- ország) 588 kör, 6. Solti Atti­la (Magyarország) 588. Ökölvívás Turu egyet lépett Pénteken újabb magyar ökölvívó-győzelem színhelye volt az Olimpiai Sportköz­pont csarnoka: a 60 kg-osok versenyében Turu István 5:0- ás, egyhangú pontozással verte meg kameruni ellenfe­lét, Bonatout, és a legjobb 16 közé lépett. I A Szolnok megyei sportvezetők a napok- « ban összeszámolták azo- | kát az olimpikonokat, ; akik valamiképp kötőd- i nek a Tisza partjához. Kiderült, hogy Pintér l István és Mohi Zoltán j mellett Szolnok megyei , illetőségű még Karaffa, j a vágtázó és edzője Oros Ferenc. Ugyan­csak innen származik a birkózó Bíró, a kézilab- dás Bordás és az ököl­vívó Turu. Nos, az utób­bi már szorítóba is lé­pett és első meccsén im­ponáló győzelmet ara­tott. Minden bizonnyal öremmel fogadta a gra­tulációkat — és ha sor­ba vette azokat is, akik­nek e felemelő pillana­tot köszönhette, úgy gon­dolatban mindenképpen eljutott egykori, török­szentmiklósi edzőjéhez, Zakar Mihályhoz. És ha a szabadfogású birkózás­ban Bíró Laci győztesen hagyja el a szőnyeget, nem szabad, hogy elfe­ledkezzen a túrkevei Kiss Kálmánról! Éremtáblázat a e b Szovjetunió 16 4 13 NDK 9 10 9 Egyesült Államok 6 5 4 Bulgária 5 6 3 Magyarország 5 3 2 NSZK 3 3 4 Nagy-Britannia 2 4 3 Olaszország 2 2 3 Csehszlovákia 2 1 0 Jugoszlávia 2 0 1 Norvégia 2 0 0 Kína 1 5 5 Ausztrália 1 4 0 Koreai Köztársaság 1 3 3 Lengyelország 1 3 2 Románia 1 3 0 Franciaország 1 1 2 Üj-Zéland 1 0 2 Portugália 1 0 0 Suriname 1 0 0 Törökország 1 0 0 Svédország 0 * 2 2 Japán 0 2 1 Finnország 0 1 1 Costa Rica 0 1 0 Hollandia 0 1 0 Belgium 0 0 1 Görögország 0 0 1 Spanyolország 0 0 1 Svájc 0 0 1 a — arany, e — ezüst, b — bronz. Szöul ’SS Szöul ’SS

Next

/
Oldalképek
Tartalom