Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-24 / 229. szám

Jelentés a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről

(Folytatás a 7. oldalról)

A megyei, tanács pénzügyi nehézségek miatt kénytelen volt megszüntetni a tornaterem-építés támogatását, jelentékenyen csökkenteni az egyébként jó időben átgondolt és a demográfiai hullámmal helyesen számoló középiskolai tanterem-fejlesztéseket. Az általános iskolában a gyermeklétszám csökkenésével nem javulnak egyértelműen a minőségi •munka feltételei. Néhány éven belül a középfokú tanintézetek jelentős része sem számíthat a tárgyi ellátottság és a személyi feltételek számottevő változására.

A legsúlyosabb gondokkal a szakmunkásképzés küszködik. Több intézmény szinte tarthatatlan helyzetben van. A pedagógusok túlterheltek, a képesítés nélküliek aránya magas. A képzés gépi eszközállományának színvonala jó 10 évvel van elmaradva a magyar ipar színvonalától. A tantermek zsúfoltak. Nem megfelelő a vállalatok érdekeltsége sem

a szakmunkásképzésben, ho- lot az lenne a kívánatos, hogy ahol a feltételek megteremthetők, egyes szakmunkásképző intézetek vállalati keretek közé kerüljenek.

Az új oktatási törvény nyomán változott az irányítás szerepköre, bővült az igény és a lehetőség az iskolák tényleges önállóságára, sajátos, nevelésközpontú ar- Iculatuk kialakítására.

Ugyanakkor a tanügyi megújulás, a tantervi reformok jelentős terheket rónak, a nevelőtestületekre. Főleg a középiskolákban komoly gondot jelent az általános műveltség megalapozása, a személyiségformálás és az érvényes felvételi rendszer követelményeinek ellentmondásos viszonya.- Közművelődésünk küszködik az anyagi források folyamatos és érezhető csökkenésével, az új adótörvény hátrányos következményeivel. Zavart okoz az értékek körüli bizonytalanság. A hivatalos elvárások megújulást igényelnek a

közművelődési intézményektől, de a megfogalmazott feladatok nemegyszer konzervatív szelleműek, általában kevéssé tudatosul, hogy a kultúra a társadalmi lét egészét áthatja. Ugyanakkor körvonalazódik az új helyzethez való alkalmazkodás stratégiája is. A .nagyobb, főleg a városi, intézmények a szakma tudományos kutatásait is felhasználva jobban építenek az emberek, az egyes rétegek érdekeltségére, öntevékenységére. Előtérbe kerültek a gyakorlathoz, a mindennapi életvitelhez, szükségletekhez kötődő

programok. Az országos tapasztalatok tükrében megállapítható: megyénkben végzik a legegyenletesebb színvonalú közművelődési munkát a települések nagyságától függetlenül. Több területen úttörő szerepet játszottak intézményeink így például a családi életre nevelés, a természettudományos- műszaki kultúra terjesztése terén és a számítógépek hasznosításában. Nagy gondot fordítottak a népművészet és az amatőr művészeti mozgalom hagyományainak ápolására. A több éve tartó folyamatos és tudatosan szervezett közművelődési munkában, a népművelők képzésében és továbbképzésében kiemelkedő szerepe van a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központnak.

A közgyűjtemények gyarapodtak, a .tudományos munka alapvető feltételeit egyelőre sikerült biztosítani, amelyben jelentékeny szerepe van annak, hogy az intézmények ésszerűbben gazdálkodnak. örvendetes, hogy a Levéltár tudományos tevékenysége is fejlődött, a raktározás gondjai azonban egyre súlyosabbá válnak. .

Üj jelensége a közművelődésnek, hogy az egyesületalakító törekvések erősödnek. Jelenlétük ma még kevéssé érzékelhető, de jelzik a kulturális demokrácia kiszélesítésének igényét.

A kisebb, rosszabb személyi és tárgyi, anyagi feltételek között működő intézmények többsége leszakadt, hátránya nőtt. A támogatás mértékének csökkenése miatt némely intézmény gyakorlatilag nem működik. A gondokat tetézi, hogy a szakképzetlen népművelők többsége a kistelepüléseken dolgozik és körükben a fluktuáció is erős. Ugyanakkor több példa bizonyítja, hogy szerény körülmények között is lehet tartalmas munkát végezni.

A szűkös anyagi viszonyok ellenére — elsősorban a helyi összefogás eredményeként — gyarapodott a feltételrendszer. Üj művelődési ház, könyvtár épült (illetve felújították) Öcsödön, Jászapátion, Tiszapüspökiben, Tiszaszentimrén, Tiszafüreden stb. A tervek szerint a színház felújítása — a teljes rekonstrukció első lépéseként — jövőre elkezdődik. A múzeumépület rekonstrukciója egyelőre 30 milliós költséggel megindult. A Szolnoki Művésztelep régóta tervezett rekonstrukciója — hosszúra nyúlt előkészítő munka után — szintén kezdetét veszi.

A munkahelyi művelődés szakszervezeti intézményeinek többsége lakossági igényeket is kielégít. Munkájukat befolyásolja, hogy kevés a kapcsolatuk a tanácsi intézményhálózattal, módszertani központokkal.

c Az állami irányítás a

®* gazdasági nehézségek közepette is megoldotta, hogy a művelődés intézményrendszere működőképes legyen, nagy erőfeszítések árán több területen fejlesztésekre került sor. A tartalmi irányítás koncepció- zusabb, szervezetebb, növekvő kezdeményezőkészséget tanúsít. Az ideológiai sokszínűség viszonyai között kellő érzékenységgel, rugalmassággal, esetenként kockázatvállalással biztosította a kulturális és művészeti műhelyek önálló, felelős működését. Folytatta a különböző megyei pénzügyi támogatási alapok elosztásának társadalmasítását, demokratizálását. Bővítette e téren is a nyilvánosságot, az ellenőrzés szakszerűségét.

' JAVASLAT

a megyei pártbizottság politikai munkaprogramjára

___________________________[TERVEZET)___________________________

Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának fő törekvése a következő időszakban az, hogy munkája révén elősegítse a kedvező fordulatot a megye gazdasági helyzetében, az emberi viszonyokban, a társadalmi élet területén — az országos pártértekezlet állásfoglalása szellemében. Elhatározása, hogy a párt megújulásában öntevékenyen, . kezdeményezően vesz részt, előmozdítja a reformok kibontakozását. Erre bátorítja a pártszerveket és pártalapszervezeteket, a kommunistákat.

A feladatok megoldásában semmivel sem helyettesíthető szerepe van a pártnak, a párt tagságának. Helyre kell állítani a megingott bizalmat és önbizalmat. A megyei pártbizottság ezt elsősorban saját munkájának korszerűsítésével, politikai magatartása és cselekvése nyíltságával, következetességével kívánja szolgálni. Tisztában van azzal, hogy a felhalmozódott ellentmondások nehezen

oldhatók — egyes területeken élesedésére is számít. Erőit arra koncent rálja, hogy a megye nagyobb feszültségek nélkül térjen rá a kibontakozás útjára.

Az országos pártértekezlet állásfoglalása értelmében most elsősorban a párt belső életével, a pártirányítás új elveivel, a megyei pártbizottságnak a tömegszervezetekhez, mozgalmakhoz, az állami szervekhfez való viszonyával összefüggő teendők számbavétele szükséges. A testület indokoltnak tartja, hogy a tennivalókat a leglényegesebb társadalmi, gazdasági és művelődéspolitikai kérdésekben is kialakítsa, figyelembe véve az 1987. szeptember 25-i megyei feladatterv érvényességét, illetve azt, hogy a tö- megpolitikai munka feladatainak meghatározása, valamint a testület 1988. II. féléves munkaprogramja már az országos pártértekezlet állás- foglalásának követelményei szerint készült.

I A megyei pártbizottság *■ fontos feladata, hogy erősítse tevékenységének politikai jellegét. A megye politikai, társadalmi, gazdasági életének azokat a kérdéseit tűzi napirendjére, amelyek, jelentős hatással vannak céljaink megvalósítására, s elvi, eszmei mérlegelést, döntést igényelnek. Ezt a gyakorlatot alkalmasnak tartja arra, hogy megszűnjön az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek munkájával való párhuzamosság, a szakmai elemek túlzott jelenléte az irányításban, vagy az érdek- képviseleti munka feladatkörébe tartozó — nem politikai természetű kérdések — beavatkozó jellegű megtárgyalása és eldöntése.

Munkájának lényeges elemét képezi a központi pártszervek döntései végrehajtásának szervezése, a közvetlen irányítású pártszervek felkészítése a határozatok önálló alkalmazására. Feladatköréhez tartozó fontos kérdésnek tartja a párt, az állami szervek által hozott döntések politikai hatásának figyelemmel kísérését, a politikái céljaink megvalósulását fékező érdekmozgások és szemlélet feltárását, a politikai közvélemény elemzését, a párttagság jelzéseinek, javaslatainak hasznosítását, politikai értékelését és a megyei hatáskört meghaladó esetekben a központi pártszervekhez történő gyors továbbítását. A lehetséges döntési alternatívák kialakításához igényli a társadalmi szervezetek véleményét, önálló megoldási javaslatait és a döntést követően segítségüket a feladatok végrehajtásában. Olyan munkastílusra törekszik, hogy saját állás- foglalásai, döntései és gyakorlata alapján egyértelműen követhető legyen, mi az amit támogat, mi az, amit nem és milyen indokkal.

Azt tartja helyesnek, ha elsősorban saját munkájára vonatkozóan hoz határozatot, míg az állami, társadalmi szervek számára ajánlásokat tesz, illetve a munkában való részvételre kéri fel őket. A megye pártszervezetei és pártalapszervezetei érettek és képesek arra, hogy sajátos feladataik meghatározásában helyesen éljenek nagyfokú önállóságukkal, és vállalják az ezzel együttjáró felelősséget. A pártbizottság ugyanakkor céltudatosan törekszik arra, hogy irányító munkájának gyakorlata követendő példaként szolgáljon az irányított pártszervek és párt- szervezetek számára, kisugárzó hatása legyen az állami szervek, tömegszervezetek, mozgalmak tevékenységének megújulására.

Az országos pártértekezlet állásfoglalásának végrehajtása, a megyei pártbizottság irányító tevékenységének megújítása azt igényli, hogy alapvető változtatásokat hajtson végre döntési, tájékoztatási és információs mechanizmusán. Fontos, hogy a demokratizmus és a nyilvánosság elvének következetes érvényesítése, a politikai munka korszerű felfogása jellemezze irányító tevékenységét. Épít az irányított párt- szervezetek, az állami és társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták véleményére, javaslataira. Megteremti kapcsolatrendszerének és együttműködésének hatékony módszereit, konkrét munkaformáit és korszerűsíti döntéselőkészítő, döntést hozó és szervező tevékenységének valamennyi elemét.

Intézkedéseket tesz a párt- munka, a pártélet korszerűsítésére és kezdeményezi a kétszintű pártirányításra történő áttérést.

A jelentősebb politikai feladatok elméletileg igényes, szakszerű megoldása érdekében a felmerülő kérdések jellegének megfelelő összetételű tanácsadó testület létrehozását tartja szükségesnek.

A megyei pártbizottság vezető testületéi mindenkor messzemenően figyelembe veszik, hogy megbízatásukat a megye párttagságától kapták, s annak teljesítéséért a párttagságnak kollektiven és személy szerint is felelősséggel tartoznak. Ezért döntéseikről, a pártszervek és a párttagok javaslatainak, kezdeményezéseinek hasznosításáról a megye párttagságát és az érintett pártszervezeteket rendszeresen és időben tájékoztatják, reagálnak az információs jelzésekre. A megyei párttestületek működésének nyilvánosságát alapvetően tagjainak aktív tevékenységével, a párttagság, a közvélemény tájékoztatásában való rendszeres közreműködésükkel, a pártsajtóban, a Politikai Szemlében és a tömegpolitikai munka során biztosítja.

Következetesen érvényt szerez annak a jogkörének, hogy a megye politikai életének meghatározó, a társadalmi demokratizmus fejlesztésével és a törvényesség érvényre juttatásával összefüggő valamennyi elvi, politikai kérdésben maga dönt. Éppen ezért üléseinek számát, rendszerességét az igények szerint alakítja.

A megyei pártbizottság — szervei és a testületi tagok személyes felelősségének növelése, érvényesítése érdekében — rendszeresen minősíti a pártbizottság szerveinek, tisztségviselőinek és a testület tagjainak munkáját. Az értékelés módjára vonatkozó javaslat kidolgozására a megyei pártbizottság tagjaiból munkacsoportot hoz létre.

a A párt vezető szerepe erősítésében és a kibontakozási program végrehajtásában meghatározó tényező. hogy a vezetés minden szintjén és területén olyan felkészült, elkötelezett káderek álljanak, akik képesek feladataikat hosszabb távon ellátni. Ennek érdekében a megyei pártbizottság intézkedéseket kezdeményez és konkrét döntéseket hoz. Érvényesíti, hogy a vezetők megítélésének fő mércéje munkájuk eredményessége, az elért teljesítmény és az erkölcsi normák maradéktalan betartása legyen. A közélet tisztaságának védelme érdekében következetesen fellép a visszaélések, az erkölcstelenség és a személyi összefonódások ellen.

Biztosítja, hogy a kádermunka demokratizmusának fejlesztésével összhangban a testületek informáltsága növekedjen a káderek' tevékenységének megítélésében; valamint, hogy mindenkor a testület legyen meghatározó káderkérdések elbírálásában, a cserék szükségességének eldöntésében.

ösztönzi a pályázat útján és meghatározott időtartamú megbízatással betölthető funkciók körének bővülését. Épít arra, hogy a személyi döntésre jogosult szervek vezetői, az ott dolgozó kommunisták. a káderhatáskört gyakorló testületek a káderpolitikái elveket önállóan és felelősségteljesen érvényesítik.

A tehetséges fiatalok vezetővé válásának folyamatát gyorsítani szükséges. A megyei pártbizottság saját hatáskörében biztosítja, hogy a kádercserék során alkalmas fiatalok kerüljenek vezetői tisztségekbe. Az irányításhoz tartozó területen olyan politikai gyakorlat kialakítását szorgalmazza, amely esély- egyenlőséget teremt a fiatalok vezetői funkcióba kerüléséhez.

Indokolt a káderutánpótlás bázisának kiszélesítése, a vezetői felkészítés intenzitásának fokozása. Érvényesíteni kell, hogy a vezetői munkakörben dolgozók felelőssége és kötelezettsége az általuk irányított egység káderutánpótlásának biztosítása és nevelése.

Folytatni kell a hatáskörök decentralizálását. Megyei hatáskörbe csak a politikailag legfontosabb és a hatalom- gyakorlás szempontjából meghatározó jelentőségű funkciók tartozzanak.

3 Megerősíti azokat az alapelveket, amelyeket a legutóbbi pártértekezlet a párttaggá nevelésre és

a tagfelvételi munka követelményeire meghatározott. A jelenlegi helyzetben döntő jelentőségűnek azt tekinti, hogy minden társadalmi osztályból és rétegből azok kerüljenek be a pártba, akik azonosulnak a párt politikai céljaival, vállalják az aktív szerepet a cselekvésben, mások mozgósításában és megnyerésében. Fontos szerepe van annak, hogy növekedjen a párt befolyása azok körében, akik munkájukkal, magatartásukkal környezetükben elismertségre, tekintélyre tettek szert, akik kezdeményezőek a közügyek megoldásában, serkentői az önálló, bátor és felelős cselekvésnek. Épít az alapszervezetek önállóságára abban, hogy a nevelés természetes bázisának továbbra is a fiatal munkásokat és értelmiségieket tekinti. Ezen belül különösen lényeges, hogy az új technikát működtető műszaki és agrárértelmiségiek, szakalkalmazottak és az ifjúság nevelésében meghatározó szerepet játszó, alkalmas emberek tagjai le- -gyenek pártunknak. A XIV. kongresszusig nem indokolt a növekedési ütem és összetételi megkötöttségek megjelölése.

m A megyei pártbizott- ság az országos pártértekezlet szellemében elvi- politikai eszközökkel kívánja irányító szerepét betölteni. Ennek megfelelően kiemelt jelentőséget tulajdonít az emberek megnyerésének, meggyőzésének, a közös cselekvéshez nélkülözhetetlen egyetértés kialakításának.

A tudatformáló munka elsősorban a gazdasági-társa- dalftii kibontakozás programja és az országos pártértekezlet állásfoglalása elfogadásának elősegítésére összpontosítson, erősítse a gazdasági döntések és a politikai-ideológiai feladatok végrehajtásához szükséges elméleti és cselekvési egység kialakítását.

A politikai célok és feladatok teljesítéséhez nélkülözhetetlen támogató párt- és közvélemény csak úgy érhgtő el, ha a pártmunka nyíltsága és nyitottsága következetesen megvalósul, ha a tevékenység minden eleméhez kapcsolódik a meggyőzés, a példaadás tudatossága. A meggyőzés ne egyirányú közvetítő- rendszerként működjön; ösztönözzük a párttagságot, az emberek különböző csoportjait arra, hogy felelősen vállaljanak részt a döntések kialakításában. Ehhez biztosítani kell a vita lehetőségét, az .információkat, a politikai kérdések nyílt kezelését, a közvélemény hiteles feltárását és tolmácsolását, továbbá a javaslatok, vélemények gyakorlati érvényesítését és visszacsatolását. Szükséges, hogy a politikai ismeretterjesztés, a meggyőzés eszköz- rendszere is korszerűsödjön, jobban alkalmazkodjon az emberek igényeihez, legyen fóruma az eltérő nézetek és vélemények ütköztetésének.

c A megyei pártbizott**• ság nagyfokú önállóságot biztosít a tanácsoknak és más állami szerveknek.

Indokoltnak tartja, hogy folytatódjon a tanácsok — különösen a községi tanácsok — önállóságát erősítő, a hatósági munka színvonalát, gyorsaságát javító szervezeti, tartalmi korszerűsítés. Fokozni javasolja a tanácsi testületek népképviseleti, ön- kormányzati szerepét olyan munkamódszerek kialakításával, amelyek eredményeként hatékonyabbá válik az irányító, ellenőrző, érdekfeltáró és érdekegyeztető tevékenységük. Célszerűnek látja, hogy növekedjen a valós alternatívát tartalmazó döntési javaslatok száma, hogy váljon gyakoribbá — egyes témák esetében általánossá — a kétfordulós tárgyalási mód.

A megyei tanácsban a kommunista tanácstagok csoportjának rendszeres működtetésével biztosítja, hogy a párttag tanácstagok már a döntés-előkészítés szakaszában véleményt alkothassanak a tanácsokat érintő legfontosabb kérdésekben. Gondoskodik rendszeres tájékoztatásukról is.

Helyesli, ha a települések lakosságának egészét, vagy döntő részét érintő településpolitikai, településfejlesztési kérdések eldöntésénél gyakrabban élnek a helyi szavazás lehetőségével. Azt is igényli, hogy a tanácsi testületek munkáját határozottabban, következetesebben jellemezze a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

A hatósági munka törvényességének megtartása mellett indokoltnak tartja, hogy erősödjön annak megelőző, meggyőző és a lakossági érdekeket jobban szolgáló jellege. Legyen határozottabb a bürokratikus jelenségek visz- szaszorítása, a komplex tanácsi ügyintézési szemlélet erősítése. Ugyanakkor a hatósági munkában is határozottabban érvényesüljön az állami-társadalmi érdekek képviselete.

Támogatja azt a törekvést, amely a tanácsok területén kisebb, de jobban felkészült és megbecsült apparátus kialakítására irányul.

Fontosnak tartja a megyei tanács (testületéi és apparátusa) helyzetének és szerepének újragondolását. Elengedhetetlen a megyei tanács vezetési, irányítási rendjének és gyakorlatának a megváltozott állami irányítási rendhez, a helyi-területi irá(Folytatás a 9. oldalon)