Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
1988. SZEPTEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Konzervgyárakban javában tart a nyáron termelt zöldségek feldolgozása. A Budapesti Konzervgyár I. számú gyáregységében az uborka mellett 2600 tonna vegyessavanyúságot is készítenek. A megrendelő kívánsága szerint ízesített terméket teljes egészében a Szovjetunióba szállítják. Képünkön mossák, válogatják a paradicsomot (MTI fotó: Kerekes Tamás) Tiszafüred, Törökszentmiklós, Abádszalók, Jászberény Kevés résztvevő, sok mondanivaló Vita az egyesülési és gyülekezési törvényről Jelentés a földvári merőkről Verseavben az idflvel is Hiába várakoztunk Tiszafüreden a városi művelődési központban arra a vitára, amelyet a helyi népfront szervezett az egyesülési és gyülekezési törvény tervezetéről, hiszen a kezdéskor csak néhány érdeklődő volt jelen. Tiszafüred így velük váltottunk szót arról mi is lehet a tartózkodás oka. A két nyugdíjas elmondta: a fiatalok túlhajszoltak, dolgoznak, mert a családoknak szükségük van a munkaidőn kívül kapott forintokra. Nem beszélve arról, hogy szeptember 4-e óta a rádió, a televízió, az újságok szinte naponta ontják az e témával kapcsolatos véleményeket, álláspontokat. Mindehhez az ott- levők még azt is hozzátették: az egyszerű emberek nem érzik, hogy szavuk eljut a nagypolitikához. Legalábbis korábban ilyen gyakorlat alakult ki, akkor még minek ez a „.felhajtás”. Ha azonban a sokat emlegetett „egyszerű ember” most sem hallatja szavát, tényleg nem jut el véleménye az ország irányítóihoz. Hiszen ez a fórumsorozat éppen azt a célt szolgálja, hogy bárki, névvel vagy névtelenül, ismertethesse álláspontját a törvénytervezetről vagy a napi politika egyéb kérdéseiről. T örökszenf mikló® Valahogyan olyan módon, ahogyan ezt Törökszentmik- lóson tették a Vasas Művelődési Házban, ahol az ipari üzemek munkásai, munkásnői foglaltak másfél órára helyet a nagyteremben. Kissé meglepett, hogy mindössze heten jöttek el, noha keresetlen szavú indoklásuk sokmindent elárult: ők megfelelően képviselik a hiányzókat is. A tervezetet azzal fogadták, hogy sok helyen kacifántos a nyelve, amelyet egy felkészült jogász úgy csűr- csavar, ahogyan akar. Kissé furcsállották, hogy napjainkban, amikor az élet szinte minden területén szakemberek véleményét lesik, laikusok egészítsenek ki egy ízig- rérig szaknyelven szerkesz- ,ett, nem éppen magyarosan ögalmazott tervezetet. Azért lem szűkölködtek észrevételben, és megjegyezték: a választási lehetőségek leg- öbbször nem jelentősek. Így iá már be kell jelenteni öt lappal korábban a felvonu- ást vagy a gyülekezést, ők i rendőrség és a tanács komi az utóbbira voksoltak. Szó esett a sztrájkjogról is. Véleményük szerint a iologszerető munkásokat elsősorban nem az érdekli, ' van-e ilyen kitétel, hanem íz, hogy a jól elvégzett fel- idatokért tisztességes bért idjanak, amiből megél a dolgozó és a családja is. Bezzeg a személyi- jövedelemadó előtt nem kérték ki a véleményünket, pedig azóta csökken a túlmunka vállalása, meg a reálbér is, szólt közbe az egyik vitatkozó! Szóvá tették, hogy a bajok orvoslásához őszintébb vezetők kellenek. Olyanok, akik nem változtatják sűrűn mondókájukat, és a jól dolgozók érzik, hogy értük vannak, védik érdekeiket. Ha ez így alakul, akkor bizonyára nem lesz se morgás, se munkabeszüntetés. Olyan vitára viszont, hogy mi legyen a nagymarosi vízi erőmű sorsa, nincs szükség, mert ez hovatovább áldemokráciának nevezett pótcselekvés. Korábban már eldőlt a léte, épül. Felvetették a kétvagy többpártrendszer lehetőségét. Versenyezni kell a politikában is ~ mondták —, mint minden másban, ezért nem történnék égszakadás-földindulás, ha alakulna egy másik párt. Jászberény Jászberényben a kedd délutáni népfrontfórumon 30— 35 ember vitatta az alapvető emberi jogokról, a gyülekezésről és az egyesülésről .szóló törvénytervezetet. A hosszúra nyúlt és olykor szenvedélyessé váló vitában a hozzászólók felkészülten mondták el véleményüket. Talán fölösleges is volt Pádárné Kiss Éva népfronttitkár ígérete, hogy minden véleményt továbbítanak, mert a résztvevők abban a tudatban mondták el észrevételeiket, hogy hatást gyakorolhatnak a jogszabály végleges formájára. A munkásokból" értelmiségiekből, a különböző munkahelyek képviselőiből álló közösség szinte bekezdésről bekezdésre taglalta a tervezetet, és érthetően ellenvélemények is kialakultak a sarkalatos pontoknál. Egyikük úgy fogalmazott, ha már megkaptuk ezt a lehetőséget, éljünk is vele. Rögtön többen is ellenvetették. hogy ez nem lehetőség, ez alapvető állampolgári jog. Már a múlt század közepétől zászlajára tűzte a munkás- mozgalom a gyülekezési és egyesülési szabadságot, fűzte hozzá saját felelősségét is beismerve az egyik vezető pártmunkásként nyugdíjba vonult hozzászóló, és szomorú, hogy a szocializmus építésének négy évtizede után csak most tanulmányozzuk azokat. A jelenlevők úgy értékelték, hogy a két jogszabály társadalmunk fejlődését szolgálja, de volt olyan is, aki a párt- és az állami hatalom gyengülését látta a kivívandó jogokban. Véleménye szerint, bár azt többen, szenvedélyesen megcáfolták, ezekkel a jogszabályokkal csak az eddigi eredményeket kritizálok, az állam ellen fellépők táborát erősítjük. A részleteket tekintve eltérő vélemények voltak a jogszabály hatályba lépését illetőén. Egyesek előbbre helyezték az új alkotmányt, hogy ne kelljen később a mostani törvényeket ahhoz igazítani. A többség azonban már így is későnek találta ezeket a jogszabályokat, s azzal érveltek, hogy ha már a folyamat megindult, mihamarabb meg kell teremteni a törvényes kereteket. Sokakat foglalkoztatott az „előrelátható” létszámtól függő rendezvények bejelentési kötelezettsége. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy hányán csapódnak egy megmozduláshoz, legyen tehát létszámtól független a bejelentés. Hogy hová? A megoszló vélemények között inkább a tanács szerepelt többet. A kártérítésről is eltérő nézetek hangzottak el, sőt egyesek csak a kételyüket fogalmazták meg, mert hogyan felelhetnek a szervezők a károkért? Ez mindenképpen a rendezők elriasztását szolgálja, vélték, de valaki megjegyezte, hogy a saját kárát bizonyosan senki se hagyná szó nélkül. A tervezet nem szabályozza, thogy mennyi idő alatt köteles az illetékes szerv a bejelentkező társadalmi szervezetet nyilvántartásba venni, vagy látszatkifogásokra hivatkozva vég nélkül is húzhatja az ügyintézést? Túlságosan is képlékeny fogalom és szubjektív értelmezésre ad lehetőséget a közerkölcs, a közegészség meghatározás, éppen ezért ez konkrétabb megfogalmazást kíván. Abádszalók Abádszalókon sem tétlenkedtek a jelenlevők, pedig tíznél többen nem ültek a teremben. Észrevételezték, hogy a tervezet törvénybe iktatása szemléletváltozást igényel a tanácstól is, meg a rendőrségtől is. Hozzátették, hogy a fokozódó nyitottság azt vonja maga után, hogy a pártnak is fel kell készülnie az új helyzetre. Mégpedig oly módon, hogy megnyilvánulásaiban rugalmasabb, döntéseiben gyorsabb legyen, mert ha nem ezt teszi, háttérbe szorul. Bős—Nagymaros kérdése hovatovább ingerültséget okoz az embereknek, mondván, van ennél jóval időszerűbb téma is. Így a helyi önállóság, a döntési szabadság további szélesítése a tanácsnál, illetve a munkahelyeken. Ügy tűnik, a bűnbakkeresés és a felelősség eltussolása régi magyar betegség, mondta egy pedagógus. Divat mindenért a múltat okolni: vajon kit szidunk majd refrénsze- rűen tíz év múlva? Sz. K.—D. Sz. M.—L. P. Rövid mondatokban fogalmazza mondanivalóját Lajkó László, a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet általános elnökhelyettese. Mindennél drágább az idő. . . Szeptemberben fecsegni, szó- szátyárkodni — az embert és gépet próbáló munkák havában — nemigen szokott a mezőgazda. — Merre és mit dolgoznak most a földvári szántóvetők? — A pontos válaszhoz elő kell vennem az ütemtervet. De abban is csak a lényeg szerepel: minden, a betakarításban érdekelt tagunk kétszeres erőfeszítéssel dolgozik. A feladat hatvanöt-hat- vannyolcezer tonna termés betakarítása. És persze, a talajlezárás, a szántás és vetés. Az őszi munkák december közepéig is elhúzódhatnak. — Az őszi idényben a nyári termés közel háromszorosát kell betakarítaniuk. Milyen terményekről van szó? — Kétezer hektáron csöve- sedett a kukorica, jól mutat, hiszen minden négyzet- méterét öntöztük. Ezer hektáron szuperintenzitású tengerit termelünk, tizenkét-ti- zenhárom tonnás átlagtermésre számíthatunk. Napraforgót 650, cukorrépát 250, hibridkukoricát 350 hektáron vetettünk. — Most mi a legsürgősebb teendő? — A talajlezárás, a szántás, a silókukorica és a napraforgó betakarítása. Az őszi munkák személyi és tárgyi feltételei adottak: mintegy háromszáz szerelő, traktoros, szállító- és gépjavító vesz részt a betakarításban. Ök irányítják és vezetik a nagy- és kistraktorokat, a 12 Claas-Dominátort, a huszonegy tehergépkocsit és a féltucatnyi rakodógépet. • • * A városközponttól valami négy kilométerre van a Szabó-major, a termelőszövetkezet gépműhelye. Itt kapott helyet a szárító- és magtisztító udvar is. Nagy ez a tér, kell a terület a gépeknek, a most indulásra váró, avagy részeikre szedett masináknak. Nem sokáig maradnak így ezek a montsrumok — szaporán dolgoznak a szerelők, szeptember nemcsak Szent Mihály, de a sürgető idő hava is... így tartja ezt Hirt József szerelő, akit a napraforgókombájnok előtt leptünk meg munkájában. A házilag készített adapter — egyszerű lemez az inkább — előnyéről beszél. — Fohászkodnak a fiúk, maradna ilyen ragyogó, szélAz Országgyűlés októberi ülésszaka előkészítéseként tegnap a terv- és költségvetési bizottság vitatta meg a gazdasági társaságokról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, valamint az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot, és tájékoztatást hallgatott meg a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről. A tanácskozás résztvevői az előzetesen kiadott bőséges információra való tekintettel nem igényelték a szóbeli kiegészítést, azonnal megkezdődött a vita az egyes napirendi pontok fölött. A gazdasági társaságokkal kapcsolatos kérdésekre Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt. Mint mondta, a jogi szabályozás a gazdaság fejlődésének lehementes az idő! — mondja. — Harmattól harmatig dolgoznak majd, nem éppen nagy kedvvel... — Ezt is meg lehet előre állapítani? — Hogyne. Amikor aratták a gabonát, és a végén elszámoltak, kiderült, a szombat-vasárnaponként szinte ingyen dolgoztak. A személyi jövedelemadó elvitte azt a kis pluszt is. Most sem lesz másképpen, dehát a termést 'csak be kell takarítani. — Maga nem tart velük? — Huszonkét esztendeig minden nyáron és ősszel nyeregben ültem. Elég volt, belefáradtam. Maradok a műhelyben, óránként harminc forintért... * * * Gépműhely, olajszag. Itt, a bejárat előtt áll a tizenkettedik Claas-Dominátor. Az adapter szerelését megelőző műveleteket végzi rajta Lakatos János és ifjabb Vincze Zoltán. — A kosárcserét, dobleme- zelést, hogy a vágóasztal végre helyére kerüljön — mondja Lakatos János. — Maholnap, amikor kezdődik a napraforgótörés, magam is nyeregbe ülök. Négyéves ez a gépem, azóta nyüstöljük egymást. Amúgy tizenegy éve aratok, nyáron a kalászost, ősszel a kapásokat. — Hamarosan tizenkét kombájn, megannyi fiú lesz résen. Van-e köztük verseny? — Búzavágáskor négy brigád hajtott, én a harmadik csapatba tartoztam. Most, az ősziek betakarítása során nem versenyzőnk. — A kalászosok aratásakor milyen eredménnyel végzett csapata? — Elsők lettünk, meg is kaptuk a jutalmat, a plusz hétezer . forintot. A napraforgó törése is jó normát ígér, akár ezer forintot megkereshet az ember naponta, igaz, tizenkét órás műszak alatt. * * * A központi udvartól szélrózsaként futnak tova a munkautak; egyiken elindulunk. Az út, a szürke szalag két oldalán kukorica- és szó- jatáblák, répaföldek. — Jó termést ígérnek ezek a répaföldek is — mutatja kísérőm, Demény Mihály kerületi ágazatvezető —, ám a szójaföld megsínylette a csapadékszegény időket. Augusztus végén esett ugyan tíz-tizenöt milliméter áldás, de már késve érkezett. A Montág-tanya közelében két Rába rója a fordutőségét teremti meg, de ennél többet nem érhet el. Fontos, hogy az egyes jogszabályok ne keresztezzék egymást, ezért jónéhány korábbi rendelkezést át kell alakítani, esetleg új törvényt kell kidolgozni a vállalatokról, a vállalati tanácsok működéséről is. Mint mondotta, feltehetően, főleg a kis- és középvállalatoknál fektetnek majd be, de valószínűleg — legalábbis eleinte — a külföldi tőke is ebbe az irányba mozog, hiszen ezek a vállalati formák a legmozgékonyabb. Kifejtette, hogy célszerű volna felülvizsgálni a szövetkezeti törvényt, és bekapcsolni a szövetkezeteket is a gazdasági tárásasá- gok rendszerébe. Rendkívül kimerítő, hosz- szas és éles vita után, képviselői javaslatra 11 igen, 4 ellen és 4 tartózkodó szavazat mellett úgy határozott a lókat. Mögöttük tárcsák és gyűrűshengerek verik égig a tóid porát. A fák árnyékában egy MTZ-traktor piheg: vezetője, Szekeres János íőlegyene- sedik s mutatja: — Ott jönnek a fiúk, a traktorosok, nemsokára ideérnek. En üzemanyagos vagyok, a gépitató. — Mekkora ez a tábla? — Van vagy száz hektár. .. Őszi búza.tarlója ez a föld. A frissen tárcsázott földcsíkokon fehér tollú madárcsapat tollászkodik: egerész- nek a sirályok. Két gólya lépked méltósággal a tarlón, csak a közeledő Rába-Stei- gerek elől oldalaznak félre. Már itt is vannak, megérkeztek a porfelhőbe burko- lódzó traktorok. Szomjasak a masinák, vizet vágynak vezetőik is: Túrái B^Jint és Hajnal Pál. — Szeptember ide vagy oda, a vezetőfülkében nyári hőség van — teszi le magát a sárguló fűre Hajnal Pál. Társa közben liternyi szódavizet iszik. — Mi, rábások, két műszakban dolgozunk. Ezt a táblát „megesszük” ma, holnap megyünk a következőbe. — Milyen a talaj? — vetem közbe. — Jó porhanyós, puha a tegnapi esőtől. De volt olyan őszünk is, amikor két gép húzta az ekét, mégsem bírtunk a sárral... — Mikor teszik le a traktort? — November közepén. Akkor elmegyünk, szabadságra, vagy a műhelyben dolgozunk, huszonöt-harminc forintért. Itt azért valamivel többet lehet keresni: hektáronként három forint hatvan fillért. Túrái Bálint: — Amikor éjszakások vagyunk, mindössze húsz százalék műszakpótlékot kapunk. .. De vállaljuk, mert a sima kereset esetén csak vegetálna a család. Mi az a havi négy-otezer forint? Ezért is dolgozunk napi tizenkét órát, szombat-vasárnap. A traktorosoknak csupán no- vemberben-decemberben jut szabadság, hiszen egész nyáron dolgoznak. Én például azt sem tudom, mit jelent nyaralni, vakációzni... * * * Hirtelen szél támad, portölcsér szalad felénk. A két traktoros fölkászálódik a hervadt fűről s indul gépéhez. A földübörgő motorhangra megriadnak a madarak, azután lassan aláereszkednek az egyre növekvő terített asztalra, pusztítani az egereket és a földi férgek népét... testület, hogy javasolja a parlamentnek az egységes vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat megvitatásának elnapolását az októberi ülésszakról a következő ülésre. A bizottság elnöke a szavazást megelőzően úgy foglalt állást, hogy a testület nem illetékes e kérdés eldöntésére. és csak ismételt képviselői kérésre rendelte el a szavazást. Az elnöklő Puskás Sándor ezután egy újabb szavazást is kért arra az esetre, ha a parlament úgy dönt, hogy nem halasztja el a törvényjavaslat vitáját. Ekkor mi legyen a testület állásfoglalása a törvényjavaslatról, elfogadja-e azt, vagy sem? Erre a kérdésre a 24 tagú bizottság jelenlévő 18 tagja közül nyolcán igennel, négyen nemmel szavaztak, hatan pedig tartózkodtak. Besze Imre Napirenden a gazdasági társaságok A terv» és költségvetési bizottság ülése
