Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-20 / 225. szám
1988. SZEPTEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 N emzetl Pantheon Történelmünk képes forrásai Szolnokiak az Európai Színházi Fesztiválon Magas homlok, erős áll, széles nagy orr, határozottságot sugalló tekintet. Ilyen lehetett Mátyás, a király, akiről legendák keltek szárnyra, akinek alakját oly sokszor megidézte késői korok irodalma, képzőművészete? A király hiteles protréját Andrea Mantegna, az északolasz quatrocentro legnagyobb művésze festette meg. A kép — Mantegna más magyar vonatkozású műveivel együtt — az idők folyamán elveszett. De fennmaradt Tobias Stimmernek e festmény alapján készült fametszete. II. Rákóczi Ferencről és feleségéről a drezdai, berlini bécsi udvarban működő svéd származású David Diditer udvari festő ecsetje nyomán őrzünk hiteles képeket. Hogyan történt a Lánchíd alapkőletétele, kik voltak jelen a hídépítés kezdeténél, azt Barabás Miklós festménye közvetíti számunkra, aki az esemény helyszínén és idejében vázlatot készített, majd több évtizeden át foglalkozott a témával. S végül 1864-ben nagyméretű képen festette meg az eseményt. Ezeket a képeket a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztálya, a Történelmi Képcsarnok őrzi. „A Történelmi Képcsarnok — írja dr. Rózsa György, a Nemzeti Múzeum osztály- vezetője — a magyar történelem képes forrásainak gyűjtésére és feldolgozására hivatott közgyűjteményünk. A magyar történelem szereplőinek képmásai, eseményeinek képei, magyarországi látképek mellett idetartozik minden olyan kép, amely a magyar kultúrtörténet egy- egy jellemző részletét, a valóságnak megfelelően ábrázolja. Ezekre támaszkodhat az írott források mellett a történelmi rekonstrukció”. Amikor 1884. május 13-án Trefort Ágoston kultuszminiszter felhatalmazást kapott az uralkodótól, hogy lépéseket tegyen „egy magyar történelmi képcsarnoknak az Országos Képtárral kapcsolatban Budapesten létesítendő felállítása iránt” — a gyűjtemény anyaga lényegében már együtt volt. Másokhoz hasonlóan ő is éli a dolgozó emberek mindennapi kötéltáncos életét, lavírozya a munka, a család, a különböző társadalmi megbízatások meg a hobbi között. Ám amikor ez utóbbiról hallgatom, érdekes, lényegre szorítkozó mondatait, egyre inkább kirajzolódik egy kép róla. Sőt szavaiból kiérezni egy-egy mondatnyi bölcsességet is. Jó odafigyelni rá. Az igaz, hogy már több évtizede a városban él, de mégis olyan érzésem van, mintha ez az ember még ma is a természettel együtt lélegezne, hisz hamis népieskedő romantika és felesleges cicomák nélkül fűzi a szavakat kerek mondatokká. Amikor a kezdetekről faggatom Hunya Zoltánt, összehúzza szemöldökét, s Endrőd — a gyerekkor helyszíne — felé viszi vissza képzelete, s rögvest lapozgatni kezdi élete képeskönyvét. Édesapja egyszerű kubikusként kereste meg családjának a kenyérre valót. S munkája során sok olyan ősrégi pénzérme került elő, amelyeket meglehet, hogy több száz évig is rejtett a föld mélye. De a talált érméket nem dobta el. Ki tudja, mire lesznek ezek még jók? — gondolta magában így aztán berakta az elemózsiás tarisznyába. hazavitte és félretette. S ahogy múltak az évek, úgy gyűltek, halmozódtak otthon a ládafiában Jóval korábban, szinte a Nemzeti Múzeum alapításával egyidőben kezdődött el ugyanis a gyűjtőmunka. Miller Éerdinánd, a Nemzeti Múzeum első igazgatója 1808-ban az országgyűlés elé terjesztette javaslatát, egy nemzeti Pantheon megalapítására. De reménye nem vált valóra. A főúri családok nem váltak meg őseik portréitól. Csak később Kubinyi Ágoston teremtette meg közMilitz J. M.: Gróf Festetics Pálné, Bossányi Júlia arcképe Gróf Zrínyi Miklós képmása adakozásból a Nemzeti Múzeum magyar képtárát, s az ő igazgatósága alatt kezdődött meg a történeti ikonográfiái vonatkozású festmények tudatos gyűjtése. Trefort Ágost miniszter Pulszky Károlyt,- a neves műtörténészt, a közgyűjtemények felügyelőjét, az Ora különböző történelmi korokból származó érmék, amiket a fiú úgymond örökölt az édesapjától. Tulajdonképpen játéknak indult az egész, de komoly munka, sőt szenvedély lett belőle, hisz ideje elárulni; Hunya Zoltán azontúl, hogy a Budapesti Likőripari Vállalat Szolnok megyei vezetője, a numizmatikával, éremgyűjtéssel olyannyira komolyan foglalkozik, hogy a nyolc- ezer-hatszáz tagot számláló Magyar Éremgyűjtők és a Numizmatikai Egyesület országos titkára, s emellett a megyei szervezet ügyvezető elnöki tisztét is betölti. Szerénységére jellemző, hogy közvetlen munkatársai sem tudnak ebbéli szenvedélyéről, s arról sem, hogy gyűjteménye ma már párját ritkítja. — Sokan nem is gondolnák — meséli —, hogy mi mindenről vallanak az érmek, hisz azok mindenkor a köznapi élet kifejezői voltak. Következtetni lehet általuk arra például, hogy milyen volt az adott kor műveltségi színvonala, hogy milyen gazdag volt az ország, s mennyire volt erős kezű az uralkodó. Ez utóbbiaknál pgldául arra gondolok, hogy ha szegény és gyenge uralkodók alatt vígan éltek a kiskirályok, akik szekérszámra hamisították a pénzeket, ezüst helyett rézből verették n/oknt. A sírokban talált pénzéi szágos Képtár igazgatóját bízta meg a Történelmi Képcsarnok megszervezésével. Pulszky a festményeket a Nemzeti Múzeum Képtárából, a metszeteket az Országos Széchényi Könyvtárnak még Széchényi Ferenc által adományozott anyagából válogatta ki. Századunkban ajándékozással, vásárlással folytatódott a gyarapodás. A 30-as években elárverezett Ernst Lajos hagyatékból került sok kép a gyűjteménybe. Thaly Kálmán a Rákóczi szabadságharcra, a kuruc- korra vonatkozó képes dokumentumait ajándékozta a Képcsarnoknak. A II. világháború után vásárlásokkal, hivatalos átadásokkal gazdagodott a festmény- és grafikai gyűjtemény (a volt Parlamenti Múzeumból, a budai várpalotából). Az utóbbi években lehetőség nyílik arra, hogy külföldről is vásároljon a Képcsarnok. Ezen kívül hazai és külföldön élő magyarok ajándékaival bővül még napjainkban is a kollekció. A mai 2500 művet számláló festmény és 40 ezer lapos grafikai gyűjtemény számos darabja forrásértékén kívül művészileg is kvalitásos. Különösen gazdag a Történelmi Képcsarnok 19. századi anyaga. Olyan művészek neve fémjelzi a minőséget, mint Borsos József, Barabás Miklós, Lotz Károly, Telepy Károly, Székely Bertalan, Brocky Károly, August Pet- tenkoffen, Benczúr Gyula, Than Mór. A Történelmi Képcsarnok első kiállítását 1886. januárjában rendezték 161 mű felvonultatásával, az Ybl Miklós tervezte Várkert bazárban. Aztán a gyűjteményt átköltöztették az országos képzőművészeti kiállítás pavilonjába, ahol 1895- ig kapott helyet. Az épületet ugyan át kellett adni a mil- lenneumi kiállítás céljaira. Ekkor az anyag raktárba került, és csak 1906-ban, a Szépművészeti Múzeum felépülte után jutott az új épületbe költözött Országos Képtár helyén önálló helyiséghez a Képcsarnok. mék a régészeknek ma is a legbiztosabb kiindulóponttul szolgálnak, hisz azok cáfolhatatlan bizonyítékok arra nézve, hogy melyik korból származik a lelet. Főleg a honfoglaláskori sírokból előkerült érmek segítségével ismerhettük meg jobban történelmünket, s azt, hogy tulajdonképpen őseink merről jöttek és milyen útvonalon haladtak tovább. Én úgy hiszem, hogy az érmek nélkül szegényebbek lennénk. Végső soron ki gondolná — folytatja —, hogy a pénz segítette az önálló magyar állam kialakulását, mert ébren tartotta a nemzeti öntudatot. Gondoljon csak bele: a Rákóczi-szabadságharc bukása után vagy Kossuth száműzetése idején az emberek rejtegették s talizmánként tisztelték a/, akkori A magyar színházkultúra követeként tegnap az Európai Színházi Fesztiválra utazott a Szolnoki Szigligeti Színház társulata. A Belg- rádban rendezendő nagyszabású művészeti találkozón a szolnokiak Borisz Paszternák Doktor Zsivago című Képzőművészeti szakkör A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ az új tanévben is indít gyermek, ifjúsági és felnőtt képzőművészeti szakköröket. Alsó tagozatos kisdiákokat várnak a festő-grafikai szakkörbe. A foglalkozásokra kedden délutánonként kerül sor Ligárt Márta vezetésével. Felső tagozatos tanulóknak grafika-tűzzománc — illetve kerámiaszakkör indul. Lugosi László és Ládi- né Harangozó Gabriella vezeti be a gyerekeket e művészeti ágak rejtelmeibe pénteken és szerda délutánonként. Középiskolás diákokat és az általános iskolák 5—8. osztályosait a szobrász-plasztikai és a textilfestő szakkörökben Szabó Béla és Csőke Erzsébet tanítja, irányítja. A felnőtt képzőművészeti kört Pogány József vezeti. pénzeket, bízva abban, hogy nem .múltak el véglegesen, hogy visszahozhatók még azok az idők... Ha másképp nem, hát az érmek segítségével — fűzi tovább gondolatait, és örömmel jegyzi meg, hogy ma már a fiatalok közül is egyre többen érdeklődnek a numizmatika iránt. S még hozzáteszi, hogy tulajdonképpen a Nemzeti Múzeum is úgy teremtődött meg, hogy legelőször Széchényi Ferenc — Széchenyi István édesapja — az alakuló múzeumnak adományozta éremgyűjteményét. Igaz. Hunya Zoltán ha eddig még nem is adományozott nagyobb gyűjteményt a múzeumnak, abban viszont sokat segített, hogy a Szolnoki Damjanich János Múzeum II. világháborúban megsemmisült éremtárát újra kialakíthassák, s ma már csaknem kétezer különböző érem és plakett van a múzeum gyűjteményében. Többek között ezt a tevékenységét valamint a_ több évtizedes gyűjtő és kutató munkáját ismerték el azzal, hogy nemrégiben a megyében elsőként a közművelődés és a numizmatika területén kifejtett tevékenységéért Hunya Zoltán megkapta a Széchényi Ferenc emlékérem második fokozatát. Szemmel láthatóan örül, amikor erről beszél, s látszik rajta, hogy ez az elismerés hitet és biztatást ad neki ahhoz, hogy újabb szálakat húzzon tervei szövetébe. .. N. T. Fotó: K. f.. művét viszik színre szeptember 21-én. A darabot az együttes a világon elsőként mutatta be színpadon, Szi- kora János rendezésében. A 628-as Ipari Szakmunkásképző Intézet új, . négy- tantermes szárnyának hivatalos átadását is az október 6-i centenáriumi ünnepséghez kötik Kunszentmárton- ban. A 9 órakor kezdődő eseményen a százéves szakképzés tiszteletére emléktáblát avatnak. Mindazokat, akik az intézetben vagy jogelődjében végeztek, hívják az ünnepségre és az azt követő pályaválasztási kiállíMájus elején nagy szomorúságot okozott nekem a Húszas stúdió, Hegyi Imre és Kovalik Márta műsora. Régóta híve vagyok ennek a műsornak, ha csak tehetem, meghallgatom, mert rendre a mai magyar valóságot kapom belőle, embersorsokban. Nos, az a bizonyos májusi műsor kicsit sok volt a valóságból: hőse már nem szólalhatott meg, mert szabályosan belehalt abba a hadjáratba, amelyet ellene indított a szomszéd megyei Apostagon egy termelőszövetkezeti elnök. A harmincnégy éves fömezőgazdász viselt sorsáról akkor megszólalt sok apostagi, munkatársak, vezetők, párttitkár, s maga az elnök is, aki simu- lékony hangnemben maga is sajnálkozott Németh András tragédiáján. Akkor azzal zártam el a rádiót, hogy féltettem a megszólaló, a helyzetet feltáró apostagi téesz- tagokat, akik közül nem egy valóságos vádbeszédet tartott az elnök ellen, volt munkatársuk védelmében. A féltés mellett volt még valami, amit most már nyugodtan kimondhatok. Gktondi, buta mellébeszélésnek, nyögésnek. se ilyen, se olyan ta- karódzásnak tartottam a megszólaló párttitkár nyilatkozatát. Azért a múlt hét péntekién majdnem megnyugodtam! Zárójelentés címmel a Húszas stúdió ismét egy órás műsorral adózott A postainak. A májusi adás után ugyanis a téesz vezetősége saitónert indított a Magyar Rádió ellen. A téeszelnök 13 nonthin kért helyreigazítást. s ebből a bíróság 11-et elutasított, két jelentéktelent helyben hagyott. Mást is megtudhatott persze egy óra A belgrádi fellépésen a címszerepben Mertz Tibort, míg a további szerepekben Sztárek Andreát, Derzsi Jánost, Ká'tay Endrét, Czibulás Pétert, Földesi Juditot és Dob'ák Lajost láthatják majd a nézők. Felvételünk az indulást megelőző pillanatokban készült. Fotó: Korányi. tás megtekintésére, az iskola múltját és jelenét bemutató videóvetítésre. Az ünnepség és a kiállítás szervezői kérik az általános iskolák igazgatóit a városban és az intézet vonzáskörzetében, hogy az ünnepség napján 10—14 óra, másnap pedig 9—15 óra között tegyék lehetővé a végzős nyolcadikosok számára a 14 szakmát bemutató kiállítás megtekintését. alatt a hallgató. Például azt, hogy a májusi nyilatkozók közül sokra elbocsájtás várt, még olyan is volt, akinek nemcsak a munkaviszonyát, a munkakörét is megszüntette az elnök. —■ És leváltották a dicstelenül szerepelt párttitkárt is posztjáról, s természetesen Apostagon jelen pillanatban nincs téeszelnök. Az első választáson jelölték, javasolták a régit, — a műsorban öreg paraszt- emberek szóltak ellene keserűen: „még a jelölőlistára se kell nekünk ez az ember!” Happy end —- mondhatná az ember, ha Hegyi Imre nem fejezte volna be a műsort egy megdöbbentő ténynyel. A rádióban dicstelenül nyilatkozott volt párttitkár ugyanis a megyei tanács bizalmából és ajánlatával most megbízott téeszelnökként „tevékenykedik”. — Nem számít — mondta Hegyi Imre. nem számít, hogy titkárnak alkalmatlan, hogy bebizonyította köntörfalazásával, nem akar rosszat mondani se az elnökről, se másról — azaz inkább másról, mint az elnökről, nem számít, hogy nem hallja meg a falu öregjeinek tiszta, emberi véleményét. türelmetlenségét a változást áhítozását. A világért nem akarok ebből semmiféle következtetést levonni, de fölsóhajtottam: bár ez, az apostagi lenne az egyetlen!... — Elkezdődött: tessenek „alakulni az olimpiához”. A rádió ismét bebizonvítottan a legjobban alakult: jobb. ha éjfélig kialussza magát mostanában az ember, éjfél után egyenesben jelentkezik Szöul! (SJl Kádár Márta Játéknak indult szenvedély lett belőle Vallanak az érmek Kunszentmártonban Emléktábla-avatás, kiállítás Zárójelentés _______Szól a rádió_______