Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
6 NcimetközfkSrkép 1988. SZEPTEMBER 17. Következetes reformpolitika nélkül Válság és mítoszok —- Lengyolorszégbon Lengyelország gazdasági, társadalmi és politikai helyzetét elemző terjedelmes Írást közöl legújabb számában a Przeglad Ty- godniowy című hetilap. Piotr Aleksandrowicz, a lap gazdasági rovatának vezetője írásában ánnak az egyre szélesebb körben terjedő véleménynek ad hangot, amely szerint elképzelhetetlen a gazdasági és politikai reformok következetes megvalósítása, ha a koalícióban résztvevő pártok, a szak- szervezetek, de maga az ellenzék is nem szakít bizonyos, a gazdasághoz fűződő mítoszokkal. A szerző szerint nem igaz a politikai vezetés és a szakszervezetek tézise arról, hogy Lengyelországban megvalósítható a gazdasági reform a reáljövedelmek csökkenése nélkül. Nem igaz, hogy elvégezhető a gazdasági szerkezetátalakítás a veszteséges nagyüzemek bezárása^ az átmeneti, akár többszázezres munkanélküliség vállalása, a nemzeti jövedelem esetleges visszaesés nélküL Egyre hangosabban nyilvánul meg az' agrárcentrikusság. a „minden támogatást a mezőgazdaságnak” követelés, ami a cikkíró szerint nem vezetne másra, mint Lengyelország átalakítására előbb mezőgazdasági-ipari, majd mezőgazdasági országgá, a mai világban fejlődésképtelen állammá. Egyelőre — vonja le a tanulságot a Przeglad Tygodniowy — egyetlen felelős politikai vezető és az ellenzék egyetlen képviselője sem szánta rá magát a fenti igazságok beismerésére a társadalom nyilvánossága előtt. Ennek az az oka, hogy Lengyelországban ma egyetlen politikai erő sem rendelkezik a társadalom olyan mérvű támogatásával, hogy egy ilyen programot meghirdetni, majd megvalósítani merjen. Ma semmilyen kormány: akár a régi, akár egy új, akár a LEMP kormánya, akár koalíciós, vagy ellenzéki, nem kerülheti meg annak kimondását, hogy „amennyiben Lengyelországban bárki is komolyan gondolja a reformokat, akkor bele kell törődnie abba, hogy míg a lakosság ma „csak” szegényebbnek érzi magát, addig az elkövetkező években pzegényebb is lesz. Lengyelországban ma hiányzik a meggyőződés és kitartás, ami nélkül pedig nincs reform. Az ehhez szükséges elszántságot hiába keressük a politikai vezetés számos tagjánál, jó néhány miniszternél, parlamenti képviselőnél, de a társadalom egy jelentős részénél is. Ugyanígy áll a helyzet az ellenzékkel is, amely programnyilatkozataiban fényes jövőt ígér, erőfeszítések nélkül. Lengyelország, ahol gazdasági válság van, nem állítható meg a hanyatlásban „kemény következetes” reformok nélkül — állapítja meg a cikk. A vezetés azonban csak most, némileg megkésve tette meg az első lépéseket az igazi pluralizmus, a hatalomgyakorlás tényleges társadalmi bázisának megteremtése felé az úgynevezett kerékasztal-tárgyalásokra vonatkozó javaslattal. A Przeglad Tygodni- owy szinte minden részletében bírálja a kormány utóbbi két évben megvalósított gazdaságpolitikáját. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a teljes kudarcban nem jelentéktelen szerepe volt számos politikai döntésnek is, amely a gazdasági törvény- szerűségek érvényesülését feláldozta a társadalmi nyugalom minden áron való fenntartása érdekében. a sztrájkok megszüntetése céljából. Végezetül a Przglad Ty- godniowy szerint az elkövetkező hónapok gazdasági folyamataira leselkedő legnagyobb veszély a „kézi irányítás” a direkt beavatkozás felülkerekedése a gazdasági törvényszerűségeken, aminek jelei már most is tapasztalhatók. „Nem biztos, hogy a gyors operatív beavatkozásokkal valóban elérhető egy tucatnyi fogyasztási cikkből az . ellátás javítása, de az bizonyos, hogy termékek százai tűnnek el. E politika alapja a gazdaság és az állam reformjában tapasztalható elvtelenség és a félelem a kiszámíthatatlan társadalmi reakcióktól. Atomrakéta helyett daru Haditechnika a népgazdaságban A nyugaton SS—20-nak ismert RSZD—10»es szovjet rakéta vontatóberendezésére építődarut szerelnek. Ilyet a közelmúltban még elképzelni sem lehetett. Jelenleg azonban a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai szerződés ratifikálása után felmerült annak szükségessége, hogy a haditechnika egy részét a népgazdaságban hasznosítsák. Az odesszai darugyár termékeit a népgazdaság számos ágazatában ismerik és alkalmazzák. Az 1987. decemberi washingtoni csúcs- találkozó után, majd a szovjet—amerikai rakétaszerződés megkötését követően a gyár tervezői felvetették, hogy a megsemmisítésre ítélt rakétaszállító berendezéseket felhasználhatnák mozgó daruk építéséhez. A vállalatnál hamarosan elkészültek az első próbapéldányok. A tervezők több nehéz darut szereltek a rakétavontató berendezésekre, így egy 80 tonnásat is. Ennek előállításában részt vesz a cég régi partnere, a lengyel Bumar-cég. A lengyel gémet felhasználó daru műszaki rajzait már elkészítették a tervezők. A rakétaszállító berendezések átalakításában közreműködők a nyugatnémet Liebherrewerk eég Is. amely A rakétaszállító berendezésre mozgó dara képe 1972 óta szállít a Szovjet- úniónak szélsőséges időjárási körülmények között alkalmazható műszaki eszközöket. A cég berendezéseit használták például a transzszibériai gázvezeték építésekor és a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásakor. A szakemberek azt ajánlják, hogy az RSZD—10-es rakéta szállítóberendezésének alvázára szereljenek 154 tonna teherbírású darut is. Az ilyen daruk nélkülözhetetlenek hidak és nagy ipar- vállalatok építésekor. A rakétaszállító berendezések felhasználásával készített mozgó darukat még az idén kísérleti próbáknak vetik alá. 1989-ben megindult a daruk sorozatgyártása, ami szintén egyik bizonyítéka á közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés gyakorlati megvalósulásának: D. Pavlov (APN—MTI—PRESS) szerelt 80 tonna teherbírású (Fotó: APN — MTI) Önjelölt elnökjelölt Chilében „Egyetlen falevél sem rezdülhet ebben az országban, ha nem én mozgatom” — jelentette ki valaha a tábornok-elnök, s úgy tűnik nem is túlzott: Augusto Pinochet Ugarte immár 15 esztendeje Chile mindenható ura,, s az is akar maradni. Hosszabb időt töltött már hivatalában, mint a legnépszerűbb polgári elnökök, s ha számításai beválnak, még nyolcvanas éveiben is ő lehet az andesi ország államfője. Sárba taposott demokrácia de meggyilkoliásárai, nem feledik . Nerudát, Victor Ja- rát, a stadionokban megirin- zott, névtelen áldozatok tízezreit. Kevesen gondolták volna, hogy éppen ez a jellegtelen, tökéletes katona, a porosz fegyelem megszállottja, akit az alkotmányosság rendíthetetlen hívének véltek, hogy éppen ő lesz, aki széttépi ezt az alaptörvényt és • sárba tapossa a nagymúltú chilei demokráciát. Magát Allendét is sikerült megtévesztenie, hiszen — hűségében bízva — néhány nappal a puccs előtt nevezte ki Pinochetet a szárazföldi erők főparancsnokává. Épp látszólagos jelentéktelensége révén, a legerősebb fegyvernem parancsnokaként, szinte automatikusan került a 'katonai junta élére, ám nagyon is tehetségesnek bizonyult a totális hatalom kiépítésében és megőrzésében. Ellenlábasait, esetleges vetélytársait sorra eltávolította, s 1980-ban saját képére formált alkotmánnyal szentesítette elnöki hatalmát. Akkor sikerült megszavaztatnia a fasiszta alaptörvényt, s erre hivatkozva lehet most önjelölt-elnökjelölt. A diktátor harmincszor annyit költ publicitásra, önmaga népszerűsítésére, mint a politikai pártok vezetői, s a közvélemény-kutatások szerint erre nagy szüksége is van: könnyen leszavazhatják az október 5-éré kiírt népszavazáson. Amikor egyszer megkérdezték, hogyan remél győzelmet, hiszen választóinak többsége gyűlöli őt, azt felelte: a határozatlanok végül úgyis mindig a győztes mellé állnak. Márpedig a tábornok-elnök egyetlen jelöltként indul, s szentül hiszi, csak övé lehet a győzelem. A bizonytalankodók meggyőződése érdekében hosz- szasan dolgoztak a reklámszakemberek'az emberszerető, melegmosolyú, kisgyerekeket ölelgető, megnyerő államférfi kirakatképén. De aligha törölhetik ki a chileiek emlékezetéből azt a másik arcot: a sötét egyenruhás, feketeszemüveges, könyörtelen pribék vonásait az 1973-as brutális katonai puccs után készült első hivatalos csoportképről. Aligha féledik, hogy Pinochet adta ki a parancsot a Mone- da-palota ostromára, a törvényesen választott elnök, a szocialista Salvador Allenössznépi tiltakozás Valparaiso városában, egy hatgyerekes kikötői tisztviselő első fiaként született Augusto Pinochet, 1915. november 15-én. Szülei orvosnak szánták, ő maga a katonai akadémiát választotta, s rendszeres tréninggel, nagy önfegyelemmel lett úrrá testi gyengeségein. Ma is kemény tornával tartja karban magát, jógázik, súlyt emel, nem iszik, nem dohányzik, példásan felnevelte öt gyermekét. Tiszttársai felnézetek hát vezérükre, s nemcsak azért, mert a katonák számára remek állásokat és magas fizetéseket osztogatott, hanem azért is, ■mert a katonák számára remek állásokat és magas fizetéseket osztogatott, hanem azért is, mert kiemelkedik közülük: főparancsnoki sapkájának széle öt centiméterrel magasabb mint a többieké. Fiatal tisztként több könyvet publikált, mindenekelőtt a geopolitikai meghatározottságok érdekelték, s példaképének Franco ge- neralisszimuszt tekintette. A diktátor soha nem merte vállalni a kockázatát, hogy lazítson a gyeplőn. Amikor 1983-ban megkezdődött az össznépi tiltakozó megmozdulások sorozata, be- íügyminilszterével párbeszédet ígértetett, miközben katonái a 73-as kíméletlenséggel verték le a tüntetéseket. 15 év elteltével csak most, a népszavazás hitelének igazolására oldották fel a rendkívüli állapotot, s engedélyezték az emigránsok hazatértét. A tábornok-elnök már csak azért is magabiztos, hiszen szent meggyőződése, ■hogy ő haza megmentő je, aki megszabadította Chile népét a „kommunizmus fenyegetésétől”, s nem is kíván távozni, amíg végleg nem teljesíti küldetését. Csupán azért hibáztatja magát, mert nem alkalmazta még következetesebben a „chicagói fiúk” közgazdasági módszereit. A neoliberális gazdaságpolitika mintaországaként dicsérik Chile eredményeit a nemzetközi üzleti körök, s a nyolcvanas évek elejének mélypontja után a chilei gazdaság nagyon is felfűtött, ha a felvirágzást a szegénynegyedek népkonyháin kevésbé is érzékelik. Birtok Paraguayban Egyedül a nemzetközi elszigeteltségből nem sikerült Pinochetnek ennyi év után sem kitörnie; kereskedni igen, de kezet fogni még Washingtonban sem hajlandók a diktátorral. Alig néhány alkalommal merészkedett külföldre; egyszer az akkor még hivatalban lévő Marcos is szalonképtelennek találta chilei kollégáját, s akkor vonta vissza a meghívást, amikor a tábornok- elnök különgépe már útban volt a Fülöp-szigetek felé. Élete e nagy megaláztatását persze túlélte Pinochet, ahogyan az 1986-os merényletkísérletet is. Azóta még a korábbiaknál is óvatosabb. Három egyforma páncélozott Mercedes valamelyikében indul útnak, rendőrautók, mentők konvoja kíséretében, helikopter fedezékében. Állítólag Paraguayban fenntart egy birtokot, hogy szükség esetén legyen hová menekülnie — igaz, más országot már nem is igen találna Latin-Amerikában, ahol befogadnák. Akár nyer, akár veszít azonban a mostani népszavazáson, még szüksége lehet e végső menedékhelyre. Elekes Éva MTI—PRESS Tervezők a rakétaelazálMtó berendezés mozgó daruvá alakításának lehetőségét vizsgálják Kínai siker és megtorpanás Átmeneti visszaesés a mezőgazdaságban A csökkenő gabona-terméshozamok és a növekvő élelmiszerárak Kínában sokakat elbizonytalanítottak a mezőgazdasági reformok jövőjét illetően. Az 1984-es. rekordtermést követően 20 millió tonnás visszaesés következett be, és a későbbi esztendőkben sem sikerült teljesíteni az előirányzatokat Érthetőek az aggályok, hiszen földünk legnépesebb országában több mint egy- mllliárd ember ellátásáról van szó. A kínai vezetés tisztában van a kedvezőtlen jelenségekkel — a reformpolitikára kétségtelenül az infláció veti a legnagyobb árnyékot —, de Pekingben úgy vélik: átmeneti visszaesésről van csupán szó. Ennek kapcsán emlékeztetnek arra is, hogy az agrárreform kilenc esztendeje alatt sikerült megoldani a hatalmas népesség ellátását és ruhá- zását. Számottevőén növekedtek a többséget alkotó falusi lakosság jövedelmei is. Á sikerek forrását három tényezőben látják. 1. Létrehozták a termelők és az állam saját felelősségét szabályozó szerződéses rendszert. Ennek hatására 1979—84 között a gabona- termesztés mértéke meghaladta az azt megelőző 22 év mennyiségét. A megművelt területek aránya is jelentősen növekedett. 2. Állami támogatással ugrásszerűen megnőtt a helyi ipar szerepe, amely munkát biztosított a falusi lakosság újabb rétegeinek. 3. Eltörölték a mezőgazdasági termékek felvásárlásának és értékesítésének állami monopóliumát. Így a szerződésben előírt mennyiségen felüli gabonát a parasztok piaci áron értékesíthetik. Mindezek ismeretében némi ellentmondásnak tűnhet a bevezetőben már említett stagnálás, visszaesés. Ennek okait helyi szakértők abban látják, hogy a gabonák fel- vásárlási árai bizony eléggé alacsonyak manapság, s nem követik az általános árszínvonal alakulását. Ez, valamint az a körülmény, hogy más agrártermékek és ipari áruk árai viszont felszöktek. arra kényszerített számos termelőt, hogy kivonuljon a gabonapiacról — mutat rá a China reconstruction című folyóirat (Igencsak megdrágultak például a műtrágyák. az üzemanyagok és más, a termesztésben nélkülözhetetlen kellékek, szolgáltatások.) Csökkenti az eredményeket e mellett az is. hogy csak 1985-ben 4,67 millió hektárt vontak ki a művelés alól: több helyütt szántóföldekre építettek üzemeket, új településeket. Kína esetében, ahol a lakosság számához viszonyítva elenyészően kevés a megművelhető földterület, ez igen komoly problémát jelent. Aratás kózben Santung tartományban Szaporítja a sürgősen megoldandó gondokat, hogy hosszú évekig kevés pénzt fektettek be az ágazat fejlesztésébe, így azután például az öntözőrendszerek számos helyen használhatatlanná váltak. Gondot jelent a szakemberhiány is. A falvakban ugyanis nem szívesen dolgoznak diplomás szakemberek, mert hiányolják a kutatások, a továbbfejlődés lehetőségeit. Mindezek ellenére — mint a már idézett folyóirat aláhúzza — az ország illetékesei bizakodóak a jövőt illetően. Egy év eleji tanácskozáson például a mezőgazdasági miniszter a 2000. év perspektíváit vázolta fel a hallgatóság előtt. E szerint a mezőgazdasági dolgozók éves jövedelme eléri akkorra az évi 800 jüant ( a jelenlegi 463-maí szemben), a gabona terméshozama pedig a mostani 411 millió tonnáról 500 millióra nő. E nagy szabású elképzelések. teljesítéséhez nem utolsósorban tökéletesíteni kell a szerződések rendszerét. A vállalt mennyiségét leszállító gazdaságok részére biztosítani kell, hogy ennek fejében bizonyos árukat kedvezményesen kapjanak meg, s ugyanakkor számításba kell venni a felvásárlási árak emelését is. A kínai agrárreformok sikere a felsoroltakon túl függ attól is, meg tudják-e állítani a szántóföldek nem mezőgazdasági célú hasznosításának tendenciáját, és attól Is: milyen sikeresen tevékenykednek a családi gazdaságok? Egy. biztos, összehangolt erőfeszítések szükségesek, hogy az átmenetinek tekintett megtorpanás gátjait elsodorják a reformok hullámai. — óaróczi — összeállított*: zsoMos Gyórgy
