Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
1988. SZEPTEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tiszamenti Regionális Vízmű tiszavárkonyl géptelepén többek között emulziós permetezőtartályt is készítenek. Jelenleg hármat szállítanak a Közúti Igazgatóság részére (Fotó: T. Z.) Üzletkötések, üzleti hírek Hatszázalékos áremelés — 45 milliós szerződés ipari termékekre Korszerű gépeket bérel a Bútorgyár Tisztelt Olvasónk! Az írás fölött olvasható címmel szerkesztőségünk új állandó rovatot indít a Néplapban. Terveink szerint szerdánként az újság ugyanezen a helyén adunk hírt a megyei vállalatok, szövetkezetek és intézmények gazdasági kapcsola- latainak újdonságairól. Tömören fogalmazott információkat csokorba kötve arról igyekszünk tájékoztatni a közvéleményt, hogy melyik cégünk hol talált új vevőre, egy-egy új termék „piaci bevezetése” érdekében milyen konkrét marketingmunkát végeztek el vállalataink. Nemcsak már megkötött üzletekről szeretnénk beszámolni, hanem az üzletkötéseket előkészítő tárgyalások megkezdéséről, arról, ki mit remélt, amikor leült a tárgyalóasztal mellé. És persze nemcsak a sikeres egyezséget tartjuk hírnek, hanem azt is. ha a felek nem tudtak megegyezni. Mint ahogy igyekszünk arról is beszámolni, hogy valamelyik vállalatunk miért is szakított egy korábbi üzleti partnerével. Röviden csupán a legfontosabb tényeket felsorakoztatva próbáljuk ezeken a hasábokon érzékeltetni a megye gazdasági életének elemi eseményeit, a rovat azonban alkalmas lehet arra is, hogy egy „nagyobb horderejű” üzleti hír előzményeiről, hátteréről, hatásairól az érdekelt szakembereket, vállalat vezetőket megszólaltatva rajzoljunk képet. Az ezeken a hasábokon megjelenő apró mozaikok hasznosan segíthetnék a megye gazdaságairól, az egyes cégekről a Néplap olvasóiban kialakuló kép gazdagítását, színesítését. Arra kérjük tehát a vállaltok, szövetkezetek vezetőit, hogy segítsék munkatársainkat: ha az újságíró nem szimatolna meg időben egy-egy üzleti eseményt, jelezzék vagy adjanak arról maguk hírt szerkesztőségünknek. Kevesebb de értékesebb ültetvényre van szükség Szőlészeti-borászati tájértekezlet Cserkeszőiőn — A SZOLNOKI Mezőgép a napokban arról állapodott meg mezőgazdasági gépeket gyártó és forgalmazó francia partnerével a Kuhnrnél, hogy a magyar vállalat az elkövetkező időszakban lépcsőzetesen 6 százalékkal emeli a franciák megrendelésére készített termékek árait. Megegyeztek a termelési kooperáció továbbfejlesztéséről: ez a magyar félnek azért előnyös, mert a Mezőgép— Kuhn forgalom szaldója erősen aktív: az idén várhatóan 1,4 millió frankos behozatallal szemben 7 millió frankos magyar export áll. Ugyancsak Mezőgép-újdonság, hogy a szolnoki vállalat a Kotte nyugatnémet Kezdődik az oktatási év a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. A dunántúli nagyvállalat a mindenkori feladatokhoz szükséges ösz- szeget — évente több tízmillió forintot — fordít a dolgozók képzésére, továbbképzésére; a cél az, hogy mindenki birtokába jusson a munkaköre elltásához elengedhetetlenül szükséges tudásnak. Az ismeretek megszerzésének feltételeiről a Rába gondoskodik. Ezt jelzi, hogy a küszöbön álló tanévben is mintegy hatezer nagykereskedelmi vállalatnak szárzúzó és legelőtisztító gépeket szállított. A referenciaberendezések tesztelését az NSZK-ban megkezdték, ha a megrendelő elégedett lesz velük, jövőre jelentős tételt vásárol ezekből a termékekből. Az esetleges szerződéskötés esetén érvényes árakban már meg is egyeztek magyar partnerével, sőt tárgyalások kezdődtek más Mezőgép-termékek szállításával is. — A SZOLNOKI Építőipari Kisszövetkezet (Ép- szöv) az év második felében a Vegyépszerrel közösen tádsvállalkozóként szerződést kötött a Kőolajkutató Vállalattal. A kisszövetkezet kollektívája csaknem 10 dolgozó, vagyis a vállalati állományban lévők egyhar- mada vesz részt valamilyen ^oktatási formában. A korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is fontosnak tartják az iskolarendszerű nappali, esti és levelező oktatást: a kollektív szerződés értelmében ugyanis az idei az utolsó év, amikor pótolni lehet a hiányzó általános iskolai ismereteket. A vállalat arra törekszik, hogy a jövőben csak olyanokat foglalkoztasson. akiknek megvan a munkakörükhöz szükséges alap- és szakképzettségük. millió forintért újítja fel a Kőolajkutató Vállalat szolnoki irodaházának egyik szárnyát. A belső munkálatok már javában folynak, hisz az idő sürget mivel október 15-ie a fűtési idény kezdetéig végezni akarnak a központi fűtés felújításával és a villanyszerelési munkákkal. Ezek mellett a belső szakipari munkákat — így többek között a szobák festését — is evégzik még ebben az évben. Az irodaház homlokzatának felújításáról is szó van, de hátráltatja a munka megkezdését az épület külső szigeteléséhez szükséges anyagok hiánya. A kisszövetkezet nem régen a Ganz Villamossági Művek Szolnoki Gyárában 6 millió forintért elvállalta egv üzemcsarnok teljes felújítását, a csarnok vasszerkezetének megerősítését és teljes üvegezését, 1344 négyzetméter üvegfelület cseréjét kell elvégezni. A tervek szerint ezzel a munkával a lövő év májusában végeznek. — A TISZA Bútoripari Vállalat Szolnoki Gyárában a termelés korszerűsítése érdekében nagyarányú fejlesztésbe kezdtek. Ebben az évben 15 millió forint értékű NSZK és olasz gyártmányú berendezést bérelnek (lízing). A számjegyvezérlésű fúró, az alkatrészmegmun- káló gépsorok segítségével nő a gyárban a termelés hatékonysága, jgvul az ott készített konyhabútorok minősége. A minőség javulásával az esély jobban meg lesz arra, hogy a fejlett tőkés országok piacain megjelenhetnek a szolnoki gyár termékei, és g. jelenleg 18 milliós tőkés exportjukat 1990-ig 50 millió forintra növeljék. 1989 tavaszán Értelmiségi férum Értelmiségi fórum megrendezését határozták el a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnökségének tegnapi ülésén. Az elképzelések szerint a fórumon a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdéseket tárgyalják meg, és lehetőséget kívánnak adni a különféle nézetek nyilvánosság előtti ütköztetésének. A jövő év tavaszi rendezvényt megközelítően a helyi TIT-szervezetekben vitaülések zajlanak le. A tartósan problematikus juhászat után, úgy tűnik, hovatovább a szőlészet-borászat is a hasai mezőgazdaság válságágazatának számít. A mélypontra jutást előidéző gondoktól nem mentesek megyénk szőlőültetvénnyel rendelkező, feldolgozást és borértékesítést végző kis és nagyüzemei sem. Csupán a mostoha időjárás több mint íélmilliárd forintnak megfelelő hozamkiesést okozott az összesen 3100 hektárt kitevő szőlőültetvényekben. Ezenkívül a megyében is számottevően rontotta az ágazat pozícióját a hazai borfogyasztás valamint az export jelentős csökkenése. A kedvezőtlen tendenciák hosszabb távon történő „kivédése” érdekében hirdette meg a MÉM másfél hónappal ezelőtt a, szőlő—bor vertikum szerkezetátalakítási programját. Csak minőségi fajtákat! Az országos programból adódó megyei tennivalók megvitatására, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya tájértekezletet hívott össze, amelynek a csaknem félezer hektár szőlőterülettel rendelkező Cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Tsz adott otthont. Amint azt a jelenlévő szakembereknek adott tájékoztatásból megtudtuk, az ország szőlőterületének mindössze 2,2 százalékát teszi ki a megyei szőlőültetvények nagysága, és öt nagyüzem foglalkozik jelentősebb területen szőlészettel, borászattal. Az ültetvénnyel rendelkező állami és közös gazdaságok valamint a megyében működő boripari vállalatok dolgozóin kívül azonban, a kisüzemi szőlőtermesztés révén, további mintegy 1500—2000 családot is érinf az ágazat helyzetének javítása. Az ezt a célt szolgáló megyei tanácsi koncepció szerint 2950 hektár szőlő- ültetvény fenntartása indokolt távlatilag a megyében. A szakmailag elfogadható rotációt biztosító évi 120— 140 hektáros új telepítésnek sem az üzemi sem a közgazdasági feltételei nem biztosítottak. öt esztendő alatt 350 hektár elöregedett, korszerűtlen ültetvény kivágásának, és 1990-től kezdődően négy év alatt 200 hektár új ültetvény telepítésének van Megyénkben is zajlik az a társadalmi vitasorozat, amelyet a demokratizálódási, kibontakozási folyamat részeként ezekben a hetekben a gyülekezési és az egyesülési jogról rendez a Hazafias Népfront. Az egyik legelső összejövetel helyszíne Szolnokon az ÁÉV ebédlője volt. Tizenhét szakmunkás jelent meg a fórumon, amelynek a vezetői tisztét Fodor Ferenc, a HNF megyei bizottságának tagja látta el. Rövid bevezetőjében szólt arról, hogy mivel a régi típusú alkotmány felett eljárt az idő. ideje újabbat szerkeszteni. Egyúttal tennivalóként vetődik fel, hogy a sok-sok társadalmi vita eredményeképpen olyan jogállamot alak fisunk ki, amelyben minden állampolgár érzi, hogy véeménye, személye fontos, és ha elképzelései nem sértik a törvényt, ezeknek valahol hangot is adhat. Mégpedig korlátozás, mégtorlás nélkül. Mindezek után elkezdődött reális lehetősége a térségben. A szakcsoportok működésével kapcsolatos kedvező megyei tapasztalatok alapján az új telepítéseket ebben a szervezeti formában kell szorgalmazni, a hazai kereslethez és a külpiaci igényekhez a lehető legjobban alkalmazkodó fajtapolitika megvalósításával. Előtérbe kell tehát helyezni a minőTérségi programjában a megyei tanács javaslatot tett — a cserkeszőlői tanácskozás résztvevői meg is vitatták azt — azokra a fehér és vörös borszőlőfajtákra, amelyeknek a telepítéséhez a jövőben állami támogatás adható majd. Ezentúl csak az alföldi borvidékhez tartozó települések határában, a szőlőtermesztésre gazdaságosan alkalmas területeken lehet központi segítséggel új ültetvényt telepíteni. Éppen ezért a szakigazgatási szerv pontosítani kívánja a borvidékhez tartozó helységek körét. Egy és 39 hektár közötti szőlőterülettel rendelkező 16 településnek a borvidékből történő kihagyását javasolják. Ugyanakkor két, korábban oda nem tartozó, de félezer hektárt közelítő, eredményes szőlőtermesztésre alkalmas határrésszel rendelkező helységet a borvidékPanaszolták a tájértekezleten a termelési szakemberek, hogy az előző évinél — fajtánként változóan — .15— 30 százalékkal alacsonyabb szőlőátvételi árakat hirdettek meg a felvásárló szervezetek. Megvan a maguk gondja-baja a saját feldolgozó üzemmel rendelkező gazdaságoknak is: a mezőgazdasági, szakmai sajátosságokat az idén már nem első ízben maximálisan mellőző pénzügyi politika hitelszűkítő intézkedései nem teszik lehetővé, hogy a termésért egy összegben fizessenek a szakcsoporttagoknak, a kistermelőknek. A szőlő értékének felét, harmadát — az ágazat jövedelmezőségét tovább rontó kamatok fejében — hol az év végéig, hol jövő tavaszig, hol pedig a jövő évi szüretig(!) tudják csak kifizetni. Rövid lejáratú és jelentős kamatokkal terhelt hitelekhez jutnak csak a Vita, amelynek sokszínűségét, nyíltságát bizonyítja: másfél óráig tartott. Többen szóvá tették: a törvénytervezet megfogalmazásai olyannyira körülményesek, hogy nemcsak nehezen érthetőek, hanem az értelmezésük is többféle lehet. így az emlegetett közrend, közerkölcs fogalmába sok minden beleférhet. Elvégre mást ért rajta a húszéves diák, a negyvenéves édesapa és az egykori szervezett, ma már nyugdíjas munkás. Javaslatként merült fel az is, ha már új gyülekezési és egyesülési törvény lesz, nemcsak másik alkotmányra, de új BTK-ra is szükség var). Arról is szó volt. hogy a felvonulásokat az időpont előtt öt nappal a rendőrségre vagy a tanácshoz jelentsék: itt az emberek az utóbbira szavaztak. Az egész tervezetről sommásan olyan vélemény alakult ki. hogy akik alkották, szeretnének minél többet megtiltani. Ugyanis a tervezet döntő ségi bort adó fajtákat, és azok arányát az eddig sem rossz 65 százalékról legalább nyolcvan százalékra kell növelni. A szerkezet átalakítási programban a minőség javításával kapcsolatosai) megfogalmazott célok elérését kívánják segíteni az állami szervek a támogatási rendszer új elemeinek bevezetésével. hez tartozónak kívánnak tekinteni a jövőben. Az utóbbiakkal, azaz Jászapátival és Tiszajenővel együtt 13 jászsági és tiszazugi település képviseli majd az alföldi borvidéken Szolnok megyét. Az idei szüret kezdetére felhalmozódott problémák — amelyekről szintén szót váltottak a cserkeszőlői tájértekezlet résztvevői — felvetik a kérdést: szükség lesz-e egyáltalán az elkövetkező években az ültetvények selejtezésére, a tervszerű szőlőkivágásokra? Félő ugyanis, hogy az ágazat pozíciójának mind nagyobb mérvű romlása maga is a termelői kedv és a szőlészkedéssel-borász- kodással foglalkozók számának csökkenéséhez vezet. A várható 11 és félezer tonnás szőlőtermés csak közepesnek mondható, de már ennek az elhelyezése sem problémamentes. a borforgalmi vállalatok is. — A Dél-alföldi Pincegazdaság jelenlévő képviselője sem éppen kedvező hírrel érkezett a cserkeszőlői tájértekezletre. Az asztali bort adó szőlőkért kilónként nyolc forintot, a minőségi fajtákért 10—12 forintot tud fizetni a cég, szerződött partnereinek. Felvetődött az adózás kérdése is. A borértékesítést jelenleg kettős adózás terheli: 15 százalékos fogyasztási és 25 százalékos általános forgalmi adó. A feltétlenül és mihamarabbi központi intézkedést sürgető, szüret előtti gondok hallatán már nem is meditál azon a krónikás, hogy a hat-hét deci nedűt adó, nyolc forintért felvásárolt egy kilogramm szőlőből, mire a boltok pultjaira kerül, hogyan lesz negyven-ötven forintos bor?! többsége nemekkel, tilossal kezdődik, amelyeket alapos ,'részletességgel fejtenek ki, miközben az engedélyezés paragrafusai rövidek, elnagyoltak. Ebből vita is kerekedett, mivel ezen észrevétellel nem mindenki értett egyet, mondván: ami »nincs tiltva, az szabad. Ezért kell a tiltást részletezni. Nem először és gyaníthatóan nem utoljára fogalmazódott meg a felelősség, a felelősök kérdése. Pontosabban úgy hangzott el: nem csak jobban kell dolgozni, de jobban is kell vezetni az országot, ahol any- nyi dologszerető munkás igyekszik valamit tenni a kibontakozásért Erre a sikeres ankétra egyébként az volt a jellemző, hogy minden észrevétel, felvetés meghallgatásra talált. Egyébként a mai napig a tervezett százharminc ilyen megyei rendezvényből harminchatot tartottak meg. — D. Szabó — Kétezren tanulnak Oktatás a Rábában Temesközy Ferenc Vita a gyülekezési és egyesülési jogról Konkrétabb értelmezések kellenek Kik tartoznak a borvidékhez? Részletfizetésre kényszerülnek
