Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 13. ___Félpénzen M a véget ér a nyári vásár. Nehogy a kereskedőket okolja bárki is, ha úgy tapasztalta, nem volt ez olyan, mint a sok éve megszokott, sok vásárló csak üres szatyrokkal vonult ki az áruházakból, szaküzletekből. Bár a kép nem egységes, szolídabbra, szerényebbre sikerült nálunk is, mint ahogyan bárhol az országban. Nem azért, mert nem volt megfelelő a kínálat — bár helyenként ez is közrejátszhatott a forgalom- csökkenésében — nem is azért, mert a vásárlók nagy többsége legyint az olcsó, a leértékelt áruféleségekre. Egyszerűen azért, mert az emberek nagy többsége azt mondja: enni kell. az élelemre elmegy a bér eddiginél jóval nagyobb része. Nincs pénz öltözködésre. Mintha előre érezték volna ezt Kun- szentmártonban, meg Karcagon is a fogyasztási szövetkezetekben. A karcagi nagy áfészáruház, meg a kunszentmártoni Harmónia is a nyári vásár idején plusz tíz százalékos engedményt adott azoknak a vásárlóknak, akik tagjai a fogyasztási szövetkezetnek. Nos, Kunszentmártonban, ahol 20—30—40 százalékkal olcsóbban kínálták ebben a két hétben az árukat lehet mondani, akár félpénzen is hozzájuthatott a vásárló ruhafélékhez, cipőhöz. Ennek ellenére: az érdeklődés csak a vásár elején, az első két napon volt igen nagy, a kétmillió forint értékű kedvezményes árukészlet mégse fogyott el teljesen e hét közepéig. Mindehhez vegyük hozzá, hogy az első félévi ruházati forgalom lényegesen kisebb volt a tavalyinál is. Nem azért, mert gyűjti az átlagvásárló a pénzét — egyszerűen azért, mert kevesebb pénze van. Karcagon is hasonló volt az érdeklődés, az 1 milliós készletből marad a vásár utáni napokra is. Jászberényben, a Skála Áruház vezetői nem is fűztek különösebb elképzeléseket a kéthetes vásárhoz, ök bőrükön tapasztalták tavaly, mennyire elvásárolta, elköltötte vásárlóközönségük a pénzét 1987-ben. Nem csoda, hogy stagnál vagy csökken az idén az érdeklődés, s még a gyerekcipők iránt se különösebben kapkod senki — a herényiek „bespájzoltak’ belőle tavaly. Ennek ellenére, volt nyári vásár, volt forgalom — ha nem is olyan, mint a korábbi években. Ellentét Szolnokról: A Skála Áruházban „dühöngött” a forgalom a cipőosztályon. Olyannyira, hogy az előrelátó áruházi, szövetkezeti vezetők néhány áruféleségre ki is mondták: véglegesen leárazzák. Hátha így jobban megy. s a vásár időszaka után is talál vevőt sok női cipő, női és gyermek nyári divatáru. Az Ideál Kereskedelmi Vállalat sok szolnoki és vidéki áruházában, szaküzletében 23 millió forint értékű árut vontak be a kedvezményes nyári vásárba. Hatmilliót takarít meg a vásárlóközönség, ha mind elfogy. Sajnos, ezekben a boltokban is két-három napos csoda volt a nyári vásár. Remélhető, a kínálat javarésze elfogy — s örülni is lehetne neki, ha egész első félévben nem az lett volna a kereskedők tapasztalata: csökken az érdeklődés a ruhá- záti cikkek iránt, legfeljebb az olcsó árukért ad szívesen pénzt a vevő. A Centrumban az idei nyári vásár az eddigiek közül a legszerényebb volt. Igaz is, náluk hétfőn és csütörtökön minden héten talál kedvezményt a vevő. Lassan ki is számolgatja magának az ember, mikor, miért érdemes a nagyáruházba betérni. A Május 1 Ruhagyár üzlete a csendes Magyar utcában igazán szép. cseppet se divatjamúlt ruhákat, kosztümöket, kabátokat kínált a vásár idején. egységesen negyven százalékkal olcsóbban. 1,2 milliós volt a készlet — 670 ezer forint értékű holmi még a vásár lezárása előtt gazdára talált Marad hát a polcokon, tárlókban szinte mindenütt a kínálatból, hiszen akadt bőven „vásárló”, aki tudott volna magának választani belőle — de nem tehette, hiszen vigyázni kell a kevés pénzre. Találkoztam nyugdíjassal, aki szomorúan mondta, bolt tájékára se ment két hétig, minek fájdítsa a szívét. És láttam olyan fiatalasszonyt, aki a leértékelt árú gyermekcipőket is csak kézbe fogta, otthagyta. Országszerte már a vásár első hetében kiderült: ez se olyan már, mint a régi. Hiába van vásár, ha a vásárló csak az élelmiszeráruházakba, -boltokba jár rendszeresen, ha sok háztartásban az is elég, ha az alapvető élelmiszereket meg tudják venni. Meg is kérdeztem néhány kereskedőt, az élelmiszer-kereskedelemben. Elképedtem azon, amit mondtak: az alapvető élelmiszerek forgalma is csökkent, a legutóbbi húsáremelés óta érezhetően kevesebb húst veszünk, mint előtte. És tessék megfogódzkodni: csak az italok forgalma nő jelentősen (az’ áránál is jobban) manapság! Nincs az embernek semmi kedve örökké a nehézségekről, az élet bajairól írni. Nincs nagyobb öröm annál, ha jóról, szépről tud beszámolni. Manapság ez egyre ritkábban adatik meg a krónikásnak... O, a Balaton _ K épeslap helyett az otthon maradóknak Ma még Zagyvarékast a térképen egyetlen kis piros pont jelöli, de feltételezhetően nem sokáig. Ugyanis pár év alatt a vasútállomás szomszédságából már egy szűk kilométernyi új utcasor „nőtt ki”. Nem önmagában, mivel már keresztirányú utak is jelzik Szolnoktól tizenkét kilométerre az építési kedvet, elvégre már közel kétszáz ház bizonyítja az otthonteremtési hajlandóságot. Vajon kik laknak errefelé, és miért vállalták ezt az életformát? A hangzatos elnevezésű Csárda út jobb oldalán félig kész ház látható. A főfalak már állnak, de „kalap” még nem került föléjük. Mégis szemmel láthatóan gyönyörködve nézi Kapus Élvezik a futkározást — A két gyerek? — Ök már holnap jönnének. Ha kiugrunk, be sem lehet verni őket, annyira élvezik a futkározást, a szabad életet. — Panasz? — Villany, víz, gáz van, de egy jobb ellátású ABC elkelne. Ennél nagyobb baj az, hogy az ÁFA visszaigénylése valahogy vontatott. Két-három hétig is rajta ül az adóhivatal, pedig nekem most nagyon kellene az a 32 ezer forint. A gyerekek a vakáció felhőtlen óráit most is a szomszédban töltik, Kiss Józse- féknél. Ök is Szolnokról jöttek: a férj még dolgozik, a felesége már hazaérkezett, a nagylány és a nagyfiú pedig videózik. .— Július 28-án „menekültünk ki” a Vosztokról — mondja Kissné. — A férjem hivatásos katpna, a lányom szeptemberben kezd az első munkahelyén, a fiam még tanul, én pedig a húsiparban helyezkedtem el. — Az utazás? — Sűrűn indulnak vonatok, úgyhogy nem távolság ez a tizenkét kilométer. A házban a gáz még bekötésre vár, és a melléképületek is most készülnek. Kisséknek is az a véleménye, hogy a jószágtartás Közel a megyeszékhely A tanácstól megtudtuk, akad olyan időszak, amikor évente húsz-huszonöt házzal gyarapodik a telep. Akkora az érdeklődés, hogy újabb tíz-tizenöt telek kialaD. Szabó Miklós Többet ér a betegállomány Társadalombiztosítási tapasztalatok László és felesége leendő otthonukat. — A szolnoki Szántó körúti panellakásunkat cseréljük fel ezzel a kertes házzal. Nyíregyháziak vagyunk mindketten, két fiunk született, és már régi vágyunk, hogy szabad levegő vegyen körül bennünket. Olyan saját otthon, amelyik szomszédságában jószágokat tarthatunk, és ahol gyümölcsfák adnak árnyékot. — A városban nem próbálkoztak? — Hol kapok én telket 29 ezer 800-ért? Még így is 1,1 millióba kerül a ház, ha egyáltalán ennyi elég lesz. Azután ha jövőre költözünk, szaporodik a család, mivel a feleségem szüleit is magunkhoz vesszük. hozzátartozik mindennapjaikhoz. — Csirke, kacsa, liba meg egy birka van, és jövőre hízó is lesz, de hát előbb az ólakat kell elkészíteni. Bár csak három hete lakunk itt, azt már tapasztaltam, a tavaly átadott bolt kicsi. Azután telefon, meg egy kis rendelő is elkelne később, ha már ennyire gyarapodik ez a ma még apró falu. Az utca vége felé a sok új épület szomszédságában mutatós kockaház villan ki a gyümölcsfák, szőlőlugas mögül. Formáján látható, ezt az épületet nem ma emelték. — Az egyik legelső volt 1959-ben — mutat körbe Borsányi Mihály, a tulajdonos, aki tavaly óta nyugdíjas mozdonyvezető. — Jól érezzük magunkat az asz- szonnyal, mivel a két lányunk is itt lakik családostul a szomszédban, meg valamivel távolabb. Ügy hogy az unokák közül is itt táblából valamelyik mindig. — Honnan érkeztek? — Rékasról, a faluból. Nem volt lakásunk, és emlékszem, harminc esztendeje itt csak a Peti csárda, meg három tanya állt. Nehezen akartak építési engedélyt adni, mondván, külterület. Lehet akkor annak számított, de ahogy látom, kétezerre még község is lehet. kítását végzik, és az itt élőknek bizonyára jó hírnek számít, hogy az idén segélykérő telefon is lesz. Ez nagyon hiányzik a zömében Széchenyiről elszármazott Soraim azoknak szólnak, akik az idén (már, még, sem) nem jutottak el a „magyar tengerhez”. Hogy eme tényt sajnálni lehet, vagy inkább örülni neki, döntse el ki-ki saját maga. Az apró villanások egy-egy jellegzetes, mindennapi jelenetet ábrázolnak. Első osztály A hőség, a tömeg és az árak elől beszédülünk egy átlagos presszó átlagos teraszára. A műanyag székek hátán lévő koszcsíkok se riasztanak el; nagyon fáradtak vagyunk. Leülve csodálkozva látjuk a cégtáblán, hogy első osztályú helyre tévedtünk. Kérünk két Pepsit, a pincér hozza a számlát: hatvan forint. Ennyi pénzért a taxi elvisz Siófokról Szabadiba. Ennyi pénzért a sarki sütödében (ahol különb székek vannak) két ember jóllakhat hallal. Körülnézek a presszó teraszán. Az árukat hirdető tábla üvege egy darabon letört. Előttem kopott szélű asztal. Lábam alatt máj színű, fehér foltos, olcsó, kommersz kockakövek. A terasz szélén a töredezett tartóban félig elszáradt virágok. Mi hatvan forint? Alapjáratban Balatonszéplakról évek óta az 1-es autóbuszjárattal lehet Siófokra eljutni. Szezonban 20 percenként, illetve félóránként indul. Kivéve, ha esik az eső, ha fúj a szél, ha hőség van, mert ilyenkor ki-kimarad egy járat. A háromnegyed óránként, óránként induló autóbusz sokszor csak 3—4 megállóban vesz föl utasokat, aztán már meg sem áll, hiszen senki sem fér föl. Évek óta nem sikerül elérni, hogy vagy sűrítsék a járatot vagy csuklós buszt indítsanak. Néhány év alatt újabb és újabb panziók, árudák és vendéglők épültek, hiszen egyre több turista érkézik Siófokra és Széplakra. Csak az 1-es járat nem változott. Marad tehát az autó. ha valaki mégis közlekedni akar. No, és ha van bátorsága kocsiba szállni. Három egymás utáni napon ültünk három különböző taxiban. Mind a háromszor csak a vezető ügyességén múlott; el tudta kerülni, hogy belénk hajtsanak. Bolt bolt hátán Az ember, ha már pihen, rengeteg ideje van. Ha már úgyis ráér, adni akar magára. Eme elhatározás jegyében végigloholjuk Siófok fő utcáját abban a hiszemben, hogy körömlakkot veszünk. Bolt, bolt hátán, de egyetlen illatszerüzletet se találunk. Az áruház és a . háztartási bolt semmiféle választékot nem kínál, illetve nem árusít lakkot. Persze nemcsak a körömlakkal jár így az ember; a desodorok- kal, krémekkel is; pláne ha bizonyos márkához ragaszkodik. Mégiscsak felháborító, dühöngök, hogy ahol ennyi turista fordul meg, nincs egy tisztességes illatszerbolt! Ekkor egy butik cégtábláján meglátom a felsorolás között: „illatszer”. A butikos hölgy háromféle rózsaszín lakkot tesz elém. — Szányolcvan forint mindegyik — közli. Ennyi pénzért én szeretném eldönteni, milyen színt kenek a körmömre. Életre nevelni Amíg halat veszek, ötéves lányom palacsintáért áll sorba. Nemcsak praktikus, hanem hasznos is a munka- megosztás: hadd tanulja a gyerek az önállóságot. Hadd szokj a az életet; hogy a kívánt dologért tenni is kell valamit. Lányom zokszó nélkül áll a sorban, és türelmesen várakozik. Anyai szívem már- már ujjong: lám, milyen szépen sikerül az akció. Az eladónő és a lányom háta mögött álló asszony azonban figyelembe se veszi a gyereket. Az árusítónő nem őt, hanem mögötte az asz- Szonyt szolgálja ki. A gyerek kirohan a sor-' ból, és sírva levágja a pénzt elém, az asztalra.Ennyire nem akartam az életre nevelni. .. * * * És. hogy van-e valami a Balatonnál, ami kellemes, igazságos és nem veszi el az ember kedvét? Hát persze. A Balaton... — Paulina — Vásárhelyi Pál néven alakul A vízgazdálkodással és a nagy vízügyi létesítményekkel foglalkozó mérnököket, közgazdászokat, energetikusokat, hidrológusokat. valamint más elméleti-gyakorlati szakembereket és a környezetvédőket tömöríti majd a Vásárhelyi Pál Társaság, amelynek létrehozására most alakítottak szervezőbizottságot a szakmák képviselői. A szervezőbizottság nyilatkozata szerint, a társaság alapvető, célja, hogy a szakmát érintő témák megvitatásán túl széles körű társadalmi nyilvánosságot adjon a legfontosabb vízgazdálkodási törekvéseknek. Az év első felében a dolgozóknak átlagosan 6,4 százaléka volt táppénzes állományban rövidebb-hosszabb ideig, ez az arány megegyezik a múlt év hasonló időszakának átlagával. A látszatra változatlan helyzet mögött azonban olyan új tendenciák mutatkoznak, amelyek eltérnek a korábbi években tapasztaltaktól. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság szakembereinek véleménye szerint az új jelenségek kialakulásában valószínűleg számottevő szerepe van annak. hogy az idei szabályozóváltozások nyomán átlagban emelkedett a táppénz ittenieknek. Elmenőben Bor- sányiné a lelkünkre köti, hogy azt azért írjuk bele: a bolti ellátás olykor döcög. Beleírjuk, mivel nem ők az elsők, akik ezt szóvátet- ték. A teljességhez hozzátartozik, hogy Serbán Illé- sék viszont, akik vásározókereskedők, védelmükbe vették az áfész eladóit. — Egy biztos, ez nem városi kínálat, és valószínű, soká lesz az, hiszen az igényeket nehéz kiszámítani. Hogy miért? Azért, mert úgy nő a létszám, akár erdőben a gomba. Ami ma elég volt, holnapra kevés, ami holnap jó, holnapután kicsinek bizonyul. Jóformán azt se tudjuk, mennyien élünk itt. Nem beszélve arról, innen mindenki Szolnokra jár, és egyúttal be is vásárol a nagy áruházakban. Egyébként az itteni új ABC-üzletet tavaly nyitották meg. Ottjártunkkor délután fél hatot mutatott az óra, és a tej akkor fogyott el. Kenyér még akadt néhány darab, ' és volt csirkehús meg töltelékáru is. Ma még csak álom Azt észrevettük: nagyon sok a gyerek, hiszen az itt élő kétszáz család néhány kivétellel húszon- és harmincéves. Ezek a nebulók több iskolába járnak: ki Rékasra, ki valamelyik szol- rfókiba. Felvetődött többször ákérdés: később, ha továbbra is így növekszik a lélekszám, talán óvoda vagy egy alsó tagozatos iskola is elkelne. Noha ez ma még álomnak tűnik, pár év múlva bizony majd erre is gondolni kell. Igaz, minden pénzbe, nem is kevésbe kerül, de hát ha ennyire népszerű itt az építkezés, előbb- utóbb kopogtatnak majd az efféle gondok is. Most még azonban a telefon a legközelebbi gyarapodás, amelyet már nagyon várnak az itt élők. Azok, akiket hivatalosan Zagyva- rékas vasútállomás újtelepieknek hívnak. Ez a név any- nyira kacifántos és nyakate- kerten hivatalos, hogy első hallásra nem is érti pontosan az ember, mit is jelent. Pedig csak arról van szó, hogy pár kilométerre a régitől egy új Rgkas, Zagyva- rékas születik. mértéke a keresetekhez viszonyítva. Növelte a táppénz kiszámításának alapját a keresetek bruttósítása, a nyugdíjjárulék beszámítása, az általános 310 forintos bérpótlék beépítése az alapbérekbe, s az, hogy az idei évtől már a betegállomány első napjától beleszámít az alapba a jutalom és az év végi részesedés is. Az új táppénzszámítási módszer következtében előfordulhat az is, hogy a dolgozó az előző évi átlagkeresete alapján most több pénzt kap a betegállomány idejére, mintha azt munkában töltötte volna. Erre az évre 15,2 milliárd forintot irányoztak elő táppénz kifizetésekre. Falu a falun kívül
