Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 13. iHeti világliiradó I SZOMBAT: Andreotti olasz külügyminiszter szovjet kol­legájának , Sevardnadzének küldött levelében az euró­pai hagyományos fegyver­zet csökkentését szorgal­mazza — Szófiában nyilvá­nosságra hozzák a BKP Po­litikai Bizottságának a saj­tóról szóló határozatát, amely egyebek közt hangsú­lyozza : az állam nem vál­lalja a kiadás költségeinek fedezését — Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője a szófiai televíziónak úgy nyilatko­zik, hagy „már csak idő kérdése az önálló palesztin áliam megalapítása'*. VASÁRNAP: Közös köz­leményt adnak ki Sevard- nadze kabuli látogatásáról — A belga parlament alkot­mánymódosítást jelent be, erősítve a flamand és val­lon nyelvközösségi terüle­tek önkormányzatát — A TASZSZ jelentést tesz köz­zé arról, hogy augusztus 2- án nyolcezer, a hadseregből frissen leszerelt fiatal ran­dalírozott Moszkvában. Az összetűzésekben hat rendőr megsebesült. HÉTFŐ: New Yorkban be­jelentik, hogy augusztus 20- án életbe lép az iraki—iráni tűzszünet — Megkezdődik a szovjet csapatkivonás Ka­bulból — A Jugoszláv Szak- szervezetek Szövetsége fi­gyelmezteti a belgrádi kor­mányt: állítsa meg az élet- színvonal romlását, mert különben veszélybe kerül a gazdasági reform — Az Ogonyok című moszkvai lap „a szovjet nép és párt meg­csúfolásának” nevezi, hogy Sztálin még a Kreml falá­nál nyugszik. KEDD: Albert Klein nagy­szebeni evangélikus püspök bírálja a bonni kormányt, amiért gyorsítani kívánja a szászok és svábok Romá­niából történő kivándorlá­sát. SZERDA: Rodrigo Borja új ecuadori elnök megbe­szélést folytat Fidel Castro kubai elnökkel, aki az ál­lamfő beiktatására érkezett Quitóba. CSÜTÖRTÖK: Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztán déli részéből — A washingtoni szenátus ha­tározatban ítéli el Romániát az emberi jogok „módsze­res és durva” megsértése, a nemzeti kisebbségek életé­nek szétzilálása miatt — Fi­del Castro tanácskozása Quitóban Uruguay, Kolum­bia és Argentína államfőjé­vel. PÉNTEK: Londonban meg­beszéléseket tartanak az iráni kormány és az angli­kán egyház képviselői a Li­banonban fogva tartott tú­szok szabadon bocsátásáról. — Valóban életbelép a tűzszünet az iraki—iráni fronton? Kölcsönös még a bizal­matlanság Irak és Irán kö­zött, mindkét ország gya­nakvóan mérlegeli, vajon komolyan gondolja-e a szemben álló fél az augusz­tus 20-ra meghirdetett fegy- vemyugvást, amelyet világ­szerte joggal tekintenek az ENSZ egyik legnagyobb eredményének. Volt olyan brit sajtóvélemény, amely­ben azt fejtegették, hogy a tűzszüneti megállapodás már egyenesen egy világmé­retű megegyezési folyamat része lehet — „világszerte kitör majd a béke”. Mindenütt egyetértenek azzal, hogy a tűzszünet Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár nagy szemé­lyes sikere. Máris kezdik azonban kutatni a közép­keleti rendezési folyamat mélyebb gyökereit, s az elemzők általában úgy vé­lik, hogy a megállapodás a nagyhatalmak reálpolitiká­jának győzelme. A Corriere della Sera című olasz lap például rámutatott: a vi­lágszervezet közvetítői te­vékenységének sikerét főleg az új szovjet vezetés maga­tartása, realitásérzéke tette lehetővé, ... ami azonban nem kisebbíti az ENSZ fő­titkárának érdemét, ő röp­tében ragadta meg a kínál­kozó alkalmat”. A rendezés szűkebben vett oka természetesen az, hogy a nyolc éve tartó háború a végletekig kimerítette a két országot. Fontos szempont volt Iránban az, hogy a 88 éves Khomeini ajatollah nem él örökké, márpedig úgy vélik, hogy a háborúból a „legkönnyebben” ő vezet­heti ki az országot. A há­borúban valószínűleg Irán veszített többet, márcsak azért is, mert az utóbbi más­fél évben az iraki légierő következetesen elpuszította az iráni gazdasági létesít­mények nagy részét, főként az olajipart. Van olyan becs­lés is, amely szerint viszont Irak költött többet a hábo­rúra: egy japán kutatóinté­zet szerint a hadviselés ösz- szesen mintegy 415 milliárd dollárba került, ebből Irak­éi lenes erők hetes szövetsé­gének pesavári bejelentése, miszerint nem akarnak „kö­zös kormányt a kommunis­tákkal”. Komoly előrelépés viszont, hogy utasították fegyvereseiket: ne támadják a kivonuló szovjet alakula­tokat. A Szovjetunióban van olyan vélemény, hogy az af­gán vezetés mindeddig nem tudta létrehozni a baloldali TERMEZ, ÜZBÉG SZSZK, SZU: Egy idős asszony köszönti a határvárosban az Afganisztánból hazatért katonákat au­gusztus 11-én. (MTI — Telefotó) ra 226 milliárd, Iránra pe­dig „csak” 189 milliárd ju­tott. Nagy veszteség érte például Irakot 1986-ban, amikor elveszítette a Fao- félszigeten lévő olajkikötő­jét, s ezért kénytelen volt hatalmas költséggel olajve­zetéket kiépíteni Törökor­szágon keresztül. Egyelőre mindkét ország­ban óriási az öröm, Bagdad­ban pedig háromnapos ün­nepet is hirdettek. Szeren­csés fordulatnak tekinthető, hogy egyik fél sem tartja magát vesztesnek, vagyis ta­láltak érveket saját győzel­mük igazolására. A nyolc évig tartó háború sebeinek begyógyítása azonban japán becslések szerint Iránban 30, Irakban pedig 10 évig tarthat. Felhőtlenül tehát csak azok az üzleti körök örülhetnek, amelyek elég gyorsan reagáltak, s az új­jáépítési vállalkozásokért folyó versenyben így jól startolhatnak. I — Mitől új az afganisz­táni szovjet kivonulás múlt héten kezdődött szakasza? i A hét elején megkezdő­dött a szovjet alakulatok kivonulása immár a fővá­rosból, Kabulból. A Szov­jetunió már május 15. óta csökkenti afganisztáni kato­nai jelenlétét, de Kabulban most minőségileg új helyzet áll elő. Ha a pontos ütem­tervet tartani lehet, au­gusztus 15-ig 60 ezer szov­jet katona, vagyis az afga­nisztáni szovjet erők fele távozik. Az ENSZ új terve­zete szerint ezután követ­kezne a tűzszünet, és koalí­ciós kormányt is létre lehet­ne hozni. A rendezés ter­mészetesen elsősorban an­nak függvénye, hogy Isz­lámábádban szintén kíván­ják-e a normalizálást. Sok függ persze attól- is, hogy mennyire lesz sikeres egy szélesebb konszolidáció Af­ganisztánon belül. Aggoda­lomra ad okot a kormány­erők egységét, s más pár­tokkal sem tudott tartós szövetséget kialakítani. Ilyen értelemben nyilatkozott az Ogonyok című moszkvai lapnak Kim Cagolov vezér­őrnagy, a Frunze katonai akadémia tanszékvezetője, aki éveket töltött el Afga­nisztánban. Felrója azt, hogy a kabuli kormánv tü­relmetlenül lépett fel a val­lásos erőkkel szemben, nem tudott felülemelkedni a tör­zsi-nemzetségi előítéleteken. Cagolov nézeteivel Szárval Mangal afganisztáni minisz­terelnök-helyettes személye­sen szállt szembe. Hangsú­lyozta, hogy a koalíciós kor­mány ura a helyzetnek, az ellenforradalmárok nem tud­ták elvágni a fővárost a vi­déki körzetektől. Hangoztat­ta, hogy a megbékélési fo­lyamatban a kabuli kor­mány kész bárkivel tár­gyalni, hajlandó bármilyen kormányposztot felajánlani. Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő is foglalko­zott a kérdéssel. Leszögez­te, hogy Cagolov vezérőr­nagy nézetei nem tekinthe­tők hivatalos szovjet állás­pontnak, de hangoztatta, hogy „a vélemények plura­lizmusa a Szovjetunióban megszokott jelenséggé vá­lik”. A szovjet álláspontot mindennél jobban szemlél­teti Eduard Sevardnadze múlt hét végén, vagyis köz­vetlenül a Kabulból törté­nő csapatkivonás kezdete előtt tett afganisztáni láto­gatása, amelynek során a szovjet külügyminiszter alá­írt egy 2000-ig érvényes együttműködési egyezményt. A közös közleményben is- rriét leszögezik Afganisztán mindent megtesz a megbé­kélésért, de ha nem szűnik meg a pakisztáni beavatko­zás, levonják a következte­tést. Walkó György Az USA szenátusa Elítéli Romániát nrafat Líbiában tárgyal Jasszer Arafat csütörtök óta Tripoliban Moammer el- Kadhafi líbiai vezetővel tár­gyal — jelentette pénteken a líbiai rádió. A PFSZ VB elnökének lá­togatása a jelentés szerint összefügg a palesztin prob­lémával kapcsolatos legutób­bi fejleményekkel, elsősor­ban Ammannak azzal a dön­tésével, hogy lemond a Cisz- jordánia feletti adminisztra­tív ellenőrzésről. Mint ar­ról beszámoltunk, Moamer el-Kadhafi szerdán bejelen­tette: Líbia kész vállalni, hogy továbbra is folyósítja azoknak a ciszjordániai köz- alkalmazottaknak a fizetését, akik az ammani döntés nyo­mán munka nélkül marad­tak. Az intézkedés 21 ezer palesztin dolgozót érintene. Nehru-békedíj Cuellarnak A Nehru-békedíjat az idén az indiai kormány Pérez de Cuellar ENSZ-főtjtkárnak ítélte oda. Radzsaninath Gharekhan indiai ENSZ- nagykövet csütörtökön New Yorkban közölte: a kitünte­tést „a nemzetközi együtt­működéshez és megértéshez való kiemelkedő hozzájáru­lásért” adományozzák a vi­lágszervezet. főtitkárának. Az 1965-ben alapított, In­dia néhai miniszterelnökéről, Dzsavaharlal Nehruról elne­vezett békedíjjal együtt 1,5 millió rúpia pénzösszeg jár. Az eddigi kitüntetettek kö­zött van U Thant volt ENSZ- főtitkár, Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos, Yehudi Menuhin he­gedűművész. Jonas Salk tu­dós, a gyermekbénulás elle­ni szérum feltalálója és Bru­no Kreisky volt osztrák kor­mányfő. Hétfőn konvenció Republikánus tanácsknzás New Orleansban Hétfőn kezdődik meg New Orleansban a Republiká­nus Párt elnökjelölő orszá­gos tanácskozása, az úgyne­vezett konvenció. A tanács­kozás hivatalosan is elnök­jelöltté nyilvánítja George Busht, Reagan alelnökét, aki már az előválasztások során biztosította magának a kül­döttek túlnyomó részének szavazatát. Az Egyesült Államok sze­nátusa csütörtökön határo­zatban ítélte el Romániát az emberi jogok módszeres és durva megsértése miatt. Az ellenszavazat nélkül el­fogadott és nem kötelező erejű határozat felszólítja Reagan elnököt: közölje Ro­mániával, hogy az Egyesült Államok részéről mindaddig nem számíthat kedvező ke­reskedelmi feltételekre, amíg nem tesz „egy sor lépést” az emberi jogok romániai hely­zetének javítására. Románia már korábban lemondott az Egyesült Álla­mok nyújtotta legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvéről, hogy így vegye ele­jét az emberi jogok helyze­te miatt Washingtonból szár­mazó bírálatoknak. Ugyan­akkor román tisztségviselők azzal próbálkoztak, hogy más kereskedelmi megálla­podások megkötésével he­A két ország megállapodá­sa által tiltott anyagokat akartak kicsempészni a Szovjetunióból amerikai szakértők, akik a szemipa- latyinszki szovjet nukleáris kísérleti telepen dolgoznak a közös megfigyelés mellett elvégzendő kísérleti robban­tás előkészítésén. A The Wa­shington Post jelentése sze­rint a Szovjetunió hivatalo­san tiltakozott emiatt az Egyesült Államoknál. A lap értesülése szerint az amerikai személyzet tagjai július 17-ikén megkíséreltek lyettesítsék a« így elveszített előnyöket. 1 A csütörtöki határozat rá­mutat, hogy Románia „mód­szeresen és durván visszaél ez emberi jogokkal”. Példa­ként hozza fel a kivándorlá­sok engedélyezésénök meg­tagadását és a „nemzeti ki­sebbségek életének szétzilá­lását”. Nyomatékosan felhív­ja a figyelmet arra a román tervre, hogy hétezer falut bulldózerekkel a földdel tesznek egyenővé és helyü­kön állami tulajdonú mező- gazdasági üzemeket létesí­tenek. A határozat hangsú­lyozza : amennyiben végre­hajtják, a program „meg­semmisíti a román nép és az ottani magyar, német, szász, horvát, szerb, ukrán és más nemzeti kisebbségek hagyo­mányos települési mintájá­nak népi építkezésének és életmódjának jelentős ré­szét”. kijuttatni az országból föld­mintákat, továbbá a nukleá­ris kísérleteknél használt szerszámokat és kábeldara­bokat. A földminták alapján a szakértők állítólag követ­keztetéseket tudnak levonni a szovjet nukleáris kísérle­tek fontos részleteiről. A kö­zösen ellenőrzött nukleáris kísérletekről létrejött szerző­dés tiltja az ilyen anyagok gyűjtését. Amerikai részről tagadják, hogy a csempészési kísérletet hivatalos utasításra hajtot­ták volna végre. Az összedőlt családi házuk romjait vizsgálja egy szudáni család augusztus 11-én. Az országra hullott özönvízszerű esőzések következtében több mint egymillióan váltak haj­léktalanná (MTI — Telefotó) Nukleáris kémkedés? Csempész amerikai szakértők JOHANNESBURG A dél-afrikai kormány hajlandó lenne elfogadni, hogy a függetlenség megva­lósulása után a Délnyugat- afrikai Népi Szervezet (SWAPO) alakítson kor­mányt Namíbiában, ha ad­dig minden kubai csapat el­hagyja Angolát. Ezt Stoffel van der Merwe, a pretoriai kormány tájékoztatási mi­nisztere jelentette ki a Bu­siness Day című dél-afrikai lapnak adott nyilatkozatá­ban. Az interjú pénteken je­lent meg a befolyásos pénz­ügyi körök lapjában. RÖMA Hamarosan életbe lép Olaszországban az a rende­let, amelynek értelmében Itáliában is alkoholszondás ellenőrzéseket tartanak majd. A szondás vizsgálat bevezetése után büntethető- vé válik Olaszországban is az a vezető, akinek vérében 0.8 ezreléket meghaladó al­koholszintet találnak. BONN . Négy szovjet ellenőrző csoport — összesen negyven szakértő — érkezett pénte­ken az NSZK-ba, hogy — élve a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták fel­számolásáról kötött szovjet —amerikai szerződésben el­ismert jogával — helyszíni szemlét tartson amerikai ka­tonai létesítményeken. A szovjet katonai ellenőrök a Frankfurt melletti ameri­kai légitámaszponton száll­tak le, és négy különböző ka­tonai bázist — köztük raké­tatelepeket — kerestek fel az NSZK területén. Ugyan­csak pénteken érkezett az NDK-ba az a négy nyugatné­met katonatiszt, aki Berlin­től délre kíván „villámszem­lét” tartani egy közös szov­jet—NDK hadgyakorlaton. KARTÜM Csónakhiány akadályozza a segélyszállítmányok szét­osztását az áradások sújtot­ta Szudánban, ahol hétfő óta rendkívüli állapot van érvényben. Mintegy 2500 sátrat és 80 ezer takarót szállítottak már az országba, és a nemzet­közi készpéftzsegélyek ösz- szege eléri a 3 millió dollárt — közölte a szudáni segé­lyek kérdésével foglalkozó ENSZ tisztségviselő. Az áradások következté­ben eddig 39 halálesetet je­lentettek. A hajléktalanul maradtak száma tovább nőtt, másfél millióra. KABUL A szovjet csapatok kivo­nulása után az afgán kor­mányellenes erők megtá­madták Kunduzt. Behatoltak a városba és elfoglaltak né­hány kerületet. Az afgán hadsereg erősítést küldött a helyszínre, « heves harcok után kiverte a városból az ellenforradalmárokat. Tele­fonon szerzett értesülések szerint pénteken nyugalom volt Kunduzban. BANGKOK Lemondott pártelnöki ' és államfői tisztségéről csütör­tökön Sein Lwin burmai el­nök a távozását követelő or­szágos méretű tüntetések nyomán. A hírt a ranguni állami rádió közölte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom