Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-08 / 188. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 AUGUSZTUS 8. IA szerkesztőség postájából 1 Kallódó körlevél csak fél szolgáltatás —. két lehetőség is kínálkozik. Le­gyen technikai szünet miatt zárva az uszoda pénteken­ként vagy adjanak árenged­ményt. így lenne tisztessé­Húszán, negyven keréken Július 18-án szerencsésen visszaérkezett Szolnokra Rá­kóczi kerékpáros úttörő ván­dortáborozó csoportunk — írta levelében Csirke József nevelő. A fotót is tőle kap­tuk. A K. Bozsó Károly úti iskola diákjai a 14 nap so­rán kévés híján 400 kilomé­tert tettek meg két keréken Borsod-Aibaúj-Zamplén és ges! Még nincs vége a nyár­nak. Egy példás, gyors in­tézkedés örömére válna a fürdőzőknek. Cs. J. Szolnok S zabol cs-Szsatmár megyék­ben. Sortteljesítménynek se volt utolsó a Bodrogzug, a Bereg, a szatmári Tiszaihát szép tájainak végigjárása. A tizenöt úttörő, a három ifi­vezető és a két felnőtt kísé­rő szép két hetet töltött együtt. 1) A próbázók az ónodi bázison, a kerékpáros em­lékmű előtt. IA tárgyalóteremből I Majdnem megfojtotta feleségét Július 25-én, hétfőn este gyanútlanul ültem a tévé előtt. A különkiadást néz- tem-hallgattam. Miniszterel­nökünk itt, pártfőtitkárunk ott. csodapaloták, csodafoga­dások, csodaautók .. Már nem is tudom, hol tartottam gondolatban, amikor egy- szercsak arra eszméltem: holnaptól literenként két forinttal felemelik a benzin árát (és a gázolajét). Hisz nemrég... Dehát most mondták. És nem aludhat­tam el közben. Keddi la­punk utolsó oldalán pedig nagy betűkkel állt a cím: Emelkedik a motorbenzin és a gázolaj ára. A szövegben: „ ... a költségvetés megnö­vekedett kiadásainak fede­zetéhez szükséges források előteremtése érdekében 1988. július 26-ától emelkedik a motorbenzin és a gázolaj fo­gyasztási adótétele ...” Ezen az adótételen még filóztam kicsit, dehát a lényegen ez nem változtatott: drágább lesz, azaz: lett a benzin és a gázolaj (is). Július 29-én kaptuk a hírt Cibakházáról, hogy ott igen­csak szívükön viselik egye­sek a költségvetés megnöve­kedett kiadásainak fedeze­tét. -Olyannyira, hogy már egy nappal korábban drá­gábban mérték a benzint. Hinni se akartuk az esetet, pedig megtörtént. Hírhozónk állította: a benzinkút keze­lője az üzemeltető cisz líeid- vári áfész körlevelét „mu­tatta mentségül” a mitsem sejtő reklamálóknak. Telefon Tiszaföldvárra. Árvái Mihályné elmondta: ő olyértelmű körlevelet ka­pott az Áfortól, hogy július 25-én 0 órától kell drágáb­ban adni a benzint. Tisztára belegabalyodtam ebbe a Július 31-én száznál is többen gyülekeztek a han­gulatos estre a kunmadarast József Attila Művelődési Házban. Gazdag Ferenc he­gedűművész, a község szü­lötte adott nagyon sikeres hangversenyt — értesültünk Pácz Sándorné leveléből. Gazdag Ferenc — akinek a kunmadarasi Szakmáry Ist­ván tanítómestere volt — jelenleg az NSZK-ban él, s egy. kisvárosi zenekar első­Sokan voltunk fürdőzők ezen a pénteken is — július 29-én — a szolnoki MÁV- uszodában. Kánikulától tik- kadtan, sajnos csak csendes szemlélői lehettünk a nagy­medence egésznapos töltésé­nek. Úszni de még meg­mártózni se tudtunk a vizé­ben. A szigorú fürdőmeste­rek pedig mindenkit elta­nácsoltak, aki véletlenül be­ledugta a lábát a hűs ha­nulla órába. Említettem a tévét: higgye el, hogy or­szág-világ előtt nem a ha­sukra ütve mondanak be fontos közleményt. Beszélge­tőtársam nem tudtam meg­győzni. Különben is, őt nem érdekli, mit mondanak be a tévében, s hangsúlyából éreztem: nem is kötelezhe­tik, hogy nézze. Vitathata’- lan, nem! Újabb telefon, most már Szolnokra, az Áfor-központ- ba. Abonyi Ferencné elmon­dása szerint július 20-án va­lóban olyan értelmű körle­velet adtak postára vala­mennyi viszonteladónak, hogy július 25-én 0 . órától lesz drágább a benzin. Egy nappal később postázták a második körlevelet, amely­ben az áremelés időpontját megváltoztatták — a Mi­nisztertanács döntése szerint — július 26-án 0 órától... Nos. feltehetően ez a kör­levél kallódik valahol. Sze­gény cibakházi benzinkútke­zelő emiatt hallgathatott július 25-én egész nap. (Ugyan előkerül-e valahon­nan?) Ha nem lenne zsebbe­vágó a téma, azt írnám: mó­kás eset... De sajnos, nem az. Mert a benzinvásárlás­ról nem kapunk fizetési blokkot, ott hoci-nesze ala­pon megy a „bolt”, s aki aznap Cibakházán tankolt, ráfizetett. És bárhogyan is magyarázzák, ez a fogyasz­tók megkárosítása volt. Ár­vái Mihályné, tiszaföldvári informátorom azt mondta: tudják, ki volt a panaszos, visszaadják neki a pénzt. Nem ez a lényeg, nem egy ember vásárolt aznap — s ez mindenképpen tisztességte­len hasznot eredményezett!- *i ­hegedűse. A rendezvénnyel mintegy öt-hatezer forinttal gyarapodott a művese-állo- más telepítéséhez gyűjtött összeg. Köszönjük a község lakóinak nevében a bensősé­ges hangulatú hangversenyt és a nemes felajánlást. Kü­lön köszönjük a S0 éves Szakmáry István nyugdíjas zenetanárnak lelkes szerve­ző munkáját és zongorakísé­retét ... bokba. Ha ló nincs, szamár is jó alapon, a mélyvíz he­lyett az l,10-es medencében fürödtünk, aminek a vize azonban ... nem volt egé­szen tiszta. így menekülés- szerűen távoztunk. Maradt a zuhany és a melegvíz. Tudjuk, szükség van a víz­cserére. Ha azonban ezt nem tudják a vendégek megkárosítása nélkül meg­oldani — ez ugyanis így A Mozgássérültek Egye­sületének Jászsági Csoport­ja évek óta éves munkaterv alapján szervezi programja­it, foglalkozásait. Minden évben igyekszünk egy szép város, táj megtekintésével gazdagítani ismereteinket. Idén a festőién szép Duna­kanyar voU az úticélunk. Reggel 8 árkikor indultunlc Jászberényből, a Hűtőgép­gyár ingyen rendelkezésünk­re bocsátott autóbuszával. Köszönet érte! Lukács Atti­Eltűnődtem a Mogorva üveges című, július 12-én közölt jegyzeten. Ha megte­hetném, gratulálnék a szer­zőnek, gondolom, sokunk nevében, mert szívünk sze­rint írt. Most döbbentem rá, hogy a mi üvegesünk — pontosabban üvegvisszavil- tónk — is, legyen az geszte­nye szín, barna, vörös, fiata­labb vagy az idősebb kor­osztályhoz tartozó: mogorva. Miért? Ez bizony érthetet­len. Most évekre visszagon­dolok, s egyszer se fordult elő, hogy amikor én megkö­szöntem a kezembe nyújtott pénzt, válaszolt volna a bolt dolgozója, például így: Én is köszönöm. Furcsa lenne? Nem! 'Mert korábban, ami­kor az italt elvittem, annak az üzletnek a forgalmát nö­veltem vele, amely öt alkal­mazza, ahol ő a kenyerét ke­resi! A Mogorva üveges szer­zője említett holmi érdekelt­séget ... Lehet, hogy a me­leg teszi, de nekem már kezd az agyamra menni ez az állandó érdekeltség-elmé­la gépkocsivezető emberség­ből, szerénységből és segítő- készségből jelesre vizsgázott. Visegrádon megnéztük a Fellegvárat, Esztergomban pedig a Bazilikát. Kis idő jutott még a Keresztény Múzeum megtekintésére is, ahol olyan ritkaságokat is láthattunk, melyeknek Eu­rópában sincs párjuk. Ha­gyományainkat szeretnénk megőrizni és még sok szépet látni — így, együtt! — írta Jászberényből Gyulai Éva. let. Ha így megy, megérem, hogy Pesten, a Nyugatiban sorban állok, hogy borrava­lót adjak az akárhányas szá­mú személy mozdonyvezető­jének. (De akkor hogy lesz a jövedelme láthatatlan?) Pszt... Nem állok sorba juszt se. Már Abonyban el­indulok a vonaton előre. Cegléden leugrom, átadom a ti... hu ... hű, de nehéz kitalálni, hogy hol, mennyit illik adni. De félre a tréfá­val, a minap délután 5 óra körül ellenállhatatlan vá­gyat éreztem, hogy egy busz vezetőjétől megkérdezzem a végállomáson: Ember! Bírja még ezt a kutya meleget a fülkéjében? Hány „kört" tett meg ma? — Mégsem kérdeztem. A melegtől «lát­tán kotortam haza, „jól fű­tött”, 32 fokos lakásomba. De hogy is jön ez most ide? Ja, a buszvezető se „érde­kelt”, s borravalóra se szá- ' míthat. „Csak” csinálja a dolgát. Sz. K.-né Szolnok Hogy hová vezet a rend­szeres és mértéktelen alko­holfogyasztás, annak újabb, szomorú példája a 34 éves szolnoki B. Gábor esete, aiki brigádvezetőként dolgozott az egyik termelőszövetkezet­ben. Munkahelyi jellemzései egyöntetűen igazolják: a téesz legjobb szakemberei közé tartozott és legyen szó bármilyen megbízatásról, so­ha nem húzódozott semmi­től. Dehát mint minden em­bernek a földön, neki is megvolt a maga keresztje. Ez nála a rendszeressé váló italozás képében jelentke­zett, amelyet tíz év óta oly­annyira túlzásba vitt, hogy már hetente alaposan leré- szegedett. Ilyenkor viszont beszélni sem lehetett vele és a család jobban tette, ha messze ívben kikerülte, vagy közel se ment hozzá. Ráadá­sul, ha felöntött a garatra, a feleségét is alaptalanul gyanusítgatta. Bizony olykor egy-két pofon is elcsattant, sőt arra is volt példa, hogy az asszonyt fojtogatta. Ez történt tavaly, a kará­csony előtti napon, az úgy­nevezett szentestén is, amely náluk akkor megközelítőleg sem a szeretet szellemét su­gallta. A férfi ordítozása olyannyira fokozódott, hogy estére az asszony két kisko­rú gyermekükkel a fásfészer­ben húzódott meg. Másnap a feleség meg az apróságok meglátogatták a vidéken élő nagymamát. Hazatérve ve­lük tartott az asszony húga is, akiről a nővére akkor még nem is sejtette, hogy az életét köszönheti neki. Idő­köziben a férj — ki tudja hányadszor — felöntött a garatra, mivel a hét üveg sörön kívül megivott másfél deci pálinkát is. Sőt az es­te hozzájuk érdekező ven­dégekkel újabb poharakat ürített. Kilenc körül mindenki tá­vozott, így egyedül maradt a Puszta véletlen volt, hogy július 25-én e helyen közöl­tünk egy olvasói levelet, s ugyanaznap a 8. oldalon egy észrevételt. És a két téma „találkozott”. Mindkét ol­vasónk a tarló- és szemét- égetés ellen ágált. Egy hét múlva akár egész oldalnyi hozzászólást is közölhettünk volna. És még most is érkez­nek a haragos, harapós so­rok. Ki szelet vet, vihart arat... Mi a két levél közlé­sével kavartunk kisebbfajta vihart. • * * • Egy környezetvédő szolno­ki nem ért egyet a szemét- égetéssel, de azzal sem, hogy kijelölt napon égessenek az emberek. „Képzeljük el, hogy mi lesz, ha egysizerre több helyen füstölnek! Végzetes lehetne sok beteg gyermek vagy ember számára... Az újrahasznosítást találom a legkorszerűbbnek. Kevesebb műtrágyát kell használni, M. J.-né, Szajol: Észrevé-' telét köszönjük, a rossz ke­nyérellátásra, a pult alóli árusításra felhívtuk az ille­tékesek figyelmét. Soltész János, Tiszaszőlős: család, a sógornővel együtt Alig csukódott be az ajtó, B. Gábor ismét szidni kezdte feleségét, majd a nyakát két kézzel megragadva addig szorította, amíg a sógornő­je megfenyegette: hagyja abba mert szól a rendőrök­nek. Mindez a gyerekek sze­me láttára, leírhatatlan ré­mületére történt. Hogy a barbár tett nem volt veszély­telen, bizonyítja: a szorítás életveszélyes állapotot idé­zett elő. Olyannyira, hogy a szerencsétlen nő jobb oldala fél év teltével is bénult volt, sőt az egészségromlás valós mértéke csak egy, másfél év teltével állapítható meg. A vádlott kijózanodva azt hozta fel mentségére, hogy annyira részeg volt, hogy nem emlékszik az egészre. Akár igaz ez, akár nem, tény: B. Gábor a kórházban fekvő feleségét rendszeresen látogatta, sőt elbocsátása után is tartotta vele meg a gyerekekkel a kapcsolatot Sajnos ezzel a szeretettel elő­ző tettei nem váltak meg- nem történtté, hiszen a fo­lyamatos italozás, a soroza­tos lerészegedés az ő eseté­ben is döbbenetes esete an­nak, hová jut akár a legren­desebb ember is, ha képte­len álljt parancsolni az al­kohol csábításának. Ügyét első fokon a Szol­nok Megyei Bíróság dr. Ko- vacsics László tanácsa tár­gyalta, ahol enyhítő körül­ményként értékelték eddig büntetlen életét, súlyosbító­ként ittasan, —• két kiskorú gyereke jelenlétében — el„ követett cselekedetét. Tette a sértettnek súlyos egészségromlást akozott. Ép­pen ezért B. Gábort a me­gyei bíróság emberölés bűn­tettének kísérlete miatt öt év börtönre ítélte és mivel alkoholista, elrendelte kény­szergyógyítását Az ítélet nem jogerős. ami szintén környezetvédő megoldás”. Egy tűztől félő ember ki­fejtette: a Tűz szó hallatán pusztítás, kár (egyénnek, társadalomnak) jut eszünk­be. Azt gondolná mindenki, az újságokban is megjelent szörnyű esetek tanulságként szolgálnak, de nem így van. Július 29-én estefelé Tósze­gen volt nagy „füstölés” — írta, amikor éppen arra járt kocsival. Az egyik tűz na­gyon közel volt a Petőfi Tsz gabonatarlójához, ami­nek a végén a major talál­ható. Ott pedig mi van? Bá­lázott szalma! az ószolnoki vasúti átjárón is recsegett- ropogott a tűz. • • * E témát mi e rovatban le­zárjuk, nem a mi dolgunk döntést hozni, azoknak ér­vényt szerezni... A reagáláso­kat köszönjük. Reméljük, le­vélíróinkra biztosan lehet számítani, ha az állampolgá­ri fegyelem kerül szóba! A legszebb témák egyikét — az aratást — foglalta rímek­be. Köszönjük, hogy ránk gondolt vele. Összeállította: Faikas Ferenc­né, Kinn a bárány... ... a túrkevei határban, a tanyavilágban. A kos hátán „lo­vagló” fiú nem állatkertből, hanem meglehetős „testközel­ből” ismeri meg a bárányokat, szokásaikat, viselkedésűket. Láthatóan jól érzi magát közöttük, a nyári szünidőnek ez is egyfajta, kellemes eltöltése. Szabadban: virágok, bokrok, fák, állatok közelségében Zenével az egészségért Jaj, Agy élvez(n)ém én a strandot Hozzászólás cikkeinkhez Mindenki mogorva? D. Sz. M. 0» Vihar” Szerkesztői üzenetek Mozgássérültek a Duna kanyarban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom