Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

1988. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Producer: Szörényi Levente Megvalósuló álom a Tisza partján Sokaknak meglepő volt, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok népzenei fesztivál­jának szórólapja a beatze- nészkérrt ismert Szörényi Leventét nevezi meg produ­cerként. — Hét esztendeje foglal­kozom a gondolattal, hogy az úgynevezett beatnemze- dék megmutassa: ugyanúgy magyar tőről sarjadt, mint az előző nemzedékek — mondta Szörényi Levente a Vasárnapi Híreknek. — Hal­mos Béla és Sebő Ferenc, akik pályájuk elején rögvest a népzene, azon belül az er­délyi népdal felé fordultak, és az Illés-zenekar, amely elsőül kísérletezett a ma­gyar népzienekincs beépíté­sével a beatzenébe, ugyan­azon nemzedék tagjai. Ezért szerettem volna a rockfesz- tíválokhoz hasonló, a mű­fajt megillető nagyszabású nemzetközi népzenei feszti­vált szervezni. * * * Balázs Béla, a szegedi szü- etésű, nemzetközileg ismert filmesztéta, költő, publicis- ia írta a szegedi Dél-Ma- gyárországban 1946-ban: .Nincsen forradalmasítóbb íatalom az álmodásnál... íme egy álom. A délkelet- 'urópai nemzetek kultúr- innepe Szegeden. A balkán íemzeti művészetek Olim- Jiásza...” Balázs Béla vízió- a most valósággá válik... A fesztivált a Fonográf Produkciós Iroda szervezi, myagi és erkölcsi kockáza- ot is vállalva. Szörényi Le- •entének felvetettem, hogy ■ngem csupán a cím zavar: A felkelő naip háza”. Fúr­nának találom ugyanis, logy népzenei fesztivál az tnimals együttes egyik nó- ájának címét kapta... — Mi gazdagnak találjuk zt a címet — felelte. — Ital a napfelkeltére, amely reményt, egy nemzetközi esztivál esetében a népek arátságának a reményét zimbolizálja. Kifejezi szá­lukra, hogy az emberiség kulturális értékei, öröksége keletről eredezik, és jelenti az újrakezdés, az új nap születésével örökkön együtt járó újrakezdés kötelességét, szépségét... Egyébként az Animals száma is: népzenei feldolgozás. * * '* Hasonló méretű népzenei fesztivál Magyarországon még nem volt: csaknem fél­száz együttes, számos szólis­ta lép fel, nemcsak a Dóm téren, hanem a Tisza-parti város számos pontján, a magyarokon kívül Svédor­szágból, Belgiumból, Fran­ciaországból, Olaszországból, az örmény SZSZK-ból az NSZK-ból, Csehszlovákiá­ból, Svájcból. Itt jegyezzük meg, hogy a plakát kis elté­réssel közli a szervezők lis­táját. Helyesen: Producer: Szörényi Levente, vezető ko­reográfus: Zsuráfszky Zol­tán, színpadkép: Götz Béla, produkciós titkár: Rosta Ka­talin, művészeti vezető: Hal­mos Béla, munkatárs: Eri Péter, zenei rendező: Szöré­nyi Szabolcs, gyártásvezető: Ónodi György, a rendező: Novák Ferenc. Nikolényi István, a Sze­gedi Szabadtéri Játékok igazgatója elmondta, hogy az „István, a király” 1984- es Dóm téri előadásakor ve­tette fel neki Szörényi Le­vente először, hogy „világ­raszóló” népzenei fesztivál­ról álmodik. — Egyetértettünk abban, hogy soha nemesebb, szebb, időszerűbb álmot! — rriond- '*'*) Níknlénvi István. — Ta­nulságtétel lehetne ez amel­lett a meggyőződésünk mel­lett, hogy a népeknek sem­mi bajuk egymással. Remél­jük, hogy augusztusban el­mondhatjuk: megvalósítot­tuk, amiről 1946-ban Balázs Béla még csak álmodott: „Szegeden világkultúra tör­ténik, népek barátkozása, nemzeti szellemek ismerke­dése... A humanizmus legna­gyobb ideáljának valósulá- a”. G. I. Magyar muzsikusok a pápánál Első ízben adott koncertet a felszabadulás óta magyar zenekar a pápánál. Antal Mátyás, a budapesti kórus karigazgatója Olaszor­szágból hazaérkezvén az MTI munkatársának elmondta, hogy a MÁV Szimfonikus Zenekar, valamint a buda­pesti kórus az assisi feszti­válon vendégszerepeit. Innen együtt utaztak Castelgandol- fóba, II. János Pál nyári re­zidenciájára, ahol több mint 200 hallgató előtt muzsikál­hattak. A koncert végén a pápa rövid köszönetét mondott. Augusztus köze­pére készül el az abádszalóki nép­művelők háza. Az épület külső és belső kialakítása hagyomány- őrző motívumok és elemek figye­lembevételével történik. A tető­térben nyolc szo­bát is kialakított a kivitelező Kunhe­gyes! Kunság Né­pe Tsz (Fotó: Mé­száros) Kiegészül a földrajzi nevek gyűjteménye Jászberényi főiskolások és honismereti szakkörök együttműködése Több hónapos tanfolyam külföldön Idegen nyelveket tanulnak a muzeológusok Támogatja a megyei Tudományos Koordinációs Bizottság Teljesen élővé szeretné tenni a jászsági földrajzi ne­vek gyűjteményét a Jászbe­rényi Tanítóképző Főiskola. Azt az időt éljük, amikor a régi földrajzi elnevezések veszélyes gyorsasággal tűn­nek el a táblásítás és a ta­nyák megszűnésének követ­keztében, ezért tartotta szük­ségesnek a főiskola, hogy eb­be a nagy vállalkozásba kezdjen. El is készült tízéves munkával a „Szolnok megye földrajzi nevei” című könyv első kötete, melyet az intéz­mény adott ki 1986-ban és a Jászság anyagát tartalmazza, sajnos Jászladány kivételé­vel, mert az abban az idő­szakban a Szolnoki járáshoz tartozott. Ez á munka azonban a könyv megjelenésével nem zárulhatott le, mert egyrészt a főiskolai hallgatók és tár­sadalmi gyűjtő segítőik nem minden esetben tudtak teljes munkát végezni egy adott te­lepülésen, másrészt ugyanaz a tanya, vagy területrész több néven, vagy tulajdono­sáról több személy nevén is szerepelt és nem került min­den változatban az anyagba. Farkas Ferenc főiskolai ta­nár vezetésével most a hely- történeti kutatók elkezdték, — azaz abba sem hagyták teljesen — a kiadványból ki­maradt, javítandó, újabb ke­letű anyag összegyűjtését, rendezését. Ebben a hatal­mas munkában nagy szere­pet vállalnak a Jászságban sűrűn előforduló és aktívan működő honismereti szakkö­rök. Így nem véletlen, hogy elsőnek éppen Jászjákóhal- ma földrajzi névgyűjtemé­nyének pótlása készült el, számtalan kiegészítéssel és közel háromszáz teljesen új elnevezés összegyűjtésével, ezzel majdnem duplájára emelve a könyvben szereplő földrajzi nevek számát. Fodor István Idegen nyelvek magasabb szintű, gyorsabb elsajátítása érdekében külföldi nyelvi kurzusokon vesznek részt Szolnok megye múzeumai­nak munkatársai. A megyei Tudományos Koordinációs Bizottság egymillió forintos alapjából, az Országos Peda­gógiai Intézet támogatásával, a társadalomtudományi szak- bizottság égisze alatt ketten, Németh Mária, a szolnoki Damjanich Múzeum történé­sze és Béres Mária biológus két hónapot tölt az NDK- ban. Egy hónapig Drezdában intenzív nyelvtanulásban vesznek részt, majd egyhó­napos szakmai gyakorlat kö­vetkezik. többek között a berlini, erfurti, hallei és a lipcsei múzeumokban. A külföldi tanulmányútra júli­us 29-én indulnak. Két muzeológus, Szabó László, a Damjanich Múze­um néprajzos főmunkatársa és Nagy Molnár Miklós, a mezőtúri múzeum igazgatója az orosz nyelv intenzív elsa­játítása érdekében vesz részt öthetes leningrádi kurzuson. A tervek szerint a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat bekapcsolásával évente négy-öt történész, néprajzos, régész muzeológus gyarapít­hatja nyelvismereteit külföl­dön. A nyelvtanulásnak azért tulajdonítanak nagy jelentő­séget, mert táguló a múzeu­mi munka horizontja, bővül a nemzetközi együttműkö­dés. A Damjanich János Mú­zeum munkatársai például közös magyar—szovjet kuta­tásokban vesznek részt. Több kiadvány, például a megye első néprajzi atlasza magyar és német nyelven jelent meg. A jövőben tovább bővül az együttműködés az orosz és német nyelvterületeken dol­gozó kutatókkal, muzeológu­sokkal. * 5CUDERI KI5ASSZ0NY E.T. A. HOFFMANN ÍRTA: 3ÄLINT JUDIT RAJZOLTA - HERÉNYI tó.A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom