Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

1988. AUGUSZTUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet nemrégiben Karcagon a Déryné Művelődési Központban mu­tatta be termékeit. A megyében két helyen is működik rész­legük, ahonnan szép, értékes szőnyegek kerülnek exportra és hazai piacra (Fotó: T. Z.) Szeptember végén Mezőgazdasági szakkiállítás Gyöngyösön Mezőgazdasági szakkiállí­tást rendeznek Gyöngyösön szeptember 20. és 25. között. A 2000 négyzetméteres sza­bad és 1500 négyzetméteres fedett területen 90 kiállító mutatja be termékeit és a kistermelőknek nyújtott szol­gáltatásait. A kiállításon a kistermelők munkáját ma­gas szinten szervező terme­lőszövetkezetek, szakszövet­kezetek, állami gazdaságok, továbbá ipari és élelmiszer­feldolgozó vállalatok a kis­termelést segítő gépeket, esz­közöket ajánlják megvételre a helyszínen. A legutóbbi felmérés sze­rint hozzávetőleg 1,4 millió család foglalkozik kisterme­léssel, és a mezőgazdaság bruttó termelésének valami­vel több mint egyharmadát adják. Az előállított termé­kek értéke — változatlan áron számolva — tavaly meghaladta a 100 milliárd forintot. A kistermelés nagy­mértékben hozzájárul az élelmiszergazdaság export­jához, ezen felül mintegy 4,5 —5 millió ember ellátását közvetlenül is segíti. Szolnokon Ülésezett a városi pártbizottság Tegnap ülést tartott az MSZMP Szolnok Városi Bi­zottsága. melyen részt vett Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára. A testület megtárgyalta az ideológiai munka időszerű feladatairól szóló jelentést és tájékoztatót hallgatott meg az 1988. évi gazdaságpolitikai célkitűzé­sek első féléves teljesítésé­ről, majd személyi kérdések­ben döntött. Badart Lászlót — más be­osztásba kerülése miatt — felmentette titkári tisztségé­ből és városi pártbizottsági tagságából, s megválasztotta a városi pártbizottság tagjá­vá és a városi pártbizottság titkárává Zsilka Sándort. Új katonai középiskola Műszeres szakképzés Kedden a váci Sallai Imre Híradókiképző Központban felavatták a Magyar Nép­hadsereg új Híradásipari Műszerész Tiszthelyetteskép­ző Szakközépiskoláját. A 12 tantermes oktatási intéz­ményben korszerűen felsze­relt kabineteket és műhelye­ket alakítottak ki. Kényel­mes kollégium is tartozik hozzá. Az új létesítményt Lindner Miklós vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg hír- adófőnöke avatta fel és adta át Remzső Zoltán őrnagynak, az iskola igazgatójának. Aligha van ma Szolnok megyében aktuálisabb tár­sadalompolitikai kérdés, mint a foglalkoztatás, a munkanélküliség. Mind több dolgozót érintenek a létszámcsökkentések és szervezeti változások, csök­ken a munkaerő-kereslet, s annak összetétele is to­vább tolódik a szakképzet­tek irányába. Tegnap délelőtt a kiala­kult helyzetről és a foglal­koztatottság megőrzésére kidolgozott megyei program megvalósításának eddigi ta­pasztalatairól tárgyalt a Szolnok Megyei Foglalkozta­tás-politikai Érdekegyeztető Bizottság, s megpróbálta ösz- szefoglalni a legaktuálisabb feladatokat is. ■ A megyei tanács adatai szerint jelenleg 238 ezer 600 munkavállalási korú lakosa van szűkebb pátriánknak. Lecsökkent az utóbbi időben az idős korú aktív keresők száma, ugyanakkor jelentő­sen nőtt a nyugdíj mellett foglalkoztatottaké. A legin­kább veszélyeztetett, a leg­nehezebben munkába állít­ható réteg a pályakezdőké és a szakképzetleneké. A mun­kaközvetítést végző szervek­nél bejelentett üres álláshe­lyek száma az első negyed­évben 36, a másodikban 27 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Ezen belül azonban a segédmunkás-ke­reslet 50 százalékkal csök­kent! Ha emellé az adatsor mellé . odaállítjuk azt, hogy az egy hónapon túl munkára várók 30 százaléka nyolc osz­tály alatti, további 42,4 szá­zalék pedig nyolc osztályos végzettséggel rendelkezik csupán, akkor a helyzet ko­molyságát nem kell tovább magyarázni. A pályakezdők helyzete nemcsak foglalkoztatáspoli­tikai kérdéseket vet fel igen élesen, hanem egy sor más terület hiányosságait is fel­színre hozza. Nem véletlen, hogy a tegnapi ülésen is so­kat foglalkoztak a bizottsági tagok ezzel a problémacso­korral. Nagy kérdés például, hogy ez a testület tud-e vala­mit tenni egy, a gazdaság mai igényeihez jobban iga­zodó képzési rendszer meg­teremtéséért, mert ha igen, úgy ennek kell az egyik leg­főbb feladatnak lennie. A jelenlegi helyzetben elő­térbe kerülnek a pályakor­rekciós lehetőségek, ame­lyek a szakmaváltást hiva­tottak segíteni. Ez a rend­szer megyénkben még ellent­mondásosan működik. Lehe­tőség van például arra, hogy munkaviszonyban nem ál­lók képzését és átképzését állami segítséggel végezzék a megyék. Nálunk erre alig volt igény, s a szakemberek csak néhány szórvány-akció­ról számolhattak be a bizott­ság ülésén. Az 1983 óta léte­ző átképzési támogatás mű­ködése — vállalaton belül! — lelassult az idén, s bár ed­dig 831 dolgozó átképzése valósult meg ilyen formában, ebben az eszközben is lénye­gesen nagyobb lehetőségek rejlenek. Sokat vártunk a munka­helyteremtő beruházások tá­mogatására életre hívott pá­lyázati rendszertől. Az el­múlt időszakban mindössze egy megyebéli kezdeménye­zés nyerte el a lehetséges kedvezményeket, s ugyan újabb nyolc jelentkező vár a sorsára, a kívánt mozgás azonban csak lassan, „ma­gyaros megfontoltsággal” in­dul be. (A kilenc beruházás összes támogatás-igénye 47 millió forint.) Szó esett a bizottsági ülé­sen egy mellékesnek tűnő, de mellékesként korántsem kezelhető kérdésről is. A munkaügyi és foglalkoztatási adatszolgáltatás ellentmon­dásairól. A dolog lényege az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartási rend­szere egészen más, mint a munkaügyi igazgatásé (ta­nácsok, munkaerőszolgálati iroda stb.). Ebből adódik, hogy a tömegtájékoztatás­ban időnként egymásnak me­rőben ellentmondó adatok jelennek meg a megye mun­kaerőhelyzetével kapcsolat­ban is. Ez okkal borzolja a kedélyeket, s joggal bosz- szantja azokat, akik egyér­telmű, megbízható - adatokat és információkat igyekszenek nyerni e kérdéskörrel kap­csolatban. L. M. L. Volt egyszer egy tsz-kongresszus Hol tartanak a határozatok megvalósításával? A termelőszövetkezetek valamivel több, mint másfél évvel ezelőtt megtartott. V. kongresszusán Benedek Fülöp, a Szolnok megyei Teszöv titkára nemcsak mint „az egyet­len hivatásos érdekképviseleti tisztségviselőként hozzászó­ló” — ahogyan egy, a téesz kongresszusról tudósító publi­kációban találóan titulálták — foglalkozott az érdekképvi­seleti munkának, a gazdasági-társadalmi változások diktál­ta, és a szövetkezetek, a szövetkezeti parasztság által is igényelt megújításával. A megyei szövetség titkára 1971-től. mindjárt az agrármérnöki diploma megszerzésétől, szülő­faluja, Tiszapüspöki termelőszövetkezetében dolgozott fő- agronómusként. Később elnökhelyettes volt a Törökszent­miklósi Tiszatáj Tsz-ben, majd 1978-ban a Teszöv titkárhe­lyettesének, ’82-ben titkárának választották meg. A Politi­kai Főiskola jelenleg negyedéves hallgatója tehát, úgymond csaknem két évtizedes „szövetkezeti iskolában” tapasztalta az érdekek feltárásának, ütköztetésének, érvényesítésének szükségességét. A kongresszus óta bekövetkezett változá­sokról váltottunk vele szót. — A megyében 55 mező­gazdasági és egy halászati szövetkezet, valamint hat szövetkezeti közös vállalat érdekképviseletét ellátó ap­parátusnak hogyan sikerült aprópénzre váltania mind­azt, amiről a kongresszuson szóltak, határoztak? Minde­nekelőtt: milyen mértékben valósultak, valósulnak meg a gazdasági \ érdekképviselet­nek a korábbinál magasabb színvonalra emelésére hozott határozatok? — Megyénkben jelentős előrelépés történt a mező- gazdasági termelés legfonto­sabb tényezőjének, a termő­földnek a megóvása, termő- képességének fokozása érde­kében. Több térségben vég­zik a meliorációt, amit a nehezedő körülmények mel­lett is az eredetileg megha­tározott ütemben folytatunk a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályával együtt. A kongresz- szus óta bontakozott ki az az öntözéses program, amelynek legjelentősebb fej­lesztési területe a szuperin- tenzív kukorica öntözés. Ez már csaknem 15 ezer hek­táron valósult meg a megyé­ben, fokozva az aszály elle­ni küzdelem eredményessé­gét. Sikerült szorosabb kap­csolatokat kiépíteni a szö­vetkezetek és a felvásárló vállalatok között. Megszűnő­ben vannak az úgynevezett blanketta-szerződések, a megállapodásokat hosszabb egyeztetések előzik meg. Rendkívül fontos feladatává lépett elő az érdekképvise­letnek, hogy biztosítsa szö­vetkezeteiben a munkaké­pes tagság foglalkoztatását. Üj munkahelyek létesítésé­ben az illetékes állami szer­vekkel együttműködve je­lentős eredményeket értünk el. A kongresszus magasabb követelményeket fogalma­zott meg a szövetkezeti veze­tést illetően. Ez megyénkben generáció váltással is páro­sul. Ennek is következmé­nye, hogy a kongresszus óta eltelt időszakban megyénk termelőszövetkezeteinek több mint egyharmadában került sor tisztújításra, új elsőszámú vezető megválasz­tására. — A kongresszusi hozzá­szólásában, miközben meg­újulást sürgetett, nem tit­kolta el a szövetségi munka meglévő hiányosságait sem. Mely területeken nem sike­Beszélgetés az érdekképviseleti munkáról Benedek Fülöppel, a Teszöv titkárával rii.it azóta sem, a szándékuk­hoz és a tagszövetkezetek igényeihez mérten, kellő eredményt elérniük? — Szövetkezeteink jelen­tős részének csökkent a fej­lesztésre fordított pénz ösz- szege, fokozódott az állóesz­köz-állomány elhasználódott- sága. Nem sikerült a szövet­kezeti tagsági viszonyt von­zóbbá, tagjainkat a termelé­si folyamatok eredményében érdekeltebbé tenni. Pedig, mi a termelőszövetkezeti formát, egy valós szövetke­zeti demokrácia működése esetén, alkalmasnak ítéljük arra, hogy a vállalkozások legszélesebb skáláján való­sítsa meg az egyén és a kö­zösség érdekeinek kölcsönös előnyök alapján történő ösz- s zekapcso 1 ását. A munkabér ma is meg­különböztetett költség, és növelésének vagy csökkenté­sének eldöntése csak rész­ben tartozik a szövetkezeti fórumrendszerekre, a túl­zottan szoros, esetenként me­rev külső szabályozás miatt. A társadalmi juttatások ál­lampolgári egyenlőség elve szerinti elosztásában — bár a kongresszus óta történt előrelépés — még mindig vannak különbségek. Elég, ha az üdültetésre utalok, vagy arra, hogy csak rész­ben sikerült megvalósítani az alapító, a nyugdíjas és a járadékos tagjaink szociális helyzetének javítását segítő pénzalap képzésére hozott kongresszusi határozatot. Ehhez pedig alapító tagja­inknak történelmi joguk van. — Az ügyintéző szervezet szakmai, politikai felkészült­ségének emeléséről is szólt az országos fórumon, és mi­után egyfajta „saját portán való sepregetésröl” is be­szélt, érdekelne: hogyan ment ez végbe a Szolnok megyei szövetségnél? — Nemrégiben, július else­jével fejeztük be azt az át­szervezést, amellyel az volt a célunk, hogy érdekképvi­seleti munkánkban a tagszö­vetkezetek igényeinek meg­felelően erősödjön a gazda­A Budapesti Ru­haipari Kisszövet­kezet karcagi üze­mében évente mintegy 280 ezer Lee Cooper már­kájú farmernad­rágot varrnak. A divatos terméke­ket hazai farmer és csehszlovák bársony anyagból készítik (Fotó: D. G.) ságpolitikai terület, az appa­rátusunk téesz-centrikussá- ga és az ezt elősegítő kap­csolatrendszerünk. A szövet­kezetek gazdálkodásában megjelenő újszerű feladatok hatékonyabb segítése érde­kében tizenöt százalékkal csökkentettük az érdemi ap­parátus, az ellenőrzési iroda és az ügyvitelt ellátó-kise­gítő részleg létszámát. Fel­sőfokú végzettség nélkül ez­után nem tölthet be senki érdemi munkakört a szövet­ségünknél. — A másfél hónapja megújult szervezetben me­lyek a legfontosabb napi te­endői a megyei érdekképvi­seletnek? Továbbra is fel kell vállal­nia az érdekképviseletnek olyan ( érdekütköztetéseket, amilyeneket a napi gazda­ság- és társadalompolitikai változások igényelnek. Ide­jében szolgáltatott szakmai, valamint ár- és piacpolitikai információkkal hosszú tá­von biztos megélhetést je­lentő programhoz, és annak megvalósításához megfelelő üzemviteli és fejlesztési for­rásokhoz kell juttatni a szövetkezeteket. — Mindezek közepette ter­mészetesen. nem szabad meg­feledkeznünk az emberről, akitől azt várjuk, hogy mi­nél több eladható új értéket termeljen, minél nagyobb nyereséggel. Meg kell olda­nunk a differenciált bére­zést, biztosítanunk kell, hogy relatíve ne romoljanak sem az aktív tagság, sem a tsz-nyugdíjasok élet- és munkakörülményei. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a fiatalok munkahelyi beil­leszkedésére, letelepedésé­nek és otthonteremtésének segítésére. — Bármennyire a tsz-ek belügyének látszik, van ten­nivalónk a kádermunkában is. A kiterjedt demokrácia magában hordja annak ve­szélyét, — volt is már erre a közelmúltban néhány pél­da —, hogy a szövetkezeti kollektívák a pillanatnyi hangulat hatására nem a leg­megfelelőbb személyt vá­lasztják ki a vezető poszt­ra. Határozott szövetségi vé­leménnyel segítenünk kell a vezetőkiválasztást. Azokat akik bizalmat kapnak ala­posan feli kell készíteni sokrétű feladataik ellátására, és — szerencsére erre keve­sebb példa figyelmeztet ben­nünket — ha kell figyelmez­tetjük az illetőt az anyagi és erkölcsi túlkapások ese­tén. — Van a kongresszusi ha­tározatokban egy olyan kité­tel, miszerint az érdekképvi­seleti szerveknek erősíteniük kell az együttműködést mindazokkal a politikai, ál­lami és társadalmi szerveze­tekkel, amelyek meghatáro­zóak a termelőszövetkezetek működésében, gazdálkodásá­ban. Megyei szövetségünk esetében vajon elősegíti-e ezt, hogy önt a közelmúlt­ban tagjai sorába kooptálta a megyei pártbizottság? — Mindenékelőtt a megye termelőszövetkezeti mozgal­mának és a megyei érdek- képviseleti szervezetnek az elismerését látom abban, hogy tagja lehettem e testü­letnek. Jómagam tágabb le­hetőségekhez jutottam, szé­lesebb fórumon vethetem föl a szövetség által képviselt szövetkezetek, közös válla­latok gazdasági, mozgalmi problémáit. Úgy vélem, a pártbizottsági tagságom ré­vén — mezőgazdasági szak­ismereteimet is hasznosítva — elősegíthetem az érde­mibb politikai testületi mun­kát. Ugyanakkor .hivatá­sos érdekképviseleti tisztség- viselőként” nem kell félte­nem az érdekütköztetéshez, az önálló arculatú képvise­lethez elengedhetetlen, és a megyei vezetés részéről' ez- ideig is mindig biztosított önállóságot. Temesközy Ferenc Pályakezdők nehézségei Munka nélkül, munkára várva... Romlott a meave foalalkoztatási helyzete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom