Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-26 / 204. szám
1988. AUGUSZTUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Nagykunsági Fém és Építőipari Kisszövetkezet lakatosüzemében évente 35—10 millió forint értékben több vállalatnak kooperációban készítenek különböző fémszerkezeteket. Felvételünk a daraboló műhelyben készült (Fotó: D. G.) Ganz Mozdony- és Vagongyár Kormányzati döntés a felszámolásról A kormány illetékes vezetői szerdán döntöttek a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat sorsáról, miután a szanáló szervezet bejelentette, hogy nem lát lehetőséget az eladósodott vállalat állami segítséggel való talpraál- lítására. A döntésről Berecz Frigyes ipari miniszter tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a vállalat adóssága és vagyona között igen jelentős a különbség — a mintegy 17 milliárd forintos adóssággal szemben alig több mint két milliárd forint értékű a vagyona —, ekkora tartozást a vállalat nem tud önerejéből rendezni, a költségvetésnek pedig sem módjában, sem pedig szándékában nem áll azt átvállalni. Az érintett társadalmi és szakmai szervezetekkel egyetértésben végül is olyan kormányzati döntés született, hogy a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat budapesti törzsgyára — a birtokában lévő anyagi és szellemi potenciál egységes megőrzése, a veszteségek minimálisra csökkentése érdekében — irányítót?, gyorsított és egyszerűsített felszámolásra kerül, várhatóan még szeptember végéig. A hazai vasúti járműjavítás fenntartása érdekében azonban ez a tevékenység ezt követően részvénytársaság formájában újjászerveződik. A részvény- társaság tagjai a vállalat hazai vevői, beszállítói, s pénzintézetek lesznek, de ajánlatot tettek a részvételre külföldi cégek is. A Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat két leányvállalata egy-egy önálló vállalatként működik tovább; az átszervezés a tervek szerint még e hónapban megtörténik. A leányvállalatok önállósításával a Ganz Mozdony- és Vagongyár 3200 dolgozója közül mintegy kétezernek a sorsa megnyugtatóan rendeződik: várhatóan a törzsgyár dolgozói is megtarthatják munkahelyüket, csak a munkáltatójuk lesz más. Felvásárol, exportál a megyei iroda (Folytatás az 1. oldalról) get, sőt még további 500 tonna elszállításával számolnak. Jelenleg már a fehér, tölteni való paprika felvásárlását is megkezdték, amiből az elmúlt héten három vagonnal küldtek el az NDK-ba és Csehszlovákiába. Paprikából egyébként 50 tonna megvételét tervezték, de a piaci lehetőségeket figyelembe véve jelenleg többet is el tudnának adni. Az idén vöröshagymából jó terméssel számolhatunk. A Hungarofruct szolnoki területi irodájának ebből 2400 tonnára van szerződése, s ez a mennyiség teljes egészében a tőkés országok piacaira kerül. Almából több mint •kétezer tonnát szeretnének exportálni, főleg a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és az NDK-ha. Az idén még 1500 tonna ipari léalma felvásárlásával is számolnak, Amit Ausztriába és az NSZK-ba szállítanak. A biztosítók is tervezik az együttműködést Állami garancia a magánvállalkozóknak Beszélgetés Müller Ferenccel, a VOSZ elnökségi tagjával A gépipari mérnökök és közgazdászok II. országos szemináriumának tegnapi előadói között Müller Ferenc neve is szerepelt, aki a Vállalkozók Országos Szövetsége Elnökségének tagja, s a vállalkozások elterjedésének és fejlődésének problémáiról, s az érdekvédelem új feladatairól tartott előadást. A tanácskozás szünetében vele beszélgettem. — Tulajdonképpen a Vállalkozók Országos Szövetsége hogyan jött létre és mi a feladata? — A szövetség a vállalkozók kezdeményezésére alakult meg. Ez egy olyan testület, amelynek tagja lehet mindenki — kisiparos és állami cég is —, aki az alapszabályban foglaltakat elfj- gadja. Feladatunk az érdek- képviselet, s a tagjainkat különböző információkkal és szolgáltatásokkal segítjük, így például igyekszünk eligazítani őket a különböző jogszabályok dzsungelében, de könyvviteli tanácsadással és jogsegélyszolgálattal is rendelkezésükre állunk. — Jelenleg hány tagjuk van? — Eddig négyezer gazdálkodó szervezet lett a tagja a szövetségnek. — A szeminárium első napi előadásaiban többször is elhangzott, hogy a gazdasági tevékenység élénkítése nélkül elképzelhetetlen a stabilizáció és a kibontakozás. Ezekben a kijelentésekben az is■ benne van, hogy a vállalkozásoknak mind jobban kellene terjedniük. Ezzel szemben ebben az évben, az adórendszer bevezetésével inkább csökkent, mint nőtt a vállalkozások száma. — Pontosan így van. De mielőtt a felvetésére reagálnék, a jobb megértés érdekében tisztáznunk kell. hogy mi is a vállalkozás. Vállalkozás az a szervezet, amelynek létszáma nem több száznál, és az anyagi eszközök a saját vagyonból tevődnek össze. Tulajdonképpen a vállalkozások úgy jöttek létre, hogy a tőke átment egyik formából a másikba, oda ahol jobban érvényesült és több hasznot hozott. Igen ám, csakhogy a különböző diszkriminatív intézkedések miatt ezeket a vállalkozásokat is a pillanatnyi egyéni haszonszerzés motiválta, vagyis a vállalkozók arra törekedtek, hogy minél több pénzt vegyenek ki az üzletből, és nem azon törték a fejüket, hogy miként lehetne befektetni, fejleszteni. Ugyanakkor jól tudom, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó is a teljesítmény növelés ellen hat. Mert mint tegnapelőtt a pécsi bányászok is elmondták, előfordul, hogy egy adott hónapban többet keresnek, ha betegállományban vannak, mintha dolgoznának. Ugyanez igaz a vállalkozókra is. Éppen ilyen okok miatt ezt az adórendszert mindenképpen módosítani kell, amit az illetékesek meg is ígértek. Én most már optimista vagyok, mivel készül a társasági törvény, s amelyben az is benne lesz, hogy a magántőke vállalkozhat és egyáltalán a tőke szabadon mozoghat. Mondhatnám úgyis, hogy a magán- vállalkozók állami garanciákat kapnak. Ugyanakkor a jövőben, véleményem szerint, azért is többen vállalkoznak majd, mert a biztosítók is hajlandónak mutatkoznak az együttműködésre. Magyarul: arról van szó, hogy az elkövetkező időkben a vállalkozók is köthetnének biztosítást, s ha bukik, akkor a biztosító állná a kár egy részét. — Sokszor lehet hallani, hogy egy exportorientált gazdaságban nagy szükség volna a belső kooperációkra is. Ebben ugyancsak nagy feladta hárulna a vállalkozásokra. Igen ám, csakhogy ennek a folyamatnak ellene hat az információ hiánya is. — Ezt mi is érezzük. Éppen ezért sürgetjük egy olyan információs központ felállítását, amely kft-ként működne, és ott pénzért bármilyen gazdasági, termelési információhoz hozzá lehetne jutni. Ennek megvalósítása egyébként a közeljövő feladata. De szó van arról is, hogy a Világbank hitelt nyújt a hazai vállalkozóknak. Erről éppen most folynak tárgyalások, s ha minden rendben megy, akkor azokat a hiteleket a vállalkozók a kereskedelmi bankokon keresztül pályázhatják majd meg. Rekordtermés búzából A gabonatermesztés háttere és jövője Az elmúlt hetekben a legtöbbször szereplő mezőgazdasági téma a lap hasábjain az aratás volt. Erre a munkafolyamatra mindenki odafigyel, pedig már jó ideje nem ez az agrárágazat legnehezebb időszaka, de a hagyománytisztelet, a kenyér tisztelete a tudatban nem csökkentette az aratás jelentőségét. A nem értékarányos árrendszer miatt az üzemekben létkérdés a kalászos gabona sikeres betakarítása. Egy rossz aratásból eredő árbevétel-jövedelem- kiesés jó néhány gazdaságot nehéz helyzetbe hozna, pedig a búza részesedése a mezőgazdasági üzemekben az összes bruttó termelési értékből csak 14 százalék a növénytermesztés bruttó termelési értékéből pedig 29 százalék. Megyénk mezőgazdaságának fejlődésében a búzatermesztés meghatározó, amelyAz 1981—85. közötti időszakban a vetésterület 112— 140 ezer hektár között alakult, ez az összes szántóföldi terület 29—36 százaléka, ebben az évben 134 ezer hektár volt. Módosult a gabonaterület szerkezete is. Míg 1980 előtt a búza, kukorica vetés- területének aránya 1,9:1 volt, most a búza vezetőszerepe tovább növekedett, és az arány 2,7:1 módosult. Az árpa vetésterülete jelentősebben csökkent, az őszi árpáé és a tavaszié is egyaránt. A területcsökkenést indokolja, hogy az árpa termésátlaga még ebben az évben is alig haladta meg a 4,7 ton- na/hektár átlagtermést, és az üzemi átlagok 2 és 6 tonna/ hektár között változnak. A búza termése nagymértékben nőtt, azonban ezt az évenkénti termés erős ingadozása kísérte. Voltak az ideit megelőzően is kiugróan jó évek, ilyen volt 1984, amikor 720 ezer tonna termett, 1982-ben és 1986-ban 580 ezer tonna körül alakult a termés mennyisége, 1981-ben viszont 462, 1979-ben pedig 344 ezer tonna volt a termés, most pedig meghaladja a 737 A kalászosok aratása befejeződött, és a nyár nagy munkáját követi a következő év termelésének előkészítése. A jövő jelentős erőfeszítések elé állítja az üzemeket. A tervezők, ha nem is ilyen rekord, de kiegyenlítetten magas terméssel számolnak, elsősorban a termésátlagok javulására alapozva. A tervezett termelés- növekedés néhány megolben nagy hagyományokkal rendelkezünk. Az ágazat fejlődése igen dinamikus. A búzatermelés 1976. óta két év kivételével meghaladja az 500 ezer tonnát, és ebben az évben 700 ezer tonna felett van. Ez a termésmennyiség közel 3 százalékkal több, mint az 1984. évi rekordnak számító évben volt. Az egy lakosra jutó búzatermés minden évben nagyobb egy tonnánál (1984-ben 1,64 tonna), és az idén 1,7 tonna. E mutatórendszer szerint a búza- termesztésünk előkelő helyet foglal el a megyék sorában. A hatodik ötéves terv előirányzata az intenzív gabonaprogramra alapozva jelentős termelés bővüléssel számolt. A célkitűzések elérése 15 százalékot meghaladó termelésnövekedést feltételezett. A terv a terület némi növekedése mellett elsősorban az átlaghozamok emelkedésével számolt. ezer tonnát. Reálisan számítani kell arra, hogy ezután is lesz olyan év, amikor a búzatermés stagnál vagy csökken az előző évhez képest. Ennek döntően időjárási okai lehetnek. Ez a jelenség azonban a belső ellátást nem veszélyezteti, elsősorban az exportálható búza mennyiségét befolyásolhatja. Visszatérve ennek az évnek értékeléséhez, mert rekordra nem lehet eleget emlékezni, a búza aratása a megyében július 12-én kezdődött, és július 29-én fejeződött be, 18 munkanap alatt. A betakarított termésátlag a több mint 134 ezer hektár vetésterületről 5,43 tonna/hektár, az eddigi legmagasabb 1984. évi termés- eredményt 220 kg/hektárral haladta meg. A 62 mezőgazdasági nagyüzem termésátlag szerinti csoportosításában 4,5 tonna/hektár alatt volt 2 üzem, 4,5—5 tonna/hektár között 13 üzem, 5—6 tonna/ hektár között 34 üzem, a 6 tonna/hektár termésátlagot 13 üzem haladta meg, s közülük egy túllépte a 7 tonna/hektár átlagtermést is. dásra váró kérdést vet fel. Szükséges a nagy termés eléréséhez a biológiai alap további fejlesztése, az új, a jelenleginél nagyobb termőképességű fajták termelésbe állítása, a növényvédelem hatékonyságának további növelése. Javítani kell a talaj tápanyagellátását is, ez azért is kiemelten fontos, mert a műtrágya felhasználás esetenként stagnált, illetve csökkent. Feltehető, hogy az időjáráson kívül ennek is szerepe van a termésátlagok ingadozásában. A nagyüzemekben a gabonatermelés teljesen gépesített. A termelés további növelése indokolttá teszi a műszaki fejlesztést, a gépállomány felújítását. Ezt a célt szolgálja a kombájnpark korszerűsítése. A terv szerint a kombájnok száma ugyan nem növekszik, de áteresztő képességük a jelenleginél 7 százalékkal nagyobb lesz 1990-re. A termés növekedésével az ágazat energia- igénye is nagyobb lesz, bár ez kizárólag időjárás függvénye, a szárításhoz felhasznált energiamennyiség olajegyenértékben kifejezve a jelenlegi energiaárakkal számolva jelentős költségnövekedést jelent. Bővíteni kell a tárolótereket is. A termelés további intenzív növekedése csak akkor lehetséges, ha elegendő tárolótér áll rendelkezésre, mert az 1 millió tonnát meghaladó gabona- termelésnél már 1 százalék veszteség is óriási mennyiséget jelent. A több gabona szállítása is, különösen az őszi betakarítási időszakban, a termelés további bővítését teszi kockázatossá. Többletgabona exportra Az előbb említett feltételek megteremtése alapozhatja csak meg a tervezett gabonamennyiség biztonságos megtermelését és felhasználását. Ezeket az ár- és jövedelemszabályozások, valamint a hatékony gazdálkodásnak együtesen kell elősegítenie, hiszen az ágazat termelésének nagy az anyag- és beruházásigénye. A terméshozam növelésekor a felhasználási célok tekintetében lényeges módosulás a jövőben sem várható. A belföldi élelmezési, takarmány- és vetőmagfelhasználás növekedésével nem számolhatunk, Amennyiben az állat- állomány létszámváltozása megtartja jelenlegi tendenciáját, a takarmányigényeket nem fokozza, de a fel- használás jobb hatékonysága miatt a jelenlegi szükséglet is csökken. A megtermelt többletgabona tehát elsősorban az exportot szolgálja, hozzájárulva egyensúlyi helyzetünk javításához. Jakó Tibor a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának főelőadója Az árpa vetésterülete csökkent Az ingadozások okai A Tószegi Petőfi Tsz orsózó üzemében alapanyaghiány miatt az elmúlt évhez képest csökkent a termelés, ezért most azt tervezik, hogy a Budaprint Szegedi Textilgyárával kooperálva szövődét alakítanak ki a jövő évtől (Fotó: T. Z.) N. ,T.
