Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-03 / 184. szám
1988. AUGUSZTUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fejlesztések lakossági pénzekből Olyan munkák kellenének, amilyenek mostanában nincsenek Beszélgetés Máté Jánossal, a Jászkun Volán igazgatójával A népgazdasági beruházások csökkenése, az áru- és személyfuvarozásban megjelenő magánosok, a lakossági gépjárműállomány fokozatos emelkedése kétségkívül nehéz helyzet elé állítja azokat a cégeket, amelyek kimondottan szállítási feladatokat látnak el. Ilyen körülmények között hogyan lehet mégis talpon maradni és eredményeket produkálni? — többek között ezt kérdeztük Máté Jánostól, a Jászkun Volán igazgatójától Ritka, mint a fehér holló — önök miként reagáltak az előbb említettekre? — Mi már évek óta a hatékonyság növelésével és versenyképes árainkkal próbáljuk megtartani régi partnereinket, és még mellettük szeretnénk újabbakat is szerezni. Persze valójában nem ilyen egyszerű a dolog, mert 1983-ban, amikor megszűnt a Volán Tröszt, született egy minisztertanácsi határozat, amely felsorolja azokat a feladatokat, amelyeket kötelezően el kell végezniük a Volán vállalatoknak. Ilyen például többek között a városi és távolsági tömegközlekedés biztosítása, a menetrendszerű darabáru fuvarozás és a pályaudvari vagon ki- és berakodás, a nemzetközi fuvarozás, az elemi károk esetén nyújtott segítség. — Ho választani lehetne, milyen feladatokat végeznének legszívesebben? — Tulajdonképpen nekünk olyan munkák kellenének, amelyek mostanában nincsenek. Mert nyereségesebbek azok a tevékenységek, amelyek egy-egy nagy beruházás során adódnak: így a különböző építőanyagok tömeges szállítása, vagy akár a homok kitermelése és így tovább... De — mint már említettem — az ilyen munka jelenleg ritka, mint a fehér holló. Hiába az ország mostani gazdasági helyzete az élet minden területén érezteti hatását, így abban is, hogy csökkennek a szállítási igények. De ugyanakkor a magánfuvarozók számának emelkedése is szerepet játszik a kereslet visz- szaesésében. így aztán a növekvő járműpark és a megcsappant igények miatt az egy kocsira vetített tevékenységi mutató sem felfelé ível hanem inkább stagnál, sőt esetenként lefelé halad. — Persze, ha jól meggondoljuk, még előnye is van ennek a helyzetnék, mert így ténylegesen rá vannak kényszerítve, hogy jobban szervezzék munkájukat. — Ez igaz, csakhogy mi egyébként is törekszünk arra, hogy minél kevesebbet fussanak kihasználatlanul az autóink. Mert valójában zsebremenős dologról van szó, ugyanis ha 100 kilométeren felül üresen halad egy irányban a gépkocsink, akkor kilométerenként 6 forintot kell fizetnünk büntető adóként. Az állam ezzel is ösztönözni szeretné a vállalatokat arra, hogy oda-visz- sza megrakottan közlekedjenek a teherautók. — Ezt az adót — ha jól tudom — mindenkinek, így a maszekoknak is fizetniük kell. — Valóban, csakhogy a Volán vállalatokon kívül ezt az üres kilométerek utáni büntetőadót szinte senki sem fizeti, mivel azt csak utólag kell bejelenteni, s így ezt a magánfuvarozók egész egyszerűen be sem vallják. Nekünk viszont számítógépre kell vinnünk mindent, úgy azt is, ha üresen közlekedik a teherautónk. S bármilyen jól is szervezzük a fuvarjainkat, az elképzelhetetlen, hogy ne legyenek üres kilo- méterieink. Ezzel a dologgal mi olyannyira számolunk, hogy már eleve az éves terveinkbe is beépítjük az üres kilométerac' it. Tavaly például 2 millió 700 ezer forintot terveztünk erre, de végül is 50 ezer forinttal kevesebb lett... Szemléletet kellett váltanunk — Beszélgetésünk során többször szó esett a magán- fuvarozókról. Ehhez adalékként csak annyit, hogy hat évvel ezelőtt a személy- és teherszállító magánfuvarozók alig voltak tizennyolcán az országban. Számuk ma meghaladja a 37 ezret, beleszámítva az alkalmazottakat és a családtagokat is. Teherszállítással tizennyolcezren, személyszállítással pedig 13 ezren foglalkoznak hazánkban. Ugyanakkor hagyományos módszerrel, vagyis lovaskocsival még most is három és fél ezren fuvaroznak. ■— A növekedésre én is tudok példát hozni. A megyében csaknem 7600 tehergépkocsit tartanak nyilván, s ebből hatszáz nálunk. 4903 a vállalatoknál és szövetkezeteknél található, 2069 pedig magántulajdonban van. Nekünk többek között emiatt is szemléletet kell váltanunk, hisz a magánfuvarozók komoly konkurenciát jelentenek számunkra, ugyanis a kínálati és keresleti piac homlokegyenest ellenkezik egymástól, mert eddig míg nem állt elő ez a helyzet, mi vártuk a megrendelőket, most meg mennünk kell utánuk. Éppen ezért a vállalatnál kialakítottunk egy piackutatói hálózatot. s létrehoztunk a központban egy teherkereske- delmi osztályt, az üzemegységeinkben pedig kereskedelmi vezetőket alkalmazunk. akiknek pontosan az a feladatuk, keressék a partnereket, • és kössék a szállítási szerződéseket, ha tudják. Annak érdekében, hogy minket válasszon az ügyfél, hajlandók vagyunk engedményekre is, de a magánfuvarozók gyakran a mi áraink alá ígérnek, s akár 10 százalékkal olcsóbban is elvállalják a munkát. — Ez azt jelentené, hogy önök nem tudnak versenyezni a magánosokkal? — Nézze, nem azonosak a feltételek. Az igaz, hogy az állami elvonások nagy része megegyezik mindkét szektorban, de nekünk azok mellett például még plusz 13 százalék termelési adót is fizetnünk kell, ami csak az állami vállalatokat sújtja, a maszek fuvarozókat viszont nem. — Ilyen körülmények között hogyan tudják gépjárműparkjuk megfelelő műszaki színvonalát biztosítani? — Nehezen. Éppen ezért, hogy fejlesztéseinket valamelyest megvalósíthassuk, 40 millió forint értékben lakossági kötvényeket is kibocsátottunk. Ugyanakkor tehergépkocsijaink egyharma- dát — vagyis a 600-ból kétszázat — már kiadtunk az embereinknek gebinbe, ami azt jelenti, hogy teljes egészében rájuk bíztuk az autókat, ezzel is erősítve a tulajdonosi szemléletet. Ez a módszer úgy tűnik bevált, hisz azóta jóval kevesebbet állnak javítás miatt az autók. A felszabadult műhelykapacitásunkat pedig úgy használjuk ki, hogy a jövőben a külső megrendelőknek — így a magánfuvarozóknak is — mindenféle autószerelési munkákat elvégzőnk. Hasznot hozó tevékenység — Néhány szóban már említést tett a vállalat nemzetközi árufuvarozási tevékenységéről. Hallhatnánk erről egy kicsit bővebben? — Ma már számunkra meghatározó a nemzetközi árufuvarozásban való részvétel. Jelenleg 40 olyan szerelvényünk van, amely alkalmas ilyen feladatok elvégzésére. Többnyire Volán leányvállalati iroda szervezi a nemzetközi fuvarokat és segítségükkel főleg Olaszországba, Ausztriába, az NSZK-ba. és Svédországba szállítanak különböző árucikkeket a Jászkun Volán gépkocsijai. A nemzetközi árufuvarozás vállalaton belüli fejlődésére egyébként jellemző, hogy tavaly az előző évhez képest 72 százalékos növekedést értünk el. Szóval megfigyelhető egy erőteljes felfutás, mivel 8— 10 éve, amikor elkezdtük, még veszteséges volt ez a tevékenység. De például már ’84-ben 6 milliós bevételt értünk el ezen a téren, az idén pedig a négy évvel ezelőtti összeg tízszeresére számítunk. N. T. SZOT kontra kormány? Szokatlan szópárbaj színtere volt az elmúlt héten a hazai tömegtájékoztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kormány illetve a szakszervezetek részéről egymást érték a nyilatkozatok, állásfoglalások; volt ezenkívül szóvivői interjú, nyílt levél, rádiójegyzet, aztán a viszontválaszok; újabb levél, újabb interjú. Ügy tűnik, az álláspontok lényegében nem közeledtek: a kormány továbbra is kitart amellett, hogy egyes konkrét áremelésekről nem szükséges előzetesen konzultálni a szakszervezetekkel, a jövőben is csak politikai és nem napi döntéseket egyeztetnek. A szakszervezetek ugyanakkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áremelések következtében a tervezett idei árszínvonal veszélybe került, ezért ehhez a lépéshez, mindenképpen előzetes szakszervezeti véleményt kellett volna a kormánynak kérnie. A szakszervezetek nem fogadják el azt az érvelést sem, amely magát az áremeléseket indokolta. Szerintük a költségvetés hiánya nem a lakosságnál keletkezett, hiszen a jövedelemkiáramlás eddig a tervezett mértéken belül van, ilymódon nem lett volna szabad újabb milliár- dokat a lakosságtól elvonni. A vitatkozó felek között igazságot tenni, nem e cikk feladata. A közvélemény hajlik arra, hogy egyértelműen a szakszervezeteknek adjon igazat — hiszen a lakosság közvetlen, napi érdekei az ő állásfoglalásukból domborodnak ki — ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése magának a stabilizációnak, a gazdaság további hanyatlása megállításának fontos feltétele. Ehhez pedig elkerülhetetlenek a drasztikus intézkedések. Van azonban a vitának egy messzebbre mutató tanulsága is: a kormány és a SZOT együttműködése szempontjából ma még alapvető kérdések is tisztázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai napig a legfelső szinten lényegében jogi garanciák, törvényben szabályozott kötelezettségek és jogosítványok nélkül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT vezetői minden fórumon a szakszervezeti törvény megalkotását. A történelem sodra igen gyors lett-az utóbbi időben: alig egy éve még azért ostorozta a sajtó a szakszervezeteket és a kormányt, mert a kettőjük közötti tárgyalások a nyilvánosság kizárásával történtek, sokszor utólag is legfeljebb a tárgyalások té- nyéről értesült a közvélemény. Ehhez képest hatalmasat léptünk a glasznoszty felé, hiszen immár szem- és fültanúi lehettünk a nem egyszer indulatos vélemény- eltéréseknek. Most azonban, hogy a közvéleménynek módja van belelátni a korábban titkosított konzultációk világába, körvonalazódik — ami persze korábban is létezett, de nem látszott —, hogy az össztársadalmi érdek is milyen bonyolult részérdekekből áll, mennyi ellentmondást hordozva jelenik meg. Kompromisszumok árán születnek a döntések, amelyek között lehetnek jobbak és rosszabbak. Az egyik közelebb van az optimumhoz. a másik távolabb, mindig enged valaki, s aki enged, az általában többet, kevesebbet veszít is. A társadalom érdekstruktúrája nem lett egyszerűbb attól, hogy most már szabad róla beszélni, egyre inkább nyílttá lehet tenni az ütközéseket. A nyíltság szükséges, de nem elégséges feltétele a demokratikusabb, és egyidejűleg hatékonyabb nemzet- gazdaságnak. Ez a társadalom régóta esedékes nagyko- rúsításának része, ám a konfliktusok ettől nem enyhülnek. Az idő sürget, törvényben rögzített kötelezettségek és jogosítványok kellenek az érdekütközések kezeléséhez. P. É. Huszonötezer résztvevővel Építőtáborok félidőben Félidejükhöz érkeztek az építőtáborok, amelyekben a nyár közepéig mintegy 25 ezer középiskolás diák vett részt. Legtöbben a mezőgazdasági munkálatokat segítették, enyhítve a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok munkaerőgondjait. A kukoricacímerező táborok már befejeződtek és végéhez közelednek a munkák a gyümölcsszedő táborokban is. Továbbra is népesek viszont a környezet- és vízvédelmi, illetve a kereskedelmi, vendéglátóipari építőtáborok. Az építőtábori hotelek a nyár második szakaszában ugyancsak fogadják a látogatókat. Ezekben, a KISZ által bérbevett, az építőtáborozók üzemeltette kollégiumokban országszerte a legolcsóbb szálláshelyeket találhatják a turisták. Egész nyáron sok fiatal dolgozik a konzervgyárak táboraiban is. Egyidejűleg adta ki dolgozóinak a nyári szabadság nagy részét a Szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet. A szükséges nyári karbantartási munkákban résztvevőkön kívül csak a szabászaton dolgoznak — az NSZK Brüll cég részére szállítandó hatezer nadrághoz készítik elő az anyagot (Fotó: T. K. L.) A termelőszövetkezetek jelentős része a nyári hetekben, hónapokban pénzszűkében van, nehezen jut a napi kiadások, az elvégzett munkák fedezésére elegendő forintokhoz. A Mezőbank az év első felében összesen kétmilliárd forint értékű rövidlejáratú hiteltámogatást adott partnereinek; ennek az összegnek csak kisebb részét — mintegy 140 millió forint — tette ki a váltóforgalom. Ügyfeleik rendelkezésére állnak jelenleg is, mivel sikerült bankközi pénzforrásokhoz is jutniok, és a korábbi pénzkihelyezésekből visszajövő anyagiak is rendelkezésükre állnak, lehetővé téve az ismételt kibocsátást. A Mezőbank az első félévben a legnagyobb hiteleket Csongrád megyében folyósította, az itteni gazdálkodók összesen mintegy 300 millió forintot kaptak. A Szabolcs- Szatmár megyei gazdálkodóknak több mint 230 millió forint állt rendelkezésükre, a vasiak 220 millió forintos hitelkerettel gazdálkodtak, és Bács-Kiskunban közel 200 millió forint került ki a termelőkhöz. Az elmúlt hetek, hónapok fejleménye volt, hogy a bank pénzeszközeit a fejlesztési hitelek köréből fokozatosan a rövidlejáratú termelői hitelek irányába terelte, mivel itt mutatkoztak a legnagyobb feszültségek. Nemcsak a mezőgazdasági partnereket finanszírozták, hanem jelentős mértékben a felvásárló vállalatokat is, amelyek ebben az időszakban váltók kibocsátásával igyekeztek áthidalni készpénzfizetési nehézségeiket. A pénzintézet jelentős tételekben fogadta váltóikat, és mivel a korábban kihelyezett összegeket fokozatosan visszafizetik a partnerek, a továbbiakban a cukorrépa és a konzervipar számára is lehetővé teszik — legalábbis részben — a váltóforgalom fönntartását, készpénzfizetési nehézségeik enyhítését. A mezőgazdasági hitelek átrendeződésére jellemző, hogy a pénzintézet fejlesztési hitelállományának mintegy felét kellett átcsoportosítani a rövidlejáratú hitelek körébe. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelőknek alaposan meg kell gondolniuk milyen célra folyamodnak fejlesztési hitelért. Mivel nélkülözhető pénzeszközeik nemigen vannak, az idei tapasztalatok szerint a beruházásoknál korábban tapasztalt élénkülés ebben az időszakban már nem mutatható ki. Az elbírálás alatt lévő fejlesztési hitelek jelentős része különben a szarvas- marha- és sertéstelepek támogatását tenné lehetővé, és kisebb arányban a gépvásárlásokat. A gazdaságok jóval kevesebb hitelt igényelnek olyan fejlesztésekre, amelyekre újabban már nem jár állami támogatás. Nagymarosnál Árasztás a jövő héten Megfelelő ütemben haladnak a Nagymarosi Vízlépcső építésének előkészítési munkái. A „gazda”, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat megbízásából az osztrák vállalatok a visegrádi oldalon az ideiglenes Duna-medret szélesítik, mélyítik. A Duna erre folyik majd, amíg a mostani mederben a vízlépcső betonozását végzik a gépek. Ehhez előkészítve a terepet, a zátonyok kialakulásának megakadályozására naponta robbantják a kiálló sziklatömböket. A kirobbantott köveket a gátépítéshez használják fel. Előre láthatóan augusztus 9-én megkezdődik a most még szárazon álló ideiglenes meder elárasztása vízzel. A mezőgazdasági nagyüzemeknek Vita a döntésegyeztetés körül Termelési Hitelek
