Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

1988. AUGUSZTUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendión Jelentés a tagfelvételi munkáról A megyei párt-végrehajtó­bizottság tegnapi ülésén be­számoló tervezetet vitatott meg a megye politikai, gaz­dasági helyzetéről, s ezzel összefüggően az országos pártértekezlet határozatai­nak végrehajtásával kapcso­latos feladatokról tárgyalt. Amennyiben a testület leg­közelebbi ülésén elfogadja e tervezetet, s a hozzá kapcso­lódó munkaprogramot, a fel­adatok összegzését, úgy eze­ket a dokumentumokat a megyei pártbizottság elé ter­jeszti a végrehajtóbizottság. A tegnapi ülés napirendjén szerepeltek a megyében folyó párttaggá nevelő és tagfelvételi munka idei, első félévi tapasztalatai is, és ja­vaslatokat fogadott el a me­gyei párt-végrehajtóbizott- ság a párttaggá-nevelés idő­szerű feladataira. Mint a jelentésben elhang­zott, a párttagsági könyvek cseréjét előkészítő beszélge­tések eddig nem tapasztalt mértékű kilépési hullámot indítottak el, a korábbi éveknél magasabb ütemű „kikerülés” a pártból az év első felében folytatódott. Ugyanakkor a párthoz való közeledés jelentősen csök­kent, számottevő a tartózko­dás, a visszalépés a tagfelvé­telre felkészítettek között. Mindezek miatt elengedhe­tetlenné vált e folyamatok elemzése, a szükséges tenni­valók kijelölése. A kialakult helyzetet jellemzi, hogy míg 1987 első felében 656 sze­mélyt vettek fel a pártba a megyében, az esztendő első felében ez az adat 399. Az egyes városi pártbizottságok mutatói között az eltérések számottevőek. Viszonylag kedvező, hogy a 30 év alatti korosztályból származik a felvett párttagok 60 százalé­ka, a pártba ez idő alatt be­lépetteknek 46,8 százalékát adják a fizikai dolgozók, s meghaladja az 50 százalékot a nők aránya. E mutatók, a számadatok háttere igen összetett, rész­ben a helyi és alapszervezeti pártmunka gyengeségére utal, és közrejátszanak raj­tuk kívül álló okok is, álta­lános politikai, gazdasági ha­tások. Többek között megál­lapította az elemzés, hogy változatlanul tapasztalható eszmei, ideológiai bizonyta­lanság s várakozás az alap­szervezetekben. A megválto­zott társadalmi körülmények között még nem alakult ki a párttaggá nevelés és a mun­ka irányításának új módsze­re és stratégiája. Közreját­szik e folyamatban az, hogy a pártalapszervezetek nyi­tottsága, kisugárzó hatásuk a környezetükre nem javult, s az alapszervezetek ifjúságpo­litikai munkája, részben a KISZ-szervezeti gondjai mi­att is erőtlen. Fokozzák a fe­szültségeket a regionális foglalkoztatási gondok. s egyes helyeken a párttag ve­zetők feltűnő tartózkodása érzékelhető mind a párttag­gá nevelésben, mind egyéb politikai állásfoglalásokban. A jelentéssel kapcsolatban elhangzott fölszólalásokban megfogalmazódott többek között, hogy legfontosabb cél a párttag-felvételi mun­kában az alkalmasság szem- előtt tartása, s ennek eléré­sében semmilyen tényező nem kötheti gúzsba az alap­szervezeteket. Az év elején tapasztalható taglétszám csökkenéséből le kell szűr­ni azt, hogy ez része volt az egészséges öntisztulásnak. A tagfelvételek számbavételé­nél nem szabad, hogy kí­sértsen a régi gondolkodás, amely a munkában tervszá­mokról beszél. Politikai fo­lyamatról van szó, s e mun­kát alapvetően ennek szelle­mében kell végezni. Az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetről Népfront-vita Tegnap délután a Hazafi­as Népfront megyei bizott­sága Szolnokon a szervezet Ságvári körúti székházában sajtótájékoztatót tartott ar­ról, hogy az MSZMP KB ál­lásfoglalása és a kormány felkérése alapján a helyi (városi, községi, üzemi stb.) népfront-bizottságok szep­tember 5—25 között me­gyénkben fórumokon vitat­ják meg az egyesülési, vala­mint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat. Az alaposabb tájékozódás érdekében a törvénytervezet teljes szövege olvasható lesz a heti Képes Újságban, a Képes 7-ben, a Szabad Főid­ben és a többi napilapban. A sajtó jelenlévő képvise­lőinek a kérésére Tóth Lajos, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese elmondta, hogy a különböző vélemé­nyeket — legyenek azok a tervezetet helyeslők avagy attól eltérőek — a helyi fó­rumokon kívül szóban és írásban, névvel vagy név nélkül is eljuttathatják a vi­tában résztvevők a népfront bármelyik városi, esetleg megyei szervezetéhez. Egy viszont fontos: mégpedig az, hogy a különböző vélemé­nyek szeptemberben min­denképpen megérkezzenek, hiszen a javaslatokat a mi megyénkben október 8-án összegzik. Közkedveltek a kincstárjegyek A Budapest Bank meg­kezdte a kincstárjegyek má­sodik Sorozatának árusítá­sát, mivel az elsőként kibo­csátott 5 milliárd forint ér­tékű értékpapír már elfo­gyott. A bank folyamatossá tette a kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a költségvetési törvényben meghatározott kereteket figyelembe véve az igényeknek megfelelően hoz­zák forgalomba az értékpa­pírt. Újra füstöl a kémény Nem csökkentik nyugdiijárulékkal A SZOT elnöksége a táppénzszabályok módosításáról A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége keddi ülésén megvitatta az egészségügyi kormányzat egyes táppénzszabályok mó­dosítására vonatkozó terve­zetét. Elismeréssel nyugtáz­ta, hogy az előterjesztés a feszültségek feloldására olyan megoldást javasol, amely figyelembe veszi az ágazati szakszervezetek vé­leményét, és eláll attól a szándékától, hogy a táppénz­alapot a nyugdíjjárulékkal csökkentsék. Az elnökség mérlegelhetőnek tartja, hogy a jutalom és a nyereségré­szesedés táppénzbe való be­számítását — a rövid ideig tartó betegségek esetén — más tényezőkkel és dönté­sekkel összefüggésben az ál­lami szervek felülvizsgálják. A változtatást azonban 1988- ban nem látja lehetségesnek. Az elnökség emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi rend­szer 1988. január 1-jei beve­zetésekor olyan jelentős vál­tozások történtek, mint a személyi jövedelemadó be­vezetése, a keresetek bruttó­sítása, a 310 forint bérpótlék alapbéresítése, illetve a táp­pénzszámítás más szabá­lyainak megváltoztatása. Ál­láspontja szerint az eltelt hét hónap tapasztalataiból a statisztikák, az összehason­líthatóság bizonytalansága miatt megbízható következ­tetéseket még nem lehet le­vonni. így ebben, a beteg emberek anyagi biztonságát érintő, a politikai hangulatot is befolyásoló fontos témá­ban további tapasztalatokat kell szerezni. (Folytatás az 1. oldalról) nyos, kis méretű tégla a fő profil. Szeptember elejétől naponként 30—40 ezer da­rab hagyja el a kemencét, melyet a korábbi kereskedel­mi hálózat (TÜZÉP és a környező áfészek) segítségé­vel értékesítik. Azért fog­tak a téglagyártáshoz, mert a szigorú hőtechnikai köve­telmények ellenére a tömör téglára ezután is nélkülözhe­tetlen szüksége van az épí­tőknek. Pillérek, belső téri kémények, pince és szigete­lést tartó falak építéséhez azonban nem lehet kapni téglát, mert mások is leálltak a gyártásról. Ezen kívül ha arra lesz igény, melléképüle­tekhez kettős méretű és B 30-as téglával bővítik a vá­lasztékot. A két alapító cég már jú­niusban megkezdte az előké­születeket. Felújították a gépeket, újjáépítették az elektromos hálózatot, tech­nológiai módosításokat haj­tottak végre, amitől termelé­kenység- és minőségjavulást várnak. Amíg a kft belevágott a téglagyártásba, addig a té- esz megkönnyebbülten vonul ki (egyelőre 5 évre) a terü­letről. Az utolsó év mintegy 8 milliós veszteséget hozott számára, és tavaly is az ál­lagmegóvás, valamint a hi­teltörlesztések közel 3 milli­ós kiadással jártak. A szö­vetkezet ’86-os döntése óta kereste a telep hasznosításá­nak lehetőségét. Szóba jött az eladás, a bérbeadás, eset­leg társulásos formában tör­ténő üzemeltetés, gondoltak a gépüzem áttelepítésére a fedett színekbe, a műtrágya tárolására, a kemencét pe­dig gombával telepítették be. Jelentkezők voltak is ugyan, de alku végülis a Baunittal jött létre, amely úgy számolt, hogy az évi 1,8 milliós bérleti díj mellett is hasznot húz a gyárból. Hogy a téesznek ez miért nem sikerült? Alapvetően azért, mert a tsz nem kapott állami támogatást, mint a tégla és cserépipar gyárai. Harcoltak a 24,5 százalékért, de a PM, az ÉVM javaslata ellenére, elutasította az igé­nyünket. Szabadáras ter­mékhez, márpedig a téesznél a tégla az volt, nem jár tá­mogatás. Ha a gazdaságosság úgy kívánja, emelhetik az árakat, hangzott a válasz, de a szövetkezet mit kezdhetett volna a drága téglájával? Próbált inkább korszerűsí­teni, hanem a költségek nö­vekedésével nem tudott lé­pést tartani. Közben egy túl­termelési hullám is nehezí­tette az értékesítést, amit a hőszigetelési követelmé­nyek szigorodása idézett elő. Három éve még kedvezmé­nyes akciókkal igyekeztek megszabadulni a készletek­től. Ebben az időszakban több, hasonló technológiá­jú téglagyár szüntette meg a termelést, és végül Jászki- sér is erre kényszerült. A bérbeadással a tsz lé­nyegében csak a gyár éves hitelterheit hárította át, ez­által megszűnik a vesztesé­ge. A közösséget pedig a kétes jövedelmezőség miatt nem vállalta az alapítókkal. A Baunit azért bízik a tisz­tességes haszonban, mert nemcsak értékesíti az árut, mint a téesz, hanem a lakó­ház középület tervezésétől a kivitelezésig közreműködik a felhasználásban is. Oz egyén szerepe a szocializmusban Az individualitás értékei A reformot, a változást Magyarországon fékezi, hogy manapság jónéhány spontán vagy tudatosan elindított fo­lyamat ideológiailag kellően nem megalapozott. Mind az elméleti, mind a gyakorlati előrelépés egyik fő akadálya, ma az, hogy a szocialista társadalom alapértékeit, va­lamint a továbblépés és ha­ladás irányát és tartalmát tekintve sok a tisztázatlan kérdés. Az ideológiának lát­tatni kellene, hogy Magyar- országon — megyénkben — e tek.ntetben is korszakvál­tás kezdődött el: az ország éppúgy, miként a megye, válaszúihoz érkezett. Tapasz­talataink, melyeket az utób­bi években szereztünk ön­magunkról és közvetlen kör­nyezetünkről, átalakítják lá­tásmódunkat, világképünket. Az ideológiai munkában 's sok az új fogalom, ezek je­lentős részét a tudomány nem tisztázta még. Üjra kell gondolni és tanulni sok min­dent: a kor és az ember vi­szonyát, a ‘kapitalizmus és a szocializmus fogalmát, együttélési, együttműködési stratégiáját, taktikáját, az egyén és a köz szolgálatát. Ezzel együtt föl kell számol­nunk azt a helyzetet, hogy az ideológia lépéshátrány­ban van a gyakorlathoz ké­pest. A szocialista ideológiával szemben jogos követelmény, hogy a szocialista célokat és értékeket tudatosítva; a köz- gondolkodást úgy is formál­ja, hogy ezen keresztül aktí­van befolyásolja a tömegek magatartását, az emberek cselekvését. Ehhez viszont fel kell tárni az eszmények és az értékek orientáló sze­repét a társadalom — és benne a megye — fejlődésé­ben. A jólét vágya A társadalmi-gazdasági reformban fogant megújulás egyik útja és eszköze az értékek megismerése és megmutatása lehet. Ebben benne van bizonyos értékek, eszmények megőrzése és „felfrissítése” is. Ilyen alap­értékeknek tekinthetők pél­dául a béke, az egészség, a család, a munka, a létbiz­tonság, az egyenlőség, az igazságosság, a tudatosság, a tervszerűség, a közösség, a demokratizmus, a nyilvános­ság, a tudás, a hazafiúi és nemzeti tudat. Nem mindegy számunkra továbbá, hogy rendelkezik-e valaki megfelelő normát adó értékrendszerrel, és ha igen, mifélével. Amit kiolvasunk mindennapi tetteinkből, ma­gatartásunkból, nem biztos, hogy azok a leglényegesebb értékeink. Vannak vélemé­nyek, miszerint hazánkban például a jólét vágya min­den • más értéket háttérbe szorított, mivel Magyarorszá­gon egy feltűnően erős indi­vidualista értékvilág uralko­dott el. Az Egyesült Álla­mok után állítólag mi, ma­gyarok lettünk a legindivi­dualistábbak; a közszolgálat és a magánélet, a haza és a család mág értékei pedig háttérbe szorultak. Közben társadalmi gondjaink látle­letet adtak arról is, hogy a viszonylagos jólét szükségle­tének kielégítése bizony még nem jelenti az emberi, szel­lemi, erkölcsi gazdaságot. A gazdaság az alap, de kérdés, milyen értékvonzata lesz a gazdasági szférában — a jó­léten túl — a kulturális fel- készültségnék, a tudásnak, a szélesebb látókörnek. A kor és az ember viszo­nyának tartalmát újragon­dolni — ez is fontos feladat. E tekintetben nagy átrende­ződés van a világban, Euró­pában, a magyar társada­lomban, és magában a köz­gondolkodás viszonyaiban is. Nemcsak a vezetést, a társa­dalom irányítását kell meg­újítanunk, hanem változtat­nunk kell a legfontosabb életviszonyokon is. Változni látszik az embe­ri szabadság, az autonómia, a munka, az emberi élet, a becsület és a felelősség a köz- és magánélet egysége, súlya, jelentősége is. Az em­ber értékeit, minőségét, tet­teit hozzá kell igazítania a korhoz, a magyar társada­lom átrendeződéséhez. A kornak, a szocializmusnak az embert, az értéket megőrző­termelő embert kell szolgál­nia. A marxi tétel szerint a dolgok lényege az ember. De emberi változás nincs változ­tatás nélkül. Kérdés, hogy a mai indi­vidualitás (ami nem indivi­dualizmus és nem egoizmus) minek adjon hangsúlyt a munkában, a „családban, a közszolgálatban, milyen in­dividualitás nem ellensége a kollektivitásnak és fordítva — a mai és a holnapi szoci­alizmusban. Tapasztalatok jelzik, hogy a személyi auto­nómia, a szuverenitás gaz­dagodása nem azonos a pri­vatizálódással, nem jelent beszűkülést, közösségellenés- séget. De a gőgös, a hará­csoló. a karrierista, egoista individualitás ellensége a kollektivitásnak. Egy egyénieskedő korban kevésbé lehet még mérce a „mindenséggel mérd ma­gad”. Ez túl nagyigényű gon­dolat ahhoz, hogy itt és most megvalósítsuk. De a hozzá vezető úton az individuali­tás, a kiscsoportok, az egyé­ni érdek létezése, az élet­mód nem hagyható figyel­men kívül. Az egyén másod- rendűsége seholsem szente­síthető sokáig, hisz ha a kö­zösség megszünteti az egyé­niséget, elveszíti saját arcu­latát is. ) Sok ember ma a szemé­lyes és közösségi autonómiát Az értékek megőrzése, „felfrissítése” annak meg­válaszolását is igényli, hogy hány emberi értékkel ragad­ható meg a szocialista és a kapitalista kultúra lényege, az ember nembelisége. A fe­gyelem, az aktivitás, a kon- formitás, a befelefordulás értékeinek összehasonlító elemzésével például kita­pintható a két kultúra szín­vonala. Vagy az olyan élet­eszmék értékvonzata is jelzi az értékváltozást, mint az Isten, a hrza, a család, a tu­lajdon fogalma, ezek mögött ugyanis számos értékválto­zás ment végbe. Lukács György A dogma- tizmus logikája című írásá­ban fölhívta a figyelmünket arra, hogy Sztálin alatt az olyan közvetítő kategóriá­kat, mint az individualitás, a mikrocsoportok, az egyéni érdek, az életmód, elvetet­ték. Ma sem mérték még föl, hogy ez milyen károkat oko­zott a szocializmusnak és az azt építő embernek. Nem túl nehéz belátni — különösen az éltesebb nemzedékeknek —, hogy ilyen viszonyok kö­zött például a munka, a sza­badság, a kreativitás milyen megjelenítési módokra tehe­tett szert. A napjainkban zajló kutatások eredményei tárják fel, hogy az erkölcsi felelősség eltűnése a társa­dalomból a személyes indi­vidualitás eltűnésével függ össze, ugyanis individualitás, viszonylagos cselekvési auto­nómia, szuverenitás nélkül nem létezik felelősség sem. keresi konkrét környezeté­ben — ahol az gyakran problematikus. Sok ember szenved a megyében is beil­leszkedési, alkalmazkodási, azonosulási zavarokkal. En­nek oka nem elsősorban esz­mei-ideológiai, hanem gaz­dasági-politikai gyökerű, mi­vel az intézmények nem vol­tak képesek eléggé dinami­kus, minőségi cselekvésre késztetni őket. Ezzel függ ös6ze az is, hogy sok a tel­jesítmény-visszatartás, ke­vés a sikerélmény, s az, hogy anyagi helyzetük javulása függetlenedett a gazdasági­társadalmi teljesítménytől. Sok ember életútjában igazolódik az a tapasztalat, hogy a közszolgálat és a ma­gánélet egysége, összhangja, egyensúlya felbomlott. Egyenlőtlen a terhelés, a lel­ki-fizikai felkészültség rom­lik, a magánélettel alig tö­rődnek az intézmények. En­nek megváltoztatásához meg kellene szabadulnunk a mo- mopolisztikus, monolitikus tevékenységektől, a giganto­mániától, mert dinamiku­sabb individualitás és kor­szerűbb kollektivitás nélkül elképzelhetetlen a reform. Dr. Bálint Sándor Az egyéniség tisztelete A kor és az ember A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki bútorgyára csaknem tíz százalékkal növeli idén a termelését. A második fél évben forgalomba hoznak magasabb árfekvésű konyhagarnitú­rákat profilmart díszítésű, festett homlokzat tál készülő bútorokat is. Felvételünk az egyik hagyományos típus végszereléséről készült (Fotó; T. K. L.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom