Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 22. Augusztus 20-át ünnepelte az ország Látványos volt a szolnoki alkotmány napi tűzijáték a Tisza partján (Folytatás az 1. oldalról) szefogásának szimbólumáról, az új kenyérről szólt. — Őszintén valljuk: nem aszerint fogyasztjuk a ke­nyeret, hogy vallásos vagy nem vallásos ember sütötte. A lényeg az, hogy jó kenyér legyen, és hittel nézzünk elő­re, bízzunk a magyarság jö­vőjében. E kenyér szimboli­zálta összefogásnak lehet-e nemesebb célt tűzni, mint hogy hazánk ismét felfelé emelkedjen a világ fejlett országainak sorában. Meg­győződésem: mi, mai magya­rok, készek és képesek va­gyunk arra, hogy a Szent István-i üzenet máig érvé­nyes szellemében cseleked­jünk. önmagunk erejébe és népünk töretlen élni akará­sába vetett hittel, a politika és társadalom között erősödő bizalommal és megnöveke­dett önbizalommal éljünk, munkálkodjunk szolgálni a közjót a magunk és utódaink boldogulása érdekében — fe­jezte be beszédét Berecz Já­nos. * * * A Mecsek ősi településén, Pécsváradon a nagygyűlés szónoka Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, állaimminiszter volt, aki beszédében hangsú­lyozta : — Ma szerte az országban István királyra, az államala­pítóra emlékezünk. Ha mű­vét méltatjuk, akkor min­denekelőtt az államra gon­dolunk, amelyben szilárd intézményeket teremtett. Megalkotta a magyar alap­törvényt, intelmeivel a tör­vény megvalósításához szük­séges magatartást. Egy ősi közösségből új hittel, er­kölccsel és jogérzékkel va­lóságos nemzeti közösséget tudott ezen a tájon létre­hozni. Ez volt európai lé­tünkről az első érettségi bi­zonyítvány. Ez jelenlétünk európai elismertetése, s íme, éppen az államalkotói mű, a nagyszerű és szilárd intéz­mények, amelyekben hinni is lehet és erkölcsöt is te­remtenek, adták meg a lehe­tőségét annak, hogy mi ez­zel az érettségi bizonyítvány- nyál a kezünkben magyar­ként tudtunk európaiak és civilizáltak lenni, s nemzeti önazonosságunkkal meg­ajándékozni Európát, bizo­nyítani, hogy nem vagyunk alábbvalók másoknál. Ezután arról szólt, hogy talán éppen ma a legidősze­rűbb — Alkotmányunkra is emlékezvén és Alkotmá­nyunkat is tisztelvén — vé­giggondolni, vajon ma ho­gyan állunk intézményeink­kel. Nem kellene-e egy meg­reformált alkotmányban új­ra összefogni nemzeti er­kölcsben, jogérzékben, a jog­állami ág büszke tudatával egy megújuló magyar ál­lamiságot. Azt hiszem, idő­szerű feladat válaszolni erre a kérdésre és e tekintetben — bár a feladatunk nem mérhető az istváni műhöz — mi -méltatlan utódok is te­hetünk valamit. Oj alkotmányozásra, az emberi civilizáció tapaszta­latait és a -magyar közjog történelmi emlékeit hordozó állami megújulásra van szükség ahhoz, hogy intéz­ményeink ismét hitet, erköl­csöt, szolidaritást és együtt­működési készséget tanúsít­sanak. S ehhez hozzátarto­zik annak tisztázása is, hogy kié ez az ország? Ez -az or­szág az itt élő állampolgá­roké, akik magukat e haza részeseinek, résztvevőinek tartják, akár itt születtek, akár nem. Az ország azé, aki magáénak vallja. Pozsgay Imre a további­akban hangsúlyozta: Ha­zánkban, azok is, akik nem­zetiségként határozzák meg -magukat büszke jogtudattal és kulturális származástu­dattal élhetnek abban a tu­datban, hogy részt vesznek egy ország gazdagításában, s itt senkit sem kényszeríte­nek arra, hogy miközben ezt vállalja, anyaországát mocs­kolja. — Ami az idei esztendőt illeti, hozott jót is és foly­tatta a rosszat is. Szeretném elmondani a szép aratás után és a kevésbé ígéretes őszi betakarítás előtt, hogy ez a föld így, hol úgy min­dig megtermi ennek a nép­nek a kenyerét, oly mérték­ben, hogy talán még mások asztalára is tud ajánlani be­lőle. S ha ez így történik a földeken, akkor az egész gazdaságunkban meg kell ennek történnie. Ügy azon­ban nem megy, hogy a hata­lom megrója a népet, meg­leckézteti, hogy nem dolgo­zik. Inkább párbeszédre van szükség, amelyben a hata­lom nyílttá teheti törekvése­it, .alkotmányos úton közele­dik a társadalomhoz, a nép pedig felelős állampolgár­ként — kilábalva az alatt­valói tudatból — vállalja a maga szerepét a ránk váró tettekben — fejezte be be­szédét Pozsgay Imre. Ezt követően megkoszo­rúzták I. István királynak a vár legmagasabb pontján álló bronzszobrát. * * * Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke Szatmárcsekén beszédében a Szent István-i életműről szólt, emlékeztetve arra a sokféle értékelésre, elemzés­re, amely első királyunk szentté avatásától egészen napjainkig, vagyis immár 900 esztendeje szakadatlan tart és változik. Szabó István ünnepi beszé­dének múltba tekintő feje­zetei után napjaink közéleté­ről, s azokról a gazdasági­politikai feladatokról szólt, amelyeknek a végrehajtása előttünk áll. — A kormány kibontako­zási programja, a tavaszi pártértekezlet radikális hatá­rozatai felszabadították az alkotó és képzelő erőt. a re­ális fantáziát. Valósággal forr a közélet. A megújulás, a megújulási szándék jelei­vel találkozhatunk lépten nyomon. Üj törvények elő­készítésének, alkotásának egész során dolgoznak az il­letékesek. Javában folyik az Alkotmány átdolgozása. Biz­tos vagyok benne, hogy ez­úttal is úrrá tudunk lenni nehézségeinken. A szónok ezt követően be­szélt az agrárpolitika szük­ségszerű és halaszthatatlan megújításáról. — A tenniva­lók — mondotta — legalább háromfélék. Meg kell szün­tetni azokat a torzulásokat, amelyek a voluntarista, uta- sítgató, atyáskodó politikai szisztémákból származtak, és amelyektől mostanáig nem sikerült megszabadulnunk. Másodszor teret és életlehe­tőséget kell adnunk azok­nak az előremutató törekvé­seknek, amelyek az elmúlt évtizedekben is léteztek és hatottak, de kiteljesedni nem tudtak. Harmadszor: meg kell felelnünk azoknak az új kihívás oknak, amelyeket a legújabb 'idők nemzetközi fejlődése állított elénk. Mindezekkel együttesen, a gazdaság más területeivel összehangoltan lenne elérhe­tő a piaci erők felszabadí­tása és egy szocialista típu­sú szabályozott piacgazda­ság kialakítása. Ha e felada­tokat megoldjuk, s biztosan megoldjuk, a mezőgazdaság biztos jövőt jelent minden dolgozójának — fiataloknak is. A nagygyűlés után r- ha­lála 150. évfordulója alkal­mából — a Himnusz Szat- márcseke temetőjében nyug­vó költőjére. Kölcsey Fe- rencre emlékeztek. Sírjánál, melyen elhelyezték a kegye­let virágait. Oine Mihálv irodalomtörténész beszélt Kölcsev máig ható érvé­nyességű hazafiságáról, mun­kásságáról. * * * Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az egri nagygyűlésen mondott beszédet. István király korának kényszerítő tennivalóit is­merte fel, oldotta meg, és ez­zel jövőt teremtett — mon­dotta —. Példája arra tanít, ami ma is a legfontosabb: a valósággal való állandó tárgyilagos szembenézésre, az önáltatás nélküli helyzet- felmérésre. Mára megint igaz az, hogy lejárt a halo­gatás, az önáltatás idősza­ka, cselekednünk kell: meg kell kezdeni és következete­sen végig kell vinni a közel­múltban hozott nagy hord­erejű döntéseink végrehajtá­sát. Csak így van esélyünk olyan történelmi mértékű fordulatra, amellyel tartó­san az európai és a világ­méretű haladás szerves és egészséges része maradha­tunk. A jövő kulcskérdése ma is a gazdasági munka — szö­gezte le Szűrös Mátyás. — Elengedhetetlen azonban, hogy jobb, segítőbb társa­dalmi-politikai intézmény- rendszer vegye körül a ma­gyar gazdaságot. Ennek pe­dig elválaszthatatlan része a társadalmi Önszerveződés, a kezdeményezőkészség ösz­tönzése, szabadabbá tétele, a személyiség alkotmányon nyugvó alanyi jogainak ki- terjesztése és kötelességeinek világosabb szabályozása. István király a régi gon­dolatok ellenében a valóság­hoz szegődött. Nekünk is meg kell szabadulnunk szel­lemi béklyóinktól. Meg kell honosítanunk e tájon a ci­vilizáció minden nemes és jő alkotását, az emberséges magatartásformát, a demok­ratikus viselkedést, az egy­más iránti türelmet és fi­gyelmet. Meggyőződésem, hogy ennek a törekvésnek kell alapvetően meghatároz­nia hazánknak a külvilág­ban fenntartott kapcsolatait, a magyar külpolitika céljait is. Különösen fontos szavunk hitele akkor, ha pusztító vi­harok sebzik a magyarok nemzeti önérzetét, sőt — mint Erdélyben — megmara­dásukat veszélyeztetik. Tudjuk, hogy a határainkon túl élő magyarság érdekében a kormány késve emelte fel szavát a nyivánosság előtt, de még nincs késő. Mi őket is a magyar nemzet szerves részének tekintjük, politi­kánk felelősséget érez sor­suk alakulásáért. Arra tö­rekszünk, hogy megőrizzük nemzeti múltunk integritá­sát, megerősítsük a világban élő magyarság összetartozá­sát, megakadályozzuk szét- forgácsolódását, de legfőkép­pen erőszakos beolvasztását. Síkra szádunk egyéni és kol­lektív nemzetiségi jogaik szavatolásáért. Ez sajátosan magyar tennivaló, amelyet senki nem vállalhat át tő­lünk, de széles körű nemzet­közi támogatást kell szerez­nünk hozzá. István király ünnepe az egyetemes magyarság ünne­pe. Arra kötelez bennünket, hogy olyan viszonyokat te­remtsünk e hazában, hogy itthon és bárhol a világban élő fonfitársaink felemelt fejjel, önérzettel vállalják és vallják magyarságukat. E cél elérésében, egy korszerű, hatékony, szocialista Ma­gyarország megteremtésében mindnyájunknak nagy fele­lőssége, számos teendője van — hangsúlyozta beszéde be­fejezéseként Szűrös Mátyás. ♦ * * Több községben, városban tartottak politikai nagygyű­lést, amelyen a település ál­lami, párt, tömegszerveze­teinek, gazdasági szerveze­teinek vezetői mondtak ün­nepi beszédet. így emlékez­tek meg augusztus 20-áróI Cserkeszőlőn. Jászárokszállá- son. Jászboldogházán. Jász- dózsán, Jászkiséren, Jászla- dányban, Jászszentandráson, Karcagon,' Kenderesen. Két- pón, Rákóczifalván. Tisza­füreden, Tiszagyendán, Ti- szaigaron. Tomajmonosto- rán, Tószegen és Túrkevén. A tiszasasi nagygyűlésen át­adták az Országos Béketa­nács dicsérő oklevelét. Tö- rökszentmiklóson. a politikai nagygyűlés szónoka Hajós Ferenc, országgyűlési képvi­selő volt. Ünnepi tanácsülést tartot­tak augusztus 20-a tisztele­tére: Alattyánban. Jászfény- szarun, Jászjákóhalmán, Karcagon, örményesen. Ti- szabőn és Űjszászon. Másutt a Hazafias Nép­front helyi bizottsága és a tanács együttes ülésén vagy közös ünnepségen emléke­zett meg az ünnepről a ta­nács vagy a népfront helyi vezető tisztségviselője. így köszöntötték augusztus 20-át Szolnokon. Csépán, Fegyver- neken, Jánoshidán,' Kengye­len, Kisújszálláson, Kunhe­gyesen, Kunszentmártonban, Martfűn. Szajolban és Tisza- ugon. A jászberényi együt­tes ülésen Kókai Rudolf, or­szággyűlési képviselő mon­dott ünnepi köszöntőt. Jász- iványban a HNF községi bi­zottsága tartott ülést. Az ün­nepségeken kitüntetéseket adtak át a társadalmi mun­kában élenjáróknak. Már hagyomány, hogy az alkotmány ünnepén mun­kás-paraszt és rétegtalálko­zókat rendeznek, ahol együtt emlékeznek meg augusztus 20-áról. Munkás—paraszt ta­lálkozó volt Cibakházán, ahol százötvenen vettek részt. Jászárokszálláson a Kossuth Téesz és a Hűtő­gépgyár hűtő- és klímatech­nikai gyárának dolgozói ta­lálkoztak. Jászberényben a Kossuth, a Zagyvamenti, a Lenin Téesznél és a Jászsági Állami Gazdaságnál voltak munkás—paraszt találkozók. Szolnokon a nőklubok tartot­tak foglalkozásokat. Tiszabu- rán a faluból elszármazottak látogattak haza. Martfűn magyar—szovjet baráti ta­lálkozót szervezett az MSZBT Tisza cipőgyári cso­portja. Rákóczifalván az Arany János nyugdíjas klub a tiszaörsi nyugdíjas klubot látta vendégül. moltunk róla,, jaz alkotmány ünnepének; tiszteletére több létesítményt is átadtak. A hétvégén újabb avatások voltak. Csépán száz gyermek fogadására alkalmas óvodát adtak át. A 13 millió forin­tos beruházás jelentős lépés a község fejlődésében, eddig szükségépületben tartották a foglalkozásokat a kicsiknek. Szintén óvoda nyílt Tisza- bőn, ahol ugyancsak száz gyereket helyezhetnek el. Ti- szasülyön több mint ezer négyzetméter hasznos alap- területű művelődési házat adtak át. A mintegy 19 mil­lió forintos beruházással épült művelődési ház közös nagyterme tornaterem, mozi és színházterem. Eddig Ti- szasülyön nem volt művelő­dési ház és tornaterem. Az új létesítményekre jellemző, hogy hiányt pótolnak és olyan beruházásokra fordí­tották a pénzt, amelyekre évék óta igen nagy szükség van. Ilyen a tiszagyendai vállalkozás is. ahol öltözőt építettek az iskola mellé. A bekerülési költség 2 millió 800 ezer forint volt, az épü­letben öltöző, zuhanyozó, hi­deg vizes-blokk található. Öcsödön a Rákóczi úton bol­tot nyitottak. Az alkotmánynapi meg­emlékezések, ünnepségek után a községekben, váro­sokban sportrendezvények voltak. A szolnokiak 19-én este tűzijátékban gyönyör­ködhettek. A színpompás rendezvény előtt Varga Sán- dorné, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi köszöntőt. A tűzijáték után az érdeklődők a szabadtéri színpadon megnézhették az István, a király című filmet. A legtöbb településen — a hagyományokhoz híven — sportnapot rendeztek — az elmaradhatatlan labdarúgó­mérkőzésekkel. Jászárokszál­láson lövészverseny is volt. Mezőtúron az Alkotmány Kupa sportversenyeit keres­ték fel sokan. A sportrendez­vényekhez kulturális prog­ram is társult. Jászapátin pénteken Szövetkezeti élet­képek címmel kiállítás nyílt, valamint kétnapos termék- bemutatóval egybekötött vásárt rendeztek a művelő­dési ház árkádsorában. A jászágói KISZ-esek pénteken este fáklyás fölvonulással köszöntötték az alkotmány ünnepét. Szombaton délután Jászladányban önkéntes tűz­oltóverseny és technikai be­mutató volt. Jászdózsán ut­cabál volt, a jásziványiak tábortüzet gyújtottak, Jász­kiséren tűzoltóbált, Karca­gon medencebált rendezték. A tiszaburaiak a község kö­zépkori műemlék templo­mában meghallgatták az István, a király című rock­operát. Tiszafüreden lam­pionos csónakfelvonulás és tűzijáték volt. A karcagi re­formátus templom tegnap este jótékony célú orgona- hangversenynek adott ott­hont. Kovács Endre orgona- művész estjének bevételét a karcagi művese állomás lét­rehozására fordítják. Jász­berényben a szabadtéri szín­padon a Jászsági Népi Együttes lépett fel. Cibakházán a művelődési házban munkás—paraszt—értei miségi találkozót rendeztek Karcagon a családi munkásőr napon Kovács Imre alapító munkásőr fegyverhasználatra tanítja a gyerekeket Mint lapunkban is beszá­Táncolck a Tisza Szálló kerthelyiségében (Fotó: Tarpai Zoltán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom