Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-22 / 200. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 22. Augusztus 20-át ünnepelte az ország Látványos volt a szolnoki alkotmány napi tűzijáték a Tisza partján (Folytatás az 1. oldalról) szefogásának szimbólumáról, az új kenyérről szólt. — Őszintén valljuk: nem aszerint fogyasztjuk a kenyeret, hogy vallásos vagy nem vallásos ember sütötte. A lényeg az, hogy jó kenyér legyen, és hittel nézzünk előre, bízzunk a magyarság jövőjében. E kenyér szimbolizálta összefogásnak lehet-e nemesebb célt tűzni, mint hogy hazánk ismét felfelé emelkedjen a világ fejlett országainak sorában. Meggyőződésem: mi, mai magyarok, készek és képesek vagyunk arra, hogy a Szent István-i üzenet máig érvényes szellemében cselekedjünk. önmagunk erejébe és népünk töretlen élni akarásába vetett hittel, a politika és társadalom között erősödő bizalommal és megnövekedett önbizalommal éljünk, munkálkodjunk szolgálni a közjót a magunk és utódaink boldogulása érdekében — fejezte be beszédét Berecz János. * * * A Mecsek ősi településén, Pécsváradon a nagygyűlés szónoka Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állaimminiszter volt, aki beszédében hangsúlyozta : — Ma szerte az országban István királyra, az államalapítóra emlékezünk. Ha művét méltatjuk, akkor mindenekelőtt az államra gondolunk, amelyben szilárd intézményeket teremtett. Megalkotta a magyar alaptörvényt, intelmeivel a törvény megvalósításához szükséges magatartást. Egy ősi közösségből új hittel, erkölccsel és jogérzékkel valóságos nemzeti közösséget tudott ezen a tájon létrehozni. Ez volt európai létünkről az első érettségi bizonyítvány. Ez jelenlétünk európai elismertetése, s íme, éppen az államalkotói mű, a nagyszerű és szilárd intézmények, amelyekben hinni is lehet és erkölcsöt is teremtenek, adták meg a lehetőségét annak, hogy mi ezzel az érettségi bizonyítvány- nyál a kezünkben magyarként tudtunk európaiak és civilizáltak lenni, s nemzeti önazonosságunkkal megajándékozni Európát, bizonyítani, hogy nem vagyunk alábbvalók másoknál. Ezután arról szólt, hogy talán éppen ma a legidőszerűbb — Alkotmányunkra is emlékezvén és Alkotmányunkat is tisztelvén — végiggondolni, vajon ma hogyan állunk intézményeinkkel. Nem kellene-e egy megreformált alkotmányban újra összefogni nemzeti erkölcsben, jogérzékben, a jogállami ág büszke tudatával egy megújuló magyar államiságot. Azt hiszem, időszerű feladat válaszolni erre a kérdésre és e tekintetben — bár a feladatunk nem mérhető az istváni műhöz — mi -méltatlan utódok is tehetünk valamit. Oj alkotmányozásra, az emberi civilizáció tapasztalatait és a -magyar közjog történelmi emlékeit hordozó állami megújulásra van szükség ahhoz, hogy intézményeink ismét hitet, erkölcsöt, szolidaritást és együttműködési készséget tanúsítsanak. S ehhez hozzátartozik annak tisztázása is, hogy kié ez az ország? Ez -az ország az itt élő állampolgároké, akik magukat e haza részeseinek, résztvevőinek tartják, akár itt születtek, akár nem. Az ország azé, aki magáénak vallja. Pozsgay Imre a továbbiakban hangsúlyozta: Hazánkban, azok is, akik nemzetiségként határozzák meg -magukat büszke jogtudattal és kulturális származástudattal élhetnek abban a tudatban, hogy részt vesznek egy ország gazdagításában, s itt senkit sem kényszerítenek arra, hogy miközben ezt vállalja, anyaországát mocskolja. — Ami az idei esztendőt illeti, hozott jót is és folytatta a rosszat is. Szeretném elmondani a szép aratás után és a kevésbé ígéretes őszi betakarítás előtt, hogy ez a föld így, hol úgy mindig megtermi ennek a népnek a kenyerét, oly mértékben, hogy talán még mások asztalára is tud ajánlani belőle. S ha ez így történik a földeken, akkor az egész gazdaságunkban meg kell ennek történnie. Ügy azonban nem megy, hogy a hatalom megrója a népet, megleckézteti, hogy nem dolgozik. Inkább párbeszédre van szükség, amelyben a hatalom nyílttá teheti törekvéseit, .alkotmányos úton közeledik a társadalomhoz, a nép pedig felelős állampolgárként — kilábalva az alattvalói tudatból — vállalja a maga szerepét a ránk váró tettekben — fejezte be beszédét Pozsgay Imre. Ezt követően megkoszorúzták I. István királynak a vár legmagasabb pontján álló bronzszobrát. * * * Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke Szatmárcsekén beszédében a Szent István-i életműről szólt, emlékeztetve arra a sokféle értékelésre, elemzésre, amely első királyunk szentté avatásától egészen napjainkig, vagyis immár 900 esztendeje szakadatlan tart és változik. Szabó István ünnepi beszédének múltba tekintő fejezetei után napjaink közéletéről, s azokról a gazdaságipolitikai feladatokról szólt, amelyeknek a végrehajtása előttünk áll. — A kormány kibontakozási programja, a tavaszi pártértekezlet radikális határozatai felszabadították az alkotó és képzelő erőt. a reális fantáziát. Valósággal forr a közélet. A megújulás, a megújulási szándék jeleivel találkozhatunk lépten nyomon. Üj törvények előkészítésének, alkotásának egész során dolgoznak az illetékesek. Javában folyik az Alkotmány átdolgozása. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal is úrrá tudunk lenni nehézségeinken. A szónok ezt követően beszélt az agrárpolitika szükségszerű és halaszthatatlan megújításáról. — A tennivalók — mondotta — legalább háromfélék. Meg kell szüntetni azokat a torzulásokat, amelyek a voluntarista, uta- sítgató, atyáskodó politikai szisztémákból származtak, és amelyektől mostanáig nem sikerült megszabadulnunk. Másodszor teret és életlehetőséget kell adnunk azoknak az előremutató törekvéseknek, amelyek az elmúlt évtizedekben is léteztek és hatottak, de kiteljesedni nem tudtak. Harmadszor: meg kell felelnünk azoknak az új kihívás oknak, amelyeket a legújabb 'idők nemzetközi fejlődése állított elénk. Mindezekkel együttesen, a gazdaság más területeivel összehangoltan lenne elérhető a piaci erők felszabadítása és egy szocialista típusú szabályozott piacgazdaság kialakítása. Ha e feladatokat megoldjuk, s biztosan megoldjuk, a mezőgazdaság biztos jövőt jelent minden dolgozójának — fiataloknak is. A nagygyűlés után r- halála 150. évfordulója alkalmából — a Himnusz Szat- márcseke temetőjében nyugvó költőjére. Kölcsey Fe- rencre emlékeztek. Sírjánál, melyen elhelyezték a kegyelet virágait. Oine Mihálv irodalomtörténész beszélt Kölcsev máig ható érvényességű hazafiságáról, munkásságáról. * * * Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára az egri nagygyűlésen mondott beszédet. István király korának kényszerítő tennivalóit ismerte fel, oldotta meg, és ezzel jövőt teremtett — mondotta —. Példája arra tanít, ami ma is a legfontosabb: a valósággal való állandó tárgyilagos szembenézésre, az önáltatás nélküli helyzet- felmérésre. Mára megint igaz az, hogy lejárt a halogatás, az önáltatás időszaka, cselekednünk kell: meg kell kezdeni és következetesen végig kell vinni a közelmúltban hozott nagy horderejű döntéseink végrehajtását. Csak így van esélyünk olyan történelmi mértékű fordulatra, amellyel tartósan az európai és a világméretű haladás szerves és egészséges része maradhatunk. A jövő kulcskérdése ma is a gazdasági munka — szögezte le Szűrös Mátyás. — Elengedhetetlen azonban, hogy jobb, segítőbb társadalmi-politikai intézmény- rendszer vegye körül a magyar gazdaságot. Ennek pedig elválaszthatatlan része a társadalmi Önszerveződés, a kezdeményezőkészség ösztönzése, szabadabbá tétele, a személyiség alkotmányon nyugvó alanyi jogainak ki- terjesztése és kötelességeinek világosabb szabályozása. István király a régi gondolatok ellenében a valósághoz szegődött. Nekünk is meg kell szabadulnunk szellemi béklyóinktól. Meg kell honosítanunk e tájon a civilizáció minden nemes és jő alkotását, az emberséges magatartásformát, a demokratikus viselkedést, az egymás iránti türelmet és figyelmet. Meggyőződésem, hogy ennek a törekvésnek kell alapvetően meghatároznia hazánknak a külvilágban fenntartott kapcsolatait, a magyar külpolitika céljait is. Különösen fontos szavunk hitele akkor, ha pusztító viharok sebzik a magyarok nemzeti önérzetét, sőt — mint Erdélyben — megmaradásukat veszélyeztetik. Tudjuk, hogy a határainkon túl élő magyarság érdekében a kormány késve emelte fel szavát a nyivánosság előtt, de még nincs késő. Mi őket is a magyar nemzet szerves részének tekintjük, politikánk felelősséget érez sorsuk alakulásáért. Arra törekszünk, hogy megőrizzük nemzeti múltunk integritását, megerősítsük a világban élő magyarság összetartozását, megakadályozzuk szét- forgácsolódását, de legfőképpen erőszakos beolvasztását. Síkra szádunk egyéni és kollektív nemzetiségi jogaik szavatolásáért. Ez sajátosan magyar tennivaló, amelyet senki nem vállalhat át tőlünk, de széles körű nemzetközi támogatást kell szereznünk hozzá. István király ünnepe az egyetemes magyarság ünnepe. Arra kötelez bennünket, hogy olyan viszonyokat teremtsünk e hazában, hogy itthon és bárhol a világban élő fonfitársaink felemelt fejjel, önérzettel vállalják és vallják magyarságukat. E cél elérésében, egy korszerű, hatékony, szocialista Magyarország megteremtésében mindnyájunknak nagy felelőssége, számos teendője van — hangsúlyozta beszéde befejezéseként Szűrös Mátyás. ♦ * * Több községben, városban tartottak politikai nagygyűlést, amelyen a település állami, párt, tömegszervezeteinek, gazdasági szervezeteinek vezetői mondtak ünnepi beszédet. így emlékeztek meg augusztus 20-áróI Cserkeszőlőn. Jászárokszállá- son. Jászboldogházán. Jász- dózsán, Jászkiséren, Jászla- dányban, Jászszentandráson, Karcagon,' Kenderesen. Két- pón, Rákóczifalván. Tiszafüreden, Tiszagyendán, Ti- szaigaron. Tomajmonosto- rán, Tószegen és Túrkevén. A tiszasasi nagygyűlésen átadták az Országos Béketanács dicsérő oklevelét. Tö- rökszentmiklóson. a politikai nagygyűlés szónoka Hajós Ferenc, országgyűlési képviselő volt. Ünnepi tanácsülést tartottak augusztus 20-a tiszteletére: Alattyánban. Jászfény- szarun, Jászjákóhalmán, Karcagon, örményesen. Ti- szabőn és Űjszászon. Másutt a Hazafias Népfront helyi bizottsága és a tanács együttes ülésén vagy közös ünnepségen emlékezett meg az ünnepről a tanács vagy a népfront helyi vezető tisztségviselője. így köszöntötték augusztus 20-át Szolnokon. Csépán, Fegyver- neken, Jánoshidán,' Kengyelen, Kisújszálláson, Kunhegyesen, Kunszentmártonban, Martfűn. Szajolban és Tisza- ugon. A jászberényi együttes ülésen Kókai Rudolf, országgyűlési képviselő mondott ünnepi köszöntőt. Jász- iványban a HNF községi bizottsága tartott ülést. Az ünnepségeken kitüntetéseket adtak át a társadalmi munkában élenjáróknak. Már hagyomány, hogy az alkotmány ünnepén munkás-paraszt és rétegtalálkozókat rendeznek, ahol együtt emlékeznek meg augusztus 20-áról. Munkás—paraszt találkozó volt Cibakházán, ahol százötvenen vettek részt. Jászárokszálláson a Kossuth Téesz és a Hűtőgépgyár hűtő- és klímatechnikai gyárának dolgozói találkoztak. Jászberényben a Kossuth, a Zagyvamenti, a Lenin Téesznél és a Jászsági Állami Gazdaságnál voltak munkás—paraszt találkozók. Szolnokon a nőklubok tartottak foglalkozásokat. Tiszabu- rán a faluból elszármazottak látogattak haza. Martfűn magyar—szovjet baráti találkozót szervezett az MSZBT Tisza cipőgyári csoportja. Rákóczifalván az Arany János nyugdíjas klub a tiszaörsi nyugdíjas klubot látta vendégül. moltunk róla,, jaz alkotmány ünnepének; tiszteletére több létesítményt is átadtak. A hétvégén újabb avatások voltak. Csépán száz gyermek fogadására alkalmas óvodát adtak át. A 13 millió forintos beruházás jelentős lépés a község fejlődésében, eddig szükségépületben tartották a foglalkozásokat a kicsiknek. Szintén óvoda nyílt Tisza- bőn, ahol ugyancsak száz gyereket helyezhetnek el. Ti- szasülyön több mint ezer négyzetméter hasznos alap- területű művelődési házat adtak át. A mintegy 19 millió forintos beruházással épült művelődési ház közös nagyterme tornaterem, mozi és színházterem. Eddig Ti- szasülyön nem volt művelődési ház és tornaterem. Az új létesítményekre jellemző, hogy hiányt pótolnak és olyan beruházásokra fordították a pénzt, amelyekre évék óta igen nagy szükség van. Ilyen a tiszagyendai vállalkozás is. ahol öltözőt építettek az iskola mellé. A bekerülési költség 2 millió 800 ezer forint volt, az épületben öltöző, zuhanyozó, hideg vizes-blokk található. Öcsödön a Rákóczi úton boltot nyitottak. Az alkotmánynapi megemlékezések, ünnepségek után a községekben, városokban sportrendezvények voltak. A szolnokiak 19-én este tűzijátékban gyönyörködhettek. A színpompás rendezvény előtt Varga Sán- dorné, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi köszöntőt. A tűzijáték után az érdeklődők a szabadtéri színpadon megnézhették az István, a király című filmet. A legtöbb településen — a hagyományokhoz híven — sportnapot rendeztek — az elmaradhatatlan labdarúgómérkőzésekkel. Jászárokszálláson lövészverseny is volt. Mezőtúron az Alkotmány Kupa sportversenyeit keresték fel sokan. A sportrendezvényekhez kulturális program is társult. Jászapátin pénteken Szövetkezeti életképek címmel kiállítás nyílt, valamint kétnapos termék- bemutatóval egybekötött vásárt rendeztek a művelődési ház árkádsorában. A jászágói KISZ-esek pénteken este fáklyás fölvonulással köszöntötték az alkotmány ünnepét. Szombaton délután Jászladányban önkéntes tűzoltóverseny és technikai bemutató volt. Jászdózsán utcabál volt, a jásziványiak tábortüzet gyújtottak, Jászkiséren tűzoltóbált, Karcagon medencebált rendezték. A tiszaburaiak a község középkori műemlék templomában meghallgatták az István, a király című rockoperát. Tiszafüreden lampionos csónakfelvonulás és tűzijáték volt. A karcagi református templom tegnap este jótékony célú orgona- hangversenynek adott otthont. Kovács Endre orgona- művész estjének bevételét a karcagi művese állomás létrehozására fordítják. Jászberényben a szabadtéri színpadon a Jászsági Népi Együttes lépett fel. Cibakházán a művelődési házban munkás—paraszt—értei miségi találkozót rendeztek Karcagon a családi munkásőr napon Kovács Imre alapító munkásőr fegyverhasználatra tanítja a gyerekeket Mint lapunkban is beszáTáncolck a Tisza Szálló kerthelyiségében (Fotó: Tarpai Zoltán)
