Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

KGST országok—EGK Diplomáciai kapcsolat Tüzszüneti előkészületek és vádaskodások Tanácskozik az ENSZ< közgyűlés A doplomáciai kapcsolat létrejötte a Közös Piac és a KGST egyes tagországai kö­zött olyan történelmi ese­mény, amelynek pozitív ha­tása lehet Európa egészének gazdasági fejlődésére — je­lentette ki Willy de Clercq, az EGK Bizottság nemzetkö­zi kapcsolatokért és keres­kedelem-politikáért felelős tagja. Willy de Clercq szer­dán azzal kapcsolatban nyi­latkozott, hogy egyrészről a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária és az NDK. másrészről az EGK döntést hozott a diplomáciai kapcsolat felvételéről egy­mással. Az EGK szóvivője hozzáfűzte: jelenleg tanul­mányozzák a diplomáciai kapcsolat felvételére vonat­kozó lengyel szándékot. Irán állandó ENSZ-képvi- selője szerint Irak még a tűzszünet érvénybe lépte előtt nagyszabású támadást akar indítani hazája ellen. Mohammad Dzsafar Mahal- lati hírszerzési adatokra hi­vatkozva állította ezt teg­nap, amikor átadta a világ- szervezet főtitkárának. Javi­er Pérez de Cuellarnak az iráni külügyminiszter. Ali Akban Velajati ezzel kap­csolatos üzenetét. Találkozott az ENSZ-fő- titkárral Iszmat Kittani, Irak állandó ENSZ-képvise- lője is. Az iraki diplomata nem volt hajlandó megvála­szolni az újságíróknak az iráni gyanúsításra vonatko­zó kérdéseket. A főtitkár kérésére tegnap összeült az ENSZ közgyűlé­se. Pérez de Cuellar azt kér- té a nemzetek képviselőitől, hogy gyorsan hagyják jóvá az Irak és Irán közti tűzszü­netet ellenőrző katonai meg­figyelő csoport és az annak munkáját megkönnyítő ki­szolgáló személyzet tevé­kenységéhez szükséges pénz­ügyi fedezetet. A főtitkár 35.7 millió dollárt kért az első három hónapra. A köz­gyűlés költségvetési bizottsá­ga már korábban jóváhagyta az összeget.. Az Arab (Perzsa)-öbölben' szombattól hatályos a tűz­szünet. Huszonnégy nemzet háromszázötven fegyvertelen katonai szakértője fogja a helyszínen ellenőrizni betar­tását. MA: A megújulás forrása: erős pártszervezetek 3. oldal Jubilál a Magyarok Világszövetsége 5. oldal A BVM kunszentmártoni gyárában ebben az évben 10—15 millió forintra csökkent a szocialista exportszállítás. Ennek ellenére jól zárták az első félévet, ugyanis a hazai felvevő piacokat sikerült bővíteni. Jelenleg a dunaújvárosi társgyár részére úgynevezett családi sorházak építéséhez sablonokat gyártanak (Fotó: T. Z.) 1,2 millió pár lábbeli a szocialista országokba Kétszeresére nőtt a konvertibilis árbevétel Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 197. sz„ 1988. aug., is., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Sajtótájékoztató a MÉM-ben Az élelmiszer-gazdaság első féléve A mezőgazdaság idei telje­sítménye — az első félévi ta­pasztala tóik alapján — elér­heti vagy kisebb mértékben meghaladhatja a tervezettet. Az élelmiszeriparban leg­alábbis a jelenlegi tendencia erre utal ,— a feldolgozó üzemek bruttó termelési ér­téke az előirányzott körül alakul — mondották el a MÉM-ben szerdán az élel­miszergazdaságok munká­jának első félévi tapasztala­tairól tartott sajtótájékozta­tón. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője 'bejelentette: az üzemeik rekordtermést értek efl búzáiból és árpából. A búza hektáronkénti 5440 ki­logramméi fizetett, őszi ár­pából pedig hektáronként 4620 kilogrammot takarítot­tak be a gazdaságok. Kalá­szos gabonából összesen 8,5 millió tonna termett, ez a többlettermés ellensúlyoz­hatja a kukorica várható ki­esését. Az élelmiszertermékek for­galmazása belföldön — ösz- szehasonlító árakon számol­va — 7—8 százalékos csök­kenést jelez, különösen a tőkéhús, a húskészítmény és a baromfitermék-forgalom esett vissza, ugyaniakkor nö­vekedett a viszonylag ol­csóbb termékek iránti keres­let Tejből és a tejtermékek egy részéből az első félévben valamivel több kelt el, mint a múilt év azonos időszaká­ban. Az élelmiszergazdaság ex­portja javuló tendenciát mu­tat.. Az első hét havi kon­vertibilis elszámolású ex­port 680 millió dollár érté­kű volt. A KSH vizsgálta Felmérés a szolgáltatásokról A Központi Statisztikai Hivatal felmérte, hogy ta­valy 62 milliárd forint érté­kű szolgáltatást nyújtottak az erre szakosodott vállala­tok, szövetkezetek és ma­gánszemélyek, ezen belül a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások értéke folyó áron 17,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A la­kosság teljes fogyasztásán 'belül igen alacsony — 5,6 százalékos — a szolgáltatá­sokra fordított kiadások ará­nya, noha a statisztika ide sorolja a közlekedést, a kul­turális és egészségügyi szol­gáltatásokat is. Az elmúlt évben összességében egy-egy lakos alig több mint 'négy­ezer formt értékű szolgálta­tást vett igénybe: ezt ér­demes összehasonlítani pél­dául az egy lakosra jutó élelmiszarfogyasztással, ami 17 ezer forintot tett ki. Befejeződött a Jászapáti Velemi Endre Tsz-ben a te­henészeti telep rekonstruk­ciója. A 60 milliós beruhá­zást a szövetkezet építőbri­gádja készítette, az Alcsired dolgozói a tejház technoló­giai szerelésében és beüze­melésében segédkeztek. A kivitelezés két éve kez­dődött az egyes számú tele­pen, és az építés előrehalad­tával fokozatosan tértek át a hagyományos technológiá­ról a kötetlen tartásra. Elké­szült egy új, és az igények­nek megfelelően átalakítot­tak, felújítottak négy már meglévő istállót. Kutat fúr­tak, kiépítették a közmű- rendszert, felépült egy 48 ál­lásos fejőház, és bővítették a szociális épületet. A re­konstrukció eredményeként az eredetileg 500 férőhelyes telepre költöztetik át a 2-vs telepről is a tejelő állományt, így jobb feltételek mellett megkétszereződik a létszám. A tartástechnológiában történt változás hatása már az első félévben is mérhető — a bázishoz viszonyítva 14 százalékkal nőtt a tehenek tejhozama. Az állomány fo­lyamatos javításával együtt az év végére elérik a tehe- nenkénti 550 literes átlagot is. A 2-es telepen azért nem szűnik meg az állattartás, mert ott a következő évek­ben történő átalakítással nö­vendék- és hízómarhatele­pet alakítanak ki. (Fotó: M. J.) Kedvező exporteredmények a TVM-ben és a Tisza Cipőgyárban I Az év első hét hónapjában igen kedvezően alakult a I Tiszamenti Vegyiművek dollár elszámolású exportja. Az I idei terv időarányos részénél 30 százalékkal magasabb a I teljesítés, a konvertibilis árbevétel az elmúlt év hasonló | időszakában elértnek több mint kétszerese. A konvertibilis kénsavex- port eddig 10 ezer tonnával haladja meg a tavalyi szin­tet, a TVM termékeiből egy­re többet vásárol Ausztria, az idén pedig az NDK is vesz kemény valutáért kénsavat. A sav jugoszláviai eladásai­nak szintjét stabilizálni tud­ta a vállalat úgynevezett barter ügyletekkel: terméké­ért a cementiparnak szánt piritpörköt, illetve saját fel- használásra fluorsókat vesz partnerétől. A szolnoki krio- litüzem bővítése után az idén több kriolit jut kül­földre, a TVM elnyert egy 5 ezer tonnás, kétéves ver­senytárgyalást Egyiptomban; évente 2 ezer tonna terméket kell szállítani, ebből ezer tonnát már el is juttattak Egyiptomba. A porfestékek iránt — fő­ként Amerikában és a Tá­vol-Keleten — a kereslet to­vább nő, az igényeket a Ve­gyiművek igyekszik kielégí­teni. A tripolifoszfát-terme­lés és -export növelésének alapanyag-fedezetét a szov­jet foszforgyártó vállalattal kötött barter szerződésekkel biztosította a Tiszamenti Ve­gyiművek. A vállalat árpozícióját is javította az idén, dollárban kifejezett árszintjét az első félévben 4,1 százalékkal tud­ta emelni. A TVM termékei iránt ma jó a piaci kereslet, és ezt igyekszik a lehető lég­jobban kihasználni a válla­lat. Az év végéig tőkés ex­porttervének jelentős túltel­jesítésével számol. Az év első felében a Tisza Cipőgyár biztosítani tudta az átlagosnál stabilabb gaz­dálkodás feltételeit. A fő gazdasági célokat időarányo­san elérte a vállalat. Kedve­zően alakult az értékesítés. Szocialista piacokra — el­sősorban a Szovjetunióba és az NDK-ba — több mint 1,2 millió pár Tisza-cipőt adtak el. Ez megfelel az idei kö­tésállomány 73 százalékának, túlteljesítette a vállalat a szerződéses kötelezettségét is. A Tisza Cipőgyárban is ki­emelt feladatként határozták meg az idén a tőkés export- árbevétel további növelését. A cél elérését segíti, hogy kedvezően alakultak ebben a relációban is a kiszállítások. 100 ezer párral több lábbelit értékesített ezeken a piaco­kon a gyár, mint a múlt év hasonló időszakában. A tő­kés árbevétel elérte a 280 millió forintot, ami a tavalyi ilyenkorihoz képest 29 millió forintos növekedést jelent. Az év eddig eltelt idősza­kában a Tisza Cipőgyárban a termelést több tényező is zavarta, a legtöbb gondot az anyagellátás nehézségei okozták. Rendszeresen visz- szatérő probléma Martfűn, hogy egyes bőr- és műbőr anyagok nem a megfelelő ütemben érkeznek a gyárba, és minőségük sem kifogásta­lan. Mindezek ellenére a vállalati kollektíva azon dolgozik, hogy a vállalat 1988. évi kötelezettségeinek, ezen belül exportszerződé­seinek határidőben, megfele­lő minőségben eleget tegyen. Parlamenti bizottságok együttes ülésén Képviselői vita a letéti jegy bevezetéséről Újabb gyümölcs- és zöldségporok Ősszel üzem épül Egyre változatosabb fel- használásra teszik alkalmas­sá a Központi Élelmiszeripa­ri Kutatóintézetben (KÉKI) azokat a gyümölcs- és zöld- ségporókat, amelyeknek elő­állítását három évvel ez­előtt szabadalmaztatták. Az úgynevezett vákuum alatti szárítás a hagyomá­nyos eljárásnál gyorsabb, ke­vesebb energiát igényel, és a termék minősége sem rom­lik. Ilyen módszerrel nagyüze- rnileg eddig főként almát porítottak. Az utóbbi időben a kutatók a laboratóriumban a meggy, málna, bodza, piros és fekete ribizke, valamint a cékla szárításánál is siker­rel hasznosították módszerü­ket. A kutatóintézet és a DÉLKER Vállalat együttmű­ködésével új gyümölcspor- készítő üzemet alakíthatnak ki a Hosszúhegyi Mezőgaz­dasági Kombinátban. Az üzem ősszel készül el, és benne a jelenleginek több­szörösét, évente mintegy 2,5 millió tasak almaport gyár­tanak. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségve­tési bizottsága egyetért a le­téti jegy bevezetésével, ám a két testület szerdai együttes ülésén a Parlamentben több képviselő megfogalmazta ké­telyét is az újfajta értékpa­pír kibocsátásával 'kapcso­latban. A képviselőkhöz előzete­sen eljuttatott írásos beszá­moló szerint a lekötési idő, a névérték és a kamat meg­határozása szempontjából ru­galmas letéti jegy 'bevezeté­se a lakossági, illetve a vál­lalati és szövetkezeti meg­takarítások további ösztön­zését szolgálhatja. Az új ér­tékpapír-konstrukció egy­ben az első lépést jelentheti a lakosság és a gazdálkodó szervek bankkapcsolatait el­határoló merev korlátok megszüntetése felé. A rende­lettervezet szerint a pénzin­tézetek magán és jogi sze­mélyek részére egyaránt ki- bocsáthatnak letéti jegyet, s az korlátozás nélkül átru­házható. A letéti jegy bevál­tását a kibocsátástól számí­tott egy éven túl kell meg­kezdeni, és három éven belül be kell fejezni. A kamat mértékét a kibocsátó pénz­intézet határozza meg. Az egyik paragrafus szerint azonban a kamat mértékére a Magyar Nemzeti Bank el­nöke felső határt állapíthat meg. Madarasi Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár a letéti jegy bevezetésének szükségességét indokolva rá­mutatott: az idei tap>asztala- tok is jelezték, hogy az ed­digi megtakarítási formáik még mindig nem kellően vonzóak, nem bizonyultak elegendőnek a kitűzött pénz­ügyi célok eléréséhez. A be­tétállomány a megszokott növekedés helyett stagnál — bár a bankoknak még min­dig jelentős a készletük —, s a lakossági kézben lévő (Folytatás a 3. oldalon) A Jászapáti Velemi Tsz-ben mm V'iU; ■ tol ojni BR

Next

/
Oldalképek
Tartalom