Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-15 / 194. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 15. Kivonták Afganisztánból a szovjet csapatok felét Quitóban Castro befejezte látogatását Fidel Castro kubai állam­fő szombaton befejezte ecuadori látogatását. Haza­utazása előtt tartott quitói sajtóértekezleten a térség közös gondjaira helyezte a hangsúlyt, s megismételte, hogy a fejlődés előfeltétele a latin-amerikai népek ösze- fogása. A szovjet—kubai viszonyt firtató kérdésekre válaszolva Castro kifejtette: a peresz­trojka a Szovjetunió válasza saját gondjaira, amit a más körülmények között levő Kubának nincs miért utá­noznia. ö maga kiváló kap­csolatban van Mihail Gor- bacsovval — mondta. fltomsorompA'egvezmény Bél-flfrika fontolgatja a csatlakozást Az atomsorompó egyez­ményhez való csatlakozás lehetősége fontos, de kényes kérdés is egyben — jelen­tette ki Roelof Botha, dél-af­rikai külügyminiszter pén­teken Bécsben, miután tár­gyalást folytatott a kérdés­ben amerikai, szovjet és brit diplomatákkal. A meg­beszélések konkrét ered­mény nélkül zárultak, s Bot­ha hangsúlyozta, hogy továb­bi tárgyalások szükségesek. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten, elutazása előtt Botha közölte: Dél-Af- rika képes előállítani atom­bombát. Arra a kérdésre azonban, hogy rendelkezik-e már országa ilyen fegyver­rel, a külügyminiszter kité­rő választ adott, csupán azt hangsúlyozva, hogy „elő tud állítani”, ha akar”. Számos ország korábban már megpróbált nyomást gyakorolni, hogy zárják ki Dél-Afrikát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) tagjai közül, részben fajüldöző politikája miatt, részben pedig mert eddig nem volt hajlandó csatla­kozni az atomsorompó egyezményhez. A kizárásra éppen azért nem került sor, mert Dél-Afrika bejelentette, hogy „fontolgatja” az egyez­ményhez való csatlakozás le­hetőségét, s Pretoria Ígérete szerint a szervezet közgyű­lésének szeptemberben ese­dékes, évi ülésére a kérdés­ben „elmozdulás” várható. (Folytatás az 1. oldalról) szeres rakétatámadások érik, repülőtere gyakorlatilag használhatatlan. Hírügynökségi jelentések szerint komoly harcok foly­nak az ország északkeleti ré­szén fekvő 30 ezer lakosú Kunduz birtoklásáért — ez az első nagyobb település, amely a szovjet csapatok ki­Az iraki és iráni elnök egyaránt felkereste a front­vonalat, ahol az ENSZ-erők előkészítő alakulatai rövide­sen megkezdik helyszíni te­vékenységüket. Szaddám Húszéin iraki el­nök a front középső szaka­szán járt, majd ellátogatott több környékbeli településre. Ali Hamenei iráni elnök a déli körzet katonái előtt mondott beszédében éber­ségre szólított fel, hangoz­tatva, hogy „az ellenségben nem szabad megbízni”. Ki­jelentette: Irak esetleg meg­próbálja majd meghiúsítani az ENSZ BT 598-as határo­zatát, de Teherán nem hagy­ja, hogy „akárcsak egyetlen szót is megváltoztassanak a dokumentumban”. Hírügy­nökségek szerint Irán külö­vonulásának kezdete óta nagy­szabású koncentrált támadá­sok célpontjává vált. A kor­mányellenes fegyveresek szerdán a város kétharmadát ellenőrzésük alá vonták, a hét végére azonban fokoza­tosan visszaszorultak, s a kormánycsapatok szombat óta már ismét ellenőrzésük alatt tartják a külső város­részeket. nősen nagy figyelmet fordít a határozat azon kitételére, amely pártatlan vizsgálatot sürget annak kiderítésére, hogy melyik ország kezdte a háborút. Teherán Irakot ag- resszornak akarja nyilvánít­tatni, s ennek alapján kíván kártérítést igényelni. Az ENSZ-erők egy öttagú előkészítő csoportja már Bagdadban van, sőt az öt ka­tonatiszt rövidesen külön- külön tesz szemleutat az 1200 kilométeres front különböző körzeteiben. Az első, kana­dai megfigyelők vasárnap éjfél körül érkeznek. A kö­vetkező két napban várható a 350 fős ENSZ-erő magyar csoportja, s megérkeznek a dán, jugoszláv, lengyel, ma- laysiai, nigériai és szenegáli megfigyelők is. Konzervatív programmal Republikánus pártlanácskozás New Orleansban Konzervatív programot hirdettek meg a Republiká­nus Párt vezetői a New Or­leansban hétfőn megnyíló tanácskozásuk küszöbén. Bár a programra csak ma kerül rá a végső pecsét, fő vonásai már ismeretesek: mind bel­politikai, mind külpolitikai téren lényegében Reagan el­nök nyolcéves politikájának folytatását ígéri, — belpoli­tikai téren elsősorban a konzervatív elemeket emel­ve ki abból, külpolitikai té­ren viszont az elmúlt idő­szak változásait is tükrözve. A program állást foglal a leszerelési tárgyalások foly­tatása, a szovjet—amerikai kapcsolatok további javítá­sa mellett, de óvatos megkö­zelítést sürget és követeli az amerikai fegyverkezési prog­ram folytatását, a hadászati fegyvertár „korszerűsítését”, beleértve az űrfegyverkezé­si tervek megvalósítását. Gazdaságpolitikai téren a Reagan-féle fellendülés foly­tatását ígérik a republiká­nusok. Kilátásba helyezik az infláció elleni küzdelmet, a határozott kereskedelempo­litikát. Bush egyik fő ígére­te, ami bekerült a republiká­nus programba; adóemelés nélkül hajtja végre a költ­ségvetési deficit fokozatos felszámolását. Ezt már Rea­gan is megígérte — ered­mény nélkül. Tüntetés Gdanskban Összetűzések voltak va­sárnap a lengyelországi Gdanskban kormányellenes jelszavakat kiáltozó tüntetők és a rendőrök közt. Ezt meg­előzően a nap folyamán mintegy tízezren vonultak fel a városban, hogy meg­emlékezzenek az 1980. nya­rán történt gdanski esemé­nyek kirobbanásának nyol­cadik évfordulójáról. A tömeg, amelyben ott volt Lech Walesa, az egyko­ri Szolidaritás vezetője is, előbb a Szent Brigitta temp­lomban vett részt egy misén, majd fel akarta keresni az úgynevezett három kereszt emlékművet, de a rendőrök ezt állítólag megakadályoz­ták. A megmozduláson szi­dalmazták a kormányt és a betiltott Szolidaritást éltet­ték. Szöul, Dél-Korea; diákok az utcán fekve tüntetnek a kor­mány ellen augusztus 14-én a Yonsei egyetemnél, követelve a másnapi észak-, dél-koreai diákok közötti panmindzsomi találkozó megtartását (MTI — Telefotó) Irak—Irán Szemlék a frontvonalakon Historyland Atomerőműből szabadidő-központ? Lehet, hogy Ausztria „legdrágább romja”, az 1978-ban elkészült, de egy népszavazás következményeként soha üzembe nem helyezett 730 MW-os zwentendorfi atomerőmű végül is az idegenforgalommal jegyzi el magát? A szándék komolynak látszik: egy neves üzletember technikatörténeti ismerete­ket kínáló szabadidő-központként sze­retné hasznosítani. Historyland — ahogy a tervet Dis­neyland mintájára máris emlegetik — a történelmet az ősember tábortüzétől a nukleáris korszakig mutatná be. A terv híveinek tábora nőttön-nő. És ami szintén nem közömbös: Alsó-Ausztria tartományi vezetőinek is ez tetszik a legjobban a Becstől 30 kilométerre le­vő Duna-,parti nukleáris központ hasz­nosítására kigondolt elképzelések kö­zül. Ezekben pedig nincs hiány azóta, hogy Csernobili-lesöpörte az utolsó olyan próbálkozásokat is, amelyek célja az atomenergiatermelést betiltó törvény hatálytalanítása volt. Az atomerőmű építése I milliárd dollárba került, az 1978 decemberében elfogadott törvény következtében áramot mégsem szolgál­tatott soha; a novemberi népszavazáson az állampolgárok 50,5 százaléka az atomenergiával szemben foglalt állást. A létesítmény fenntartása azóta évente 5 millió dollárt emészt fel. Épp ideje, mondják, hogy hozzon is valamit a konyhára. Róbert Rogner osztrák üzletember terve a kalandkereső turizmusra építe­ne. Emellett arra számít, hogy az egy­re népszerűbb ökológiai gondolkodás- mód híveinek is ínyére lenne a dolog. Az atomerőműhöz tartozó 100 hektá­ros területen építenék fel Historylandot és egy ökológiai központot, az atomerő­mű épületében pedig múzeumot ren­deznének be az energia felhasználásá­nak történetéről az ősember tüzétől az atomkorig. Historyland öt fő attrakciót kínálna közép-európai történelemből a kőkorszaktól a középkor kezdetéig. A „korszak” építőanyagából emelt épít­ményeket a neanderthali emberek, ró­mai gladiátorok és talpig vértbe öltö­zött lovagok népesítenék be. Évezre­dünk korszakalkotó találmányaival multimédia bemutatókon ismertetnék meg a látogatókat a turbinacsarnok­ban. A háromdimenziós vetítéseket ál­landóan aktualizálnák, hogy a történel­met a maga totalitásában ábrázolják. Az atomerőműben kapna helyet az energiafelhasználás történetét bemuta­tó kiállítás is, kiegészítve minden újabb technológiai újítással. Természetesen nem hiányozna innen az alternatív energiaforrások hasznosításának és az energiatakarékosságnak a tematikája, valamint a foszilis energiahordozók elé­getésével kapcsolatos dilemma sem. A bio(natura)-élelmiszerpiaccal ellá­tott ökológiai központban a korszerű táplálkozással és a hulladékkezelés problematikájával kapcsolatos ismere­tekre tehet majd szert a látogató. A bio-mezőgazdaságot az érdeklődők kü­lönleges parcellákon tekinthetik meg, amelyek egyetemi ökológiai intézetek kísérleti terepeként szolgálnak majd. A tartományi vezetők és Alsó-Auszt- ria lakosainak többsége támogatja Rog­ner tervét, a szövetségi kormány azon­ban még nem döntött. Franz Vranitzky kijelentette, hogy csak akkor támogat­ja a tervet, ha az energiatermelésért felelős, a kilenc tartomány és a szövet­ségi állam közös tulajdonát képező tár­saság vezetésének is ugyanez az elkép­zelése. A társaság mindeddig azt szor­galmazta, hogy a zwentendorfi nukle­áris központot — 4—5 milliárd schil­ling, azaz 380—476 millió dollár költ­séggel — alakítsák át gáztüzelésű hő­erőművé. Ehhez képest Historyland Rogner érvelése szerint csak 1,5 mil­liárd schilling (143 millió dollár) befek­tetést igényel. Az osztrák vállalkozó nem kezdő a szakmában. Nagy vagyonra tett szert a helyi építészeti stílushoz alkalmazko­dó üdülőfaluk létesítésével Kelet-Euró- pában, elsősorban a Fekete-tenger partján. Az amerikai piacra is szeret­ne betörni ötezer ágyas téli sportköz­pont építésével az 1994-es téli olimpia megrendezési jogára pályázó alaszkai Anohtíráge mellett. Rogner számítása szerint Zwenten­dorf—Historyland évente kétmillió lá­togatót vonzana és ez évi 120—150 mil­lió schilling (11—14 millió dollár) tisz­ta nyerséget jelent. Az üzletember ra­gaszkodik tervéhez, és amennyiben az Ausztriának nem kell, külföldön való­sítja meg. Tulajdonképpen nem is kell hozzá atomerőmű. Ez ügyben állítólag már fel is vette a kapcsolatot a francia- országi Calais városával, sőt, nyugat­német és magyar tárgyalópartnerek­kel is. MTI—PRESS Tiltakozás a Pamjaty tevékenysége ellen Elítéld írás az Izvesztyijában Üjabb éles tiltakozás lá­tott napvilágot a szovjet saj­tóban a Pamjaty nevű nem­hivatalos egyesülés tevé­kenysége ellen: ezúttal a le- ningrádi kelet-kutató intézet munkatársai tiltakoztak ha­tározottan a szombat esti Izvesztyija hasábjain közölt levelükben a soviniszta és antiszemita, uszító hangne­mű nyilvános gyűlések ellen, amelyeket csütörtökönként a leningrádi egyetem közelé­ben tartanak. Rövid időn belül ez már a második tiltakozó írás, amely vezető szovjet lapban jelent meg. Ezt megelőzően a Moszkovszkije Novosztyi czámolt be arról, hogy Le- ningrádban rendszeressé váltak a fasisztoid csoporto­sulás köztéri összejövetelei, amelyeken egyebek között a zsidók és nem orosz nemze­tiségűek kitelepítését, az oroszok más nemzetiségűek­kel kötött házasságainak megtiltását követelték. Egy levélíró a 30-as évek olasz- országi fasiszta gyűléseihez hasonlította az össze jövete­ket. A leningrádi tudósok (a levelet ötvenkilencen írták alá) az Izvesztyijának írott levélben különösen aggasztó­nak tartják azt a tényt, hogy nemzeti gyűlölködést szító, szocialistaellenes, a szovjet emberek becsületét sértő rendezvényekre a szervezőn iskolásokat is elvisznek, mi­több az egyik leningrádi is­kolai tanár a gyűléseken maga is fennhangon hirdeti a Pamjaty „eszméit”. A levpl felszólítja a Szov­jetunió főügyészét: haladék­talanul tegyen intézkedése­ket az „orosz nemzeti haza­fias front” nemzeti gyűlöl­ködést szító hangadói ellen. Az aláírók egyben követelik annak kiderítését is, hogy Leningrád párt és tanácsi szervei, a városi sajtó miért nem foglal állást nyilváno­san a Pamjaty ügyében. Javaslat palesztin állam alakítására (Folytatás az 1. oldalról) kormányt alakítana, vágy felelős vezetőkből álló testü­let vinné az ügyeket mind­addig, amíg az államot hiva­talosan megalapítanák az 1982-es fezi, és a legutóbbi algíri csúcsértekezlet hatá­rozatainak megfelelően. Az arab csúcsok támogatták egy önálló palesztin állam meg­alapítását Jeruzsálem fővá­rossal az Izrael által 1967- ben megszállt területeken. Tarazi hangsúlyozta, hogy két tényező ad lehetőséget a javaslatra, nevezetesen Husszein király július végi Ciszjordániával kapcsolatos döntése, valamint Jiehak Samir izraeli miniszterelnök bejelentése, hogy Izrael nem annektálja a megszállt terü­leteket. Husszein jordán uralkodó előtt találkozott egymással a pa­lesztin és a jordán küldöttség augusztus 13-án (MTI — Te­lefotó) BUDAPEST Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Varga Ist­ván nagykövetet, a Magyar Népköztársaságnak az Egye­sült Nemzetek Szervezete Genfi Hivatala és más nem­zetközi szervezetek mellett működő genfi állandó kép­viselet vezetőjét, aki a kö­zeli napokban utazik állo­máshelyére. * * * Straub F. Bruno, az Elnö­ki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Denis Sassou- NguessoL a Kongói Népi Köztársaság elnökét az or­szág nemzeti ünnepe alkal­mából. KAIRÓ összecsapások voltak pén­teken éjszaka Kairóban mu­zulmán szélsőségesek és a rendőrség között. A vallási fanatikusok gyújtogattak, kövekkel, láncokkal támad­tak a rendőrökre, akik vé­gül kénytelenek voltak fegy­vereiket használni. Egy tün­tető meghalt, tizenkilencen megsebesültek, 70 szélsősé­gest őrizetbe vettek. Az ösz- szecsapás közvetlen oka az volt, hogy a rendőrök le akartak tartóztatni két szél­sőséges mohamedán hívőt Kairó elsősorban iszlám fundamentalisták lakta egyik külvárosában. MANILA Corazon Aquino lemondá­sát és új elnökválasztás ki­írását követelte szombaton a Fülöp-szigetek alelnöke. Salvador Laurel bejelentet­te, hogy követelésének eluta­sítása esetén átáll az ellen­zékhez. Salvador Laurel — ellenzéki vezetők társaságá­ban tartott — sajtóértekez­letén ismertette Aquino asz- szonyhoz intézett levelét, mely szerint az elnökasz- szony alkalmatlan tisztségé­nek ellátására és az ország bajaival csak egy olyan ha­tározott vezető birkózhat meg, aki „nemcsak prédikál, hanem cselekszik is”,

Next

/
Oldalképek
Tartalom