Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) 7. vk.), szót kért. Annak a véleményének adott hangot, hogy mivel csak 1994—95-ig maradhat egyensúlyban az ország villamosenergiamérlege, szükség van a bükkábrányi erőmű mielőbbi megépítésére. Megismételte csütörtöki indítványát, és külön szavazást kért abban a kérdésben, hogy a bükkábrányi beruházás megépítésének gazdaságosságát az illetékes parlamenti bizottságok — az ipari, valamint a terv- és költség- vetési — vizsgálják meg, és a jelentést terjesszék az Országgyűlés őszi ülésszaka elé. Berecz Frigyes egyetértett a javaslattal. A képviselői javaslatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Ezután határozathozatal következett: az ipari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát az Országgyűlés öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett jóváhagyólag tudomásul vette. A. napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kapott szót, aki előterjesztette a testület javaslatát a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében. Közös jövőnket népeink barátsága alapozhatja meg Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a külügyi bizottság elnöke javaslatot tett a Parlamentben július 1-én az Országgyűlés nyári ülésszaka harmadik napján (Telefotó — MTI) — Az elmúlt napokban nyugtalanító fordulatok, két szomszédos szövetséges ország viszonyában szokatlan események következtek be a magyar—román kapcsolatokban — mondotta elöljáróban. — Ebben a helyzetben az Országgyűlésre nagy felelősség hárul; bölcsen és körültekintően kell állást foglalnia. Mi több, a választópolgárok, valamennyi honfitársunk részéről is felelősségteljes, az ország nemzeti és nemzetközi érdekeit szem előtt tartó, józan magatartásra van szükség. Nem szabad teret engedni az indulatoknak. Ugyanakkor érthető, hogy e napokban több képviselő idézte Széchenyi István szavait, miszerint „hallgatni, amikor beszélni kell, szint oly nagy hiba, mint beszélni, amikor inkább hallgatni kellett volna”. Az elmúlt napokban, hetekben a magyar párt és állam vezetése, hazánk közvéleménye mind gyakrabban kényszerült arra, hogy a román politika intézkedéseinek bennünket is érintő hatásaival foglalkozzék. A legutóbbi lépések, így például a nem román személy- és helységnevek használatának megtiltása, de kiváltképpen az úgynevezett településrendezési terv végrehajtásának megkezdése, széles körű tiltakozást váltott ki országunkban és külföldön egyaránt. A nemzetiségek, közöttük az ott élő kétmilliónyi magyarság erőszakos beolvasztását célzó román politika mind többeket kényszerített arra, hogy elhagyják az országot. A román vezetés e lépései ellen országok parlamentjei, pártok, társadalmi szervezetek, vallási vezetők és közéleti személyiségek emelték fel tiltakozó Szűrös Mátyás nyomatékosan hangsúlyozta: a magyar lakosság tiltakozása nem a román nép ellen irányul. Éppen ellenkezőleg, a románságot is sújtó intézkedések miatt érzett aggodalmat és felháborodást fejezi ki. Minden felelősen gondolkodó magyar állampolgár tudatában van annak, hogy közös jövőnket csak egymásra utalt népeink megértése. barátsága és összefogása alapozhatja meg a mában. A párt és a kormány részéről, valamint a sajtóban újra és újra hangot adtunk azon készségünknek, hogy a gondok érdemi, építő jellegű megvitatásában és megoldásában konstruktív partnerek vagyunk. Álláspontunk lényegéről a két párt között május-júniusban lezajlott levélváltásról közzétett nyilatkozatban is szóltunk. Megerősítettük, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magyarok jogos igényeinek kielégítése elsődlegesen Románia felelőssége és feladata. Számunkra azonban változatlanul fontos kérdés a magyarság sorsának alakulása, önazonosságának megőrzése, az anyanyelv védelme. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsolatainkban nem sikerült előrelépnünk. Sőt. a helyzet sajnálatos módon tovább romlik. A román fél elutasította javaslatainkat, vagy nem is válaszolt azokra: hasonló kezdeményezéseket a maga részéről nem tett. Propagandája az országban és világszerte magyar-ellenes indulatokat szavukat. Az emberi jogi kérdésekben az előrelépést akadályozó román magatartás a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését is veszélyezteti. A magyar közvélemény folyamatosan hangot adott erősödő aggodalmának, ellenérzéseinek. Számos spontán kezdeményezésre is sor került, amelyek a határainkon kívül élő magyarok, a nemzet egésze iránti nagyfokú felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot. Bizonyították, hogy népünk pontosan érti a kérdésben rejlő politikai veszélyességet ; önbecsülése, érdekei jogos védelméről azonban nem mondhat le. Mindezek során nem történt olyan esemény — a június 27-én mintegy 25—30 ezer fő részvételével lezajlott budapesti tüntető felvonuláson sem —, amely a Magyar Népköztársaság jogrendjébe ütközött volna, vagy a román nemzeti szuverenitást sértené. próbál szítani, rendszeresen rágalmazza a magyar pórt és állam politikáját és vezetőit, népünk jogos önbecsülését sértő állításokat terjeszt. Üzeneteik és nyilatkozataik elfogadhatatlan követeléseket. sőt fenyegetőzéseket tartalmaznak, hogy egyedüli tárgyalási alapnak kizárólag a román álláspontot fogadtassák el. Azonos szövetségi rendszerhez tartozó országok esetében különösen súlyosnak minősül az, hogy a román kormány — amely eddig is korlátozta ottani külképvi- seteink jogszerű tevékenységét — felszólított bennünket kolozsvári főkonzulátusunk bezárására, vezetőjét és munkatársait pedig kiutasította Románia területéről. Szűrös Mátyás végezetül utalt arra „hogy az elmúlt hetekhen, napokban számos képviselő azzal a javaslattal fordult az Országgyűlés elnökéhez. hogy a törvényhozó testület foglaljon állást a román vezetés jogsértő, a.i- tihumánus intézkedéseivel, különösen a településrendezésre vonatkozó tervével kapcsolatban. A külügyi bizottság áttekintette a kialakult helyzetet, és felelősség- teljes mérlegelés után arra a döntésre jutott: a magyar népszuverenitást megtestesítő Országgyűlés foglalkozzék e kérdéssel és álláspontját dokumentumban is rögzítse. A külügyi bizottság elkészítette az állásfoglalás tervezetét, és azt az Ország- gyűlés elé terjeszti. Kérte a képviselőket» az indítványt vitassák meg, fogadják el, és döntsenek amellett, hogy azt hivatalosan eljuttatják a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének. Boldizsár Iván (országos lista) író, a Magyar Pen Club elnöke elmondotta: tudja, hogy elsősorban az erdélyi magyar falvak ügye aggasztja a közvéleményt. Ám a területrendezési terv végrehajtása a románlakta falvakat is veszélyezteti, s ezeknek a kistelepüléseknek a kultúrája is fontos része az egyetemes európai kulturális örökségnek. A továbbiakban a külügyi bizottság által elkészített állásfoglalási javaslathoz fűzött szövegmódosító észrevételeket. Schöner Alfréd (országos lista), a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke- saját közösségének történelmi tapasztalataira hivatkozva emlékeztetett arra, hogy mit jelent a közömbös-, ség, ugyanakkor mit jelent az, ha az emberek nem közönyösek, hanem felemelik tiltakozó szavukat minden olyan ügyben, amely egy közösséget emberségében, gon- dolgodásában. anyanyelvé- ben. múltjában és jelenében sért. Most a magyar társadalom minden része felemelte tiltakozó szavát, és felajánlotta segítségét. Ezzel öszefüggésben megemlítette — lelkész képviselőtársai felkérésének is eleget téve —, hogy a magyarországi és az országon kívüli egyházak minden támogatást megadtak a most nehéz helyzetben lévőknek. Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának elnöke felszólalásában emlékeztetett a magyar—román kulturális egyezmény 1948. január 30- án történt törvénybe iktatásának vitájára. Az akkori ülésszakon a koalíciós pártok nevében ő tartott lelkes előadói beszédet, amelyben'» magyar és a román nép egymásra utaltságáról, a magyar nemzetiség jogegyelő- ségéről, megnyílt kulturális fejlődési -lehetőségeiről szólt. Ezt követően Szűrös Mátyás mondott köszönetét a hozzászólásokért, és kéri2 az Országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottság elnökét és titkárát, hogy az elhangzott . javaslatok alapján véglegesítsék a szöveget, mutassák be az országgyűlés elnökének és adják át a sajtónak. Szavazás következett: az előterjesztést, annak közzétételét a javasolt módosításokkal. s el juttatását a - Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűléséhez, az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. Mi konstruktív partnerek vagyunk Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka A magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról” Ez év március elején a Román Szocialista Köztársaságban hivatalosan bejelentették az ezredfordulóig szóló „nagyszabású” területrendezési program végrehajtásának megkezdését. A programban célként a romániai településszerkezet modernizálását, a város ég falu közötti különbség felszámolását, a megművelhető mezőgazdasági földterület növelését jelölték meg. Az elhatározott tervek szerint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csökkenne. E program hazánk lakosságában mélységes aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megütközést és tiltakozást váltott ki. Országok parlamentjei, különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyházak és közéleti személyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplomáciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor került. Az Országgyűlés osztja a közvélemény jogos aggodalmát. A romániai falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói; Európa s az egész emberiség közös anyagi és szellemi örökségének elidegeníthetetlen részét alkotják. A „szocialista fejlődésre” hivatkozva felszámolásra ítélt települések értékeinek megsemmisítése nemcsak a magyar, a német és más nemzetiségűeknek, hanem a román népnek is pótolhatatlan veszteséget jelentene. A terv végrehajtása a romániai nemzetiségek számára anyagi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, közösségeik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett meggyorsított beolvasztásukat jelentené. A területrendezési terv végrehajtásának megkezdése újabb terheket róna a magyar—román viszonyra is. A településszerkezet ilyen jellegű átszervezésével, „modernizálásával” együttjáró kényszerű lakóhelyváltoztatás, az áttelepítések, összességében a nemzetiségeket korlátozó politika sérti az alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokat, ellenkezik a humanizmus Szellemével és a szocializmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye. Ezen jogok tiszteletben tartására Románia is számos nemzetközi dokumentumban — így az Egyesült Nemzetek Szervezete „A polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányában”, valamint a helsinki záróokmányban — legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kiféjezi reményét, hogy a Román Szocialista Köztársaság kormánya felülvizsgálja ez irányú elképzeléseit, terveit, eltekint azok végrehajtásától. Ezzel jelentős akadályt hárítana el a magyar és a román nép közeledésének, barátsága elmélyítésének, a két ország internacionalista együttműködésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A magyar Országgyűlés felhívja a Román Nagy Nemzetgyűlést arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szellemében tegyen meg minden erőfeszítést e súlyos problémák megnyugtató rendezésére. Magyarország változatlanul kész az édemi együttműködésre. Interpellációk - válaszok Ezután az elfogadott ügyrendnek megfelelően int terpellációk következtek. Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk,), a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakísérleti állomásának vezetője még az elmúlt ülésszakon interpellált az Országos Árhivatal elnökéhez a lakossági elektromos áram fogyasztói árának egyesítése tárgyában. Az akkor kapott választ sem ő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így az interpellációval kapcsolatos vizsgálatot az Országgyűlés terv- és költség- vetési, valamint ipari bizottsága végezte el. Együttes jelentésükről határoztak most a képviselők. A két bizottság az interpellációban foglalt kérdés megvizsgálására és a szükséges javaslat megtételére albizottságot hozott létre. E testület egyebek között megállapította, hogy a jelenleg érvényben lévő tarifarendszer nem ösztönöz a villamosenergia racionálisabb felhasználásra. Ugyancsak megállapította az albizottEzután az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának jelentését vitatta meg a Parlament. Kovács András (Heves m„ 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke a tavaszi ülésszakon a mezőgazdasági üzemek hitelellátása tárgyában a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez interpellált. Miután a választ a képviselők többsége nem fogadtad, az illetékes bizottság vizsgálatot végzett, s arról jelentést készített. Ebben a bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy a monetáris irányítás erősítésével biztosítsa a termelési-felvásárlási zavarok megszüntetését. Az MNB elnöke az érdekelt főhatóságokkal együtt tekintse át és javítsa a monetáris irányítás eddig kialakult gyakorlatát. A jelentést kiegészítve Kovács András elmondotta: nem elégedett a bizottság állásfoglalásában megfogalmazottakkal. A finanszírozásban korábban tapasztalt feszültségek nem szűntek meg, csupán csökkentek. Javasolta, hogy a jelentést egészítsék ki a következőkkel: a Magyar Nemzeti Bank adjon egyértelmű garanciát arra, hogy megteremti a feltételeket a felvásárláshoz szükséges források biztosítására; a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig szorgalmazza azt, hogy az élelmiszer-gazdaság fiság, hogy a mai helyzet — a területi differenciálás — nem felel meg az objektív követelményeknek, tehát az interpellációban felvetett rendezési igény jogos. Ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szükséges feltételek megteremtésével, az általános árpolitikai intézkedések keretén belül rendezze a villamosenergia- tarifarendszer problémáit. A tarifarendezés előkészítését és a végrehajtását úgy javasolják, hogy az új díjrendszer fokozatos bevezetése 1989-ben kezdődjön meg és 1991-ig fejeződjék be. A jelentésben foglaltakkal Pálfi Dénes képviselő és drV Szikszay Béla, az OrszáJ gos Árhivatal elnöke egyetértett. Pálfi Dénes ugyanakkor megjegyezte: bízik a kormányban, hogy 1989-ben az első lépést valóban megteszi ebben a kérdésben. Az Országgyűlés a terv- és költségvetési, valamint az ipari bizottság együttes jelentését negyven ellenvéleménnyel és hét tartózkodás mellett elfogadta. nanszírozását hosszabb távon kiemelten kezeljék. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke biztosította a képviselőket arról, hogy a bizottság által készített jelentést elfogadhatják. Az abban leírtak szerint a harmadik negyedévre a kereskedelmi bankokkal megállapodtak a szükséges rövid lejáratú finanszírozás biztosításában. Tény, hogy a hitelkeretet csökkentették, de 15 milliárd forintot elkülönítettek a mezőgazdasági felvásárlás finanszírozására. Váltókkal kívánják elérni, hogy a kereskedelmi bankok a számukra biztosított forrásokat a felvásárlásokra folyósítsák. A terv- és költségvetési bizottság jelentését a mező- és élelmiszer-gazdasági üzemek hitelellátásáról az országgyűlés 24 ellenszavazattal és 26 tartózkodással elfogadta. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője az új gépkocsik előjegyzésével kapcsolatban a pénzügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez intézett interpellációt. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy 1979 óta folyamatosan irritálja a gépkocsivásárlókat az esetenként hosszú évekre lekötött előleg nagy aránya s az alacsony kamatláb. A képviselő a vonatkozó rendelkezéseket javasolta felülvizsgálni, és indítványozta, hogy új gépkocsit vagy a más árukhoz hasonló feltételekkel lehessen megvásárolni, vagy — a jelenleginél korrektebb módon — a várakozási időtől függően, differenciáltan állapítsák meg az előleget és kamatot. Villányi Miklós pénzügy- miniszter elmondta: egyetért a személygépkocsielőlegfizetési rendszer és annak feltételeire vonatkozó eddigi szabályok felülvizsgálatával. Az interpellációban alternatív javaslatok hangzottak el, ezeket és esetleges további lehetőségeket alaposan meg kell vizsgálni. Kérte, hogy élhessen az Országgyűlés ügyrendjében meghatározott jogával, vagyis azzal, hogy az interpelláló képviselőnek és az Országgyűlés elnökének írásban adhasson választ. Stadinger István bejelentette : az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter élni kíván az ügyrendben biztosított jogával. Dr. Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk.) tiszaalpári körzeti állatorvos az állat- orvoslásban használatos gyógyszereknek az év elejétől kezdve krónikussá váló hiánya kapcsán fordult az ipari miniszterhez: vizsgáltassa meg, mi okozta a súlyos hiányt, s intézkedjen annak érdekében, hogy a magyar gyógyszeripar hiánytalanul teljesítse ellátási kötelezettségét. Amennyiben a hazai ipar egyes gyógyszereket nem tud előállítani, azokat importból pótolják folyamatosan. Berecz Frigyes ipari miniszter hangoztatta: a képviselő létező, komoly gondra hívta fel a' figyelmet, amelyről az interpellációt megelőzően az Ipari Minisz- tériúmnak nem volt tudomása. Az állatorvosi gyógyszerek négy minisztérium felügyeletével kerülnek a hazai felhasználókhoz. Az illetékes minisztériumokkal egyeztetett felmérés rávilágított, hogy a hazai gyártású állatgyógyszerek közül nyolc készítményből volt három hónapot meghaladó, további 15 készítményből pedig egy-két hónapos hiány. A ?5 féle, szocialista országokból érkező készítményekből krónikus hiány volt, s a hiánycikkek listájára került 14 féle tőkés importból származó gyógyszer. Az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadták. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11, vk.) rábapor- dányi körzeti orvos a iköz(Fólytatás a 3. oldalon) Bizottsági jelentés vitája
