Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

1988. JULIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Változatlanul nagy az igény a Túrkevei Vegyesipari Szövetkezet épületbádogos­ipari termékei iránt. Évente több száz féle idomot készítenek, mintegy 80 millió fo­rint értékben. (Fotó: T. Z.) Megújulásra készül a szakszervezeti mozgalom (Folytatás az 1. oldalról) pert pusztán azért, mert olyan szakmája, foglalko­zása van, olyan vállalatnál dolgozik, az ország olyan ré­giójában él, airnely a világ­gazdasági változások, s a ta­lán nem is ritkán hibás központi döntések követikéz- ményöként válságos helyzet­be került. A szakszervezetek hivatása éppen az, hogy ezekben az esetékben a tisz­ta közgazdasági racionalitás­sal szemben — vagy amel­lett — a társadalmi szoli­daritás, a szociális igazsá­gosság szempontjait képvi­selje. E szolidaritást fejezi ■ki, amikor bizonyos változá­sok feltételeként, a dönté­sek következményeinek eny­hítésére szigorú követelmé­nyeket fogalmaznak meg a szakszervezetek, s ide tar­tozik az is, hogy a mozga­lomnak még korlátozott anyagi lehetőségei közepette is segítenie keli bajba ju­tott tagjait — mondta Nagy Sándor. Az előterjesztést követő vitáiban érvek és ellenérvek csaptak össze amellett, hogy szükség van-e munkabe­szüntetés jogának intézmé­nyesítésére. Ebben a kérdés­iben külön szavazás döntött, A testület végül is egy el­lenszavazattal és egy tartóz­kodással úgy foglalt állást, hogy a szakszervezeti tör­vény megalkotását a sztrájk-' jog kidolgozásának igényé­vel kezdeményezik. Emellett azonban többen is rámutat­tak, hogy a szakszerve­zeteknek még számos olyan eszköze van, amivel érvényt szerezhetnek a dolgozok ér­dekeinek. így például több felszólaló is kifogásolta, hogy a szakszervezetek rit­kán élnek a vétójog .lehető­ségével. A tanácsülés úgy döntött, hogy- a szakszervezeti moz­galom megújítására előter­jesztett elgondolásokat el­fogadja, azt széles körű tag­sági vitára bocsátja. Az or­szágos, tanács határozott ar­ról is, hogy felhívással for­dul a szervezett dolgozók­hoz. E felhívás rövidítve tar­talmazza a szakszervezeti tevékenység megújításának főbb alapgondolatait. A do­kumentum szerint a szak­szervezetek támogatják a gazdasági reformpolitikát. Elismerik, hogy szükség van a közösségi tulajdonformák gazdagítására, de ‘meghatá­rozónak a jövőben is a szo­cialista közösségi tulajdon­nak kell lennie. Aktív fog­lalkoztatáspolitikát és — ha szükséges — munkanél­küli segélyt követelnek. A dokumentum kimondja: olyan bérpolitika és bér­rendszer kell, amely biztosít­ja a reálbérek megfelelő színvonalát, az igazságos bér- és kereseti arányokat. A kormány folytasson anti­inflációs politikát. Meg kell akadályozni a gazdasági és elosztási viszonyainkat szét­ziláló és elsősorban a bérből, fizetésből, nyugdíjból élőket sújtó .gyorsuló, infláció ki- atkulását. A létbiztonság, az esélyegyenlőség, a szoli­daritás elveit, követelmé­nyeit érvényesítő szociálpo­litika. megfelelő munkakö­rülmények nélkül nincs tel­jesítményelvű gazdaságpo­litika. Erős szakszervezeteket akarunk — olvasható a SZOT felhívásában, ' — Olyan szakszervezeteket, amelyek érdekeinket, törek­véseinket, akaratunkat tár­sadalmi, politikai erővé szer­vezik, s amelyek e szerve­zett erő birtokában képesek távlati és napi érdeke' nk kö­vetkezetes képviseletére, vé­delmére. Álláspontunk nyil­vános, határozott képvisele­tével akarunk részt venni a közmegegyezés és a politika alakításában. . Második napirendkét a ta­nácsülés tájékoztatót hall­gatott meg a szakszerveze­tek és a SZOT 1987. évi gaz­dálkodásáról és ide* költség­vetéséről. A szakszervezetek gazdál­kodásával 'kapcsolatban el­hangzott egy olyan, javas­lat, hogy a költségvetés elő­irányzatairól, s végrehajtá­sának elfogadásáról a jövő­ben ne a SZOT elnöksége és titkársága, hanem az orszá­gos tanács döntsön. E javas­latot elfogadták azzal, hogy az ehhez szükséges alapsza­bályi módosítást az ősszel összehívandó országos érte­kezlet végezze el. Megvitatták a nyugdíja­saik érdekében és körében végzett szakszervezeti mun­ka továbbfejlesztésének fel­adatait is. A szociális ellátás javítása érdekében a szakszervezetek igénylik, hogy anyagilag is .ismerjék el, ha valaki ott­hon ápolja, gondozza idős, arra rászoruló családtagját, s kapjanak támogatást az idősek elltását szolgáló vál­lalkozási formák. (MTI) Megbeszélés a MÉM-ben Pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban megbeszélést tartot­tak a MÉM és az Élelmezés­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének vezetői. Áttekintették az élelmiszeripari vállalatok helyzetét, értékelték az év eddig eltelt időszakában vég­zett munkájukat, majd az érdekvédelmi tevékenység fontosabb feladatait tárgyal­ták meg. A megbeszélésről Sóki Gyula, az ÉDOSZ osztályve­zetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: az élelmiszerfeldolgozó vállala­tok első félévi összteljesít­ménye csak kis mértékben maradt el az elmúlt év ha­sonló időszakáétól, de min­den korábbinál nagyobb a teljesítménybeli differenciá­lódás az iparágak között. Az átlagosnál is több gond volt a hús- és boripar üzemeiben, amelyek termelése jobban elmaradt a várttól. A vezetői testületek tagjai áttekintették az ágazat üze­meinek nyújtott központi tá­mogatások rendszerét; egyet­értettek abban, hogy az élel­mezésipar vállalatainál is szükséges a központi támo­gatások csökkentése, ám ezt az elkövetkező időszakban úgy kell alakítani, hogy a tá­mogatás csökkentése ne rontsa tovább a vállalatok nyereségét, vagyis a termelői árakat ebben az ágazatban is jobban érvényesítsék a fo­gyasztói árakban. A dolgozók bérezésével kapcsolatban megállapítot­ták, hogy feltétlenül szükség Van a bérreform végrehajtá­sára, és különösen a sütő-, a cukor- és a szesziparban kell a bértömegszabályozás általánossá tételét szorgal­mazni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalati for­góalapok biztosítására, mivel a forgóalap hiánya ezekben a napokban számos élelmi- szer-£gldolgozó vállalatnál gátolja az alapanyagok fel­vásárlását. Mérséklik a borfogyasztási adót A bortermelőket érintő új rendelkezést hozott a pénz­ügyminiszter: a borfogyasz­tási adót jelentősen mérsék­lik. Ezentúl azok a gazdasá­gok, amelyek a szőlőbor ter­melői árát legalább 10 szá­zalékkal csökkentik, a jelen­leg érvényes 15 százalékos fogyasztási adó helyett csu­pán 7 százalékot fizetnek. A fogyasztási adó csökkentésé­nek az is a feltétele, hogy a kedvezmény — amely a fo­gyasztói árnak mintegy 16— 18 százalékos mérséklését eredményezheti — a bolti árban valóban érvényesül­jön. A napokban megjelenő rendelet — visszamenő ha­tállyal — június 15-től érvé­nyes 1988. december 111-ig. ARATNAK A TISZAZUGBAN Nagyüzemben, háztájiban várták már az új búzát Az elmúlt hétvégi szórványos esők miatt nem kellett aggódniuk a gazdáknak, hogy a jó terméssel biztató őszi búza táblákon megszorulnak a szemek a teljes érésben lévő kalászokban. A hét első napjaiban még csak kóstol­gatták a kombájnok itt-ott a megyében a vágni-csépelni- valót, de a hét közepétől, ahogy beköszöntött a kánikula, megveszerte szinte egyszerre megkezdődött az árpafölde­ken már bejáratott kombájpokkal az úgynevezett nagy aratás, a kenvérnekvaló betakarítása. Szikre szorult a búza Nem volt nehéz betéved­nie a Trabantba a darázs­nak. a szédítő — nyolcvanas — sebesség mellett is csak úgy viselhető el a négyke­rekű kaszni, hogy nyitva tartom az összes — mind a két — ablakát. Száz méteren se tart velünk potyautas­ként, Harmatos László sze­rint hál-istennek kivitte a huzat, szerintem nem bírta bent a hőséget. A Csépai Tiszamenti Tsz termelési fő­mérnökével az aratókhoz igyekszünk az ugi határba. — A három településen működő szövetkezetünknek Tiszaugon, Tiszasason és Csépán összesen 1800 hektár búzája vár aratásra. Tegnap elindítottuk a kombájnokat, mert már így is alig három és fél százalékos a szemek nedvességtartalma. Alacso­nyabb, mint amit a tárolá­si szabvány előír. Ahogy a tegnapi próbavágásokról tá­jékoztattak, . négy és fél ton­na körüli átlagterméssel szá­molhatunk. Nem tekinthető rekordnak nálunk, hiszen nyolcvanban öt tonnás ho­Késö estével Közvetlenül a téesz tisza- ugi központja melletti táb­lákat borotválják a kombáj­nok. Hat E—516-os és négy Class Dominátor. Egyszerre hatvan méternyi munkasáv­ban fogy az aratnivaló a tíz arató-cséplő alól. Ez az utol­só fogásuk, időzíteni sem le­hetett volna jobban a mun­ka befejezését ezen a határ­részen. Éppen felbukkant ugyanis a kanyarban az ara­tók ebédjét helybe hozó mikrobusz. Horváth László gépcsoportvezető a homlokát törölgetvet válaszol a ter­melési főmérnök kérdéseire: mikor tudtatok kezdeni, hogy haladtok, fizet-e jól ez a tábla, nincs-e valami gondjuk-bajuk az emberek­nek . .. ? — Ilyen nappali hőség, meg a forró éjszakák után alig van harmat reggelen­ként. Nem sokáig kell a táb­la fölé hajolva fülelni, hogy pattog-e még a száradó bú­za szára. Nyolc órakor már dolgoztak a gépek, és tegnap este negyed tízig arattunk. Akkorra azért már lucsko- sodik az alja a gabonának, nem szabad kockáztatni a gépeket, még ha a szem szá­raz is. Tudja — és ezt már felém fordulva mondja Hor­váth László — a mi tée- szünkben nem termelünk árpát. Így azután a kombáj­nok, a szállítójárművek mindjárt a „mély vízben”, a búza próbaaratásában vizs­zamot értünk el, de most nem éppen a legjobb föld­jeinken terem a búza ... A kenyérgabona minde­nütt kulcsnövény. Nem ér­demli meg itt a Tiszazugban a jó termőhelyet? — Már öntözés nékül is jobb jövedelmezőséggel ter­meltük a kukoricát, a nap­raforgót. mint az. őszi bú­zát. Most. hogy vásároltunk két linear öntözőberende­zést, azokat nyilvánvalóan a jó minőségű táblákra telepí­tettük, és kukoricát terme­lünk alattuk szuper intenzív körülmények között. így szo­rult búza a szikereseinkre. Szerencsére, ha nem is volt több csapadék a tenyészidő- ben, mint tavaly, a legkriti­kusabb időszakban, a ka­lászfejlődéskor kevesebb volt az úgynevezett hőség­nap. Persze nem csak sze­rencse és időjárás kérdése a jó. négy és fél tonnás ter­mésátlag. A mostohább föl­deken szigorúbb technoló­giai fegyelmet igényel a nö­vénytermesztőinktől a búza- termesztés. jön a harmat gáznak. Nem lehet eddig pa­naszunk — bár ne kiabáljam el, hiszen ez még az első tel­jes aratási napunk — a téli gépjavítást végző tagtársa­inkra. Nem is hiányzik sem­miféle műszaki hiba. mert­hogy szinte egyszerre érett be a gabonánk, aratható minden táblánkon a búza. — Különben is — szól közbe Harmatos László — a legtöbbjük saját magának tette jól vagy. kevésbé jól rendbe a kombájnt, a teher­gépkocsit. A gépek nagyobb részén a szerelők, a mü- helybeliek ülnek ilyenkor. — Ha ilyen jó száraz a szem — morzsolok szét egy már rozsdavörösre érett, jól megtelt kalászt — nem sok dolguk lehet vele a szérűn. — Csak a tisztító berende­zésen megy keresztül — hal­lom a főmérnöktől — és máris szállítjuk a gabona­forgalmi vállalathoz, a ta­karmánybúzát pedig a keve­rőüzemünkbe, meg a három településen levő takarmány­boltjainkba. Magasan jár a Nap, éppen csak annyi árnyékot vetnek a. kombájnok, hogy odahú­zódva kellemesebben költ- hessék el ,az aratók az ebé­det. Kelendő utána a pince­hideg ásványvíz, azt se fe­lejtették el küldeni a téesz- konyháról a tarlóra. Alig kerül vissza a műányagre- keszbe az utolsó kiürült üveg, máris felzúg a vezér­kombájn motorja. Nyergé­ben a leggyakorlottabb kombájnos. Szín József. Csak leszáll a gépről néhány szóra, amíg kilenc társa is „felnyergel". • — Ez a tizenkettedik nyár. amit kombájnon töltök. Hogy hogyan viseljük ezt a kánikulát? Nem mondom, hogy könnyű kenyérkereset, de volt már melegebb nyár is. vágtunk már rosszabb gabonát is. Nincs két egyfor­ma esztendő. Így. hogy fo­lyamatosan aratható minden tábla, azt hiszem két hét alatt letudjuk az 1800 hek­tárt. Ha nem ázik meg per­sze közben a határ. Lehet, hogy jut időnk még mások­nak is segíteni. Olyan meg­állapodásunk van a szomszé­dos tiszakécskei téesszel. hogy amelyik gazdaság előbb végez a saját földje­in. indul aratni a szomszéd­hoz. Majd visszasegítjük egymásnak az ősziek betaka­rításakor. De mostmár, ha meg nem sértem, indítanom kell. Kapaszkodjon föl ide mellém a fülkébe, ott be­szélgethetünk tovább. Nincs is itt most nagyon meleg! Tegnap az volt. Most negy­ven fok sincs ... Korosztályok kampánya Jobbnak látom kombájn­árnyékban szót váltani az aratóbrigád legfiatalabb tag­jával. Merthogy korosztá­lyok kampánya ez, a nyári betakarítás. — Nem születik senki kombájnosnak — mosolyog a fiatal fiú, Marsinszky Zol­tán. — Tavaly végeztem el a mezőgazdasági szakmun­kásképzőt Kenderesen. Idá­ig Szerelőként a műhelyben ismerkedtem a gépekkel, most meg bedobtak a mély vízbe. Egyelőre bírom a gyűrődést, bár tegnap egy hidraulika cső szétdurraná- sa miatt megszeppentem egy kicsit. Nagyon rendesek voL tak az idősebb szakik! Segí­tettek, megmutatták hogyan lehet itt a tarlón gyorsan el­hárítani a műszaki hibát. • Mindenképpen végigdolgo­zom a kampányt, kell a többletkereset. Aratás után új motorkerékpárral szeret­ném körbejárni a Bala­tont . Négy arató-cséplőgép már a vezérkombájn nyomában halad, mennie kell a hato­dikként az újoncnak is. Nem akarják zavarni a té- eszbeliek a Tiszazug közúti forgalmát, az országútiul párhuzamos földúton vonul­nak újabb munkaterületre, most már a tiszasasi határ­ba. Pillanatok alatt sűrű porfelhőbe vesznek a kom- bájnfülke negyven fokos me­legében izzadó aratók. Gon­dolatban egyetértek Szin Jó­zseffel: meg kell dolgozniuk a mindennapi kenyerünkért, s nem könnyű kenyérkereset az övéké. T. F. Egyszerre hatvan méteres sávban aratnak a kombájnok. A gépek „nyergében” kemé­nyen megdolgoznak mindennapi kenyerünkért

Next

/
Oldalképek
Tartalom