Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

Ara: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' xxxix. évi. i63. «. .98». július 9.. szómba. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Európai Parlament Románia elítélése összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését július 13-ra ösz- szehívták. A Politikai Bi­zottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a népgazdaság fejlődé­sének év eleji tapasztalatai­ról szóló jelentést, illetve az 1989. évi fejlődés lő irányai­ra tett javaslatot, Németh Miklósnak, a KB titkárának előadásában. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a Köz­ponti Bizottság a tervezett­nél korábban tájékozódjon az idei év gazdasági helyze­téről. mivel a tervezett cé­lok elérésének teljesítése a stabilizációs és kibontakozá­si program eredményes vég­rehajtása szempontjából kulcsfontosságú, s így még időben megfogalmazhatók a ”88. évi gazdasági folyama­tok érdemi befolyásolásához szükséges politikai elképze­lések. A következő évek gaz­daságpolitikai fordulatának eléréséhez szükséges annak fő irányaival foglalkozni. A jelentés tartalmazza a jövő évi gazdaságpolitikai elgon­dolások két változatát is. Az első a gyorsabb, a radikáli­sabb változtatások szüksé­gességét és lehetőségét fo­galmazza meg, a második vi­szont a fokozatosabb, keve­sebb társadalmi feszültség­gel járó átalakítást céloz meg, kockáztatva ezzel, hogy a kibontakozás elhúzódhat. A Politikai Bizottság java­solja, hogy a Központi Bi­zottság Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjeszté­sében vitassa meg a gyüleke­zési és az egyesülési jog sza­bályozásának fő elveire tett javaslatot. A téma tárgyalá­sának fontosságát alátá­masztja az a tény, hogy az utóbbi időben felélénkült a közéleti tevékenység, meg­szaporodtak az állampolgá­rok gyülekezési, egyesülési törekvései. Jogrendszerünk­ből viszont hiányzik a gyü­lekezési, valamint az egye­sülési 4fig részletes törvényi szabályozása. Ezért fontos, hogy a szocialista demokrá­cia érvényesítésének bizto­sítása, valamint az alkotmá­nyos rend védelme érdeké­ben az Országgyűlés megfe­lelő törvényt alkosson e té­makörben is. A Központi Bizottság elé kerül még a saját, valamint a Politikai Bizottság káder- hatásköri listája. Lukács Já­nos KB-titkár előadásában. Grósz Károlynak. az MSZMP főtitkárának előadásában személyi kérdéseket terjesz­tenek a testület elé. Az Európai Parlament a nemzetközi helyzetről foly­tatott vitája során határo­zatban fejezte ki „mélységes aggodalmát” a Romániában kialakult helyzet miatt, s amiért „Erdélyben a ma­gyar kisebbség gyötrelmek­nek van kitéve" — közli pénteken az EGK központ­hoz közelálló brüsszeli Euro­pe. Az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza el­fogadott határozata — ame­lyet csak a szélsőjobb képvi­selők nem szavaztak meg — kimondja: „ha a román hatóságok folytatják e ma­gatartásukat, akkor Romá­nia és az EGK együttműkö­dése erősen kérdésessé vá­lik”. A parlament szerint az EGK-lbizottságnak ezt sür­gősen Bukarest tudomására kell hoznia. Clinton Davis az EGK-bizottság tagja par­(Folytatás a 2. oldalon) A TARTALOMBÓL Két malomkő között Megújulásra készül a szakszervezeti mozgalom TANÁCSKOZOTT A SZOT Javunkra fordul a világ Feltámadnak-e a holtágak? Fény és árnyék Ronald Reagan— Grósz Károly Találkozó július 27-én Reagan amerikai elnök július 27-én találkozik Grósz Károllyal, a Minisztertanács elnökével. Ezt Mariin Fitzwa- ter, az amerikai elnök szóvivője jelentette be röviden, csü­törtök délután. Reagan a megbeszélést követően munkaebé­den látja vendégül a magyar kormányfőt. Vasutasnapi ünnepség a megyeszékhelyen Élenjáró dolgozókat tüntettek ki Trösztmérleg a félévről Több tégla a lakosságnak A Tégla- és Cserépipari Tröszt üzemeinek dolgozói az első félévben csaknem 2700 családi ház felépítésé­hez elegendő falazóanyaggal, 107 millió téglával többet gyártottak, mint a múlt év azonos időszakában. A gépek hatékonyabb fel- használásával alapozták meg a tetőcserépgyártás növelését is. így az év első felében megközelítően 50 millió da­rab tetőcserepet gyártottak, 3 millióval többet, mint egy évvel korábban. A többlet mintegy ezer családi ház te­tőszerkezetének befedésére elegendő, a cserépigények azonban még mindig meg­haladják az iparág termelési lehetőségeit. A tégla- és cserépkereslet az év második felében is az első félévéhez hasonló ütemű termelést indokol, de válto­zatlan iramú többletmunka bér- és energiafedezetének megteremtése nélkül vissza kellene fogni a termelést, hogy csak annyi terméket ál­lítsanak elő. mint amennyit az éves tervben előirányoz­tak.. A tröszt ezért most köz­ponti támogatást kér, a többlettermeléssel arányos bér- és energianövekmény fedezetének megteremtésé­hez. Ugráralapílvány A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem kezdeményezé­sére alapítványt hoztak lét­re az agrároktatásban, illet­ve a tudományos diákköri tevékenységben kiemelkedő eredményeket elért szakem­berek. egyetemi. főiskolai hallgatók részére a külföldi tapasztalatszerzés, nyelv­gyakorlás anyagi támogatá­sára. Az alapítvány javára több vállalat, intézmény ajánlott fel pénzt, így az AGROTEK, a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Tiszaföldvá- ri Lenin Tsz, az Állami Biz­tosító, illetve magánszemé­lyek. Eddig 2 millió 700 ezer forint gyűlt össze, ennek ho- zadékából ítéli majd oda a 25 tagú kuratórium beérke­ző pályázatok alapján a tá­mogatást. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvi­tatta a szakszervezetek te- kénységének megújítására kidolgozott átfogó program tervezetét. Az előterjesztéshez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést, Leszögezte: olyan szakszer­vezet formálása a cél, amely a szocializmus ügye iránt elkötelezett, a párttal, a kor­mányzati szervekkel partne­ri viszonyban van; a munka­vállalók érdekeit markánsan feltárja, képviseli és védi, erősíti a dolgozók egymás iránti szolidaritását. Ehhez újra kell gondolni a szak- szervezeti mozgalom funk­cióit és eszközrendszerét is., A gazdasági változások egyre inkább előtérbe állít­ják a szakszervezetek érdek- képviseleti, érdekvédelmi feladatait, Ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy amikor rán a szakszervezetek a dol­gozók érdekeit képviselik, akkor ez a képviselet nem korlátozódhat csak a szerve­zett tagságára, nagyobb horderejű kérdésekben a szakszervezeteknek vala­mennyi munkavállaló érde­két közvetítenie kell. Az ér­dekvédelem viszont már alapvetően a tagsági vi­szonyhoz kötődik. A hatékony érdekképvise­lethez, érdekvédelemhez megfelelő , eszközökre, jogo­sítványokra, garanciákra is szüksége van a szakszerve­zeteknek. Ezért is szorgal­mazzák szakszervezeti tör­vény megalkotását, amely pontosan rögzítené a mozga­lom lehetőségeit, jogait és kötelezettségeit. A szakszer­vezeti törvényinek tartal­maznia -kell a klasszikus szakszervezeti jogosítványok közül egyebek mellett a munkabeszüntetés, a sztrájk jogát- és igénybe vételének szabályait — hangsúlyozta a SZOT főtitkára, majd hozzá­tette: a munkabeszüntetés lehetőségének jogilag garan­tált biztosítására, szabályo­zott kereteinek kialakítására azért is szükség van, hogy az érdekmegnyilvánulások kemény, határozott formái se ölthessenek politikai szí­nezetet. Az elmúlt évek társadal­mi-gazdasági hatásai — a reálbérek csökkenése, a gyors ütemű infláció állan­dósulása, a megjelenő foglal­koztatási goindok, s ezzel a munkavállalók biztonságá­nak bizonyos helyeken ta­pasztalható megrendülése — a középpontba állították az összetartozás, a munkás-, szélesebb értelemben a mun­kavállalói szolidaritás esz­méje — emelte ki Nagy Sán­dor. A gazdasági struktúra­váltás, a társadalmi változá­sok terheit nem viselheti egy-egy réteg, dolgozói cso­(Folytatás a 3. oldalon) Tegnap délután a megye- székhelyen, a szolnoki vas­úti csomópont művelődési házában is ünnepséget tar­tottak a 38. vasutasnap al­kalmából. Elöljáróban Tóth István, a MÁV Szolnoki Pályafenntar­tási Főnökség szakszervezeti bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, 'majd Bálint Ferenc, a Szol­noki Városi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Mint hangsúlyozta, immár hagyomány, hogy július má­sodik vasárnapján mindig azokat köszöntjük, akik ne­héz körülmények között vég­zett felelősségteljes munká­jukkal biztosítják a személy- és teherforgalmat, lehetővé teszik, hogy városunk is be­kapcsolódjon az ország vér­keringésébe a vasút révén. Nélkülözhetetlen az a mun­ka, amelyet a vasutasok vé­geznek és kiemelkedő az a szerepkör, amit a Város éle­tében ^töltenek. Az előadó kiemelte, hogy a vasút egyben a közlekedé­si ipar kiépülését jelentet­te Szolnokon, amely tízez­rek számára nyújtott és nyújt ma is megélhetést, és biztosítja a megyeszékhely gazdasági fejlődését. Jelen­léte egyik alapja lett a Tisza menti települések iparosodá­sának. e térség előrehaladá­sának. Szolnokon és a kör­nyező településeken vasutas dinasztiák alakultak, apáról fiúra szálló hagyománnyá vált. hogy a vasútnál helyez­kedtek el. Tulajdonképpen ez a tradíció biztosította, hogy fegyelmezett, megbíz­ható, ebbe a munkába szinte beleszületett dolgozók kerül­jenek a vasúthoz. A város 1975-ben 900 éves jubileumát ünnepelve, a 25. vasutasnap tiszteletére az or­szág legkorszerűbb vidéki pályaudvarával örvendeztet­te meg az itt élőket,. ezzel is kifejezve meghatározó szere­pét, hogy Szolnok immár nemzetközi vonalak fontos csomópontjává fejlődött. Az ünneji s/ónok továbbiakban arról beszélt, hogy komoly tennivalók hárulnak jelen­leg is a vasútra. Az év felé­ben elszállított 4 millió 600 ezer utas és több mint 930 ezer tonna áru jól érzékelte­ti a feladatok nagyságát. Ugyancsak kemény helytál­lást igényéi a vasúti pályák fenntartása, üzembiztonságá­nak megőrzése is. S teszik mindezt a vasutasok úgy, hogy közben a MÁV-nál is együtt él a korszerű, meg­bízható. fejlett, modern, technika a régivel, kevés a mozdonyvezető és a kocsija­vítók száma, s nincs elegen­dő munkás a pályafenntar­tásra sem. A gondok ellené­re a vasutasok tisztességgel, nagy odaadással végzik munkájukat, és ezért meg­érdemlik a dicsérő szavakat, s azt. hogy minden év júli­usának második vasárnap­ján — a vasutasnapon — rá­juk irányuljon a figyelem — mondta többek között az előadó. Ezt követően a munkában élenjáró dolgozókat tüntet­ték ki. a döntéseik előkészítése so­A hét derekán megyénk közös gazdaságainak legtöbbjében megkezdték az őszi búza aratását. A Csépai Tiszamenti Tsz-ben — ott készültek felvételeink — szerdán dél­ben tartották meg az úgynevezett próbavágást, és csütörtöktől már tíz kombájn aratja a három falu, Csépa, Tiszasas és Piszaug határában 1800 hektáron beérett kenyérnekvalót. (frásunk a 3. oldalon. Fotó; T. F.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom