Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

1988. JÚLIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 István király és kora A legjobb választás példáját mutatta Villáminterjú Rázsó Gyula hadtörténésszel Karbantartások, korszerűsítések, új intézmények Megszépülnek az iskolák Mire futja a több mint százmillió forintból? Államalapító királyunk, I. István halálának 950. év­fordulójára emlékezik ebben az évben az ország. Az ün­nepségek egyik kiemelkedő eseménye volt két héttel ez­előtt az a tudományos ülés­szak, melyet a Magyar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi termében rendeztek meg Szent István és kora címmel. Persze nemcsak a jubileum alkalmából tartót* ünnepségek, tanácskozások bizonyítják, hogy István ki­rály és műve elevenen él a magyar történelem évszáza­daiban és jelenünkben is. Erről tesznek tanúbizonysá­got azok a művészeti — min­denekelőtt irodalmi —, va­lamint zenei és filmművésze­ti alkotások, melyek az utóbbi években a korábbiak­nál jobban ráirányították figyelmünket történelmünk e sorsformáló időszakára. ■ A megemlékezés szándéka vezette az ezen a héten Szol­nokon megrendezett Tisza Nyári Egyetem programjá­nak összeállítóit is. amikor a zömmel mai érvényességű hadtudományi kérdéseket át­tekintő előadások, konzultá-* ciók között figyelmet szen­teltek I. István személyének is. Dr. Rázsó Gyula hadtör­ténész vázolta fel a résztve­vők számára a korabeli Eu­rópa és Magyarország hely­zetét, illetve Géza és István államszervező tevékenységé­nek jelentőségét. Az előadási követően kértük fel egy vil­láminterjúra a hadtörténészt. — Szűkebb szakterülete nem István kora, hanem a magyarság XV. századi tö­rökellenes harcai. A megem­lékezésen túl mi az oka an­nak, hogy most mégis I. Ist­ván történelmi szerepéről beszélt? — A legegyszerűbb válasz erre az, hogy érdekel István személye. Aztán a budapesti konferencián, amely e kor­ral foglalkozott, nem hang­zott el hadtörténeti témájú előadás, ezzel kapcsolatban a tanácskozás nem adott iga­zán újat. Márpedig ez abból a szempontból sem elhanya­golható terület, hogy egy nép fennmaradásához ily- mértékben hozzájáruló tevé­kenység jelentős katonai tel­jesítményt is jelent. Ennek feltérképezéséhez járul majd hozzá remélhetőleg az a tu- dományps ülés. amit szep­temberre tervezünk a had­seregen belül, I. István kato­nai tevékenysége címmel. A feudális magyar állam megszervezésének koráról beszélni továbbá mindig időszerű. Hisz — erőszakolt történelmi párhuzamok nél­kül — egy adott történelmi korszakban a legjobb válasz­tás példáiét mutatja fel ne­künk. Véleményem szerint ugyanis legalább három vá­lasztási lehetőség, három út állt akkor a magyarság előtt: egyrészt a nomádság. amivel vállalni kellett volna az európai civilizációból való kirekesztést — gondoljunk csak az avarokra, besenyők­re stb. — másrészt a keleti út, azaz egy merev ..kaszt­rendszerbe való szerveződés, amely számára ott volt a bi­zánci minta, A harmadik pe­dig az, ami megvalósult, az európai modellbe — nyilván egyedi, sajátos vonásokkal való — beilleszkedés. — Hogyan vélekedik arról, amiről sokszor felparázslik a vita, nevezetesen egy-egy történelmi kor. személyiség „művészi visszatükrözésc- ről”? — Türelmes vagyok a más álláspontokkal szemben, még akkor is, ha nem értek vele egyet. így volt ez példá­ul az István, a király eseté­ben is. ami sokkal inkább a magyar nemzet életerejét volt hivatva megjeleníteni, mint hiteles képet adni - teszem azt István és Kop­pány szerepéről, viszonyáról, stb. Korábban Csák Máté testesítette meg a magyar el­lenállás szellemét, ez is jó példa arra, hogy a történé­szeknek ezekkel a feldolgo­zásokkal csínján kell bánni — fordítva pedig még in­kább ! — Most milyen munkákon dolgozik? — Mátyás a hadvezéreim­mel készítek egy monográfi­át, ugyanebben a témában írok egy résztanulmányt, mindkettő a Zrínyi Kiadónál fog megjelenni. Külföldi szerzőkkel egy Mátyás em­lékkönyvön dolgozunk, en­nek a szerkesztési feladatait végzem most. — Köszönöm a beszélge­tést! B. J. Szökőkútavatás Aquincumban. Az Építőipari Tudományos Egyesület Épületgépész Ipartörténeti Munkabizottságának kezdeményezésére régészek, muzeológusok, tervezők, víz­ügyi és villanyszerelő szakemberek Aquincumban felépítet­ték egy másfélezer éves ókori szökőkút pontos másolatát. (MTI fotó: Kieb Attila) Olaszországi turné előtt A Tisza Táncegyüttes fellépése Az elmúlt évek legsikere­sebb produkcióiból váloga­tott kétórás műsorral lép fel július 10-én, vasárnap este 19 órai kezdettel Szolnokon, a Megyei Művelődési és If­júsági Központ színházter­mében a Tisza Táncegyüttes. Az előadás — amely az együttes minősítő műsora is lesz egyben — több újdon­sággal is szolgál majd az érdeklődő közönségnek: min­denekelőtt azzal, hogy a színpadon az utánpótlás cso­portokból átkerült táncosok­kal megújult együtes mutat­kozik be. A zökkenőmentes nemzedékváltás jövőbeni biztosítékát mutatja az a tény is, hogy az előadáson egy-egy önálló számmal a három gyerek-néptánc­együttes, a Tallinnka, a Cor- vinka és a Vadvirág is be­mutatkozik. A műsort, melyben egye­bek mellett kalotaszegi, szat­mári, méhkeréki, jászsági táncokat, a Barbárok és a Havy metal című táncjáté­kot adja elő az együttes, Maácz László elnökletével neves folkloristákból, kore­ográfusokból álló zsűri érté­keli. Az augusztusi, olaszor­szági turné előtt álló „tiszá- sok” számára nagyjelentősé­gű előadásban Balogh Már­ton közreműködik. fl legendától a valóságig A Tahiti Táncegyüttes vendégszereplése Szolnokon A hónap elején turnéra érkezett Magyarországra a Tahiti Táncegyüttes. Négy estén át a Budai Parkszín­padon mutatták be látvá­nyos, egzotikus műsorukat, ezt követően, július 10-én Szombathelyen léptek fel. A többhetes vendégszereplés, következő állomása Szolnok lesz: július 13-án, szerdán — rossz idő esetén 17-én —es­te 20.30 órai kezdettel mutat­ják be a szabadtéri színpa­don la óra Tahiti címmel kétrészes műsorukat, amely­nek koreográfiáját Terii Gilles Holland, kosztümje­it Joseph Uura tervezte. A 35 tagú, zenészekből és tán­cosokból álló együttes elő­adásának első részében A legendától a valóságig cím­mel a tahiti tánc ősidőktől napjainkig tartó fejlődésé­nek jellegzetes állomásairól szól — természetesen a tánc nyelvén. Bemutatják azokat a tán­cokat, melyek az európai befolyást megelőzően létez­tek a szigeten, s melyet ha­gyományos ütőhangszerek és tengeri kürtcsigák hangjai kísérnek. Ízelítőt adnak a XVIII. századi folklórból — abból az időből, amikor azok a misszionáriusok jelentek meg Tahitin, akiknek hatá­sára viselni kezdték az ős­lakosok a tahiti ruhái, a „mumut”, és a puszpángle- vélből font kalapot. Időrend­ben kapnak képet a nézők a francia kolonizáció utáni ének- és tá'ncversenyekről, a hawaii dallamok mellett fel­csendülnek az amerikai-ta­hiti típusú lendületes és színpompás zene hangjai is. Az előadás második része a Szerelem címet viseli, a fi­náléban az együttes a tánc és a zene nyelvén a szülőha­zája iránti szeretetét fejezi ki. Miközben a diákok javában táboroznak, vakációz­nak, festők, építők, szocialista brigádok, szülők, szépítik az iskolákat. Az idén nyáron — akárcsak tavaly — a karbantartásokra, felújításokra több mint százmillió forintot költenek a megyében a fenntartó tanácsok. Csakhogy ez az összeg az idén már kevesebbre elég, mint tavaly. Sok iskolában nem végez­nek teljes festést, csak a mellékhelyiségekre futja az anyagi lehetőségekből. A diákokat arra nevelik, hogy vigyázzanak az osztályter­mük tisztaságára, másutt — ahol tehetik — lambériáznak. Ez ugyan drágább, de meg lehet vele spórolni az éven­kénti festést. A felújításra, karbantartásra néhány tele­pülésen — Kunhegyesen, Tószegen, Jászkiséren, Két- pón — hiányzik a fedezet egy része. Sok helyen to­vább növeli a felújítás költ­ségeit, gondjait, hogy ko­rábban nem tudták, vagy nem végezték el a szükséges karbantartásokat, s így a rendszerint amúgy is régi épületek állaga egyre rom­lik. Kunmadarason például mára életveszélessé vált a Sallai Üti Óvoda. A felújítások, karbantar­tások nagyobb részét a ga- meszek brigádjai végzik. S ahol jól működnek ezek a szervezetek, ott jól haladnak a nyári iskolaszépítéssel, korszerűsítéssel. Az idén már több szakmunkásképző intézetben is a diákok fes­tik, szépítik iskolájukat. így például a szolnoki 605-ös és a 633-as számú iskolában, a kunhegyesi szakmunkáskép­zőben is a tanulók végzik el az apróbb, a szakmájuknak megfelelő karbantartási munkákat és a festést. Két-. pón a szülők csinosítják az iskolát társadalmi munká­ban. Tiszajenőn, ahogy ez már évek óta hagyomány, a szülők mellett katonák és a Szolnoki Papírgyár brigád­jai is segédkeznek a festés­ben. Az építőanyag ára nem­csak, hogy emelkedett az idén, hanem esetenként aka­dozik az ellátás is. Jászbol- dogházán például cserépre várnak. Szajolban viszont iskolatábla-festőt keresnek. Jól, a tervezettnek megfe­lelően halad a karcagi gim­názium és szakközépiskola felújítása. A három évig tartó rekonstrukció összesen 27 millió forintba kerül. Na­gyobb felújításra kerül sor az idén Jászberényben is. A szakmunkásképző intézetre két, a gimnáziumra egy, a zeneiskolára 3,4 millió forin­tot fordítanak. S egyelőre kivitelezőt keresnek a szak- középiskola korszerűsítésére. A megyeszékhelyen az óvodákra 2,3 millió forintot költenek az idén. Az általá­nos iskolák közül a Csaná­di körúti, az Űjvárosi, a Kassai úti és a szandaszőlő- si újul meg összesen 6,5 mil­lió forint költséggel. Egymil­lió forintot fordítanak a pedagógusszálló, 1,8 milliót pedig a vegyipari szakkö­zépiskola kollégiumának korszerűsítésére. Mezőtúron 3,4 millió fo­rintba kerül a gimnázium és szakközépiskola renoválása, a jászfénvszarui általános iskoláé pedig 2,1 millióba. Jászapátin a középiskola le­ánykollégiumára, 1,1 millió forintot költenek az idén. Tiszafüreden három általá­nos iskolát újítanak fel egyenként félmillióért. Az iskola fűtését korszerű­sítik az idén többek között Tiszavárkonyban, Jászkisé­ren, Jászdózsán, Túrkevén, Tiszafüreden. Jászberényben, s néhány szolnoki intéz­ményben. A szükséges karbantartá­sok, felújítások megfelelő, ütemezését is segíti majd a megyei tanács művelődési osztályának rövidesen sorra kerülő felmérése. Szakembe­rek segítségével megvizsgál­ják, értékelik a megye vala­mennyi intézményének álla­gát. S ez az értékelés lesz majd a következő ötéves terv célkitűzéseinek alapja, kiindulópontja. A karbantartások, felújí­tások mellett az idén is bő­vülnek iskolák, Szolnokon pedig új intézményt avat­nak szeptemberben. A Szé­chenyi városrészben új, ti- zenkéttantermes iskolát ve­hetnek birtokukba a gyere­kek a Rigó utcában. Üjszá- szon kétszáz személyes kö­zépiskolai kollégium létesül, elkezdődött a Szolnoki Var­ga Katalin Gimnázium hat­tantermes bővítése, s torna­teremmel gyarapodik a szol­noki Ecseki Üti Gimnázium; Tiszabőn és Csépán pedig száz-száz kisgyerek befoga­dására alkalmas óvoda épült. Bővítik az iskolát Ti- szaugon is. A tervek szerint jövőre elkészül a Szolnoki Újvárosi Általános Iskola bővítése is, amelynek költ­ségeit a városrész üzemei, s a tanács közösen vállalták. Négy-négy tanteremmel bő­vült, illetve bővül az idén a törökszentmiklósi, a karca­gi és a kunszentmártoni szakmunkásképző intézet. Tiszatenyőn ötszáz adagos főzőkonyha készült, s két napközis terem épül. Kőtel­ken kialakították az általá­nos művelődési központot, Tiszasason, Jászjákóhalmán, Jánoshidán és Tiszaörsön pedig tornateremmel bővül az iskola. — tg — Béke és Szocializmus Nemzetközi szimpózium Bartók Béla emlékkönyv Bartók Béla hamvainak hazahozatala alkalmából emlékkönyvet. jelentetett meg a „LÁNG” Kiadói, Ide­genforgalmi és Marketing Kft. A kötetet Keresztúry Dezső két írása vezeti be. Az első e kötet számára készült, a . másik az irodalomemlék­könyvben a nagy zeneköltő­nek hódoló költemények mellett dokumentumok, kot­ták, levelek, feljegyzések ha­sonmásai kaptak helyet. A Bulgáriában folyó refor­mokról, az országos pártér­tekezlet állásfoglalásairól tá­jékoztat Csudomir Alek- szandrov, a BKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Béke és Szoci­alizmus új számában. Ciprus nemrég megválasztott elnö­ke, Georgiosz Vasziliu inter­jút adott a folyóiratnak, s ebben kifejti álláspontját a ciprusi kérdés bel- és kül­politikai vonatkozásairól, va­lamint az általános világ- helyzetről. A lap nemzetközi szimpó­ziumot szervezett a szocialis­ta orientációjú afrikai és ázsiai országok helyzetéről. Ugyancsak a folyóirat szer­vezésében kerekasztal-kon- ferencián. beszélték meg, hogy ellenőrizhetőek-e a transznacionális vállalatok. Mindkét rendezvényről rész­letes tájékoztatást olvasha­tunk. A „XX. század fala” Párizsban. 477 ne­ves személyiség, politikus, művész és tu­dós portréja látható azon az óriás-freskón, amelyet Dominique Durand és alkotótár­sai 2200 óra munkával hoztak létre az RTL rádióállomás anyagi támogatásával. A személyiségek között mindazok megta­lálhatók, akiket az alkotók a század jel­legzetes, meghatározó egyéniségeinek tar­tottak a világ négy tájáról. (MTI-Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom